Pfv.21993/2017/6 – Kúria

(3), 1994. LV. Tv. 18/A. §

(2), 1994. LV. Tv. 18/A. §

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.21.993/2017/

1. A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Magosi Szilvia bíró A felperes: ügyvéd Az alperesek: A felperes képviselője: dr. Séllei Ilona I. rendű II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: . Farkas Flórián ügyvéd A II. rendű alperes képviselője: . Úr Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Úr Attila Bendegúz ügyvéd A per tárgya: haszonbérleti szerződés fennállásának a megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 1.Pf.21.574/2016/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Járásbíróság 2.P.20.099/2016/
3. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesek a k-i 01459/1 hrsz.-ú, a felperes által haszonbérelt legelő ingatlanon
4. augusztus 6-án keltezett adásvételi szerződés alapján szereztek tulajdonjogot. A jogelődjük által a földterületre a felperessel
5. július 23-án
6. november 30-ig kötött haszonbérleti szerződést
7. augusztus 14-én közölt jognyilatkozatukkal a termőföldről szóló
8. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 18/A. §

(2)bekezdésre hivatkozással felmondták. A kérelmükre az illetékes földhivatal a felperest a földhasználók nyilvántartásából törölte. A törlés alapja a - per alatt elhunyt - dr. V. L. ügyvéd által szerkesztett,

1. augusztus 16-án keltezett okirat (a továbbiakban: feljegyzés), amely szerint a felperes a haszonbérleti szerződés felmondását tanulmányozta és tudomásul vette. Az okiraton a névaláírás nem a felperestől származik. A felperes által foglalkoztatott K. L. a II. rendű alperes felszólítására
2. júliusban az állatokat a területről lehajtotta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes a keresetében kérte egyrészt megállapítani, hogy a haszonbérleti szerződés
3. november 30-ig fennállt, másrészt a földhivatal megkeresését a földhasználói nyilvántartás eszerint történő kiigazítása érdekében. Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság - megismételt eljárásban hozott - ítéletében megállapította, hogy a felperesnek a k-i 01459/1 hrsz.-ú ingatlanon a haszonbérleti joga
4. november 30-ig fennállt, megkereste az illetékes földhivatalt ez időpontig a felperes földhasználóként kérelmére történő bejegyzése érdekében. Indokolásában az Ftv. 18/A. §

(2)-

(3)bekezdés felhívásával a keresetet alaposnak ítélte. A perben az alperesek nem bizonyították azt, hogy felmondásukat a felperes három napon belül tudomásul vette, perindításuk hiányában a felmondás

1. augusztus 24-én hatályát vesztette. Rögzítette, hogy a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésében a bizonyításra adott kötelező iránymutatás szerint a feljegyzés aláírásának a körülményeit kellett vizsgálnia. Az írásszakértői bizonyítás csak abban az esetben volt szükséges, ha bizonyított, hogy az okirat a felperes birtokába került. Az elsőfokú bíróság a feljegyzést készítő ügyvéd alkalmazottjának és a felperes házastársának tanúvallomására figyelemmel nem tartotta megállapíthatónak, hogy a felperes házastársa a feljegyzést az ügyvédi irodából magával vitte, így a felperes azt megismerhette. Kiemelte a nyomozati eljárásban személyesen meghallgatott ügyvéd tanúvallomását, miszerint a feljegyzés aláírása a távollétében történt, nem tudta megmondani, ki írta alá. A tudomásulvételt a felperes házastársa és a felperes által felkeresett dr. M. L. ügyvéd vallomása, illetve a per egyéb adatai sem támasztották alá. A büntető eljárásban beszerzett írásszakértői vélemény szerint a feljegyzésen a névaláírás nem a felperestől származik. Ezt állapította meg a per megnyugtató elintézése miatt a perben kirendelt írásszakértő is. A feljegyzés így nem igazolja azt, hogy [5] a felperes nyilatkozatot tett a haszonbérleti szerződés felmondásának a tudomásul vételéről. A másodfokú bíróság az alperesek fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint egyetértett az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállásból a bizonyítékok megfelelő értékelésével levont jogkövetkeztetéssel. A jogerős ítélet szerint is a perben releváns, az alperesek által bizonyítandó tény a felmondás három napon belül történt elfogadása volt a haszonbérlő felperes által, amit az alperesek nem bizonyítottak. A felperes házastársa pedig joghatályos nyilatkozatot nem is tehetett. A tudomásulvétel hiánya mellett szólnak a felperes által jogvédelme érdekében kezdeményezett eljárások is. Nem tekinthető ráutaló magatartásnak a felmondás közlését megelőzően a területről az állatok lehajtása. Az írásszakértők egybehangzó véleményére tekintettel az alperesek bizonyítási indítványát az elsőfokú bíróság helyesen utasította el. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] Az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte. Másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta bizonyítás kiegészítése érdekében. Megsértett jogszabályként a Polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(1), 206. §

(1)és a 221. §

(1)bekezdést jelölte meg. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy a tényállás a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésén, nem teljes körű értékelésén, így téves jogkövetkeztetésen alapul. Hangsúlyozta, hogy a felperes 2014 elejéig nem tett a haszonbérleti jog megszűnését vitató nyilatkozatot, beleegyezett a földhasználati jogának a megszűnésébe, a területről lehajtotta az állatait és a földhivatal határozata ellen jogorvoslattal nem élt. A haszonbérleti szerződést a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 218. §

(3)bekezdés szerint ráutaló magatartással megszüntették, létrejött az annak megfelelő tényleges állapot. Ennek alapján a felmondásnak és a tudomásulvételnek a perben nincs is jogi relevanciája. A felperes hallgatásához olyan további körülmények fűződtek, amelyek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a felmondást tudomásul vette, azt nem kifogásolja [BH2011. 252.]. Az eljárt bíróságok tévesen tulajdonítottak a feljegyzésnek olyan jelentőséget, mint amely egyedül alkalmas a felmondás Ftv. 18/A. §

(3)bekezdésben írásbeliséghez nem kötött tudomásul vételére, az a Ptk. 205. §

(1)bekezdés alapján ráutaló magatartással is kifejezhető. A felperes perbeli nyilatkozata szerint abban a tudatban volt, hogy már az alperesek adásvétele miatt sem jogosult használatra. A felesége büntető eljárásbeli tanúvallomása szerint a felmondást tudomásul vették. A jogerős ítéletben hivatkozott eljárásokat a felperes a haszonbérleti joga [7] megszűnésének a jogkövetkezménye, a támogatás visszafizetése elkerülése érdekében kezdeményezte. Az alperesek a felperes megtévesztő magatartása miatt nem indítottak pert a felmondásuk jogszerűsége iránt. A jogerős ítélet azért sérti a Pp. 221. §

(1)bekezdést, mert indokolás nélkül, az Ftv. 25/B. §

(1)bekezdés értelmében hatáskör hiányában rendelkezett a földhivatal megkereséséről. Jogszabálysértésként jelölte meg a felperes személyes, az eladó Cs. S-nak az adásvételi szerződéssel kapcsolatban tanúkénti meghallgatásának a mellőzését. Az írásszakértői vélemény megalapozatlan, hiányos, a kirendelés arra a kérdésre korlátozott volt, hogy a feljegyzésen az aláírás a felperestől vagy a feleségétől származik-e. A bíróság a szakértői bizonyítás kiegészítését indokolás nélkül mellőzte [EBH

1. 790.]. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítéletet hatályában fenntartani. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet a hivatkozott okból nem jogszabálysértő. [9] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme annyiban alapos, hogy a haszonbérleti szerződés esetén is van helye a Ptk.
2. §

(3)bekezdés második mondata, az alakszerűségi hiba orvoslására vonatkozó szabály alkalmazásának. E rendelkezés szerint a szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. [10] A perbeli esetben az alperesek termőföld haszonbérleti szerződés jövőre nézve történt megszüntetését állították - a felek közös megegyezésére, kétoldalú jognyilatkozatára a Ptk. 452. §

(3)bekezdés, a 217. §

(1)bekezdés, a 218. §

(3)bekezdés első mondata értelmében kötelező írásbeliség hiányában - az alaki hiba miatti érvénytelenséget orvosló, az annak megfelelő állapot létrejöttére hivatkozással. A „megfelelő állapot" a Ptk. 319. §

(2)bekezdés második mondata szerint az addig nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékének megfizetése, teljesítés hiányában a pénzbeli szolgáltatás visszafizetése, a Ptk.

1. § szerint a haszonbérelt földre vonatkozó visszaadási kötelezettség teljesítése, a haszonbérlő Ftv.
2. § szerinti eljárása, az Ftv. 25/B. §

(4a)bekezdésben írt bejelentési kötelezettség teljesítése. A jogutód haszonbérbeadó alperesek a szerződésük megszüntetésnek megfelelő, egyező akaratukból, azaz a haszonbérlő felperessel akarategységben, valamennyiük ugyanazon eredményre mutató, de saját, belülről fakadó elhatározásból létrehozott állapotot nem bizonyítottak. Cáfolja a felek egyező akaratából a szerződés megszüntetésének megfelelő tényleges állapot létrejöttét az általuk gyakorolt felmondás és a felperes perindítása is. [11] A kifejtettekre tekintettel a perben eljárt bíróságoknak a kereseti igényről, az alperesek 2013. augusztus 14-én közölt, Ftv. 18/A. §

(2)bekezdésre alapított felmondásának

(3)bekezdés szerinti hatályvesztéséről kellett határozni, miután a felperes a felmondás érvényességét és a közléssel történt hatályosulását nem, csak annak általa történt tudomásulvételét vitatta. [12] A Kúria utal arra, hogy a felperes sérelmét a földhivatal határozata elleni jogorvoslat nem orvosolhatta. Az Ftv. 11/A. § alapján a földhasználati nyilvántartás az alapja a költségvetési támogatás igénybe vételének. Az Ftv. 25/C. §

(1)bekezdés jogszabálysértés észlelése esetén az ingatlanügyi hatóság számára az ügyész értesítését írja elő. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fönyr.) 9. §

(2)bekezdés alapján pedig - ahogyan az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, úgy a termőföld használatáról vezetett, az ingatlannyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló közhiteles hatósági nyilvántartás vezetése során is - csak nyilvánvaló, a szerződésből kétségkívül megállapítható érvénytelenség esetén van helye a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasításának. [13] Itt utal a Kúria arra is, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott BH2011. 252. szám alatt közzétett eseti döntés nem az Ftv. 18/A. §

(2)-

(3)bekezdés rendelkezésein alapul. A ráutaló magatartásnak a haszonbérleti szerződés Ptk. 457. §

(2)bekezdésen alapuló, a haszonbérlő által figyelmeztetés, felszólítás ellenére tanúsított szerződésszegő magatartás esetén gyakorolható azonnali felmondás hatályosulása kapcsán történt értékelése annyiban mégis tekinthető a perbeli esetben is irányadó jogértelmezésnek, hogy a haszonbérlő hallgatása önmagában nem eredményezi a felmondás tudomásulvételét. [14] A Ptk. 461. §

(2)és az Ftv. 12. §

(1)bekezdése értelmében a termőföld haszonbérletére az Ftv. irányadó, csak eltérő rendelkezése hiányában kell a Ptk. haszonbérletre vonatkozó szabályait alkalmazni. Az alperesek felmondására az Ftv.

1. április 5-től hatályos, [az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló
2. évi XXXV. törvény
3. §-ával beiktatott, majd a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
4. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
5. évi CCXII. törvény
6. §

(1)bekezdés h) pontjával] 2014. január 1-jétől hatályon kívül helyezett 18/A. §

(2)és

(3)bekezdés irányadó. Ez a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés rendes felmondással történő megszüntetésének eseteit kiegészítő rendelkezés időben korlátozott hatállyal, csupán

1. április
2. és december
3. között megengedte a haszonbérbe adó személyében bekövetkező változás esetén, hogy a jogutód haszonbérbe adó a haszonbérletet 60 napos felmondással a gazdasági év végére megszüntesse. Ennek azonban több, konjunktív törvényi feltételét szabta, és az érvényes felmondás hatályát vesztette abban az esetben, ha azt a haszonbérlő három napon belül nem vette tudomásul és a felmondást gyakorló további nyolc napon belül nem fordult a bírósághoz. [15] Az írásbeliségen alapuló földhasználati nyilvántartás szabályaiból annak okszerű jogalkotói kívánalma következik, hogy a haszonbérlő e kivételes felmondást a haszonbérbeadóhoz címzett egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal vegye tudomásul, azaz elfogadja. A Fönyr.
4. §

(1)bekezdés b) pont alapján a föld használatának nyilvántartásból való törlésére kérelem alapján, a

1. számú melléklet szerinti törlés-bejelentési adatlap benyújtásával kerülhet sor. A Fönyr.
2. §

(4)bekezdés alapján ha a használat felmondással szűnik meg, a törlés-bejelentési adatlaphoz az írásbeli felmondást és annak elfogadásáról szóló nyilatkozatot is mellékelni kell. A felmondást elfogadó nyilatkozat hiányában mellékelni azt a jogerős bírói ítéletet kell, amely bizonyítja, hogy a szerződéses jogviszony jogszerűen került felmondásra. A felmondást elfogadó nyilatkozat írásbeliségére enged következtetést az is, hogy a nyilatkozat ahhoz szükséges, hogy a csak írásban érvényes felmondás megtartsa a hatályát, azaz alkalmas legyen az anyagi jogi jogkövetkezmény, a szerződés megszűnésének a kiváltására. [16] A felülvizsgálati kérelem a Pp. 206. §

(1)bekezdés megsértésére alaptalanul hivatkozott. A Kúria nem látott lehetőséget a bizonyítékok felülmérlegelésére, a tényállást a másodfokú bíróság okszerű mérlegeléssel, logikailag helyes következtetéssel, az iratok tartalmával összhangban állapította meg. A feljegyzés nem igazolta azt, hogy a felmondás közlését követő három napon belül a felperes felmondást elfogadó írásbeli jognyilatkozatot tett. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésében adott iránymutatásával a Kúria is egyetértett. Miután nem volt bizonyítható, hogy az okirat aláírás végett a felpereshez került, az írásszakértői bizonyítás szükségtelen volt. Az elsőfokú bíróság helyesen emelte ki a per adataiból a feljegyzést készítő dr. V. L. ügyvéd tanúvallomását, aki az alperesek képviseletében járt el az adásvétel, majd a haszonbérlet felmondása kapcsán is. E vallomás kétséget kizáróan alátámasztotta a mozgássérült felperes perbeli állítását, miszerint soha nem járt az ügyvéd irodájában, noha a feljegyzés szerint az irodában megjelenve tanulmányozta és vette tudomásul a felmondást. Az ügyvéd az aláírás körülményeire nem tudott nyilatkozni, ahogyan a perben tanúként meghallgatott, mellette dolgozó jogi asszisztens sem. Az elsőfokú bíróság által felvett szakértői bizonyítás eredménye újabb bizonyítéka volt a felperes kereseti tényállításának. A Pp. 182. §

(3)bekezdésben írt feltételek hiányában a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül ítélte úgy, hogy az alperesek kiegészítő szakértői bizonyításra tett indítványát az elsőfokú bíróság helyesen utasította el. A perben kirendelt szakértő más és több összehasonlító írásminta alapján ugyanazon megállapításra jutott, mint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet a közokirat-hamisítás tárgyában indult nyomozati eljárásban. A per tárgyára tekintettel szükségtelen volt az adásvételi szerződéssel kapcsolatos tanúbizonyítás is. [17] A Kúria utal arra is, hogy a felperes hallgatása egyben a nyilatkozattétel elmulasztása, amelyet a Ptk.

1. § bekezdés rendelkezéséből következően elutasításként kell értékelni, kivéve ha az ráutaló magatartás, vagy jogszabály minősíti elfogadásnak. Azonban az alperesek - a másodfokú bíróság által helyesen hangsúlyozott - felmondás közlését követő három napban az elfogadásra utaló felperesi magatartást nem bizonyítottak. Miután a felmondást gyakorló alperesek nem fordultak a bírósághoz annak megállapítása érdekében, hogy a szerződéses jogviszonyt jogszerűen mondták fel, az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a felmondás hatályát vesztette. [18] A felülvizsgálati kérelem az illetékes földhivatal megkeresése kapcsán alaptalanul állítja a bírósági hatáskör hiányát is. Azon túl, hogy az ítéleti rendelkezés a felperes bejegyzését földhasználóként a kérelméhez köti, a Kúria utal a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
2. évi CLXI. törvény
3. §ára, amely alapján a bíróság határozata mindenkire kötelező. A felperesnek a karcagi 01459/1 hrsz.-ú ingatlanon a haszonbérleti joga
4. november 30-ig fennállását megállapító ítéleti rendelkezés megalapozza azt is, hogy hivatalból történjen az alperesek törlése a föld használatának nyilvántartásából a Fönyr.
5. §

(1)bekezdés a), a

(2)bekezdés g) pont és a

(6)bekezdés alapján, miután a használatuk megszűnése kétségtelenül megállapítható, a földhasználó személyében bekövetkezett változást jogerős bírósági ítélet igazolja. [19] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [20] Az I. rendű alperes a Pp. 270. §

(1)bekezdés szerint alkalmazott Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján köteles megfizetni a felperes ügyvédi munkadíjból álló, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)-

(6)bekezdés alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban meghatározott felülvizsgálati eljárási költségét. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdés alapján tárgyaláson bírálta el. [22] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pont zárja ki. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Magosi Szilvia s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző