B.45/2018/11 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)és

(8)bekezdés I. fordulat]. Ezért a bíróság 1 (Egy) év szabadságvesztésre ítéli, melynek végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 2 (Kettő) év 6 (Hat) hónap próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén az I. rendű vádlott által őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja és a vádlott feltételes szabadságra a szabadságvesztés 2/3 részének, legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. … II. rendű vádlott - aki …-n, … napján született, anyja neve: …, magyar állampolgár, szig. száma: …, lakcíme: … bűnös 1 rendbeli testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §

(1)és

(3)bekezdés, 10. §

(1)bekezdés]. Ezért a bíróság 156 (Egyszázötvenhat) óra közérdekű munka büntetésre ítéli, melyet fizikai jellegű munkakörben köteles letölteni. A törvényszék figyelmezteti a II. rendű vádlottat, hogy amennyiben a közérdekű munka büntetést önként nem végzi el, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A bíróság az eljárás során lefoglalt és Bj.38/

1. szám alatt nyilvántartott bűnjelek közül a
2. sorszám alatti kést és az
3. tételszám alatt nyilvántartott faszerszám nyelet elkobozza. Az egyéb bűnjelek (1.,
4. és
5. tételszám) lefoglalását megszünteti és azok megsemmisítését rendeli el. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 122.571.- (Egyszázhuszonkettőezer-ötszázhetvenegy) Ft-ot az I. rendű vádlott, 70.829.- (Hetvenezer-nyolcszázhuszonkilenc) Ft-ot a II. rendű vádlott köteles megfizetni az állam javára a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására, míg 200.000.- (Kettőszázezer) Ft-ot az állam visel. Indokolás I. A vád A Nógrád Megyei Főügyészség B.339/2017/11.BTÖ. számú,
6. március
7. napján kelt vádiratában … I. rendű vádlottat a Btk.
8. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, … II. rendű vádlottat a Btk. 164. §

(3)bekezdésébe ütköző és a 10. §

(1)bekezdése szerinti súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolta. II. A tényállás A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a törvényszék az alábbi tényállást állapította meg: … I. rendű vádlott élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermeke van, aki nevelőotthonban tartózkodik. 8 általánost végzett, varrónői szakképzettsége van, az ítélet meghozatalának időpontjában a …-nál dolgozik, havi jövedelme 54.000.- Ft. Ingó, ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. Büntetve nem volt. … II. rendű vádlott nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs. 8 osztályt végzett, az ítélet meghozatalának időpontjában közmunkás. Ingó, ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A Salgótarjáni Járási és Nyomozó Ügyészség B.1258/2016/4-

1. számú,
2. november
3. napján kelt határozatával a vádemelést 1 év időtartamra elhalasztotta. … I. rendű és … II. rendű vádlottak 2015 decembere óta éltek élettársi viszonyban a …, .... szám alatti lakásban. A vádlottak között az együttélés nem volt felhőtlen, mert mindkét vádlott gyakran fogyasztott szeszes italt, aminek hatása alatt gyakran összevesztek különböző okok miatt. Emiatt egy alkalommal az I. r. vádlott távoltartást is kezdeményezett a II. r. vádlottal szemben.
4. július
5. napján mindkét vádlott szeszes italt fogyasztott. Ennek hatása alatt az este 19 óra 30 perc körül hazaérkező … I. rendű vádlottat … II. rendű vádlott számonkérte a késői hazaérkezés miatt, mely alapján a két vádlott között ismételten vita alakult ki. A vita miatt 22 óra körüli időpontban … I. rendű vádlott az általa használt szobába ment és magára zárta annak üveges ajtaját oly módon, hogy az ajtó kilincset belülről kivette a zárból, így az kívülről nem volt nyitható. A II. rendű vádlott e miatti mérgében a lakás előteréből magához vett egy kapanyelet, majd visszatért a bezárt szobaajtóhoz és annak egyébként kitört ablaküvegén átnyúlva a kapanyéllel … I. rendű vádlottra ütött, mely ütés a fejét, konkrétan orrnyergét találta el. Ezen bántalmazás miatt - még továbbra is a szobában tartózkodó - I. rendű vádlott felelősségre vonta a II. rendű vádlottat, jelezte felé azt, hogy az ütés elérte, de a II. rendű vádlott tovább folytatta az I. rendű vádlott szóbeli sértegetését. Emiatt … I. rendű vádlott a már korábban ágya mellé készített 20 cm pengehosszúságú konyhakést magához vette, majd kinyitva az ajtót a szobájából kilépett. Felszólította az ajtó előtt álló …-t II. rendű vádlottat, hogy hagyja őt kijönni a szobájából. Ennek a felszólításnak a II. rendű vádlott nem tett eleget, emiatt az I. rendű vádlott őt lökdöste és ezen kialakult dulakodás közben … I. rendű vádlott a jobb kezében tartott késsel egy alkalommal, közepes erővel hasba szúrta …-t, aki e bántalmazás következtében az ágyra esett. Az I. rendű vádlott a szúrást követően segítségnyújtásként egy törölközőt adott a II. rendű vádlottnak, hogy azzal a vérzést elszoríthassa, illetve a telefonján értesítette és hívta a mentőket. A mentők a II. rendű vádlottat kórházba szállították és megműtötték. … a bántalmazás következtében bal oldalt a bordaív alatti tájakon a felhas területének 2-2,5 cm-es bemeneti nyílással bíró, hasüreget megnyitó, mélybe terjedő szúrt sebét szenvedte el. A szúrcsatorna területén a harántvastagbél elülső és hátulsó fala 1-1 cm-es szúrt sebbel átszúrásra került, a bélfodor területén szintén 1 cm-es nagyságú szúrt seb keletkezett. A hasi szúrt sérülés következményeként a hasüregben jelentős mennyiségű részben alvadt, részben folyékony vér halmozódott fel. Ezek a sérülések együttesen és külön-külön is 8 napon túl gyógyuló, közvetlen életveszélyes sérülésnek felelnek meg. A tényleges gyógytartam 6-8 hétre tehető. … I. rendű vádlott … II. rendű vádlott által kapanyéllel elkövetett bántalmazás következtében az orrgyök bal oldalának 1 cm-es zúzott sebét szenvedte el, mely 8 napon belüli gyógytartamú. A sérülés helyére, az elkövetés eszközére tekintettel fennállt a reális lehetősége a ténylegesnél súlyosabb, 8 napon túli gyógytartamú arckoponyacsont-törés (orrcsonttöréses sérülés) keletkezésének. … I. rendű vádlott nem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban, amely a cselekménye következményeinek felismerésében, illetve a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában korlátozta vagy kizárta volna. Az alkoholfogyasztás az elkövetés idején az orvosszakértői vélemény szerint közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezhetett, de az alkohol szokványos ittassághoz vezetett, kóros részegségre vagy annak abortív formájára utaló adat nem volt. III. A bizonyítékok értékelése és jogi indokolás A törvényszék a tényállást a vádlottak vallomása, a tárgyalás anyagává tett nyomozati vallomásuk, a szemle megtartásáról készült jegyzőkönyv, mindkét vádlottra vonatkozó orvosi iratok, az orvosszakértői vélemény, illetve elmeorvosszakértői vélemény, pszichológus szakértői vélemények, kényszerintézkedéssel kapcsolatos iratok alapján állapította meg. A lefolytatott bizonyítási eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson mind … I. rendű, mind … II. rendű vádlott elismerte a cselekményét és bűnösnek érezte magát. Nyomozati vallomásukat fenntartották, melyek lényegüket tekintve a cselekmény elkövetését tartalmazzák. Az orvosszakértői vélemény alapján a törvényszék megállapította, hogy a … I. rendű vádlott az őt ért bántalmazás következtében az orrgyök bal oldala 1 cm-es zúzott sebét szenvedte el, mely 8 napon belüli gyógytartamú, azonban fennállt a reális lehetősége annak, hogy a ténylegesnél súlyosabb, 8 napon túli gyógytartamú arckoponyacsont-törés (orrcsonttörés) is keletkezhessen. A súlyosabb sérülés elmaradása kizárólag a véletlennek volt köszönhető. Ugyancsak orvosszakértői vélemény alapján - összhangban az egyéb okiratokkal - a törvényszék megállapította, hogy … II. rendű vádlott által elszenvedett sérülések 8 napon túl gyógyuló, közvetlen életveszélyes sérülésnek felelnek meg, melyeknek tényleges gyógytartama 6-8 hétre tehető. Ezek a sérülések létrehozhatóak voltak az eljárás során lefoglalt kis élszögű pengével bíró késszerű eszközzel, egy barna nyelű, egyélű konyhakéssel. A vádlottak nyomozati vallomása és tárgyalási nyilatkozata alapján megállapítható, hogy mindkét vádlott egyenes szándékkal, testi sértésre irányuló támadást indított a vádlott-társával szemben. … I. rendű vádlott esetében megállapítható, hogy a késsel történő szúrás vonatkozásában az I. rendű vádlott tudata átfogta az életveszélyes sérülés bekövetkezésének reális lehetőségét és abba belenyugodva, azaz legalább eshetőleges szándékkal cselekedett, hiszen köztudott, hogy egy ilyen eszközzel való bántalmazás milyen eredménnyel járhat. … I. rendű vádlott cselekménye tehát testi sértés okozására irányult és az okozott eredmény alapján megállapítható, hogy a Btk.
6. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő és büntetendő életveszélyt okozó testi sértés bűntettét követte el. … II. rendű vádlott tudata is átfogta, hogy az ajtó mögött, a szobájában tartózkodó … elleni bottal, kapanyéllel, mint eszközzel való támadás - amennyiben az a sértett fejét éri el - esetén, annak eredményeképpen legalább súlyosabb, 8 napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezésének a reális lehetősége fennáll. … II. rendű vádlott törvényi tényállásban rögzített cselekménye szintén testi sértés okozására irányult és annak ellenére, hogy az eredmény 8 napon belül gyógyuló sérülés volt, arra tekintettel, hogy a tudata átfogta a súlyosabb sérülés keletkezésének lehetőségét, abba belenyugodva cselekedett, a Btk. 164. §

(3)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő és büntetendő, súlyos testi sértés bűntettének Btk. 10. §

(1)bekezdése szerinti kísérletét követte el. A büntetés kiszabása során a törvényszék mindkét vádlott esetében figyelemmel volt az 56.BK véleményben foglaltakra. Így igen nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a megbánó, feltáró jellegű és bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást, I. rendű vádlott esetében a büntetlen előélet, az egy kiskorú gyermek tartásáról való gondoskodást, valamint a sértett megbocsátását. A II. rendű vádlott esetében viszont súlyosító körülményként kellett figyelembe venni, hogy a büntetlen előéletűnek tekintendő vádlott esetében az ügyészség korábban a vádemelést 1 év időtartamra elhalasztotta. Mindkét vádlott esetében súlyosító körülmény a testi épség elleni cselekmények helyi-és országos gyakorisága, valamint hogy mindkét vádlott korábbi italozó magatartása hozzájárult ahhoz, hogy a tényállásban rögzített eseménysor bekövetkezzen, azaz az önhibából eredő ittas állapotot. A törvényszék a fenti körülményeket nem mechanikusan, hanem a konkrét esetre vonatkoztatva összevetette és értékelte. Így a szankció mértékének meghatározásánál figyelembe vette azt is, hogy a II. r. vádlott kötekedő magatartása elől az I. r. vádlott igyekezett kitérni azzal, hogy bezárkózott a szobába, majd amikor onnan a bántalmazás miatt kijött, akkor is a II. r. vádlott további kötekedő magatartása miatti helyzet vezetett az I. r. vádlott cselekményéhez. Mindezen értékelt büntetéskiszabási körülmények alapján … I. rendű vádlottat a törvényszék a Btk. 33. §

(1)bekezdés a) pontja és

1. §-a alapján szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtási fokozatát a Btk.
2. §

(2)bekezdés a) pontja alapján börtönben állapította meg. A kiszabott szabadságvesztés mértékét a törvényszék a Btk. 82. §

(1)és

(2)bekezdés c) pontja alapján szabta ki, különös tekintettel arra, hogy a sértett megbocsátását fejezte ki azáltal, hogy nem kérte az I. rendű vádlott megbüntetését. Egyetértve az ügyészi indítvánnyal, a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Btk. 85. §

(1)bekezdése alapján lehetőség van a kiszabott szabadságvesztés próbaidőre való felfüggesztésére. A próbaidő tartamát a Btk. 85. §

(2)bekezdés alapján állapította meg. A Btk.

1. § alapján a törvényszék a felfüggesztett szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetére az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte és a Btk.
2. §

(1)és

(2)bekezdés a) pontja alapján megállapította a feltételes szabadságra bocsátás időpontját. … II. rendű vádlott vonatkozásában alkalmazott további jogszabályok: Btk. 33. §

(1)bekezdés c) pont,

(4)bekezdés; Btk.

1. §. A Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a Gazdasági Hivatal bűnjelkezelőjénél Bj.38/

1. tételszámon nyilvántartott bűnjelek közül a
2. és
3. sorszám alatt nyilvántartott kés, illetve szerszámnyél elkobzását rendelte el a törvényszék, míg az 1., 2.,
4. sorszám alatt szereplő vérgyanús szennyeződések, törletek lefoglalását megszüntette és a megsemmisítését rendelte el. A bűnügyi költség vonatkozásában a törvényszék a Be.
5. §-a alapján rendelkezett oly módon, hogy a

(4)bekezdés alapján a törvényszék az I. rendű vádlottat a bűnügyi költség egy részének megfizetése alól mentesítette, míg 122.571.- Ft megfizetésére az I. rendű, 70.829.- Ft megfizetésére a II. rendű vádlottat kötelezte. Balassagyarmat,

1. május
2. Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke Az aláírásban akadályozott Szlezákné Papp Judit és Nemszilaj Katalin ülnökök helyett is. A kiadmány hiteléül: tisztviselő Záradék A Balassagyarmati Törvényszék 9.B.45/2018/
3. számú ítélete … II. rendű vádlott vonatkozásában
4. június
5. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Balassagyarmat,
6. június
7. Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő