← Magyarország

Gfv.30748/2017/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jelzálogszerződés azon kikötése, amely szerint a zálogjogosult a biztosíték kiegészítését, illetve új biztosítékot kérhet, ha arra "megítélése szerint szükség van", nem tisztességtelen. Tisztességtelen viszont a diszpozitív jogszabályi rendelkezéstől eltérő olyan szerződéses kikötés, amely a biztosíték kiegészítését "haladéktalanul" követeli meg. 1959. IV. Tv. 209. §

(1),
  1. IV. Tv.
  2. §
(5),
  1. IV. Tv.
  2. §
(2),
  1. IV. Tv.
  2. §
(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.748/2017/
  1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Bihary, Balassa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bihary Tibor ügyvéd A IV. rendű alperes képviselője: Hajász Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Hajósi Bertalan ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.260/2017/
  2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Egri Törvényszék 11.P.20.042/2016/
  3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének a peres felek között
  4. szeptember 18-án létrejött jelzálogszerződés II.
  5. pontjában szereplő „haladéktalanul" szövegrész tisztességtelenségének megállapítását helybenhagyó rendelkezését meghaladóan a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett részét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét e körben megváltoztatja, és a II.
  6. pont érvénytelenségének a fentieket meghaladó megállapítására irányuló kereseti kérelmet elutasítja, egyebekben a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a I. rendű alperesnek 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási részköltséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3]
  7. szeptember 18-án a felperes és a II. rendű alperes mint zálogkötelezettek, a III. rendű alperes mint haszonélvező, valamint az I. rendű alperes mint jelzálogjogosult jelzálogszerződést kötöttek az ugyanezen a napon kelt deviza alapú kölcsönszerződésben foglaltak biztosítására. A jelzálogszerződés II.6 pontja szerint: „Ha a Zálogtárgy(ak) értékében a szerződés időtartama alatt a Zálogjogosultnak fel nem róható ok miatt értékcsökkenés következik be, és a Zálogjogosult megítélése szerint szükség van a biztosíték kiegészítésére, a Zálogkötelezett(ek) és/vagy a Kölcsönszerződés vonatkozó rendelkezése szerint az Adós a Zálogjogosult felhívására haladéktalanul köteles(ek) újabb, a Zálogjogosult szerint erre megfelelőnek ítélt biztosítékot nyújtani." A Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott végzésével megállapította, hogy az I. rendű alperes perbeli jogutóda a IV. rendű alperes. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes módosított keresetében többek között a zálogszerződés fenti rendelkezése érvénytelenségének megállapítását kérte a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
  8. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  9. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A II-III. rendű alperesek ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a a jelzálogszerződés II.
  1. pontja és a IX.
  2. pontjának az ítélete rendelkező részében idézett szövegrésze tisztességtelen, érvénytelen, ezen feltételek a felekre a szerződés megkötésétől kezdve nem jelentenek kötelezettséget. A II-III. rendű alpereseket ennek tűrésére kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelemmel érintett II.
  3. pontot a Korm. rendelet
  4. §
(1)bekezdés a) pontja szerint tisztességtelennek ítélte, mivel aszerint a szerződés értelmezésére a fogyasztóval szerződő fél egyoldalúan jogosult. [8] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. § szerződéskötéskori
(5)bekezdésére és a fogyasztói kölcsönszerződésekben a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéréről szóló 2/
  1. (XII.20.) PK vélemény (a továbbiakban: 2/
  2. PK vélemény)
  3. pontjára utalással megállapította, hogy a perbeli kikötés lényeges eltéréseket tartalmaz az rPtk.
  4. §
(2)bekezdés diszpozitív rendelkezéséhez képest, ekként a tisztességtelensége a perben vizsgálható volt. Ilyen lényeges eltérésnek tekintette, hogy a kikötésben a normaszöveggel szemben, hogy nem „az állag romlása", hanem a „zálogtárgy értékcsökkenése" szerepel, a jogosult nem a „kielégítés veszélyeztetése" esetén, hanem abban az esetben kérheti a biztosíték kiegészítését, ha „megítélése szerint" az szükséges, továbbá a kiegészítésre a kötelezett nem a jogszabály szerinti „megfelelő határidőn belül", hanem „haladéktalanul" köteles. [9] Az elsőfokú bíróság kifejtette, az elsőként megjelölt eltérés önmagában nem teszi a perbeli kikötést tisztességtelenné. Azon rendelkezést azonban, amely a jogszabály szerinti, a követelés kielégítésének veszélyeztetése mint objektív, mérhető, vizsgálható, így a kötelezettek által vitássá tehető feltételével szemben a zálogjogosult személyében rejlő szubjektív feltétel meghatározását (megítélése szerint arra szükség van) tartalmazza, tisztességtelennek ítélte, arra is tekintettel, hogy a szerződés, illetve az üzletszabályzat e vonatkozásban semmilyen rendelkezést nem tartalmaz. Tisztességtelennek találta továbbá azt is, hogy a szerződéses rendelkezésben szereplő haladéktalan biztosíték kiegészítési kötelezettség alapján a kötelezett arra szinte azonnal köteles, szemben a jogszabály szerinti megfelelő határidő esetén mérlegelhető, mérlegelendő szempontokkal. A gyakorlatban szinte teljesíthetetlen feltétel pedig a kielégítési jog azonnali megnyíltához vezet. Mivel a tisztességtelen kitételek a II.6. pont lényegi elemét alkotják, a teljes pont érvénytelenségét megállapította. [10] Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében helybenhagyta. Rámutatott, a perbeli kikötés nem szerződés értelmezési szabály, hanem az I. rendű alperes jelzálogszerződésből fakadó jogaira vonatkozik, ezért a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti tisztességtelenséget nem látta megállapíthatónak, azonban azt bírói mérlegeléssel, az rPtk. 209. §
(1)bekezdése alapján, a
(2)bekezdésében írt körülmények vizsgálatával tisztességtelennek ítélte. E mérlegelés körében viszont maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett indokokat. Úgy ítélte meg, az rPtk. 209. §
(1)bekezdése alapján tisztességtelen az a kikötés, amely az adós szerződésszerű teljesítés esetén a kielégítési jog veszélyeztetése hiányában is feljogosítja a zálogjogosultat az értékcsökkent biztosíték kiegészítésének követelésére a kielégítési jog megnyílta, a kölcsönszerződésből eredő teljes követelés lejárttá tétele szankciójával. Ez a jogszabályban írtaknál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe hozza a fogyasztót. [11] A fellebbezésben foglaltakra tekintettel rögzítette, a felperes az rPtk. 239/A. §
(1)bekezdése alapján a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítását kérhette, a bíróságnak nem kellett vizsgálni a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
  2. §-ában írt feltételek fennállását. Utalt az rPtk.
  3. §
(2)bekezdésében foglaltakra, valamint arra, hogy az adott szerződéses rendelkezés kapcsán marasztalási kereset nem volt előterjeszthető, mivel az alapján a felek között vagyonmozgása nem történt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet jelzálogszerződés II.
  1. pontját érvénytelenné nyilvánító elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyó részének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet e körbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként az rPp.
  2. §-ára, valamint az rPtk.
  3. §
(1)és
(6)bekezdésére hivatkozott. [13] Az I. rendű alperes előadta, a másodfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el azáltal, hogy az rPp.
  1. §-ában szabályozott, a megállapítási kereset feltételeinek vizsgálata nélkül és azok hiányában érdemben elbírálta a keresetet. [14] Anyagi jogi jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a jelzálogszerződés II.
  2. pontja kizárólag a fedezet értékének fenntartására vonatkozó rendelkezés, amely teljes mértékben összecseng az rPtk.
  3. §
(2)és
(3)bekezdésében, 261. §
(2)bekezdésében foglaltakkal. A megfogalmazásbeli eltérés nem eredményez automatikusan tartalmi eltérést, ezért annak tisztességtelensége az rPtk. 209. §
(6)bekezdése alapján nem vizsgálható. [15] Amennyiben annak tisztességtelensége mégis vizsgálható lenne, az nem sérti az rPtk. 209. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Megfogalmazása világos és érthető, értelmezési nehézséget nem okoz. A zálogtárgy értékének megőrzése a felperes kötelezettsége. Az I. rendű alperes véleménye szerint a perbeli kikötés az rPtk. 525. §
(1)bekezdéséhez képest éppen arra ad lehetőséget, hogy a kölcsönszerződés felmondása, így a kielégítési jog megnyílta előtt az adós a zálogjogosult felszólítása alapján a fedezetet kiegészítse. [16] Az I. rendű alperes azzal is érvelt, a zálogjogosultat megillető jog nem korlátlan, azzal nem tud visszaélni, hiszen a zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek a biztosítására a zálogtárgy szolgál [rPtk. 251. §
(3)bekezdés], továbbá a II.
  1. pont a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben nem helyezi kilátásba a kielégítés jog megnyíltát mint szankciót. A „haladéktalanul" fordulat szintén nem eltérés a jogszabálytól, mert az rPtk.
  2. §
(4)bekezdése szerint a szerződés teljesítésében a felek együttműködésre kötelesek, és a vagyontárgy értékcsökkenése veszélyezteti a teljesítést. Felülvizsgálati kérelmében több olyan ítéletre hivatkozott, amely alapján megállapítható, hogy a fenti szerződéses rendelkezés tisztességtelensége megítélése tárgyában eltérően foglaltak állást a bíróságok. [17] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgáltai kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott felhozott okokból részben találta jogszabálysértőnek. [19] A Kúria elsődlegesen rögzíti, nem volt eljárásjogi akadálya a kereset érdemi elbírálásnak. Az I. rendű alperes tévesen hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságoknak elsőként a megállapítási kereset előterjesztésének az rPp.
  1. §-a szerinti feltételei fennállását kellett volna vizsgálniuk. [20] A felperes keresete fogyasztói szerződés részleges érvénytelenségének megállapítására irányult, amelynek jogkövetkezménye, és ez volt a felperesnek a keresettel a célja, az általa érvénytelennek ítélt szerződéses rendelkezés kihullása a szerződésből. A kereset tehát nem pusztán megállapításra, hanem jogkövetkezmény levonására irányult. A per tárgyát képező szerződéses rendelkezés vagyonmozgással nem járt, így a fentieken túlmenő jogkövetkezmény alkalmazását a felperes nem kérhette. [21] A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok egyező álláspontjával a tekintetben, hogy a zálogszerződés II.
  2. pontjának megszövegezése az rPtk.
  3. §
(2)bekezdésében foglaltaktól érdemben eltér, amikor a biztosíték kiegészítésére való felszólítás feltételeként a követelés kielégítésének veszélyeztetése helyett a zálogjogosult megítélését, a megfelelő határidő helyett pedig a haladéktalan teljesítést írja elő. E fogalmak mind hétköznapi, nyelvtani értelemben, mind jogi megítélésüket tekintve eltérő jelentéstartalmúak. Erre tekintettel nem sértették meg az eljárt bíróságok az rPtk. 209. § szerződéskötéskor hatályos
(5)bekezdését a tisztességtelenség érdemi vizsgálatával (2/
  1. PK vélemény 3.pont). [22] A Kúria megítélése szerint azonban a kikötés azon rendelkezése, amely arra az esetre teszi lehetővé a biztosíték kiegészítésére szóló felhívást, ha arra a zálogjogosult megítélése szerint szükség van, nem tekinthető tisztességtelennek az alábbiakra tekintettel. [23] Az rPtk.
  2. §
(2)bekezdése alapján a zálogjogosult abban az esetben kérheti a biztosíték kiegészítését, ha az a kielégítést veszélyezteti. Annak megítélése, hogy a kielégítés veszélyeztetette, értelemszerűen a zálogjogosulton múlik. Ha úgy ítéli meg, hogy adott esetben e feltétel bekövetkezett, akkor él a jogával, ellenkező esetben nem kéri a kiegészítést. Tény, hogy a perbeli kikötés nem tartalmazza a kielégítés veszélyeztetettségére való utalást, és az I. rendű alperes sem hivatkozott arra, hogy ez a zálogszerződés, vagy az üzletszabályzat egyéb rendelkezéséből levezethető lenne, azonban ennek ellenére a felek jogviszonyára irányadó jogszabályi rendelkezések alapján a kikötés ezen megfogalmazása a zálogjogosult részére nem biztosít korlátlan jogosultságot, egyoldalú hatalmasságot. A zálogjog jogintézményének követelés biztosítására szolgáló rendeltetése, az rPtk 251. §
(3)bekezdése, illetve 260. §
(2)bekezdése, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 78. §
(1)és
(4)bekezdése, valamint a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/
  1. (VIII.1.) PM rendelet adják meg azokat a jogi kereteket, amelyek meghatározzák, illetve meg kell hogy határozzák a zálogjogosult azon megítélését, hogy mikor „szükséges" a biztosíték kiegészítésére a felszólítás. Ezt - ahogyan a kielégítés veszélyeztetésére alapított zálogjogosulti felszólítás megalapozottságát is - a zálogkötelezett annak gyakorlása esetén vitássá teheti, amely esetben a jogvitát végső soron a bíróság dönti el, ez azonban nem jelenti a szerződési feltétel tisztességtelenségét. [24] A perbeli kikötésben az újabb, megfelelő biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség haladéktalan teljesítését előíró rendelkezés tisztességtelenségét az eljárt bíróságok a Kúria megítélése szerint is jogszabálysértés nélkül állapították meg. Egyetértett az eljárt bíróságok álláspontjával, miszerint a haladéktalan teljesítés azonnali, késedelmet nem tűrő, mérlegelési szempontokat nem engedő teljesítést jelent, szemben az rPtk.
  2. §
(2)bekezdésében megfogalmazottal, amely erre megfelelő határidőt ír elő. A határidő megfelelősége adott esetben a fogyasztó részéről vitássá is tehető, míg haladéktalan teljesítési kötelezettség esetén ez fel sem merülhet. A fogyasztó hátrányára a diszpozitív szabályozástól eltérő rendelkezést nem teszi indokolttá az I. rendű alperes által hivatkozott, az rPtk. 277. §
(4)bekezdésében a felek szerződés teljesítésében való kölcsönös együttműködési kötelezettségét általános jelleggel előíró rendelkezés. Az éppen a körülmények - így például a veszélyeztetettség mértéke, a zálogjogosult személyes, vagyoni körülményei, a zálogtárgy értékét érintő esetleges felróható magatartása figyelembevételével, illetve ezen szempontok mérlegelésével meghatározott - megfelelő határidőt indokol. [25] A Kúria jelen határozata azt jelenti, hogy a szerződéses rendelkezésből a „haladéktalanul" kikötés kihullik, amelynek jogkövetkezménye az, hogy ahelyett az rPtk. diszpozitív rendelkezése „a megfelelő határidőn belüli" újabb biztosíték nyújtási kötelezettség érvényesül. [26] A Kúria mindezekre tekintettel az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján a kikötésben szereplő „haladéktalan" szövegrész kivételével a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte, a keresetet az elsőfokú ítélet e körbeni megváltoztatásával elutasította, egyebekben a jogerős ítélet érintett rendelkezését - a kikötés „haladéktalan" kitételére vonatkozó részében - hatályában fenntartotta. Záró rész [27] A részben eredményes felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 81. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az I. rendű alperes részére az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illeték felének megfizetésére. Ezt meghaladó költségeiket a felek maguk kötelesek viselni azzal, hogy a II-IV. rendű alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel. A Kúria megítélése szerint a pervesztességpernyertesség arányának jelen felülvizsgálati határozat folytán való kismértékű változása a jogerős ítéletben meghatározott perköltségviselés megváltoztatását nem indokolta. [28] A Kúria a határozatát az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.