A határozat elvi tartalma: A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 868. §
(1)bekezdésébe alapján azt - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek. Mivel az új eljárási törvény már nem tartalmazza a Btk.
- §-a szerinti számvitel rendje megsértésének bűncselekményét illetően a bíróság összetételére vonatkozó különleges - az Országos Bírósági Hivatal elnöke általi kijelölésen alapuló - követelményt, így az adott ügyben a hatályos Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az ilyen kijelölés hiánya miatt nem állapítható meg. A számvitel rendjének megsértése azonban a Be. 10. § 3. pontjának
- g)alpontja szerint csak akkor minősül gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekménynek, ha az a Btk. 403. §
(3)bekezdése szerint minősül. KÚRIA Bfv.I.299/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő július hó
- napján tartott v é g z é s t: A sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Gyulai Törvényszék 14.B.405/2013/
- számú és a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.694/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Gyulai Törvényszék a
- július 3-án meghozott 14.B.405/2013/
- számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés 1. fordulat,
(5)bekezdés a) pont], számvitel rendje megsértésének bűntettében [1978. évi IV. törvény 289. §
(4)bekezdés b) pont] és számvitel rendje megsértésének vétségében [1978. évi IV. törvény 289. §
(3)bekezdés], ezért halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre, valamint mellékbüntetésül a végelszámolói és a felszámolóbiztosi foglalkozás gyakorlásától öt év eltiltásra ítélte, a börtönbüntetés végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a terhelt a börtönbüntetés végrehajtásának elrendelése esetén abból a büntetés háromnegyed részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a 2016. június 9. napján meghozott Bf.II.694/2015/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményét a Btk. 372. §
(1)bekezdés I. fordulata és a
(4)bekezdés a) pontja szerinti, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének és a Btk. 403. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti számvitel rendjének megsértése bűntettének minősítette, megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztést végrehajtásának elrendelése esetén - a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a polgári jogi igényről, és az első fokú ítélet egyéb rendelkezéseit helyben hagyta azzal, hogy a terheltet szabadságvesztésre ítéltnek tekintette és mellőzte a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetéskénti megjelölését. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be 2018. január 30-án a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 416. §
(1)bekezdés c) pontjára alapítottan. Ebben kifejtette, hogy az 1998. évi XIX. törvény 14. §
(7)bekezdése szerint a 17. §
(5)és
(6)bekezdésében felsorolt bűncselekmények, ezen belül a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult ügyekben az első fokon eljáró tanács elnöke (vagy az egyesbíró), illetve a másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon eljáró tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró. Miután a számvitel rendje megsértésének bűntette mind az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 289. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint, mind az elbíráláskor hatályos Btk. 403. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, megítélése szerint az ügyben első fokon a tanács elnökeként kijelölt bírónak kellett volna eljárnia. Arra is hivatkozott, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 30. §
(2)bekezdése is ekként rendelkezik, kimondva, hogy a Be. 17. §
(5)és
(6)bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat - a bíróság elnökének javaslatára - az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelöli ki. Mivel a Gyulai Törvényszék elnökének tájékoztatása szerint az ügyben első fokon eljáró tanács elnöke nem rendelkezett az ügydöntő határozat meghozatalakor az Országos Bírósági Hivatal elnökének az 1998. évi XIX. törvény 17. §
(5)-
(6)bekezdés szerinti ügyek elbírálására szóló kijelölésével, arra csak ezt követően,
- október
- napján került sor, álláspontja szerint az ügyben első fokon eljáró bíróság nem volt törvényesen megalakítva, így az első fokú ügydöntő határozat meghozatalára az
- évi XIX. törvény
- §
(1)bekezdés II/a. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor, ezért a jogerős ügydöntő határozat ellen az 1998. évi XIX. törvény 416. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye. Hivatkozott a Kúria által a Bfv.I.302/2017/
- számú ügyben a
- szeptember
- napján meghozott végzésére, amelyben a Gyulai Törvényszék ugyanezen büntető tanácsának elnökével kapcsolatban már megállapította, hogy mivel az első fokon eljáró tanács elnökét az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem jelölte ki az
- évi XIX. törvény
- §
(6)bekezdésében felsorolt bűncselekmények elbírálására a bíróság - megsértve a bíróság összetételére vonatkozó, az 1998. évi XIX. törvény 14. §
(7)bekezdése szerinti rendelkezést nem volt törvényesen megalakítva, és erre tekintettel az 1998. évi XIX. törvény 428. §
(2)bekezdése alapján az első- és a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül, és a Gyulai Törvényszéket utasítsa új eljárásra azzal, hogy a megismételt eljárásban a tanács megalakításakor figyelemmel kell lenni az 1998. évi XIX. törvény 14. §
(7)bekezdésében írt eljárási szabályokra. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta (BF.1724/2017/2.). .-.-. A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (régi Be.) hatálya alatt került sor. A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására tanácsülést tűzött ki
- július
- napjára.
- július
- napján a korábbi, azaz az
- évi XIX. törvényt felváltva hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (továbbiakban Be.), amely a
- §
(1)bekezdésében akként rendelkezik, hogy a törvény rendelkezéseit - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek. Ezért a Kúria az indítvány elbírálása során e törvény, azaz a Be. rendelkezéseit alkalmazta. A már kitűzött tanácsülést a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján megtartotta, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is. Az indítványban felhívott 1998. évi XIX. törvény (a korábbi Be.) 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak volt helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a törvény 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. Az 1998. évi XIX. törvény 373. §
(1)bekezdés II. a) pontja szerint pedig az ítélet hatályon kívül helyezésének volt helye, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. Ugyanígy rendelkezik a Be. 608. §
(1)bekezdés a) pontja. A Be. azonban már nem tartalmaz a Btk.
- §-a szerinti számvitel rendje megsértésének bűncselekményét illetően a bíróság összetételére vonatkozó különleges - az Országos Bírósági Hivatal elnöke általi kijelölésen alapuló - követelményt, ahogy egyébként nincs ilyen rendelkezés az
- évi XIX. törvény
- §-ában felsorolt egyéb bűncselekmények kapcsán sem. Így az adott ügyben a hatályos Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az ilyen kijelölés hiánya miatt nem állapítható meg. Miután a Be. 868. §
(1)bekezdésére figyelemmel
- július
- napját követően a felülvizsgálati eljárásokban is e törvényt kell alkalmazni, nincs helye a Be.
- §
(2)bekezdésén alapuló hatályon kívül helyezésnek. Így az ügyészi indítvány a törvényi változásra tekintettel már nem megalapozott. A Kúria nem észlelt a Be. 659. §
(6)bekezdésére figyelemmel hivatalból elvégzett vizsgálata során a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges más eljárási szabálysértést sem. Ezért a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. Megjegyzi a Kúria emellett az alábbiakat is: Kétségtelen, hogy a bíróság összetétele kapcsán a hatályos Be. is tartalmaz olyan rendelkezést, amelyre az eljáró bíróságnak figyelemmel kell lennie. Így a 13. §
(3)bekezdés szerint a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt eljáró tanács három hivatásos bíróból áll, amelynek egyik tagja a törvényszék gazdasági ügyszakának, ennek hiányában polgári ügyszakának bírája. A számvitel rendjének megsértése azonban a Be. 10. § 3. pontjának g) alpontja szerint csak akkor minősül gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekménynek, ha az a Btk. 403. §
(3)bekezdése szerint minősül. A másodfokon eljárt bíróság azonban a terhelt terhére megállapított számvitel rendje megsértésének bűntettét - aminek helytálóságát az indítványozó nem vitatta - a Btk. 403. §
(1)bekezdés b) pontja szerint minősítette, így az nem minősül gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekménynek. Ezért nem lenne akadálya annak, hogy az esetlegesen elrendelt megismételt eljárásban - egyesbíróként - ugyanazon bíró járjon el. A Kúria végzése ellen a fellebbezés a Be. 653. §
(1)bekezdésére és a 458. §
(3)bekezdésére figyelemmel kizárt, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítványt a Be. 656. §
(4)bekezdése alapján, érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- július
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s. k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző