← Magyarország

Gfv.30165/2018/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kereset alapján törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyben a bíróság hatásköre fennáll a perértékénél fogva járásbíróság elé tartozó viszontkereset elbírálására is. A felperes megfelelő hivatkozása a szerződési feltételek közti illetékességi kikötés tisztességtelenségére a peres eljárás egészére érvényesül. 1952. III. Tv. 147. §

(1)
  1. III. Tv.
  2. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.165/2018/
  3. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Bihari Ügyvédi Iroda ( Az alperes: Az alperes képviselője: Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.462/2017/
  4. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Szegedi Törvényszék 11.P.21.711/2016/
  5. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) eljárási költséget. belül fizessen meg az forint felülvizsgálati A le nem rótt 541.800 (ötszáznegyvenegyezer-nyolcszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. forint Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes és az alperes jogelődje, a Budapest A. Zrt. (továbbiakban: alperes)
  6. január 5-én svájci frank alapú, változó kamatozású és futamidejű kölcsönszerződést kötöttek gépjármű finanszírozására. Szerződésükben meghatározták a törlesztőrészletek összegét, a kölcsön futamidejét, az induló éves ügyleti kamatlábat (8,83%), valamint a THM induló mértékét (9,84%), azzal, hogy a THM nem tükrözi a kölcsön árfolyamés kamatkockázatát (
  7. pont). A kölcsönszerződés
  8. pontja tartalmazta egyebek mellett, hogy a devizaalapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyamának és kamatának alakulásától függően változhat, aminek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezheti, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A hitelszerződés lejárat előtti megszűnése vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyam-különbözet egy összegben esedékessé válik. Az adós kijelenti, hogy tudatában van a devizaalapú finanszírozás fokozott kockázatának és vállalja ennek következményeit. A kölcsönszerződés részét képezte az alperes pénzkölcsön nyújtására és pénzügyi lízingre vonatkozó üzletszabályzata (a továbbiakban: ÜSZ), amelynek 18.3.
  9. pontja tartalmazta, hogy a deviza alapú szerződések változó kamatozású szerződések, az ügyfél a fizetési kötelezettségeit forintban teljesíti. A 18.3.
  10. pontban írt kikötés az egyedi szerződés
  11. pontjával azonos tartalommal szólt. Az ÜSZ 27.
  12. pontja rendelkezett az azonnali hatályú felmondás jogáról, amelyet az alperes a Polgári Törvénykönyvről szóló
  13. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
  14. §-ában meghatározott esetben, továbbá akkor volt jogosult gyakorolni, ha az ügyfél a szerződésben, annak mellékletében foglalt bármely kötelezettségét a kitűzött határidőn belül részben vagy egészben nem teljesítette.
  15. január 3-án az alperes fizetési kötelezettség elmulasztására hivatkozással - azonnali hatállyal felmondta a felek közti szerződést és felszólította a felperest 5.451.896 Ft megfizetésére. Az alperes a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
  16. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
  17. évi XL. törvény (továbbiakban: DH
  18. tv.) alapján elszámolási kötelezettségét teljesítette, a tisztességtelenül felszámított 722.613 Ft-ban kimutatott összeget a felperes lejárt tartozásába beszámította, amellyel a felperes tartozása 5.458.619 Ft-ra csökkent. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes keresete tárgyában - amely a kölcsönszerződés teljes, illetve részleges érvénytelenségének megállapítására, valamint hatályossá nyilvánítására irányult - az első fokon eljárt bíróság külön végzéssel a pert megszüntette a DH
  19. tv.
  20. §
(1)bekezdése,
  1. §-a alapján. [7] Az alperes módosított viszontkeresetében 5.418.649 Ft és járulékai megfizetésében kérte a felperes marasztalását. [8] A felperes védekezése a viszontkeresettel szemben elsődlegesen a per áttételére, érdemben a viszontkereset elutasítására irányult, a kölcsönszerződés létrejöttének hiánya, érvénytelensége, illetve az árfolyamkockázattal kapcsolatos kikötések - azaz a kölcsönszerződés
  2. és az ÜSZ 18.3.
  3. pontja - tisztességtelenségen alapuló érvénytelensége, valamint a felmondás jogellenessége miatt. A felek szerződéséből eredő fizetési kötelezettségét 2.516.882 Ft-ban jelölte meg. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében a viszontkereset szerint kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 5.418.649 Ft tőkét és járulékait. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes által az alperesnek fizetendő marasztalás tőkeösszegét 5.417.681 Ft-ra leszállította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [11] A jogerős ítélet indokolása elsőként azt rögzítette, hogy a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
  5. §
(1)bekezdés, illetve a
  1. §-a alapján megalapozatlanul hivatkozott a felperes az első fokon eljárt bíróság illetékességének és hatáskörének hiányára a viszontkereset elbírálásával összefüggésben. A felperesnek az alávetéses kikötés tisztességtelenségére tett nyilatkozata a viszontkereset tárgyában folytatódó eljárásra is kihatott. A törvényszéki hatáskörbe tartozó kereset miatt pedig fennállt a törvényszék hatásköre a viszontkereset elbírálására is. [12] Nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság azzal sem, hogy a felek közötti jogviszonyt a megállapodás elnevezésétől függetlenül, tartalma szerint - a kölcsönszerződésre vonatkozó szabályok alkalmazásával bírálta el az rPtk.
  2. §-a szerint. [13] Érdemben osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet jogi álláspontját a kölcsönszerződés 7., illetve az üzletszabályzat 18.3.
  3. pontjának érvényességével kapcsolatban. Az rPtk.
  4. §
(1)bekezdése, 205. §
(1)bekezdése alapján kiemelte az ítélőtábla, hogy a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatása nem tekinthető a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatának, a felek számára jogokat, kötelezettségeket nem határoz meg, ezért nem minősül általános szerződési feltételnek az rPtk. 209. §
(1)bekezdése szerint. Utalt az rPtk. 209. §
(4)bekezdése, illetve
  1. május
  2. napjától az
(5)bekezdése mellett a 2/
  1. PJE jogegységi határozatára, amely szerint nem megfelelő tájékoztatás esetén tisztességtelen az árfolyamkülönbözetből eredő fizetési kötelezettséget a fogyasztóra terhelő szerződési feltétel. A perben az volt vizsgálandó, hogy az alperes által adott tájékoztatás világosan és egyértelműen kifejezésre juttatta-e az árfolyamváltozásból eredő többletfizetési kötelezettség kötelezettjét, illetve azt, hogy nincs felső határa. Az átlagos fogyasztó mércéjén keresztül megítélt konkrét fogyasztó szempontjából értékelve a szerződés szövegét és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatást, egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felek közti egyedi szerződésben szereplő feltételek, valamint az üzletszabályzat rendelkezései egyértelműen kifejezésre juttatták a deviza alapú kölcsönszerződés sajátosságát az árfolyamkockázat viselésében, továbbá azt is, hogy annak felső határa nincs. A felperes számára a szerződés és az üzletszabályzat rendelkezéseinek körültekintő és gondos átolvasásával felismerhető kellett legyen, hogy fizetési terhei előre nem látható mértékben megnövekedhetnek, az árfolyamváltozás valós kockázatot jelent, amely korlátozás nélkül őt terheli. [14] A fellebbezésben foglalt hivatkozás miatt rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a 2008/48/EK irányelv rendelkezéseit a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló
  2. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fnyhtv.) a hazai jogba átültette. Az árfolyamkockázatról való tájékoztatást sem az irányelv, sem az Fnyhtv. nem szabályozza, a hitelező ebben jelentkező mulasztásához nem fűzik az érvénytelenség jogkövetkezményét. Az Európai Unió Bírósága a C-42/
  3. számú ügyben állást foglalt a hivatkozott irányelv egyes rendelkezései értelmezéséről, azonban nem mondta ki, hogy az árfolyamkockázatról való tájékoztatás hiánya miatt a fogyasztót kizárólag a tőke visszafizetése terheli. [15] A kölcsönszerződés megszüntetésével összefüggésben a másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy az alperes az ÜSZ 27.
  4. pontja, illetve az rPtk.
  5. §-a szerint jogszerűen gyakorolta felmondási jogát a felperes fizetési késedelme miatt. Felmondó nyilatkozata alapján - amely utalt a felperes esedékes fizetési kötelezettsége elmulasztására többszöri felszólítás ellenére, ezen túl jogcímenként bontva részletezte a tartozást és hivatkozott az ÜSZ rendelkezésére - a felperes számára egyértelmű kellett legyen a felmondás oka. Az ÜSZ szabályozási megoldásától függetlenül megállapítható a felmondás jogszerűsége az rPtk.
  6. §
(1)bekezdés e) pontja szerint. Megalapozatlanul hivatkozott a felperes arra, hogy a felmondáskor hátraléka árfolyam-különbözet fizetési kötelezettség hiányában nem volt, ugyanis e címen fizetési kötelezettség terhelte. A DH
  1. tv. alapján tisztességtelenül felszámított 722.613 Ft-ot az alperes a felperes fennálló tartozásának meghatározása során figyelembe vette, a felperes tévesen hivatkozott ennek ellenkezőjére. [16] A másodfokú bíróság a fellebbezést a fizetési felszólítás költségnek találta. felszámítása körében - 968 Ft erejéig - alaposnak Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a per tárgyalására hatáskörrel rendelkező bírósághoz az ügy áttételét és e bíróság utasítását kérte az elszámolás lefolytatására. [18] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az rPp.
  2. §
(1)bekezdés k) pontját,
  1. §-át, az rPtk.
  2. §-át,
  3. §-át,
  4. §-át,
  5. §
(3)bekezdését, 205/B. §-át, 209. §
(1)és
(4)bekezdését, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  1. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
  2. §
(6)és
(7)bekezdését, a DH2 tv. 5. §
(2)bekezdését, a 2008/48/EK irányelvet, a 2/
  1. PJE jogegységi határozatot, az rPp.
  2. §
(1)bekezdését, 79. §-át és az Alaptörvény R cikk
(2)bekezdését, XXVIII. cikk
(1)bekezdést. amely miatt új határozat meghozatala indokolt az ügyben. [19] Előadta, hogy az alperes az elsőfokú határozat meghozatalakor már megszűnt, perbelépését csak a másodfokú eljárásban jelentette be, ezért a per megszüntetésének volt helye. [20] Állította továbbá, hogy az ügyben első fokon eljárt törvényszéknek sem hatásköre, sem illetékessége nem volt a viszontkereset elbírálására. Az ÜSZ
  1. pontjában foglalt alávetéses illetékesség tisztességtelenségére ugyanis egyedül a felperes, de csak a per megszüntetett részében hivatkozott. A viszontkereset a vonatkozó perértéknél fogva, illetve amiatt, mert a kereset tekintetében a per megszüntetésre került, nem tartozott a törvényszék hatáskörébe. [21] Álláspontja szerint megsértették az ügyben eljárt bíróságok az rPp.
  2. §
(1)bekezdését, amikor annak ellenére, hogy a perbeli szerződésre nem a kölcsönszerződés, hanem a hitelszerződés szabályai voltak irányadóak, a jogvitát az rPtk.
  1. §-ának alkalmazásával bírálták el. [22] Fenntartotta semmisségi kifogását a hitelszerződés
  2. pontja, valamint az ÜSZ 18.
  3. pontja tisztességtelensége miatt az rPtk. 205/A. §, 205/B. §
(2)bekezdése,
  1. §-a,
  2. §-a és
  3. §
(2)bekezdése, illetve a Hpt. 203. §
(6)-
(7)bekezdése, az rPtk. 209. §
(1),
(4)bekezdése alapján. Álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok a kikötések nyelvtani értelmezésével, a felperes személyes meghallgatása nélkül megalapozatlanul állapították meg a szerződéses feltételek megfelelőségét. A hitelszerződés
  1. pontjában meghatározott fokozott kockázattól eltérően a szerződés megkötésekor a gépjármű-kereskedés ellentétes tájékoztatást adott számára, amikor azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt években nem volt nagy árfolyammozgás, azaz az árfolyamváltozásban rejlő kockázatot elbagatellizálta. Hivatkozott az Európai Unió Bíróságának a C183/
  2. számú, valamint a C-26/
  3. számú ügyben hozott határozataira, amelyek alapján hangsúlyozta, hogy a felperes a szerződés megkötését megelőzően nem kapott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról, nem vált egyértelművé számára, hogy az árfolyamváltozás hatása gazdaságilag nehezen elviselhetővé válhat. Az átláthatóság követelményét nem nyelvtani és alaki érthetőség biztosításával, hanem a rendelkezés hatásmechanizmusán keresztül kell teljesíteni ahhoz, hogy a fogyasztó megértse és felmérhesse a tartozásra gyakorolt hatását. A perbeli esetben a jelentős szót alkalmazó tájékoztatás ebből a szempontból is elégtelen. A kölcsönszerződés
  4. pontjának értelmezéséből nem lehet következtetni a felperest érintő kockázat korlátlanságára. Az alperes eljárásával nem kockázatfeltárás, hanem kockázattelepítés történt. [23] Hivatkozott a kölcsönszerződés felmondásának érvénytelenségére az rPtk.
  5. §
(2)bekezdése alapján, mivel a jognyilatkozat a jogszabályok megkerülésére irányult. Álláspontja szerint a felmondás érvénytelensége miatt a kereset elutasításának lett volna helye az rPp. 122. §-a, az rPtk. 198. §-a alapján. Az ügyben eljárt bíróságok az rPp. 213. §
(1)bekezdésének megsértésével, erre irányuló kérelem nélkül végezték el a felmondási okokkal kapcsolatos jognyilatkozat pótlását, az elsőfokú bíróság ugyanakkor nem bírálta el a túlfizetésre irányuló beszámítási kifogást, amire a másodfokú eljárásban már nem volt jogi lehetőség. A III/1339/2016 AB határozat értelmében a tisztességtelenül felszámított összeget előtörlesztésként kellett volna értékelni, ebből következően az alperes csak akkor mondhatta volna fel a felek szerződését, ha a felperes hátralékának összege jelentősen meghaladta volna a felmondáskor beszámításra alkalmas túlfizetést. [24] Sérelmezte, hogy a viszontkereset összegszerűségével kapcsolatban vizsgálat és bizonyítási eljárás az eljárásban nem történt. Utalt a pertárgyérték téves meghatározására, emiatt az rPp. 24. §
(1)bekezdése,
  1. §-a sérelmére. [25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és annak jogi indokai [26] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
  2. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt nem találta jogszabálysértőnek. [27] Az rPp. 272. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint az 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény iránymutatása alapján előrebocsátja a Kúria, hogy a jogerős ítélet több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek - az előterjesztésére biztosított határidőn belül - valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel, ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése és a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet - vonatkozó részében - a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával utóbb. felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló hatvannapos határidőn belül kell rendelkeznie. [28] A felperes
  2. szeptember 20-i beadványa - a felülvizsgálati kérelem határidejének leteltét követően - meg nem engedett kiegészítést tartalmazott a felülvizsgálati kérelem petituma, illetve jogi hivatkozásai tekintetében, ezért az előzőekben kifejtettek miatt nem volt figyelembe vehető a felülvizsgálati eljárásban. A törvényi határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelem tartalmi hiányossága kizárta a felülvizsgálati eljárásban a DH
  3. tv. rendelkezései megsértésének vizsgálatát, mivel a jogszabálysértés szöveges körülírását az eredeti felülvizsgálati kérelem nem tartalmazta. Érdemben nem vizsgálhatta a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek az árfolyamkockázattal összefüggésben előadott hivatkozását sem, ugyanis ennek megfelelő a jogszabálysértéssel összhangban megfogalmazott határozott kérelmet a Kúria döntésére nem fogalmazott meg a felperes a felülvizsgálati kérelmében, csak a perorvoslati kérelem meg nem engedett kiegészítésében. A szükséges tartalmi elemek - petitum, jogszabálysértés megfelelő körülírása - hiányában nem volt érdemben vizsgálható a felülvizsgálati kérelem a perköltség körében sem. [29] Érdemben vizsgálta a Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási szabálysértéseket, amelyekre alapítottan a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a per megszüntetését, illetve az ügy áttételét kérte a hatáskörrel rendelkező bírósághoz. [30] Tévesen állította a felperes az eredetileg megjelölt alperes megszűnését az elsőfokú eljárás alatt, ugyanis a cégjegyzék adatai szerint az alperes jogelődjének átalakulása (beolvadása)
  4. január 1-jei hatállyal - azaz az elsőfokú ítélet meghozatalát követően - következett be, amelyre tekintettel az ügyben eljárt bíróság az eljárás fellebbviteli szakaszában alakszerű határozatot hozott az alperesi jogutód perbelépésének engedélyezéséről. [31] Az ügyben eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül foglaltak állást a hatáskör és illetékesség kérdésében. A törvényszék hatáskörébe tartozó kereset meghatározta egyúttal az ügyben első fokon eljárt törvényszék hatáskörét a perértéknél fogva járásbíróság elé tartozó viszontkereset elbírálására is, amelyet az alperes a per részbeni, a keresetre kiterjedő megszüntetése előtt,
  5. április 3-án terjesztett elő. A perindítás hatályai a viszontkereset közlésével,
  6. május 9-én beálltak [rPp.
  7. §]. A felperes a keresetlevelében hivatkozott a felek közti szerződés alávetéses illetékességi szabályának tisztességtelenségére a kikötés mellőzése érdekében [2/
  8. PK vélemény
  9. a) pont], nyilatkozata a peres eljárás egészére érvényesült, kihatott a viszontkeresetre is, amellyel az alperes az rPp.
  10. §
(1)bekezdése szerint megengedetten, a felperes keresetével azonos jogviszonyból eredő igényét érvényesítette. A felperes nyilatkozatának hatálya érvelésével szemben - nem volt korlátozható és szűken értelmezhető. [32] A felülvizsgálati kérelem hivatkozásával szemben a jogerős ítélet a bizonyított tények helyesnek tartott jogi minősítésével, a kérelemhez kötöttség szabálya [rPp.
  1. §] megsértése nélkül foglalt állást a felmondás tartalma és értékelése alapján a jognyilatkozat érvényességéről, ugyanígy a felek közti szerződés típusáról, amellyel a Kúria egyetértett. Helyesen mutattak rá az ügyben eljárt bíróságok, hogy a tisztességtelenül felszámított 722.613 Ft elszámolására is kiterjedt a módosított viszontkereset, amely összegszerűségében a felperes által vitatott részben igényelt bizonyítást [rPp.
  2. §
(2)és
(6)bekezdés, 163. §
(1)és
(2)bekezdés]. Záró rész [33] A felperes az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetékről - a
  1. sorszámú kijavító végzéssel korrigáltan - az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  3. §
(1)bekezdése, a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése szerint rendelkezett. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson bírálta el. ,
  1. szeptember
  2. . Farkas Attila s.k. a tanács elnöke,. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.