← Magyarország

Mfv.10735/2017/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elévülés az igényérvényesítéssel (a keresetlevél benyújtásával) kezdődik. A kereseti kérelem benyújtásának nem feltétele, hogy a felperes a peres eljárást megelőzően az alperest teljesítésre felszólítsa, vagy a keresetlevelet megküldje. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.735/2017/

  1. A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Farkas Katalin előadó bíró . Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Dávid István ügyvéd Az alperes: Magyar Atlétikai Szövetség Az alperes képviselője: dr. Mester Csaba ügyvéd A per tárgya: munkaviszony megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.462/2017/
  2. Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi 8.M.663/2015/
  3. Bíróság Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.462/2017/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes
  5. augusztus
  6. napján létesített munkaviszonyt a Pest Megyei Atlétikai Szövetség, I. rendű alperessel határozatlan időre verseny rendező, szervező, asszisztens munkakörben. Munkaideje kötetlen volt, de munkanapokon 9-13 óra közötti időben legalább telefonon elérhetőnek kellett lennie, a rendezvények idején rendelkezésre állási kötelezettség terhelte. Feladatait munkaköri leírása tartalmazta, a munkáját változó helyen (iroda, [2] [3] [4] [5] lakóhely, verseny és rendezvény helyszíne) végezte, a munkáltatói jogkört házastársa az I. rendű alperes elnöke ... gyakorolta felette. A Fővárosi Bíróság
  7. február 15.napján kelt határozatával az I. rendű alperest a alperes neve (II. rendű alperes) jogi személyiséggel rendelkező szerveként vette nyilvántartásba. A II. rendű alperes
  8. január
  9. napjától hatályos alapszabálya értelmében I. rendű alperes a II. rendű alperes jogi személyiséggel felruházott területi szervezeti egysége. A II. rendű alperes elnöksége a 27/
  10. (XII.15.) számú határozatával
  11. december
  12. napján 60 napra felfüggesztette I. rendű alperes működését és többször hosszabbított kinevezéssel ... nevezte ki felügyelőbiztosnak. Ezt követően az I. rendű alperes versenyeket és rendezvényeket nem szervezett, elnökségi ülést, közgyűlést nem tartott. Az I. rendű alperes által a Budapest,...kerület, ... szám alatt bérelt iroda bérleti szerződése megszűnése után a felperes az I. rendű alperes által használt eszközöket és iratanyagokat a lakóhelyére szállította és ott tárolta. ... felügyelőbiztos
  13. november
  14. napjára a felperest egyeztetésre hívta az I. rendű alperesnél fennálló munkaviszonyával összefüggésben. A felperes válaszlevelében, majd ezt követően több levelében kérte az általa tárolt iratok elszállítását, elmaradt juttatásai kifizetését, jelezve, hogy a munkaviszonya még nem szűnt meg. A felperes a
  15. április 4-én kelt levelében kérte a felügyelőbiztost a munkaviszonya megszüntetésére a munkavégzési feltételek nem biztosítása miatt azzal, hogy amennyiben az elmaradt járandóságokat megfizeti, úgy hozzájárul a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez, ellenkező esetben azonnali hatályú felmondással fogja a munkaviszonyát megszüntetni. A felperes
  16. május
  17. napján átadta a felügyelőbiztosnak az I. rendű alperes eszközeit és iratait, majd
  18. július
  19. napján azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát. Indokolása szerint
  20. január 1-jétől munkabérét nem kapta meg, a felügyelőbiztos kérése ellenére nem foglalkoztatta, munkaviszonyának fenntartása ellehetetlenült. A munkáltatója munkavégzési lehetőséget nem biztosít, a ki nem adott okiratok miatt elhelyezkedni nem tud, munkaviszonyát nem szünteti meg, munkavállalói állományban tartja. A Fővárosi Törvényszék a
  21. február
  22. napján kelt kiegészítő végzésével az I. rendű alperes jogi személyiségének a megszűnését állapította meg
  23. január
  24. napjától, azonban nem rendelkezett I. rendű alperes törléséről. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes kereseti kérelmében kérte annak megállapítását, hogy I. rendű alperes jogutódja a II. rendű alperes. Kérte kötelezni a II. rendű alperest az azonnali hatályú felmondása jogszerűségére [7] tekintettel 4 havi végkielégítés címén 392.000 forint (Mt.
  25. §

(3)bekezdés és
  1. §) és annak
  2. augusztus 11-től járó kamata,
  3. január 1-től
  4. július 31-ig megillető 2.738.000 forint elmaradt munkabér és ennek
  5. február 10-től számított kamata és perköltség megfizetésére, valamint a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igazolások kiadására. A felperes állította, hogy az azonnali hatályú felmondás indokai valósak. A II. rendű alperes
  6. május 4-ei küldöttgyűlési határozata alapján a megyei szövetségek
  7. január 1-től megszűntek és beleolvadtak a regionális igazgatóságokba, a Fővárosi Törvényszék
  8. január
  9. napi hatállyal törölte I. rendű alperest. Tekintettel arra, hogy a II. rendű alperes döntött az I. rendű alperes megszüntetéséről, ezért I. rendű alperes jogutódja a II. rendű alperes. I. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A II. rendű alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte részben arra alapítottan, hogy a felperes vele szemben az igényét nem érvényesítheti, részben a követelés elévülése miatt. A II. rendű alperes érvelése szerint az I. rendű alperes
  10. december 15-ig működött, irodával
  11. májusig rendelkezett.
  12. évben a felperes az I. rendű alperes részére munkát nem végzett. A felperes az azonnali hatályú felmondás jogával határidőn túl élt, a felperestől is elvárható lett volna, hogy megszünteti a munkaviszonyát. Az I. rendű alperes törlésére
  13. január
  14. napjával került sor, jogutód nélkül szűnt meg. E körben hivatkozott az alapszabály
  15. § (1-2) bekezdésére, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
  16. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény) 10/C. §
(2)bekezdésére. Az I. rendű alperes
  1. óta nem működött, döntéshozó szerve nem volt, így a jogutódlással történő megszüntetéséről sem tudott határozni. A Sportról szóló
  2. évi I. törvény (továbbiakban: Stv.) szerinti kezesi felelősségből a jogutódlás megtörténte nem következik. Jogutódlás esetén is elévült a felperes követelése, mivel
  3. január 1.napját követően a felperes olyan cselekményt, amely az elévülést megszakította volna nem tett. Az első- és másodfokú ítélet [8] A munkaügyi bíróság kötelezte II. rendű alperest a felperes részére 2.738.000 forint elmaradt munkabér és 392.000 forint végkielégítés megfizetésére, valamint a munkaviszony megszüntetésekor kiadandó igazolások kiadására. Rendelkezett a kamatok fizetése, a perköltség és az illeték viselése felől. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [9] A bíróság a jogutódlás kérdésében hozott végzés ellen jogorvoslati kérelem mikénti elbírálását, arra tekintettel, hogy a felperes a kereseti kérelmét csak II. rendű alperessel szemben tartotta fenn, irrelevánsnak tartotta. [10] A bíróság döntését részben a munka törvénykönyvéről szóló
  4. évi XXII. törvény (régi Mt.)
  5. §
(1)bekezdése,
  1. §-a,
  2. §
(4)bekezdése, részben a munka törvénykönyvéről szóló
  1. évi I. törvény (új Mt.)
  2. §
(2)bekezdése, 51. §
(1)bekezdése, 146. §
(1)bekezdése rendelkezéseire alapította. Rámutatott, hogy a felperes munkaideje az I. rendű alperes tényleges működése idején kötetlen volt, főképp telefonos elérhetőség biztosítására terjedt ki, a rendezvények idején rendelkezésre állási kötelezettség terhelte, munkáját részben a lakóhelyén látta el. A bérelt iroda fenntartását
  1. májusáig a felperes biztosította, azt követően I. rendű alperes iratait és eszközeit a lakására szállította és tárolta, a könyvelővel a kapcsolatot tartotta. Az I. rendű alperes nyilvántartásból való törlésére, annak ellenére, hogy a működése
  2. januárjától a minimumra redukálódott, csak
  3. január 1jével került sor. Ez idő alatt a felperes foglalkoztatására és munkaviszonya megszüntetésére sem került sor. A felperes továbbra is végzett tevékenységet I. rendű alperes javára, ezért
  4. január 1-jétől
  5. július 31-ig tartó időre az elmaradt munkabére megilleti. A munkáltató foglalkoztatási és munkabér fizetési kötelezettségének nem tett eleget, amely lényeges kötelezettségszegések a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetését az új Mt.
  6. §
(2)bekezdése és 78. §
(1)bekezdése alapján megalapozottá teszik. A folyamatosan megvalósuló kötelezettségszegésre tekintettel a II. rendű alperes elkésettségére hivatkozása téves (BH 2005.405.). [11] A jogszerű felmondás okán az új Mt. 78. §
(3)bekezdése értelmében a felperest az új Mt.
  1. §-a szerinti végkielégítés is megilleti. [12] A munkaügyi bíróság az új Mt.
  2. §
(2)bekezdése, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tjb.) 47. §
(3)bekezdése, az adózás rendjéről szóló
  1. évi XCIII. törvény (Art.)
  2. §
(5)bekezdése, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  1. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 36/A. §-a és a bírósági végrehajtásról szóló
  2. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.)
  3. § (1-2) bekezdései alapján kötelezte a II. rendű alperest a munkáltatói igazolások kiállítására és kiadására. [13] A bíróság érvelése szerint egyebek - a tényállásban rögzített megállapítások - mellett arra figyelemmel, hogy a II. rendű alperes a
  4. május 4-i alapszabály
  5. §
(2)bekezdésében saját maga jelölte meg önmagát I. rendű alperes jogutódjaként, nem mentesülhet a jogutódként őt terhelő kötelezettségek alól. Az Stv.-ben rögzített kezesi felelősségnek és az elévülésnek a II. rendű alperes jogutódi minőségére, a speciális tényállásra tekintettel nem volt jelentősége a jogvita eldöntése szempontjából. [14] A II. rendű alperes fellebbezésében vitatta a megállapított tényállást, valamint az abból levont jogi következtetések helyességét. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság alaptalanul állapította meg, hogy a II. rendű alperes az I. rendű alperes jogutódja. Fenntartotta elévülési kifogását úgy a kezesi felelősség, mint a II. rendű alperes esetleges jogutódkénti felelőssége körében. Okszerűtlenül jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes az I. rendű alperes részére az elsőfokú ítéletben megjelölt mennyiségű munkát végezte volna, amelyért munkabér illetné meg. [15] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta helyes indokaira figyelemmel. A II. rendű alperes fellebbezése kapcsán a másodfokú bíróság kiemelte: Az Stv. 21. §
(1)bekezdése értelmében II. rendű alperes országos sportági szakszövetség, amelyet a Fővárosi Törvényszék külön jogi személy típusként vesz nyilvántartásba és amely közgyűlése (küldöttgyűlése) hatáskörébe tartozik a szakszövetség szervezeti egységeinek jogi személlyé nyilvánítása (Stv. 24. §
(2)bekezdés f) pont), 25. §
(1)bekezdés). A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába történő bejegyzésével szerzi meg a jogi személyiségét (Stv. 25. §
(5)bekezdés a) pont). A II. rendű alperes
  1. május
  2. napján elfogadott alapszabálya a Stv.
  3. §
(2)bekezdés f) pontjában és 25. §
(1)bekezdésében foglaltakkal összhangban a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta a szövetség szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítását, jogi személyiségének megszüntetését. Az alapszabály 40. §
(2)bekezdése rendelkezett a megyei és szakági szövetségek jogutódlással történő megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, valamint azok nyilvántartásból való törlésükkel történő megszűnéséről és a II. rendű alperes jogutódi minőségéről. Az alapszabály 40. §
(2)bekezdése nem állt ellentétben I. rendű alperes alapszabálya 30. §
(1)bekezdés a) pontjával, amely szerint a megyei szövetség megszűnik, ha a II. rendű alperes küldöttgyűlése I. rendű alperes feloszlatását kimondja. A II. rendű alperes az I. rendű alperest megszüntethette.
  1. január
  2. napjától nemcsak I. rendű alperes jogi személyisége szűnt meg a Fővárosi Törvényszék kiegészítő végzése alapján, hanem az alapszabály
  3. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján már nem is létezett. [16] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a II. rendű alperes az I. rendű alperes jogutódja. Téves a II. rendű alperes azon álláspontja, mely szerint a jogutódlást cáfolja, hogy a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásában II. rendű alperes tekintetében jogelőd nem szerepel. [17] A másodfokú bíróság érvelése szerint a munkaügyi bíróság eljárásában nem volt helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, mivel perben állt a jogutód. A Fővárosi Törvényszék a pert megszüntette és a jelen peres eljárás elsőfokú bíróságához áttette, így az ezt megelőző végzések hatálytalannak tekinthetőek, ekképp a félbeszakadást megállapító végzés is, ezért az ezzel kapcsolatos elévülési kifogás sem foghat helyt. [18] A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a kezesi felelősség, az elévülési kifogás, az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége és az elmaradt munkabér körében. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének az elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte az új Mt.
  2. §
(1)bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (régi Ptk.)
  2. §
(1)bekezdése, a
  1. évi V. törvény (új Ptk.) 6:
  2. §
(1)bekezdése, a Pp. 111. §
(1)bekezdése és
  1. § (1-2) bekezdései bíróság általi megsértése miatt. [20] A II. rendű alperes érvelése szerint a bíróságok ítéleteiket az elévülésre vonatkozó anyagi jogszabályok megsértésével hozták meg, figyelmen kívül hagyták az eljárás félbeszakadására vonatkozó eljárásjogi rendelkezéseket. A munkaügyi bíróság a
  2. január
  3. napján kelt 35.M.3275/2013/43-I. számú végzésével arra figyelemmel, hogy I. rendű alperes
  4. január
  5. napjával a nyilvántartásból törlésre került, e nappal az eljárás félbeszakadását állapította meg, így a
  6. január
  7. napjától tett minden perbeli cselekmény hatálytalan volt [Pp.
  8. §
(2)bekezdés]. [21] A munkaügyi bíróság a
  1. október
  2. napján kelt 8.M.663/2015/24-I. számú végzésével I. rendű alperessel szemben a pert megszüntette, amely végzés ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság csak
  3. május
  4. napján bírált el, azaz a 24I. számú végzés nem volt jogerős, így az I. rendű alperes még
  5. január
  6. napján is perben állt. Az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja folytán mellőzte a jogutódlás kérdésének vizsgálatát. Ezen túlmenően a felperes az I. rendű alperes vonatkozásában a kereseti kérelmétől nem állt el, nem kérte a perből való elbocsátását, sem a per vele szembeni megszüntetését. Az I. rendű alperes
  7. január
  8. napjától szűnt meg, ezért az esetleges jogutódlásról is csak ettől az időponttól lehet beszélni és vizsgálni az elévülési kifogás alaposságát. Ennek megfelelően a permegszüntető végzés (
  10. 01.) és az I. rendű alperes törlése (
  12. 01.) közötti időben tett minden jognyilatkozat hatálytalan. Azonban a
  13. január
  14. óta már nem létező I. rendű alperes az eljárás félbeszakadását megállapító végzés ellenére továbbra is perben állt, ezért hatálytalan minden jognyilatkozat a
  15. szeptember
  16. és
  17. január
  18. közötti időben is. [22] Az elévülést megszakító jogcselekményt a felperes a II. rendű alperessel szemben - a peres eljárást figyelmen kívül hagyva - nem tett. A II. rendű alperessel szembeni követelése a felperesnek csak (legfeljebb)
  19. január 1-től vált esedékessé, így a követelése a 3 éves elévülési időt figyelembe véve
  20. január 1.napján elévült. A bírósági úton való érvényesítés ugyan az elévülést megszakította volna, azonban a per félbeszakadása folytán a felperes ezen cselekménye hatálytalan volt [Ptk.
  21. §
(1)bekezdés]. [23] A kezesi felelősség elévülése kapcsán a II. rendű alperes hivatkozott az 1/
  1. PJE határozatban foglaltakra, miszerint a főkötelezettel szemben az elévülést megszakító jogcselekmények a mögöttes felelős személlyel szemben az elévülést nem szakítják meg. A felperes munkabérét és egyéb járandóságait legkésőbb
  2. augusztus 14-én (
  3. munkanapon) kellett volna kiadni, így az elévülési idő
  4. augusztus 15-én kezdetét vette mindkét alperes vonatkozásában [Mt.
  5. §
(2)bekezdés, Ptk. 326. §
(1)bekezdés]. Az I. rendű alperesnek írt felszólító levelek a II. rendű alperessel szembeni elévülést nem szakították meg (PJE. III/3.) A II. rendű alperesnek küldött levelek, illetve a bírósági eljárás az elévülés nyugvása okán - a
  1. január
  2. napját megelőző időszakban az elévülést nem szakította meg, a
  3. január
  4. napját követő időszakban a felperes az elévülés megszakítását eredményező jogcselekményt nem tett. A peres eljárás
  5. január
  6. napját követően az eljárás félbeszakadása miatti jognyilatkozatok hatálytalansága okán szintén nem eredményezhette az elévülés félbeszakadását, így a felperes kezesi felelősségre alapított kérelme a II. rendű alperessel szemben
  7. augusztus
  8. napján elévült. [24] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A felperes előadta, hogy a felperes
  9. január
  10. napjától nem kapott munkabért, de a munkaviszonya megszüntetésre nem került, a II. rendű alperes állományban tartotta. A felperes mindkét alperes részére még 2013-ban megküldte az azonnali hatályú felmondását, járandóságai iránti kérelmét az alperesek nem teljesítették és a az igazolásokat sem adták ki a részére. A II. rendű alperes az I. rendű alperest
  11. január
  12. napjával megszüntette, így az alapszabály szerint a II. rendű alperes lett az I. rendű alperes jogutódja. Időközben a II. rendű alperes a jogerősen megítélt tőke összeget a felperesnek megfizette, azonban a kamatokat és a perköltséget nem és az iratokat sem adta ki. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. [26] A Kúria a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül (
  13. §
(2)bekezdés). [27] A II. rendű alperes a jogutódlással, jogutódi, valamint a kezesi minőségével kapcsolatos jogerős ítéleti megállapításokat nem vitatta, ezért azokat - felülvizsgálati kérelem hiányában a Kúria nem vizsgálta [Pp. 272. §
(2)bekezdés, 1/
  1. (II.15.) PK vélemény]. A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmét kizárólag arra alapította, hogy az „eljárt bíróságok" az elévülésre vonatkozó anyagi jogszabályokat jogsértő ítéleteket hoztak. [28] A jogerős ítélet indokolása szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtti eljárásban nem volt helye az eljárás félbeszakadása megállapításának tekintettel arra, hogy a jogutód perben állt. A Fővárosi Törvényszék a jogutódlás kapcsán hozott végzéssel szemben előterjesztett fellebbezést elbírálva a pert megszüntette és az ügy iratait áttette a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. Az eljárás megszüntetése miatt a megelőzően hozott végzések, így az eljárás félbeszakadását megállapító végzés is hatálytalannak tekintendő. A II. rendű alperes az I. rendű alperes jogutódja. [29] A peradatok szerint a felperes mivel többszöri kérése ellenére I. rendű alperes a munkabérét nem fizette ki, nem foglalkoztatta és a munkaviszonyát sem szüntette meg,
  2. július 30-án azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát, amely okiratot I. rendű alperes felügyelőbiztosának ... és II. rendű alperesnek is megküldött.
  3. szeptember
  4. napján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz benyújtott keresetlevelében a felperes a Pest Megyei Atlétikai Szövetség, mint I. rendű alperes és a alperes neve, mint II. rendű alperes kötelezését kérte elmaradt munkabér és végkielégítés megfizetésére, valamint a munkáltatói igazolások kiadására. A
  5. december
  6. napján megtartott tárgyaláson a II. rendű alperes kötelezését a kezesi felelőssége alapján kérte (35.M.3275/2013/7.), a
  7. május
  8. napján megtartott tárgyaláson a felperes úgy nyilatkozott, hogy követelését kizárólag a II. rendű alperessel szemben, annak kezesi felelőssége alapján tartja fenn (35.M.3275/2013/
  9. jkv.
  10. oldal). [30] A Fővárosi Törvényszék a
  11. február
  12. napján kelt kiegészítő végzésével mások mellett a Pest Megyei Atlétikai Szövetség jogi személyiségét
  13. január
  14. napjától megszüntette. [31] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 35.M.3275/2013/43I. számú végzésével az eljárás félbeszakadását állapította meg
  15. január 1.napjától, mely napon I. rendű alperes a társadalmi szervezetek nyilvántartásából való törléssel megszűnt, majd II. számú végzésével megállapította, hogy I. rendű alperes jogutódja a II. rendű alperes a MASZ Alapszabály
  16. §
(2)bekezdése alapján. A Fővárosi Törvényszék a 6.Mf.69.094/2015/
  1. számú határozatával megállapította, hogy a perre a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes, ezért az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, az eljárást megszüntette és a pert a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróságra áttette, ezért a jogutódlás kérdésében nem foglalt állást. [32] A felperes a 8.M.663/2015/
  2. számú beadványában a kereseti kérelmét pontosította: Kérte megállapítani, hogy II. rendű alperes az I. rendű alperes jogutódja és kezesi felelőssége alapján kötelezze a bíróság a II. rendű alperest a kereseti kérelmében foglaltak szerinti" összegek megfizetésére, jogutódi minőségében az igazolások kiadására (
  3. jkv.
  4. old.). [33] A munkaügyi bíróság a 8.M.663/2015/24-I. számú,
  5. október 15-én kelt határozatával a pert I. rendű alperessel szemben megszüntette. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság a II. rendű alperes fellebbezését hivatalból elutasító végzését a 8.Mpkf.50.565/2017/
  6. számú végzésével helybenhagyta. [34] A Polgári Törvénykönyvről szóló
  7. évi V. törvény ( továbbiakban: Ptk.) 6:
  8. §
(2)bekezdése szerint az elévülés kezdete az az időpont, amikor a követelés esedékessé válik. Az új Mt. 286. §
(1)bekezdése értelmében a munkajogi igény három év alatt évül el. A keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján, azaz az elévülési idő utolsó napján kell postára adni. Az elévülést a követelés bírósági úton való érvényesítése félbeszakítja. [35] A munkaviszony megszüntetésének tekintetében a munkaviszony alanyai egységesen az általános elévülési időn belül fordulhatnak bírósághoz, amikor is ha a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésével kapcsolatos igénye a státuszát nem érinti, kizárólag anyagi igénye van a rövidebb (pl. 30 napos) keresetindítási idő nem jöhet szóba. Az elévülési határidő és annak számítási módja anyagi jogi szabály. Az anyagi és eljárási jogszabályban megállapított határidő elteltének számításánál a két fajta határidő között különbséget kell tenni. Az anyagi jogszabály által megszabott határidő az utolsó napon minden körülmények között lejár. Az elévülési határidő lejártát nem akadályozza, ha a keresetet ezt megelőzően postára adták (Pp. 105. §
(4)bekezdés). Az anyagi jogi határidőt nem lehet eljárásjogi értelemben megszabott határidőnek tekinteni, e vonatkozásban a Pp. rendelkezései nem irányadók. (Pfv. VII. 21.255/2009/4.) [36] A felperes a
  1. szeptember
  2. napján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz benyújtott keresetlevelében II. rendű alperest megjelölte és a kereseti kérelme szerinti marasztalását kérte jogutódi, valamint kezesi felelőssége alapján. A felperes, tehát elévülési időn belül benyújtotta kereseti kérelmét a II. rendű alperes ellen, azaz érvényesítette az igényét. A Pp.
  3. §
(3)bekezdése értelmében az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez áttették. [37] A felperes a munkaviszonyát
  1. július 30-án kelt azonnali hatályú felmondással szüntette meg, amelyet
  2. augusztus
  3. napján küldött meg I. és II. rendű alpereseknek (35.M.3275/2013/1/
  4. számú beadványhoz csatolt tértivevények tanúsága szerint). A kereseti kérelem benyújtásának nem feltétele, hogy a felperes az igényét a bírósági eljárást megelőzően a munkáltatójához vagy annak jogutódjához benyújtsa vagy teljesítésre felszólítsa. [38] Az elévülési idő megtartottságára tekintettel a II. rendű alperes érvelésének az eljárás félbeszakadása miatt hatálytalan eljárási cselekményekre nincs relevanciája. [39] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp.
  5. §
(2)bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet - indokolásbeli kiegészítéssel hatályában fenntartotta. Záró rész [40] A II. rendű alperes a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült, a becsatolt díjmegállapodásban rögzített összegű költsége megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles. [41] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdése alapján személyes illetékmentes, ezért a 313.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetéket a magyar állam viseli. [42] A további felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés l) pontja zárja ki. [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el (Pp. 274. §
(1)bekezdés). Budapest,
  1. szeptember
  2. . Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.