Gfv.30028/2018/6 – Kúria

(1)18/

1. (II. 5.) Korm. rend.
2. §

(1)b) 18/

1. (II. 5.) Korm. rend.
2. §

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.028/2018/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Szabó Klára bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Lantos Bálint Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lantos Bálint ügyvéd) Az alperesek: II. rendű III. rendű A III. rendű alperes képviselője: Stefán és PázmándiÜgyvédi Iroda ügyintéző: dr. Stefán Tamás ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 4.Pf.20.749/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Budapest Környéki Törvényszék, 11.P.21.550/2016/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a III. rendű alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
4. október 21-én a felperes mint adós, a II. rendű alperes mint adós és zálogkötelezett, valamint a III. rendű alperes jogelődje, a volt I. rendű alperes (a továbbiakban: III. rendű alperes) mint hitelező és zálogjogosult közjegyzői okiratba foglalt, önálló zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. A kölcsönszerződés 4.
5. pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza: „A Kölcsön és járulékai mindenkori összegének megállapítása, illetve a Kölcsön folyósításának időpontja és a szerződés alapján fennálló tartozás mindenkori összegének igazolása szempontjából a Bank üzleti könyvei és nyilvántartásai az irányadóak, az azokban foglaltakat kell mértékadónak és hitelesnek tekinteni. Ennek megfelelően a szerződő felek a mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás mértékének megállapítása tekintetében alávetik magukat a Hitelező nyilvántartásai és üzleti könyvei tartalmának, azt magukra nézve kötelezőnek fogadják el." A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [3] [4] A felperes keresetében a kölcsönszerződés fenti kikötése tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
6. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §

(2)bekezdése, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/

1. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
2. §

(1)bekezdés j) pontjára, valamint a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 6. cikk

(1)bekezdésére hivatkozással. A III. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A II. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és megállapította a perbeli kikötés érvénytelenségét. Az ítélőtábla megítélése szerint e szerződéses rendelkezés azzal, hogy abban mindkét fél - így az adós is - a hitelező nyilvántartásai és üzleti könyvei tartalmát magára nézve kötelezőnek ismeri el, kizárja az ellenbizonyítást, és a hitelező nyilvántartásaiban foglaltakat megdönthetetlen bizonyítékká teszi a tartozás összege tekintetében. Kizárólag a hitelezőt jogosítja fel annak megállapítására, hogy a felperes teljesítése szerződésszerűe, és a felperes feltétel nélkül lemondott arról, hogy a tartozása összegének esetleges téves feltüntetése esetén azt vitassa. Mindezért a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. j)pontjaira tekintettel semmis. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A III. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Jogszabálysértésként a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. j)pontját, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 3. §

(3)és

(4)bekezdését jelölte meg. [9] Az alperes eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy az ítélőtábla kereseti hivatkozás nélkül, hivatalból vizsgálta és állapította meg a kikötés tisztességtelenségét a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. A semmisségi ok hivatalbóli észleléséről a peres feleket nem tájékoztatta. A Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés a) pontja tekintetében a jogerős ítélet indokolása nem tartalmaz semmilyen levezetést, értékelést, következtetést. [10] A III. rendű alperes előadta, nem állapítható meg a perbeli kikötés érvénytelensége, tisztességtelensége, a rendelkezés sem nyelvtani, sem dogmatikai értelmezés alapján nem ütközik a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontjába. [11] A felperes felülvizsgálati eljárásban előterjesztett előkészítő iratában az Európai Unió Bírósága C-51/

1. számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletére hivatkozással kérte, hogy a Kúria a perbeli szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezését hivatalból minősítse tisztességtelennek. Felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
2. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta. [13] A Kúria az EBH 2018.G.

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag, a lényeget tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg, és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
2. §-ában, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
3. évi CXII. törvény
4. §-ában, a bírósági végrehajtásról szóló
5. évi LIII. törvény szerződéskötés időpontjában hatályos
6. §-ában, a közjegyzőkről szóló
7. évi XLI. törvény
8. §

(1)bekezdésében és a Korm. rendelet 1. §

(1)bek.

1. i)és
2. j)pontjaiban írtakra. [14] A másodfokú bíróság a per tárgyát képező szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét arra tekintettel is megállapította, hogy az a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjait is sérti. Figyelemmel arra, hogy az ítélőtábla a keresetben állított ok mellett találta ezen okokból is semmisnek a perbeli kikötést, az ügy érdemére kiható szabálysértésnek nem tekinthető, hogy nem tájékoztatta a feleket a további semmisségi ok hivatalbóli észleléséről. [15] A Kúria a BH 2018.146. számon közzétett határozatában már a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontja tekintetében is állást foglalt, amelyet az ott kifejtett indokokra utalással jelen ügyben is fenntart. Annak lényege szerint az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet arra jogosítja fel, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz a III. rendű alperest a megjelölt körben megillető egyoldalú jogosítványt, nem vonja el a felperes kötelmi jogát arra, hogy az alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse (rPtk. 283. §), így a kölcsönszerződés támadott rendelkezésének tisztességtelensége ezen a címen sem állapítható meg. [16] A Kúria a hivatkozott határozatában arra is rámutatott, az egyoldalú joglemondás fogalmi körébe csakis az a nyilatkozat vonható, amellyel a jogalany az őt kétségkívül megillető jogosultságról kifejezetten lemond. Az rPtk. 207. §

(4)bekezdése értelmében az igényérvényesítésről vagy a vitatásról való lemondásnak félreérthetetlennek és határozottnak kell lennie, nincs helye a nyilatkozat kiterjesztő tartalmú értelmezésének (BH

1. 673.). Utalt arra is, amennyiben nem állapítható meg egyértelműen a kölcsönszerződés valamely rendelkezésének tartalma, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni [rPtk.
2. §

(2)bek.]. Ezek figyelembevételével a perbeli kikötés nem fosztja meg a felperest a jogszabály alapján őt megillető vitatás, igényérvényesítés lehetőségétől sem. [17] A perbeli kikötés nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint kizárólag a bank határozhatja meg, hogy valamely szerződéses feltételt, kikötést, hogyan kell érteni és alkalmazni, és a bankkal szerződő felet a szerződéses kikötés értelmezésének jogától megfosztja, ezért a Kúria azt a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés a) pontja szerint sem találta tisztességtelennek. [18] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. j)pontjainak téves alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés 4.10. pontja tisztességtelen szerződéses rendelkezésnek minősül. [19] A felperes felülvizsgálati eljárásban előterjesztett, a szerződés más rendelkezése tisztességtelenségének hivatalbóli észlelelésével kapcsolatos kérelemével összefüggésben a Kúria rámutat, a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemben (csatlakozó felülvizsgálati kérelemben) megjelölt jogszabálysértésének a vizsgálata. Az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ez alól csak az jelent kivételt, ha a pert hivatalból kell megszüntetni, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. A felperes kérelemében megjelölt, az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselésének vizsgálata, az erre vonatkozó adatok, bizonyítékok értékelése a felülvizsgálati eljárásban az eljárásjogi szabályok által megengedett hivatalbóliság körén kívül esik, ezért azzal a Kúria érdemben nem foglalkozhatott. [20] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Záró rész [21] Az eredményes felülvizsgálati kérelemre tekintettel a Kúria a pervesztes felperest az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a III. rendű alperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján megállapított, áfával növelt összegű ügyvédi munkadíjából és az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből álló másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére. A II. rendű alperesnek költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben a Kúriának határoznia nem kellett. [22] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest, 2018. október 24. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Szabó Klára sk. bíró