A határozat elvi tartalma: Ha a szerződési kikötés a szerződéskötéskor hatályos rPtk. 209. §
(5)bekezdésének hatálya alá esik, annak tisztességtelensége - a kizáró ok folytán - nem vizsgálható. 1959. IV. Tv. 209. §
(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.035/2018/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Szabó Klára előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Rátky és Társa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Richter Attila ügyvéd A per tárgya: jelzálogszerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.380/2017/4-
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 8.G.44.593/2015/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A peres felek
- november 13-án kölcsönszerződést kötöttek egymással. A megállapodás
- pontja szerint az alperesi bank az adós felperes számára 147.325 CHF összegű kölcsönt biztosít tekintettel az adós azon igényére, hogy lakásvásárlás céljára a 20.600.000 Ft iránti finanszírozási igényt a bank kifejezetten CHF elszámolással elégítse ki. A kölcsönszerződés V. pontja rögzíti a kölcsön biztosítékait, illetve azt, hogy a két megnevezett ingatlanra kötött jelzálogszerződés e szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. Az V.
- pont tartalmazza egyebek között azt is, hogy az adósnak gondoskodnia kell az ingatlan állagának [2] megőrzéséről, jó karbantartásáról. A felek ugyanezen a napon „Egyetemleges jelzálogszerződés ingatlanra" megnevezésű szerződést is kötöttek, amely szerint a felperes a kölcsöntartozás biztosítására egyetemleges jelzálogjogot és elidegenítési és terhelési tilalmat engedett az alperesnek a tulajdonában álló ingatlanokra. E szerződés
- pontjának
- bekezdése - többek között - rögzíti: „Kötelezett tudomásul veszi, ….............hogy amennyiben a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, úgy a Jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását, vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását". A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében a perbeli zálogszerződés
- pontjában foglalt, a [2] bekezdésben idézett szerződési feltétel tisztességtelenségére hivatkozva a zálogszerződés részleges érvénytelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(2)bekezdésére és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjára hivatkozással. Indokolása szerint az alperes nem kellően részletesen határozta meg, hogy mit fogad el fedezetként és melyek azok a befolyásoló tényezők és körülmények, amelyek alapján további fedezetet kell nyújtani. A kifogásolt feltétel anyagi jogi hibája tehát nem a pozitív tartalmában van, hanem a hiányosságaiban; azok a feltételek, részletek hiányoznak, amelyek a fedezet kiválasztási és elfogadási tényezőket a fogyasztó számára is követhetővé, s ekként az árfolyamkockázat mindenkori mértékét ellenőrizhetővé tennék. E feltétel alapján a bank szabadon dönti el, hogy mikor milyen mértékű a zálog romlása, mennyi a zálogtárgy értéke. Arra is kizárólagosan az alperest jogosítja fel, hogy megállapítsa, a teljesítése szerződésszerű-e. Hangsúlyozta, az alperes nem háríthatja át az adósra további kockázatként, hogy a törlesztőrészlet folyamatos növekedésével újabb biztosítékokat nyújtson. Kiemelte, a perbeli konstrukcióban az adós tőketartozása növekedhet, a többletfedezet iránti igény ezzel összefüggésben merül fel. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a vitatott szerződési kikötés megfelel az rPtk. 261. §
(2)bekezdésében foglaltaknak, így az rPtk. 209. §
(5)bekezdése miatt nem lehet tisztességtelen. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Jogi álláspontja szerint a zálogszerződés
- pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a szerződés feltételének az értelmezésére az [6] [7] [8] alperest jogosítaná fel. A zálogtárgy értékének a csökkenése, állapotromlása mértékének a megállapítása során a felek nem zárták ki, hogy az alperes közreműködőt, szakértőt igénybe vegyen. Erre lehetőséget ad az üzletszabályzat
- pontja. A zálogszerződés
- pontja tehát nem ütközik a Korm. rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontjába. E szerződési kikötés ugyanezen Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében sem minősül tisztességtelennek, mert nem kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy a teljesítés szerződésszerű. A
- pont kifejezetten arra az esetre vonatkozik, amikor a zálogjogosultnak fel nem róható ok miatt értékcsökkenés következik be, vagy a zálogtárgy állapotának a romlása a zálogjogosult követelésének kielégítését veszélyezteti, és megítélése szerint szükség van a biztosíték kiegészítésére vagy más biztosíték adására. Az újabb biztosíték nyújtásának a feltétele kizárólag a zálogtárgy állapotának a romlása. Ehhez képest a
- pont nem a szerződésszerű teljesítésre vonatkozik, hanem a zálogtárgy állapotának csökkenése esetén új biztosíték adására, illetőleg kiegészítésére a felperes részéről. A zálogszerződés
- pontja megfelel az rPtk.
- §
(2)bekezdésében foglaltaknak, ezért annak tisztességtelensége a szerződéskötéskor hatályos rPtk. 209. §
(5)bekezdése alapján nem vizsgálható. A szerződés keresetben megjelölt rendelkezésének egyébként is egyértelmű és érthető a megfogalmazása, az átlagfogyasztó számára közérthető stílusban és olvasható formátumban került megszövegezésre. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az ítélőtábla az érdemi döntéssel, valamint annak jogi indokaival is lényegében egyetértett. Hangsúlyozta, hogy a perben vitatott szerződési feltétel fellebbezéssel érintett második fordulata a zálogtárgy állagromlása esetére vonatkozik. Az rPtk. 261. §
(2)bekezdése a felperes által támadott szerződéses rendelkezés második fordulatával azonos. Mivel pedig a szerződési kikötés a jogszabállyal megegyező rendelkezést tartalmaz, ezért az rPtk. 209. §
(6)bekezdése értelmében nem minősülhet tisztességtelennek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Felülvizsgálati kérelmében a felperes elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú ítélet kereseti kérelme szerinti megváltoztatását kérte. Másodlagosan a mindkét fokon hozott ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását indítványozta. Hangsúlyozta, a jelzálogszerződés jogvita tárgyává tett
- pontja nem világos, nem érthető, mert egyrészt túl általános, másrészt abból nem látható előre, hogy milyen okból, hogyan, milyen mértékben módosulnak a fogyasztó felperes szerződésben megállapított kötelezettségei. A támadott szerződési feltétel tisztességtelenségét ugyanakkor érdemben kell vizsgálni. Állította, hogy az rPtk. felek jogviszonyában irányadó normaszövege és a szerződési feltétel egyezősége hiányzik. A szerződés szerinti konstrukció lényege, hogy az adós tőketartozása növekedhet, a többletfedezet iránti igény pedig ezzel összefüggésben merül fel. A zálogtárgy helyreállításának lehetősége fel sem merül, ami az rPtk. szabályaihoz képest hátrányosabb helyzetet eredményez a fogyasztó számára. Jelentősége annak van, hogy a perbeli szerződéses feltétel érvényessége esetén elegendő bármely, a bank által megjelölt „egyéb ok" fennállását bizonyítani. Az alperes tehát kizárólag a fennálló tőketartozás és biztosíték értékének arányát vizsgálja a kellő mértékű pótfedezet meghatározásakor. A tőketartozás vizsgálatának azért van jelentősége, mert annak növekedése - deviza alapú szerződésről lévén szó - az árfolyamváltozás hatásaként állhat fenn. A tőketartozás növekedése miatt megkövetelt pótfedezet nyújtásának kötelezettsége mint az árfolyamkockázat egyik legjelentősebb hatása körében az alperes nem tájékoztatta a felperest. Mindezek alapján a jogerős ítélet a bizonyítékokból levont nyilvánvalóan helytelen, téves és okszerűtlen következtetés eredménye. A felperesi álláspont szerint az elsőfokú bíróság ítélete formális, tényleges indokolást nem is tartalmazott. [9] Összegezve a felperes felülvizsgálati kérelmét arra alapozta, hogy a jogerős ítélet sérti az rPtk.
- §
(4)és
(6)bekezdését, a 251. §
(3)bekezdését, 258. §
(3)bekezdését, valamint a 261. §
(2)bekezdését, továbbá a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a) pontját. Eljárási szabálysértésként a határozatnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp. 206. §
(1)bekezdésébe és a 221. §
(1)bekezdésébe ütköző voltára utalt. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte az első- és másodfokú eljárás során kifejtett jogi álláspontjára és a jogerős döntés helyes indokaira figyelemmel. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott felhozott okból nem találta jogszabálysértőnek. [12] Az rPp. 270. §
(2)bekezdése értelmében az arra jogosult a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. Az rPp. 228. §
(4)bekezdés, a 270. §
(1)bekezdés és a 275. §
(1)bekezdés együttes alkalmazásából az következik, hogy a jogerős ítélet kizárólag olyan kérdésben támadható felülvizsgálattal, amely az elsőés a másodfokú eljárásnak is tárgya volt. A felülvizsgálati kérelem nem térhet ki olyan kérdésekre, amelyekre a jogerős ítélet nem tartalmaz sem rendelkezést, sem indokolást. Felülvizsgálattal mint rendkívüli jogorvoslattal a jogerős ítélet - a jogerős ítéletbe foglalt rendelkezés és az azzal összefüggő indokolás - támadható (Pfv.V.20.859/2015/8., Pfv.I.20.991/2013/2.). E szempontokra figyelemmel a Kúria kizárólag a perbeli jelzálogszerződésnek a jogvita tárgyává tett és a jogerős ítélettel elbírált
- pont
- bekezdés
- fordulatának tisztességtelenségével kapcsolatos kérdéseket vizsgálta. [13] E szerződési kikötés kapcsán a felperes tévesen állította felülvizsgálati kérelmében, hogy az rPtk. irányadó normaszövege és a szerződési feltétel egyezősége hiányzik, ezzel szemben az eljárt bíróságok mindegyike által az iratok között fellelhető jelzálogszerződés alapján szó szerint idézett
- pont
- bekezdésének kifogásolt második fordulata azonos az rPtk.
- §
(2)bekezdésének első mondatával. E jogszabályhely szerint, ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását. Ehhez képest a felülvizsgálati kérelemben foglalt hivatkozás, miszerint a támadott szerződési feltétel a tőketartozás növekedése miatt megkövetelt pótfedezet nyújtásának kötelezettségét rögzíti, ami az árfolyamkockázat egyik legjelentősebb hatása, iratellenes. Ily módon a jogerős ítéletnek az a megállapítása, miszerint a vitatott szerződési feltétel kizárólag a zálogtárgy állagromlása esetére vonatkozik, és az az rPtk.261. §
(2)bekezdésével azonos, helytálló. [14] Az rPtk. 251. §
(3)bekezdését és a 258. §
(3)bekezdését - a támadott kikötés tartalmára figyelemmel - a jogvita elbírálása során nem kellett alkalmazni. A 261.§
(2)bekezdésével kapcsolatban a felperes azt kifogásolta, hogy a jogszabályi szöveg ellenére a támadott
- pont többlet jogosítvánnyal ruházza fel a bankot, és „egyéb ok" esetén is lehetőséget ad a pótfedezet biztosítására való felhívásra. Ez a felperesi előadás azonban ténybelileg nem helytálló. Erre tekintettel a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a jogerős ítélet a támadott szerződési kikötés értékelése kapcsán a felülvizsgálati kérelemben szintén hivatkozott rPtk.
- §
(4)és
(6)bekezdését, illetve a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a) pontját sérti-e. [15] A jogerős ítélet releváns indokolása szerint a jelzálogszerződés 8. pontja az rPtk. 209. §
(6)bekezdése (helyesen: a szerződéskötéskor hatályos
(5)bekezdése) szerint nem minősülhet tisztességtelennek, mert az az rPtk. 261.§-ában foglaltakkal megegyező szabályt tartalmaz. A Kúriának tehát elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a támadott 8. szerződési pont tisztességtelenségének vizsgálatát az rPtk-nak a szerződéskötéskor hatályos rendelkezése, a 209.§
(5)bekezdés (a későbbiekben
(6)bekezdés) kizárja-e arra tekintettel, hogy az az rPtk. 261. §
(2)bekezdésének megfelel. [16] A Kúria a 2/2012.(XII.10.) PK vélemény
- pontjában már adott iránymutatást e téren. A PK vélemény idevonatkozó része szerint az olyan feltétel tisztességtelensége, amelynek tartalmát jogszabály kimerítően (taxatíve) határozza meg, bíróság által nem vizsgálható. Ha a kógens keretszabályt a felek rendelkezési joga tölti meg tartalommal, vagy ha a felek a diszpozitív jogszabályi rendelkezésektől eltérnek, az ilyen feltétel tisztességtelensége vizsgálható. [17] Az adott tényálláshoz kapcsolódó, a támadott kikötéssel egyező tartalmú jogszabályi rendelkezés alapvetően diszpozitív, amely a felek konkrét megállapodása nélkül is szerződéses kikötéssé válik. Ennek ténye a fogyasztó helyzetét nem befolyásolja, mert a jogszabály rendelkezését további tartalommal nem egészíti ki, azt nem értelmezi, illetve az sem állapítható meg, hogy a felek a diszpozitív jogszabályi rendelkezéstől eltértek volna. Mindebből pedig az következik, hogy a jogerős ítélet helyesen utalt arra, hogy a támadott szerződési kikötés a szerződéskötéskori rPtk.
- §
(5)bekezdésének hatálya alá esik, ezért az nem minősülhet tisztességtelennek. Ha ugyanis a szerződéses rendelkezést a jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg, úgy annak tisztességtelensége - a jogszabályban megállapított tartalma miatt - nem vizsgálható. [18] Összegezve megállapítható, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogi jogszabályokat nem sértette meg, az eljárt bíróságok a bizonyítás eredményét helyesen mérlegelték. A felperesnek az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének megsértésére vonatkozó hivatkozása sem vezethet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, egyrészt azért, mert abból kiderül, hogy az eljárt bíróságok döntésüket mire alapozták, másrészt a felperesi kifogás alapossága esetén sem lehetne megállapítani, hogy az esetleges eljárási szabálysértésnek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása lett volna. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül meghozott jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Záró rész [20] A felperes az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel köteles az alperes jogi képviseleti díjból álló eljárási költségének megfizetésére az rPp.270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése szerint. Ennek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)bekezdése alapján a pertárgyértékhez és a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan mérlegeléssel határozta meg azzal, hogy az a 4/A. §
(2)bekezdése alapján az áfát tartalmazza. [21] A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban tárgyú 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. Ennek összegét a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés b) pontja és az 50.§
(1)bekezdése szerint határozta meg. [22] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [23] A Kúria ítéletét tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- október
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó Klára sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró