Bf.345/2018/6 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat], s ezért őt halmazati büntetésül 7 év szabadságvesztés büntetésre és 7 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg, kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetéséből legkorábban a büntetés 2/3-as részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, s rendelkezett az általa fogvatartásban töltött idő beszámításáról is. Ugyanezen ítélet II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklás bűntettében [Btk. 178. §

(1)bekezdés III. fordulat], ezért őt 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, azonban a szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, valamint rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsáthatóságáról is, melyet legkorábban a büntetés 2/3-as részének kitöltését követő napban határozta meg. Ezen túl a törvényszék I. r. vádlottal szemben 1 012 370 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, valamint rendelkezett a bűnjelek vonatkozásában azok egy részének elkobzásáról, más részének kiadásáról, valamint a bűnügyi költségről is. A törvényszék ítélete ellen az ügyész mindkét vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. I. r. vádlott enyhítésért, a védője részbeni felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek. II. r. vádlott az ítéletet tudomásul vette, az ellen a védője a felfüggesztés rövidebb időtartamban történő meghatározása érdekében fellebbezett. A ... Fellebbviteli Főügyészség az átiratában indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét változtassa meg úgy, hogy a I. r. és II. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetések tartamait egyaránt súlyosítsa, I. r. vádlottal szemben a közügyektől eltiltás mellékbüntetést is magasabb tartamban határozza meg, II. r. vádlottal szemben a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését mellőzze és vele szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetést is alkalmazzon, egyebekben az ítéletet hagyja helyben. I. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a törvényszék által megállapított tényállás nem megalapozott, az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből helytelen következtetést vont le a vádlott büntetőjogi felelősségére, a cselekmény jogi minősítése ellentétes az iratok tartalmával. Az elsőfokú bíróság a tényállást kellően nem tárta fel, a szakértői véleményekből helytelen következtetésre jutott. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Másodlagosan indítványozta, hogy a bíróság I. r. vádlottat a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdésébe ütköző kábítószer-kereskedelem bűntette alól mentse fel, s vele szemben lényegesen enyhébb büntetést szabjon ki. II. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában az enyhítés végett bejelentett fellebbezést fenntartotta, álláspontja szerint védence „együttműködő magatartását” nagyobb nyomatékkal kell értékelni. Az ítélőtábla elsődlegesen azt rögzíti, hogy a törvényszék a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szabályainak az alkalmazásával folytatta le a büntetőeljárást, és hozott ítéletet 2018. február 12. napján. Ezt követően 2018. július 1-én lépett hatályba az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.), melynek 868. §

(1)bekezdése kimondja, hogy „E törvény rendelkezéseit - … - a hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.”. Erre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletének a felülbírálatát a Be. szabályai szerint végezte el, kiemelve ezen törvény 870. §

(1)bekezdésében foglaltakat, mely szerint „Az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha azt e törvény másként szabályozza.”. A kölcsönösen bejelentett fellebbezések elbírálására az ítélőtábla a Be.

1. §-ában írt nyilvános ülést tűzött, melyen a jelen lévő ügyész az átiratában foglaltakat fenntartotta azzal, hogy helyes a törvényszék azon álláspontja, mely szerint a bűncselekményeket az elkövetéskor hatályos törvény szerint bírálta el, s a másodfokú bíróság általi felülbírálat csak teljeskörű lehet. I. r. vádlott védője az ítélet hatályon kívül helyezésre irányuló elsődleges indítványát fenntartotta, másodlagosan védence felmentését kérte a kábítószer-kereskedelem vádja alól, és a büntetés lényeges enyhítését. II. r. vádlott védője a fellebbezését és annak indokolását fenntartotta, míg a vádlottak a védőik által kértekhez csatlakoztak. Az ítélőtábla a törvényszék fellebbezésekkel sérelmezett ítéletét a Be.
2. §

(1), illetve

(2)bekezdései alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le az eljárást, melynek keretében beszerezte az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat, s ezzel teljeskörűen eleget tett az ügyfelderítési kötelezettségének. A törvényszék által rögzített tényállás is megalapozott, mentes a Be.

1. §-ában írt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla a határozatát a törvényszék által megállapított tényállásra alapította. Az ítélőtábla e körben csupán egyetlen - vélhetően leírási - hibát pontosít, nevezetesen az ítélet
2. oldal alulról
3. bekezdésében a „műanyag flakon” helyesen műanyag tasak. A törvényszék részletes, meggyőző, s a logika szabályainak is mindenben megfelelő, kiegészítést sem igénylő indokát adta annak, hogy I. r. vádlott védekezését miért vetette el, s a tényállását mely bizonyítékokra alapította. A törvényszék indokaival az ítélőtábla egyetért. Mindezekből következően az ítélőtábla olyan okot, mely az ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezethetne, nem észlelt. I. r. vádlott és a védője által bejelentett fellebbezéseikben új tényt nem állítanak, illetve új bizonyítékra nem hivatkoznak, fellebbezéseik kizárólag a törvényszék mérlegelési tevékenységét támadják, melyek megalapozott tényállás esetén eredményre nem vezethettek, ugyanis a törvényszék által mérlegelt bizonyítékoknak az ítélőtábla részéről történő eltérő értékelése törvényileg kizárt [Be.
4. §

(1)bekezdés]. Okszerűen vont következtetést a törvényszék mindkét vádlott bűnösségére, s törvényes az általuk megvalósított bűncselekmények jogi minősítése is, továbbá nem tévedett a törvényszék akkor sem, amikor a vádlottak terhére rótt bűncselekményeket az elkövetéskor hatályos Btk. alapján bírálta el. Az ítélőtábla I. r. vádlott védőjének felvetésére reagálva kiemeli a törvényszék ítéletének

1. oldal alulról
2. és
3. bekezdéseiben írtakat, mely szerint „A vádlottaktól lefoglalt AB-CH-MINACA
4. január
5. napja után minősült kábítószernek, azt megelőzően
6. július
7. napja óta új pszichoaktív anyag volt, amellyel való kereskedés - még a csekély mennyiség esetén is bűncselekmény. Az elkövetőnek nem kell tudnia, hogy cselekménye pontosan a Büntető Törvénykönyv melyik szakaszába ütközik, elegendő, ha azzal tisztában van, hogy az a társadalomra veszélyes, jogellenes.” A törvényszék teljeskörűen tárta fel a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, s azokat, valamint a vádlottak személyi társadalomra veszélyességét, az általuk megvalósított bűncselekmények, illetve bűncselekmény tárgyi súlyát, s a bűnösségük fokát is megfelelően értékelte akkor, amikor a Btk.
8. §-ában írt célokat I. r. vádlottal szemben 7 év szabadságvesztés büntetés - amely messze a középmérték (15 év) alatti - és 7 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés összhatásával látta elérhetőnek, míg II. r. vádlott vonatkozásában ehhez elegendő 1 év 6 hónap, 4 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés is. Az ítélőtábla sem a büntetések súlyosítására, de azok enyhítésére sem talált alapot és indokot. A törvényszék I. r. vádlottal szemben törvényesen rendelt el vagyonelkobzást. Ahogy azt az ítélőtábla már idézte, az AB-CH-MINACA
9. július
10. napja óta új pszichoaktív anyag, ezen időpont előtt -
11. június 27., július
12. és július
13. napjain szállított anyagért I. r. vádlott által kifizetett összesen 72 500 forint - nem lehet a vagyonelkobzás tárgya, ezért a vagyonelkobzás összegét ezzel 739 870 forintra mérsékelte. A törvényszék a
14. február 12-i tárgyaláson II. r. vádlott védőjének 5 000 forint díjat állapított meg, az azonban a költségjegyzékbe bevezetésre nem került -
15. sorszám alatt dr. KK szakértő díja szerepel - s arról így rendelkezni is elmulasztott, ezért az ítélőtábla II. r. vádlottat külön terhelő bűnügyi költséget 5 000 forinttal megemelte. A törvényszék egyéb rendelkezései törvényesek. Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.
16. §

(1)bekezdése alkalmazásával - a rendelkező részben írtak szerint - megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A nyilvános ülésen II. r. vádlott védelmével kapcsolatosan felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be. 613. §-ának

(1)bekezdésén alapszik. Végül az ítélőtábla az ügy érdemét nem érintő pontosításokat tesz, egyrészt, hogy a törvényszék az ítéletét a

1. szeptember 12., november 20.,
2. január 29.-én tartott tárgyalás adatai alapján hozta, és
3. február 12-én kihirdette másrészt a főügyészség a
4. március 9-i tárgyaláson is pontosította a vádat (
5. jegyzőkönyv
6. oldal), s végül feltüntette II. r. vádlott jelenlegi személyazonosító igazolványának a számát is. Debrecen,
7. október
8. Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. előadó bíró, Dr. Diószegi Attila sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 3.B.806/2015/
9. számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatásokkal mindkét vádlottal szemben jogerős. Debrecen,
10. október
11. . Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.