A határozat elvi tartalma: Az eljárt bíróságok bizonyítékértékelésében iratellenesség, logikai ellentmondás nem volt kimutatható, a munkabér-különbözetet elutasító döntés nem jogsértő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.600/2017/
- A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Magyarfalvi Katalin előadó bíró . Farkas Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Kozma Tamás ügyvéd Az alperes: ... Biztosító Zrt. Az alperes képviselője: dr. Járai Gábor ügyvéd A per tárgya: munkaviszony megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.743/2016/
- Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.M.159/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.743/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes
- október 24-től állt az alperes alkalmazásában, munkáját
- február 20-tól fiókvezetői munkakörben, határozatlan idejű munkaviszonyban ... Budapest ...kerület, ... utca ... szám alatti fiókjában végezte. A felperes tulajdonosa és tagja a ... Kft.-nek; a Kft.
- június 5-től megbízási szerződés alapján biztosítás közvetítői tevékenységet végzett az alperes részére, amely tevékenység ellátásában a felperes a megbízási szerződés
- február 18-án történt, 3 hónap felmondási idővel történő [2] megszüntetéséig személyesen közreműködött. Az alperes a
- december 13-án kelt felmondással a munkaviszonyt 30 nap felmondási idővel,
- január
- napjával megszüntette, a felperest a munkavégzés alól a teljes felmondási időre felmentette, amely időszakra távolléti díjat fizetett. A felmondás indokolása szerint a munkáltató - az eredményorientált és költséghatékonysági elvárások mentén - további szervezeti átszervezéseket hajt végre a ... Az átszervezések keretében egyes szervezeti egységeket, munkaköröket megszüntet és a hozzájuk tartozó értékesítési személyi és szerződéses állományt más meglévő szervezeti egységekhez helyezi át, illetve egyes megszűnő szervezeti egységek értékesítési személyi és szerződéses állományának összevonásával új összevont szervezeti egységeket hoz létre.... Budapest ... fiókja ezen átszervezés keretében megszüntetésre kerül, ami miatt - a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.)
- §
(1)bekezdése és 66. §
(2)bekezdése harmadik fordulata alapján - a felperes munkaviszonya felmondásáról döntött. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] A felperes keresetében a felmondás jogellenességének megállapítását, annak jogkövetkezményeként - kártérítés címén - az alperes 12 havi távolléti díjnak megfelelő összegben történő marasztalását kérte arra hivatkozva, hogy a munkaköre megszüntetésével járó átszervezés a felmondás időpontjában még nem valósult meg. A felperes 300.000 forint toborzási-mentorálási jutalék és a
- december
- és
- február
- között az alperes részére végzett munkája ellenértékeként 370.225 forint megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte a felmondási indok valós és okszerű voltára, valamint arra hivatkozva, hogy a felperest a követelt összegek sem jutalék, sem munkabér címén nem illetik meg. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a keresetet - a peres felek nyilatkozatai, az okirati bizonyítékok, ... (a felperes közvetlen munkahelyi felettese), ...(a munkáltatói jogkör gyakorlója), ... (területi igazgató), ... (értékesítési csoportvezető), ... és ... (az alperes részére vállalkozási jogviszonyban biztosítás közvetítő tevékenységet végző személyek), valamint ... (az alperes részére
- májustól munkaviszony keretében biztosítás közvetítő tevékenységet végző személy) tanúvallomása alapján - elutasította. Megállapította, hogy az igazgatóság az átszervezésről szóló, a ... belül ... új,
- január 1-től fennálló struktúráját is érintő döntését az alperes a munkavállalókkal
- december 2-án közölte, annak eredményeként a felperes által vezetett szervezeti egység és a felperes fiókvezetői munkaköre is megszüntetésre került. A felmondás indokának - a következetes bírói gyakorlat szerint - a [6] [7] [8] [9] felmondás közlésekor kell fennállnia, a hosszabb időt igénylő folyamat, az átszervezés befejezése azonban nem szükséges. Az alperes a perben az Mt.
- §
(2)bekezdés harmadik fordulatában foglalt, a munkáltató működésével összefüggő ok fennállását és hogy a felperes munkaviszonya megszüntetésére az átszervezés következtében került sor, bizonyította, a felperes által a joggal való visszaélés körében hivatkozott azon körülményt, hogy az átszervezés, adott esetben a ... fiók ... kerülése indokolt és célszerű volt-e, nem lehetett vizsgálni, mert az kívül esik a munkaügyi jogvita keretein. A felperes
- január 17-ét követő munkavégzésével összefüggő munkabér követelést a bíróság azért utasította el, mert a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közvetlen munkahelyi felettes nem adott utasítást a felperesnek munkavégzésre, az alperes érdekében történt munkateljesítésről e tanúk nem tudtak, ..., ... és ... tanúvallomása alapján pedig nem lehetett ítéleti bizonyossággal megállapítani, hogy a felperes az alperes keretében a munkakörébe tartozó munkát végzett, nem pedig a ... Kft. személyes közreműködőjeként dolgozott. A bíróság megállapította továbbá, hogy a felek a toborzásimentorálási jutalékra vonatkozó megállapodás
- szeptember 20-i kiegészítésében a céljutalékra vonatkozó kiegészítésnek a
- II. félévi jövedelem megállapodás megszűnésével történő, további intézkedés nélküli megszűnésében állapodtak meg. ... első teljes üzleti hónapja
- január volt, a három teljes üzleti hónap kiértékelése áprilisban, vagyis olyan időpontban történhetett meg először, amikor a céljutalékra vonatkozó megállapodás már megszűnt. ... a felperes munkaviszonya fennállása alatt nem kötött szerződést az alperessel; mindezek miatt a toborzási-mentorolási céljutalék követelésnek sincs jogalapja. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesi igazgatóság
- december 11-i ülésén született, a belső értékesítési hálózat működésének átszervezéséről szóló döntése valóban hosszabb folyamat eredményeként valósult meg, ilyen esetben azonban - az egységes ítélkezési gyakorlat (BH 2004.432.) értelmében - a felmondás jogszerűségéhez elégséges az, ha a felmondás közlése az átszervezést elindító döntést követően történt. A bizonyított átszervezés a munkáltatói felmondás jogszerű indokának minősül attól függetlenül, hogy a döntés alapján a szervezeti változásokat mikor foglalták írásba; mindezek miatt nem fogadható el a felperes fellebbezési érvelése, miszerint a fiókvezetői munkaköre megszüntetéséről a „végső, konkrét" döntést a felmondáskor még nem hozták meg. A felperes munkabér-különbözet megfizetésére irányuló keresete elbírálásához szükséges bizonyítékokat az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően értékelte, azokból helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy ítéleti bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a felperes, annak ellenére, hogy a felmondás közlését követően az alperes a munkavégzés alól felmentette, a fiókvezetői munkakörét
- február 14-ig ellátta. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a felperes közvetlen felettese tanúvallomása a felperes ezen állítását cáfolta, a másik három tanú bizonytalan, illetve nem egyértelmű nyilatkozata nem elégséges annak igazolására, hogy a felperes a vitatott időszakban továbbra is a fiókvezetői feladatait látta el, nem pedig a ... Kft. személyes közreműködőjeként végzett biztosítás közvetítéssel kapcsolatos tevékenységet. Az alperes álláspontját támasztotta alá a felperes személyes meghallgatása során előadott azon tény is, hogy az alperes
- december 19-én letiltotta a számítógépes rendszerhez való hozzájutását, amelyet követően a magán e-mail címén tartotta a kapcsolatot .... [10] A felperes a toborzási-mentorálási céljutalék iránti követelést illetően csak részben, ... vonatkozásában támadta az elsőfokú döntést. A felperes keresetéhez mellékelt,
- november 20-i megállapodás kiegészítésből egyértelműen kitűnt, hogy az a
- II. félévre megkötött jövedelem-megállapodás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy ...
- december
- napjával létesített jogviszonyt az alperessel, első teljes hónapja
- január volt, a három teljes üzleti hónap csak a céljutalékra vonatkozó megállapodás megszűnésekor kerülhetett volna kiértékelésre; mindezek miatt az elsőfokú ítélet a fellebbezésben megjelölt indokok alapján szintén nem jogsértő. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az eljárt bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát, valamint az alperes költségekben való marasztalását kérte a Pp.
- §
(1)bekezdése, 206. §
(1)bekezdése,
- §-a megsértésére hivatkozva. [12] Álláspontja szerint a perben tanúvallomásokkal és okirati bizonyítékokkal (levelezésekkel) bizonyította, hogy a munkavégzés alóli mentesítés időszakában, két hónapon át - elvárt, de legalábbis hallgatólagos eltűrt módon - kifejezetten fiókvezetői munkakörbe tartozó munkáját rendszeresen ellátta. A munkavégzésért járó ellenérték, két havi munkabér az Mt.
- §
(1)bekezdése alapján akkor is megillette, ha munkájának már vagy még nem volt érvényes vagy hatályos szerződéses alapja. [13] Az eljárt bíróságok megsértették a Pp. 166. §
(1)bekezdését, mivel nem értékelték a becsatolt okirati bizonyítékokat (e-maileket), és a Pp. 206. §
(1)bekezdését, mivel a bizonyítékokat nem megfelelően vetették egybe és iratellenesen állapították meg, hogy a tanúvallomások bizonytalanok, a munkavégzését nem igazolják. A felperes szerint ..., ... és ... tanúvallomásából egyértelműen megállapítható, hogy mindaddig, amíg ... nem közölte velük, hogy a továbbiakban nem ő lesz a fiókvezető, mindhárman fiókvezetőként tekintettek rá. ... tanúvallomása során elmondta, hogy ... egy februári értekezleten, a szervezeti egység megszüntetése előtt közölte, hogy nem a felperes lesz a fiókvezető, ... pedig, aki előbb valóban bizonytalanul nyilatkozott, egy e-mail felmutatása után úgy nyilatkozott, hogy ... nagy valószínűséggel mégis
- februárban beszélgetett el, amikor is csak az hangzott el, hogy más lesz a vezetője, ... fiókjába pedig valamikor később került. A felperes által
- novemberében toborzott ... szerződést valóban csak később kötött, arra azonban határozottan emlékezett, hogy ...
- februárban közölte vele, hogy a felperesnek, tekintve, hogy beperelte az alperest, többé nincs közöttük helye. A fentiek alapján „érthetetlen" az eljárt bíróságok azon következtetése, hogy a bizonytalan tanúvallomások alapján az alperes részére
- február 14-ig történő munkavégzését nem lehetett megállapítani. A felperes végül állította, hogy az eljárt bíróságok megsértették az Mt.
- §-át is, mivel a felmondás indoka annak közlésekor rá, illetve az általa vezetett szervezeti egységre nézve nem volt valós. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes költségekben való marasztalását kérte arra hivatkozva, hogy az eljárt bíróságok a széles körben lefolytatott bizonyítást követően helytálló, a jogszabályoknak mindenben megfelelő döntést hoztak. A rendelkezésere álló bizonyítékokat a bíróságok teljes körűen és kellő súllyal értékelték, a tényállásból levont jogi következtetéseik is helyesek. [15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében - a Pp.
- §
(1)bekezdése és 206. §
(1)bekezdése megsértésére hivatkozva - állította, hogy az általa megjelölt okirati bizonyítékok és tanúvallomások okszerű mérlegelésével az eljárt bíróságoknak arra a következtetésre kellett volna jutniuk, hogy a munkabérre való jogosultságát sikerrel bizonyította a perben. [17] A Kúria Pp. 206. §
(1)bekezdése alkalmazásával kapcsolatos töretlen gyakorlata (BH 1995.193., BH 1999.44., BH 2012.179.) értelmében a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálata eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére, a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróságok nyilvánvalóan téves vagy okszerűtlen következtetésre jutottak-e. A Pp. 206. §
(1)bekezdése megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem csak akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz (Mfv.III.10.553/2013/7., Mfv.III.10.136/2015/8., Mfv.III.10.044/2017/4, stb.). A jogerős ítélet ilyen fogyatékosságban nem szenved. [18] Az eljárt bíróságok a munkabér iránti követeléséről az okirati bizonyítékok és öt tanú vallomásának egybevetésével döntöttek. Ennek során helytállóan tulajdonítottak jelentőséget a felperes munkahelyi vezetői által tett - az elsőfokú ítéletben részletesen ismertetett - tanúvallomásoknak, amely szerint a felperest a vitatott időszakban nem utasították arra, hogy fiókvezetői munkakörbe tartozó munkát végezzen; arról, hogy a felperes a fiókvezetői munkakörét ellátná, nem volt tudomásuk. A felperes közvetlen munkahelyi vezetője a fentieken túl a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a felperes az alperes érdekében ezen időszakban a felmondás miatt kizárólag vállalkozóként végezhetett munkát. A felperes által megjelölt, különböző személyekkel folytatott e-mail levelezésből nem lehet megállapítani azt, hogy a felperes felmentési ideje alatt az alperesi vezetők utasítására, vagy tudtával fiókvezetői munkakörbe tartozó munkavégzést teljesített, az a körülmény, hogy a munkaszervezeten kívül, vállalkozási jogviszonyban álló, illetve az alperessel csupán a vitás időszakot követően munkaviszonyt létesítő személyek - a felperes jogviszonya megszüntetéséről történő tájékoztatásuk hiányában, illetve 2014. februári közlése miatt - a felperesre fiókvezetőként tekintettek, önmagában nem alapozza meg a munkabér iránti követelést. Az eljárt bíróságok mérlegelésében iratellenesség és a a logika szabályainak megszegése nem állapítható meg, a jogerős ítélet ezért nem sérti a Pp. 206. §
(1)bekezdését. [19] A Pp. 166. §
(1)bekezdése a bizonyítási eszközök felsorolását tartalmazza, a felperes ezen rendelkezés megsértésével kapcsolatban nem jelölt meg olyan indokot, amelynek alapján a jogerős ítélet érdemben felülvizsgálható. Az Mt.
- §-a megsértését, a felmondási indoknak a felmondás időpontjában történő fenn nem állását a felperes felülvizsgálati kérelmében csupán állította, a toborzásimentorálási céljutalék tárgyában hozott döntéssel kapcsolatban pedig sem a megsértett jogszabályt, sem a kérelme indokait nem jelölte meg. [20] A Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett - elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A Kúria a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK véleményben kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. [21] Mivel a felperes felülvizsgálati kérelme a jogellenes munkaviszony megszüntetés és a céljutalom tárgyában hozott ítéleti rendelkezések tekintetében nem felel meg a fenti követelményeknek, a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatára a fenti körben nincs lehetőség. [22] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta. Záró rész [23] A felperes az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles. [24] A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékéről a - a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel - az illetékekről szóló 1993. évi XCIII. törvény 56. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,
- szeptember
- . Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő