FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kpkf.50.138/2008/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a Kappelné dr. Gősi Ildikó ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság (9700 Szombathely, Petőfi S. u. 22.) kérelmezett ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított ügyében a Vas Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 1.Kpk.20.219/2007/
- számú végzése ellen a kérelmező
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi V É G Z É S T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A
- ..-én kelt alapító okirattal alakult kérelmezettet a .. Megyei Bíróság a
- október 14-én hozott Kny…. számú végzésével vette bírósági nyilvántartásba, adószámot
- februárban kapott. A kérelmező
- október 2-án a 0737 számú adatlapon kérelmet terjesztett elő a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló
- évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf.tv.) alapján, és a részére felajánlott összeg kiutalását kérte. A kérelmezett a
- számú határozatával a kérelmet az Szf.tv.
- §
(1)bekezdés
- a)illetve
- b)pontjára hivatkozással azzal az indokolással utasította el, hogy a kérelmező sikertelenül igazolta a kedvezményezettség feltételeit, mert a tevékenységét a rendelkező nyilatkozat évét megelőző egy év óta nem folytatja megszakítás nélkül ténylegesen. A határozat megváltoztatása iránt a kérelmező terjesztett elő kérelmet, melyben azzal érvelt, hogy az alapítvány már 2004-ben működött, az adószám 2006. évi megkérésének az volt az indoka, hogy korábban adóköteles tevékenységet nem folytatott. A működés megkezdésének nem kizárólagos feltétele az adószám megkérése, ezért a kérelmező megfelelt az Szf.tv. 4. §
(1)bekezdés
- a)illetve
- b)pontjában meghatározott törvényi feltételeknek, és jogosult a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználására. Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Az Szf.tv. 4. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira, valamint a hivatkozott szakasz
(2)bekezdés e) pontjára utalással kifejtette, hogy kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, az alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységet a rendelkező nyilatkozatok évét megelőző egy év óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja, eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek. Kiemelte, hogy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ( a továbbiakban: Ta.tv.) 2. §
(1)bekezdése alapján társasági adóalany a 2-4. §-ban meghatározott személy, így a
(2)bekezdés g) pontja alapján belföldi illetékességű adózónak minősül az alapítvány is. Jogi megítélése szerint - melyet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §
(1)-
(2), valamint a 24. §
(1)-
(2)és a 31. §
(1)bekezdésére alapított - miután a kérelmező alapítvány
- februárjában kért adószámot, az Art.-ban meghatározott jogszabályi kötelezettségének csak ettől az időponttól kezdve tett eleget, ezért az Szf.tv.
- §
(2)bekezdés e) pontja utolsó fordulata alapján nem lehet kedvezményezett. Az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatása, a kérelem szerinti döntés meghozatala érdekében a kérelmező élt fellebbezéssel. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Szf.tv. 4. §
(2)bekezdés e) pontját, hiszen az Art. 16. §
(2)bekezdése szerint az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni. A kérelmező a jelzett időszakot megelőzően adóköteles tevékenységet nem folytatott, így adószám kérésére sem volt szükség. Ezt az álláspontját erősíti a jogalkotó, amikor a módosított Szf.tv. 4. §
(2)bekezdés e) pontjában már nem szerepelteti feltételként, hogy a szervezetnek eleget kell tennie minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek. A kérelmezett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását annak helyes indokai alapján kérte azzal a megjegyzéssel, hogy az Szf.tv. módosításáról szóló 2007. évi CXXV. törvény 4. §
(2)bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel a kérelmezett esetére nem vonatkozik. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező részére felajánlott összeg kiutalása törvényi akadályba ütközik. Jogi okfejtésével a másodfokú bíróság egyetért, azt nem ismétli, a fellebbezésre figyelemmel az alábbiakat emeli ki: A személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény jogot ad magánszemélyeknek arra, hogy a befizetett adójuk egy részéről a kedvezményezettek javára rendelkezzenek. Az Szf.tv. speciális normákat tartalmaz a személyi jövedelemadó ezen meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról, annak eljárási szabályairól. A kedvezményezetti státusz elnyerése kizárólag az Szf.tv előírásainak teljesítésén múlik. Az elsőfokú bíróság által is hivatkozott, a Ta.tv. és az Art. adókötelezettségre és adóalanykénti bejelentkezésre vonatkozó szabályai mellett az alapítványok gazdálkodási rendjét a 115/
- (VII.23.) Korm. rendelet szabályozza, amely rendelet hatálya kiterjed a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény 74/A74/F. §-ai alapján létrehozott alapítványokra is. A rendelet értelmében az alapítvány az alapító okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik és az alapítványi célú tevékenység mellett vállalkozási tevékenységet is végezhet (
- §
(1)és
(2)bekezdés). A hivatkozott rendelet
- §-a értelmében az alapítvány bevételeit, költségeit a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A
- §
(1)bekezdése kimondja, hogy az alapítványok az adóhatósággal szembeni kötelezettségeinek és igénybe vehető támogatásainak bevallása, pénzügyi rendezése önadózás formájában az adózás rendjéről szóló törvény szerint történik. A hivatkozott jogszabály és az elsőfokú bíróság által is felhívott rendelkezések alapján egy, a rá irányadó rendelkezések szerint létrejött alapítvány jogszabályi kötelezettsége, hogy adószámmal rendelkezzen. Tévesen hivatkozott a kérelmező arra, hogy az adóhatósághoz való bejelentkezés kizárólag a vállalkozási tevékenység megkezdéséhez kötődik. Az elsőfokú bíróság az ügyben alkalmazni rendelt hatályos Szf.tv. rendelkezései szerint vizsgálhatta azt, hogy a kérelmező esetében teljesülnek-e az Szf. tv. szerinti feltételek. Az Szf.tv. rendelkezéseit a 2007. évi CXXV. törvény 4. §
(1)bekezdése
- január 1-től kezdődően módosította, amelynek eredményeként a
- §
(2)bekezdés e) pontjában „eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek" fordulat már nem szerepel. A
- január 1-jét követően hatályba lépett jogszabályi rendelkezés a kérelmező esetében nem volt alkalmazható, mert ahhoz a jogalkotó visszaható hatályt nem rendelt. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a 105/
- (XII. 28.) MT. r.
- §
(3)bekezdése értelmében a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A kérelmezett másodfokú költségének viselésére a kérelmező a Pp. 78. §
(1),
(2)és a 79. §
(1)bekezdése alapján köteles. A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés f) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- június
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő