DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.577/2018/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Kisházi János ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve h-i (cím) lakos felperesnek a Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Stanka István ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (cím) I. rendű és a Barna Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Barna Judit ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve e-i (cím) lakos II. rendű alperesek ellen szerződés létre nem jöttének, érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében az Egri Törvényszék 27.P.20.420/2015/
- számú ítélete ellen az I. rendű alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, és kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 32 400 (Harminckétezer-négyszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 152 400 (Százötvenkettőezer-négyszáz) forint perköltséget. Mellőzi az I. rendű alperes kötelezését illeték fizetésére az állam javára, és a felperes által az államnak fizetendő kereseti illeték összegét 163 000 (Százhatvanháromezer) forintra felemeli. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 5400 (Ötezer-négyszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 41 350 (Negyvenegyezer-háromszázötven) forint fellebbezési eljárási költséget. Az I. rendű alperes 32 050 (Harminckettőezer-ötven) forint fellebbezési illetéket visszaigényelhet az Adóhatóság útján. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes
- január 19-én az I. rendű alperes jogelődjével devizaalapú kölcsönszerződést kötött, amelynek keretében a hitelező 2 430 000 forint kölcsönt folyósított az adós részére. A II. rendű alperes külön szerződésben készfizető kezességet vállalt a tartozás megfizetésére. A felperes módosított keresetében elsődlegesen a szerződés létre nem jöttének megállapítását kérte, s jogkövetkezményként az I. rendű alperes kötelezését jogalap nélküli gazdagodás címén 2 717 040 forint megfizetésére; másodlagosan a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítását kérte, arra tekintettel, hogy a szerződés nem tartalmazza az induló ügyleti kamat százalékos mértékét, míg harmadlagosan ugyancsak a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítását indítványozta arra figyelemmel, hogy az árfolyamkockázatról nem kapott megfelelő tájékoztatást a pénzintézettől. Jogkövetkezményként az utóbbi két esetben a szerződés hatályossá nyilvánítását, és az I. rendű alperes 2 565 016 forint megfizetésére való kötelezését kérte. A II. rendű alperest az I. rendű alperessel szembeni kereset tűrésére kérte kötelezni. Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, és a felperes költségben való marasztalását kérte, a másodlagos kereseti kérelem esetleges alapossága esetén indítványozta a szerződés érvényessé nyilvánítását, és az induló ügyleti kamat százalékos mértékének bíróság általi meghatározását az elszámolásban feltüntetett kamat mértékével. A II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes jogelődje között
- január 19-én létrejött kölcsönszerződés érvénytelen, s a szerződést az induló kamatláb 12,45 %-os mértékben történő meghatározásával érvényessé nyilvánította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kimondta, hogy a peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik. Kötelezte a felperest és „az alperest", hogy az államnak fizessenek meg külön felhívásra személyenként 63 500 forint le nem rótt illetéket. A határozata indokolásában kifejtette, hogy az elsődleges és a harmadlagos kereseti kérelem alaptalan, míg a másodlagos kereseti kérelem alaposnak tekintendő, arra figyelemmel, hogy az egyedi kölcsönszerződés az ügyleti kamat induló százalékos mértékét nem tartalmazza, ám ennek alkalmazandó jogkövetkezménye a szerződés érvényessé nyilvánítása az ügyleti kamat induló mértékének meghatározásával. Ennek megállapítása mellett a másodlagos kereseti kérelmet - annak marasztalásra irányuló indítványát - is alaptalannak találta. Akként foglalt állást, hogy a pernyertesség-pervesztesség aránya közel azonos, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kimondta, hogy a peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti illetékről a pernyertesség-pervesztesség egyenlő arányú voltára figyelemmel akként rendelkezett, hogy azt fele-fele arányban viseli a felperes és (ténylegesen az I. rendű) alperes. Az ítélettel szemben az I. rendű alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben indítványozta annak részbeni megváltoztatását akként, hogy a bíróság kötelezze a felperest perköltség megfizetésére, és a teljes kereseti illeték viselésére. Kifejtette, hogy a felperes még részben sem tekinthető pernyertesnek, ezért nincs helye az illeték egyenlő arányú viselésének, pervesztessége következményeként pedig a felperes köteles részére perköltséget fizetni. A felperes a fellebbezési eljárás során nyilatkozatot nem tett. Az ítélőtábla erre irányuló fellebbezés hiányában nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének a szerződés érvénytelenségét megállapító, az induló ügyleti kamatláb százalékos mértékének meghatározásával érvényessé nyilvánító és a keresetet ezt meghaladóan elutasító rendelkezését a Pp. 253. §
(3)bekezdésére figyelemmel. A fellebbezést alaposnak találta. Az ítélőtábla következetes álláspontja szerint (melyet kifejtett többek közt a Pf.II.20.089/2016/
- illetve a Pf.II.20.253/2016/
- számú ítéletében), ha a felperes a szerződés érvénytelenségére hivatkozással valamely érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazását kéri, illetve a szerződés létre nem jöttének megállapítása mellett az alperes jogalap nélküli gazdagodás szerinti marasztalására tesz indítványt, a keresete szükségképpen marasztalásra irányul. A szerződés érvénytelenségének megállapítása ez esetben csupán jogcíméül szolgál a marasztalásra irányuló kereseti kérelemnek, ebből következően ilyen esetben a pertárgy értéke a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a keresetben megjelölt marasztalási összeg. Az adott esetben ez a felperes elsődleges kereseti kérelme szerint 2 717 040 forint, ám sem a szerződés létre nem jöttének megállapítása iránti kereset, sem a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása mellett az I. rendű alperes marasztalására irányuló kereset nem vezetett eredményre, melyre tekintettel a felperes még részben sem tekinthető pernyertesnek, így nincs helye a Pp. 81. §
(1)bekezdése alkalmazásának, a pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján viseli a pernyertes I. rendű alperes költségét, illetve az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélőtábla az I. rendű alperes perköltségét a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíj összegében állapította meg, melyet a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §
(2)bekezdés a) pontja, és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapított meg, a
(6)bekezdés alapján - a részben eredményesen hivatkozott érvénytelenségi okra figyelemmel - mérsékelt összegben. Tekintettel arra, hogy a felperes teljes mértékben pervesztesnek tekintendő, a Pp. 78. §
(1)bekezdése, illetve a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján a teljes kereseti illetéket köteles az állam javára megfizetni. Ennek összege az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §
(1)bekezdése alapján a per tárgya - 2 717 040 forint - értékének 6 %-a: 163 000 forint. Az ítélőtábla ezért a felperes által az állam javára megtérítendő illeték összegét ezen összegre felemelte, és mellőzte az I. rendű alperes kötelezését illeték megfizetésére. A kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. A fellebbezés eredményesnek bizonyult, ezért a felperes köteles az I. rendű alperes részére fellebbezési eljárási költség megfizetésére. E címen az ítélőtábla az I. rendű alperes képviselőjének munkadíját számolta el, s ennek összegét az R. 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése és
(6)bekezdése, valamint 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. Figyelembe vette továbbá az I. rendű alperes által a fellebbezési érték alapján lerótt 15 950 forint fellebbezési illeték összegét. Az I. rendű alperes a fellebbezésére - eleget téve az ítélőtábla felhívásának - összesen 48 000 forint fellebbezési illetéket rótt le, az előzőekben írtakra tekintettel azonban 32 050 forintot az államtól visszaigényelhet az Adóhatóság útján. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 156/A. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében bírálta el tárgyaláson kívül. Debrecen,
- október
- Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Árok Krisztián s.k. bíró A kiadmány hiteléül: -kiadó-