Gfv.30095/2018/5 – Kúria

(1)18/1999.Korm. rend. 1. §

(1)b) 18/

1. (II. 5.) Korm. rend.
2. §

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.095/2018/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke, előadó bíró . Tibold Ágnes bíró . Szabó Klára bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szendrei Kornél ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagy Szilárd ügyvéd A per tárgya: szerződésszegés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.504/2017/8/II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 11.P.20.578/2016/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 napon belül 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Az I. rendű alperes mint kölcsönadó és zálogjogosult, a felperes és a II. rendű alperes mint adós és zálogkötelezett között
3. augusztus 31-én CHF elszámolással kölcsönszerződés és a kölcsönszerződés biztosítására jelzálogszerződés jött létre. A kölcsönszerződés I.
4. pontja többek között az alábbiakat tartalmazza: „Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítésére esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült, közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány fogadják el, mint közhiteles aggálytalan tartalmú bizonyítékot. Ennek megfelelően a kölcsön járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön-, és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós Banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartási, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak". A felperes keresete és az alperes védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében a kölcsönszerződés I.
5. pontja fent idézett rendelkezései érvénytelenségének megállapítását kérte a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
6. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
7. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontja alapján. Az I. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A II. rendű alperes nem tett nyilatkozatot. Az első- és másodfokú bíróság határozata [5] [6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a per tárgyát képező szerződéses rendelkezést nem találta tisztességtelennek. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva megállapította, hogy a kölcsönszerződés I.4. pontjának a [2] pontban hivatkozott rendelkezései semmisek. Jogi álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezés a bizonyítási terhet megfordítja, az adósi teljesítés szerződésszerűségének megállapítására kizárólag az I. rendű alperest jogosítja fel, ezért az a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk. ) 209/A. §

(2)bekezdése szerint tisztességtelen kikötés, semmis, figyelemmel a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. j)és
2. b)pontjában foglaltakra is. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének [8] [9] helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Jogi álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntésének meghozatala során a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjának téves értelmezésével okszerűtlen és megalapozatlan következtetésre jutott. A szerződéses rendelkezés nem jogosítja fel az I. rendű alperest annak megállapítására, hogy teljesítése szabályszerű-e és nem változtatja meg a bizonyítási terhet. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta. [11] A Kúria az EBH

1. G.
2. számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel a tartalmát és lényegét tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására és a szerződő felek kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem változtatja meg és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
3. §-ában, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
4. évi CXII. törvény
5. §-ában, a bírósági végrehajtásról szóló
6. évi LIII. törvény
7. §-ában, a közjegyzőkről szóló
8. évi XLI. törvény
9. §

(1)bekezdésében, továbbá a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. i)és
2. j)pontjaiban foglaltakra. [12] A Kúria a BH2018.146 számon közzétett határozatában már állást foglalt a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontjára alapított tisztességtelenséggel összefüggésben is, amely az ott kifejtett indokokra utalással jelen ügyben is fenntart. Annak lényege szerint az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel arra, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz az alperest a megjelölt körben megillető egyoldalú jogosítványt nem vonja el a vele szerződő fél - a felperes - kötelmi jogát arra, hogy az alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse, így a kölcsönszerződés vizsgált pontjának tisztességtelensége ezen a jogcímen sem állapítható meg. [13] A Kúria hivatkozott határozatában kitért arra is, hogy az igényérvényesítés lehetőségei, a bizonyítási teher alakulása körében a kölcsönszerződésnek a perbelivel azonos tartalma a felperes jogi helyzetét nem érinti, nem teszi azt hátrányosabbá, a szerződéses kikötés tisztességtelensége megállapításának az rPtk. 209. §

(1)bekezdésében írt feltétele erre figyelemmel nem valósult meg. [14] Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet az rPtk. 209. §-ának, illetve a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjának helytelen alkalmazásával minősítette a perbeli kölcsönszerződés keresettel támadott rendelkezését tisztességtelennek. [15] A Kúria a kifejtettek értelmében a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész [16] Az eredményes felülvizsgálati kérelemre tekintettel a per érdemét tekintve a felperes mindhárom fokú eljárásban pervesztes lett. A Kúria az rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes jogi képviseletével felmerült, valamint az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből álló másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet

1. §-a alapján állapította meg a szerződésben megállapított díj mérséklésével. A mérséklést a nagyszámú azonos tényállás alapján indult perben az alperest túlnyomórészt azonos jogi alapokon álló védekezése indokolta. [17] A Kúria a döntését az rPp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,

1. október
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró, Dr. Szabó Klára sk. bíró