A határozat elvi tartalma: A terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a törvényszék és az ítélőtábla határozatának hatályában fenntartása.Az 1998. évi XIX. törvény 416. §
(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálat alaptalan. KÚRIA Bfv.I.721/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év október hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva az Ózdi Járásbíróság 6.B.305/2016/
- számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék 7.Bf.1097/2016/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült forint bűnügyi költséget az állam viseli. 15.000 (tizenöt-ezer) A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s Az Ózdi Járásbíróság a
- október
- napján kihirdetett 6.B.305/2016/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés]. Ezért nyolc hónap szabadságvesztésre, egy év közügyektől eltiltásra, továbbá egy év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fogház, és a terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte az Ózdi Járásbíróság 7.B.67/2013/
- számú - a Miskolci Törvényszék 3.Bf.2098/2013/
- számú végzése folytán
- február
- napján jogerős - ítéletével kiszabott, végrehajtásában két év hat hónap próbaidőre felfüggesztett egy év börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék a
- február
- napján meghozott 7.Bf.1097/2016/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben sérelmezte, hogy a vádbeli gépjármű tulajdonosát az eljárt bíróságok nem hallgatták ki, továbbá a határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta, mivel az ügyében megtartott tárgyalásokon sem ő, sem védője nem volt jelen, így az eljárt bíróságok feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követtek el. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, mert a terhelt védőt nem hatalmazott meg és az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban az
- évi XIX. törvény
- §a alapján védő részvétele nem volt kötelező, így a felülvizsgálati indítványban hivatkozottak nem támaszthatók alá (BF.739/2018/
- szám). A terhelt védője észrevételében jelezte, hogy a felülvizsgálati indítvány megfogalmazása pontatlan és arra nézve, hogy a terhelt a megjelölt tanú kihallgatását indítványozta, a beadvány perújítási indítványnak tekintendő, és azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei főügyészségre kérte továbbítani. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény hatálya alatt került sor.
- július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (továbbiakban Be.). A Be.
- §
(1)bekezdése alapján a törvényt az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban is alkalmazni kell, ha ezt a törvény másként nem szabályozza. Ilyen eltérő szabályt a felülvizsgálat kapcsán a Be. nem tartalmaz, ezért a Kúria a Be. szabályai szerint járt el. A Kúria - e szabály betartása mellett - következetes gyakorlatának megfelelően a felülvizsgálati indítványt minden esetben tartalma alapján bírálja el akkor is, ha az indítványozó a felülvizsgálatot megalapozó eljárási rendelkezést nem hívta fel. A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. Az elbíráláskor hatályos 1998. évi XIX. törvény 373. §
(1)bekezdés II. d) pontja szerint feltétlen eljárási szabálysértés valósult meg, ha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező, és ez a 416. §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel felülvizsgálati ok volt. Ugyanígy rendelkezik a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja, mely szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben akkor terjeszthető elő felülvizsgálati indítvány, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg, a 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint pedig ilyen, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Az Ózdi Járásbíróság az ügyben egy tárgyalást tartott,
- október
- napján, melyen jelen volt a terhelt is, védekezését előterjesztette és a tárgyaláson az ítélettel szemben fellebbezést jelentett be (Ózdi Járásbíróság 6.B.305/2016/
- számú tárgyalási jegyzőkönyv). A másodfokú bíróság az ügyben
- február
- napjára nyilvános ülés tűzött ki, az idézést a terhelt hozzátartozója
- december
- napján átvette. A terhelt a szabályszerű idézés ellenére a nyilvános ülésen nem jelent meg. Az elbíráláskor hatályos
- évi XIX. törvény
- §
(3)bekezdése, ahogy a Be. 599. §
(5)bekezdése szerint is a másodfokú eljárásban a fellebbezés a szabályszerűen idézett terhelt távollétében is elbírálható. Így nem járt el törvénysértően a törvényszék, amikor a nyilvános ülést a terhelt távollétében megtartotta és a fellebbezést elbírálta. Az ügyben a terhelt védőt nem hatalmazott meg, az
- évi XIX. törvény
- §-ában felsorolt - a védő kötelező részvételét rögzítő - okok egyike sem volt megállapítható, így védő részvétele a büntetőeljárásban nem volt kötelező. Ily módon az eljárt bíróságok az eljárási szabályokat maradéktalanul betartották, hiszen a szabályszerűen idézett terhelt az elsőfokú bíróság tárgyalásán jelen volt, a másodfokú nyilvános ülésen pedig a fellebbezés elbírálható volt, védő részvétele pedig a büntetőeljárásban nem volt kötelező. A Kúria a fentiekre figyelemmel a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt nem találta megalapozottnak, ezért a megtámadott határozatokat a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be. 664. §
(1)bekezdésén, a pártfogóügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §
(3)bekezdésén, valamint a 9. §
(1)bekezdésén alapul. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdés és a Be. 421. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez utóbbi esetben a Kúria a felülvizsgálati indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő