A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem nem bírálható el érdemben, ha a felperes az abban megjelölt jogszabálysértés vonatkozásában nem rendelkezik kereshetőségi joggal. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.055/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: jogutódja alperes neve, mint a Nemzeti Közlekedési Hatóság Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: közlekedési igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október 2-án kelt 3.K.27.241/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.241/2016/
- számú ítéletét eltérő indokolással hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A perben nem álló Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata építtető kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóság felé a Tatabánya, ... úton az óvoda előtti útszakaszon további öt parkoló építésének engedélyezésére. Az elsőfokú hatóság határozatában a kérelemnek helyt adott és a parkolók kiépítését a módosított tervdokumentáció alapján, feltételekkel engedélyezte. A határozattal szemben a Tatabánya, ... szám alatti házas ingatlan tulajdonosaként a felperes terjesztett elő fellebbezést. Többek között előadta, hogy a tervdokumentációban feltüntetett helyszín nem valós, a parkolók tervezett kialakításának helye a lakóháza előtti útszakasz. Az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a fellebbezési eljárás során bizonyítást folytatott le, majd
- június 30-án meghozta az EH/MD/NS/A/17/19/
- számú határozatát, melyben az elsőfokú határozatot oly módon változtatta meg, hogy az építtető módosított kérelmének megfelelően három parkoló építését engedélyezte. Az indokolásban többek között kifejtette, hogy a parkolók ugyan a ... úti óvodához érkező gépjárművek elhelyezését hivatottak szolgálni, de az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
- (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) felperes által hivatkozott
- §
(3)bekezdésében foglalt, a mozgásukban korlátozottak részére kialakítandó várakozóhelyek mennyiségére vonatkozó előírása jelen ügyben nem alkalmazandó, mert nem újonnan megvalósuló óvoda építési engedélyezésének részeként megvalósuló parkolók létesülnek. A kereseti kérelem [3] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az alperes az OTÉK 42. §
(3)bekezdését tévesen értelmezte, mivel ez a jogszabályhely kimondja, hogy minden megkezdett ötven várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani. Az elsőfokú ítélet [4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az eljárás megindításáról a felperest az elsőfokú hatóság a jogszabályoknak megfelelő módon, hirdetményi úton értesítette. A kötelezően elkészítendő zajvédelmi munkarész beszerzésre került a másodfokú eljárásban. A kirendelt igazságügyi közlekedési szakértő kiegészített szakvéleményének megfelelően a három parkoló nem a felperes háza elé kerül megépítésre, hanem attól az óvoda irányában fog megvalósulni. A [5] megépítendő parkolók további közlekedésbiztonsági kockázatot nem jelentenek. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a perbeli esetben az OTÉK 42. §
(3)bekezdése nem alkalmazandó, mert nem egy újonnan épülő óvoda építési engedélyezése részeként megvalósuló új parkolók képezik az eljárás tárgyát, hanem a már meglévő parkolók mellé további parkolóhelyek létesítése. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] [8] [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Rámutatott, az ítélet az OTÉK 42. §
(2)és
(3)bekezdéseit tévesen értelmezte. Helytállóan rögzítette a bíróság, hogy nem új óvoda építési engedélyezésének részeként megvalósuló parkolókról van szó, ugyanakkor az óvoda rendeltetésszerű használatához megfelelő számú parkolót kell biztosítani. Az OTÉK 42. §
(2)bekezdése utal a
- számú mellékletében meghatározott számú személygépkocsi elhelyezésének biztosítási kötelezettségére. Az óvoda rendeltetésszerű használatához a parkolóállások bővítése szükséges, ezért az OTÉK
- §
(2)bekezdése alapján a
(3)bekezdésben rögzített előírásokat is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy minden megkezdett ötven várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani. Nézete szerint a jogalkotó célja nem irányulhatott arra, hogy a mozgáskorlátozott személyek részére biztosítandó parkolók megépítési kötelezettsége megkerülhetővé váljon az által, hogy a parkolóállások bővítése nem új építményhez kapcsolódik. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [11] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [12] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben nem vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát, mely az alábbiak szerint nem áll fenn. [13] A Kúria a keresetindítási jog és a kereshetőségi jog tartalma és elkülönítése vonatkozásában több döntést hozott, köztük a Kfv.VI.37.168/2018/6. számú ítéletet, melyben kifejtette, hogy a Pp. 327. §
(1)bekezdése azt a személyi kört határozza meg, akik felperesként közigazgatási pert kezdeményezhetnek. Ők rendelkezhetnek perindítási, más néven keresetindítási joggal. A Pp. 327. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében közigazgatási pert indíthat az ügyfél. Ebbe a körbe nem csak azok a személyek értendők, akik ténylegesen részt is vettek ügyfélként a közigazgatási hatósági eljárásban, hanem mindazok beletartoznak, akiknek jogát, jogos érdekét az ügy érinti. Akinek egy másra vonatkozó jogot vagy kötelezettséget megállapító hatósági határozathoz közvetlen és nyilvánvaló érdekeltsége nem fűződik, az a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. §
(1)bekezdése szerinti ügyfélnek nem minősül, ezért közigazgatási per indítására sem jogosult. [14] Az ügyféli jogállás azonban nem jelenti automatikusan a kereset érdemi elbírálásának a lehetőségét is. A Pp. 3. §
(1)bekezdésére alapítottan ugyanis bírósági eljárás megindítása iránti kérelmet csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A kereshetőségi jog ezt az érdekeltséget fejezi ki, mely a fél és a per tárgya közötti közvetlen érintettséget feltételez, a fél jogvitában való anyagi jogi érdekeltségére vonatkozik. A kereshetőségi jog értékelésére csak akkor van lehetőség, ha a fél perindítási joga fennáll. A jogi érdeksérelmet, a keresetben megfogalmazott igény érvényesítéséhez fűződő közvetlen jogi érintettséget a felperesnek kell bizonyítania. [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet kizárólag azért tartotta jogszabálysértőnek, mert érvelése szerint az sérti az OTÉK 42. §
(2)és
(3)bekezdésében foglaltakat, mivel a létesítendő három várakozóhelyből egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani. [16] A Kúria rámutat, a felperes ebben a körben közvetlen érintettségét nem igazolta, ezért kereshetőségi joga nem áll fenn. Az alperesi határozatban szereplő három további várakozóhely a ... úti óvodához érkező gépjárművek parkolását szolgálja. Az, hogy a várakozóhelyek közül alakítanak-e ki legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére, nem a felperes érdekkörébe tartozik, mert egyrészt az új várakozóhelyek - a fent kifejtetteknek megfelelően - az óvodához érkezők parkolási lehetőségét biztosítják, másrészt a felperes nem igazolta, hogy mozgásában korlátozott. [17] A felülvizsgálati kérelemben meghatározott jogszabálysértés tekintetében a felperes kereshetőségi joggal nem rendelkezik, ezért a felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben nem bírálhatta el. [18] A felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva eltérő indokolással hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [19] A felülvizsgálati kérelem nem bírálható el érdemben, ha a felperes az abban megjelölt jogszabálysértés vonatkozásában nem rendelkezik kereshetőségi joggal. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [21] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [22] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a teljes személyes költségmentességet élvező felperes helyett az állam viseli. [23] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő