A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozat hatályban tartása, a garázdaság vétsége és a rongálás vétsége halmazatban történő megállapítása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.450/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: garázdaság vétsége és más bűncselekmény Terhelt: Első fok: Szolnoki Járásbíróság, 16.Bpk.320/2017/3., végzés, tárgyalás mellőzésével, kelt:
- szeptember 20., jogerős:
- október
- Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Járásbíróság 16.Bpk.320/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Szolnoki Járásbíróság a
- szeptember
- napján kelt, és
- október
- napján jogerőre emelkedett 16.Bpk.320/2017/
- számú végzésével a terhelttel szemben garázdaság vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] és rongálás vétsége [Btk. 371. §
(1)bekezdés II. fordulat és
(2)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül 120 napi tétel pénzbüntetést szabott ki. Egy napi tétel összegét 1.200 forintban állapította meg, így mindösszesen 144.000 forint pénzbüntetést alkalmazott, melynek meg nem fizetése esetére rendelkezett annak átváltoztatásáról. A bíróság által megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt
- november
- napján 16 óra körüli időben az ingatlan előtt ittas állapotban megjelent, és munkaügyi vitája miatt munkáltatója a képviselőjével összevitatkozott. A terhelt miután a munkáltatója a helyszínről eltávozott 16 óra 30 perc körüli időben ittassága miatt az építési törmeléket szétdobálta, miközben hangosan ordibált, majd a kft. által felújított, azonban a megrendelő részére még át nem adott ingatlan szigetelését megrongálta akképpen, hogy azt a földről felvett léccel megkarmolta, illetve két helyen leszaggatta. A terhelt cselekménye következtében a kft. sérelmére 145.851 forint kárt okozott, mely nem térült meg. A terhelt indokolatlanul agresszív cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - az
- évi XIX. törvény
- §
(1)bekezdés
- a)pontjára alapítottan - felmentése érdekében. Indokai szerint a rongálás elkövetését ugyan elismerte, de ez építési területen történt, és a vállalkozó őt és testvérét elvégzett munkájukért nem volt hajlandó kifizetni többszöri kérésük ellenére sem. Az okozott kárt megfizetni nem tudja, és azt nem is tartja jogosnak. A Legfőbb Ügyészség BF.443/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint a terhelt az ügydöntő határozatban rögzített tényállást vitatja, ez azonban törvényben kizárt. A terhelt cselekménye a garázdaság vétségét és rongálás vétségét egyaránt megvalósította, és a vagyon elleni bűncselekmény megítélése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az elkövetés helye egy építkezés volt, mivel a szigetelés szándékos megrongálásával az ingatlanban kárt okozott, ezáltal rongálás vétségét megvalósította. Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. III. [6] [7] A terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-
- c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [8] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [9] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [10] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jogszabályainak megsértése miatt került sor. [11] Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét garázdaság vétségben [Btk. 339. §
(1)bekezdés] és rongálás vétségében [Btk. 371. §
(1)bekezdés II. fordulat és
(2)bekezdés a) pont] megállapította, és törvényes a cselekmények minősítése is. [12] A Btk. 339. §
(1)bekezdése szerint, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt büntetendő. [13] A Btk. 371. §
(1)bekezdése szerint, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. [14] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a terhelt az ingatlan előtti területen ittas állapotban munkaügyi vitája miatt munkáltatójával összevitatkozott. Amikor a sértett képviselője a helyszínről eltávozott, a terhelt az ott lévő építési törmeléket szétdobálta, hangosan ordibált, majd az építtető által felújított, azonban a megrendelő részére még át nem adott ingatlan szigetelését megrongálta, azt a földről felvett léccel megkarcolta, illetve a szigetelés egy részét leszaggatta. E cselekményével 145.851 forint kárt okozott. [15] A tényállás alapján nem kétséges, hogy a terhelt az építkezésen lévő felújított ingatlan szigetelésének szándékos megrongálásával kárt okozott; e cselekmény megvalósulása szempontjából pedig nincs jelentősége annak, hogy az elkövetés helye korábbi munkahelye, egy építkezés helyszíne volt. [16] A terhelt tényállás szerinti magatartása egyben a garázdaság bűncselekményének valamennyi ismérvét is megvalósította. [17] A garázdaság vétsége elkövetési magatartásának három együttes eleme a magatartás erőszakos volta, kihívó közösségellenessége és megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmassága. [18] Az erőszakos magatartás az erőszaknál tágabb értelmű és a közvetlenül személy, vagy dolog ellen irányuló erőszakon túl magában foglalja az erő alkalmazására irányuló kísérletet, vagy az azzal való fenyegetést is. Ily módon a terhelt az építési törmelék szétdobálásával, az ingatlan szigetelésének leszaggatásával dolog ellen irányuló erőszakos magatartást tanúsított. [19] A közterületen tanúsított, bármely közelben tartózkodó személy által észlelhető, erőszakos magatartás egyidejűleg vitathatatlanul alkalmas volt a megbotránkozás (így felháborodás, megütközés, megrökönyödés) vagy riadalom (így ijedtség, rémület) kiváltására. [20] A garázdaság vétségének tényállásszerűségéhez megkívánt kihívó közösségellenesség pedig azt jelenti, hogy a tanúsított magatartás a környezetre gyakorolt hatása révén közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát. A garázda magatartást tanúsító elkövető felismeri, hogy cselekménye a közösség nyugalmának megzavarására alkalmas, ám tettét a közösségi érdek leplezetlen semmibevételével hajtja végre. Az elkövető által kifejtett erőszakos magatartás esetleges belső, személyes indítéka - jelen esetben a korábbi munkáltató által az elvégzett munkáért járó, meg nem fizetett munkabér - a garázdaság megállapíthatóságát nem zárja ki, mert a közösségi érdekkel történő nyílt szembeszegülés a személyes motívumból fakadó cselekményben is megjelenhet (EBH 2014.B.23.). Jelen ügyben pedig éppen ez történt. [21] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelt cselekményét - a büntetőjog által védett jogtárgyak különbözőségére tekintettel - garázdaság vétsége és rongálás vétsége halmazataként értékelte [Btk. 6. §
(1)bekezdés]. [22] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [23] Ekként a Kúria a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a terhelt tekintetében hatályában fenntartotta; a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata szerint rendelkezett. IV. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében, a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- október
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző