A határozat elvi tartalma: Az a körülmény, hogy a munkáltató egy másik telephelyén később vezetett be egy vezérigazgatói utasítást, nem tekinthető az Ebktv.
- § t) pontjában megjelölt védett tulajdonságnak (egyéb helyzet) . A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.228/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Sipőczné Dr. Tánczos Rita előadó bíró Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina bíró Az I-VII. rendű felperesek: A felperesek képviselője: dr. Kármán Judit ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Mosonyi Csaba ügyvéd A per tárgya: munkabér megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szolnoki Törvényszék 4.Mf.20.552/2014/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.241/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a Szolnoki Törvényszék 4.Mf.20.552/2014/
- számú részítéletének felülvizsgálattal érintett rendelkezését hatályában fenntartja, egyebekben azt nem érinti. Kötelezi a felpereseket, hogy tizenöt napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 5000 (ötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket az állam viseli. A részítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak. I n d o k o l á s Tényállás [1] A felperesek az alperes J.-i Állomásfőnökségén álltak munkaviszonyban gépkocsivezető munkakörben. A munkáltató munkaidejüket osztott munkaidő alkalmazásával határozta meg, és az osztott szolgálat miatt kiesett időre a Kollektív Szerződés szerinti díjazást fizette. A munkáltatónál
- január 1-jén hatályba lépett és
- áprilisában módosításra került a ... számú vezérigazgatói utasítás, amely előírta a menetlevelek teljesítmény adatainak ellenőrzését és elrendelte a GPS alapú távolságmérés alkalmazását. Rögzítette, hogy ha a távolságmérés adatai és a menetlevél vagy tachográf adata plusz-mínusz 2 %-os eltérést mutat, annak okát szükséges vizsgálni, s ha az eltérés 2 %-nál nagyobb, a kisebb adatot kell figyelembe venni. Ha a gépkocsivezető felelőssége az eltérésben bizonyított, az érintettet a havi üzemanyag megtakarításból ki kell zárni. [2] Az ütemanyag megtakarítás, illetve a kilométerpénz elszámolása alapjául a munkáltató a J.-i Állomásfőnökségen
- májusától bevezette a GPS alapú távolságmérés alkalmazását, egyéb állomásfőnökségeken erre csak
- szeptemberétől került sor. A szúrópróbaszerű ellenőrzések alapján a jászberényi kirendeltségen volt a legjelentősebb eltérés a korábban használt és a GPS alapján megállapított távolságadatok között. A felperesek keresete, az alperes ellenkérelme [3] A felperesek keresetükben az osztott munkaidő alkalmazása miatt a kiesett idő munkaidőként történő megállapítását és erre az időtartamra a törzsbér és az elszámolt órabér különbözetének túlórapótlékkal növelt összegű megfizetése, illetve a ki nem fizetett kilométerpénz, illetve üzemanyag megtakarítás megfizetését kérték. Az üzemanyag megtakarítás vonatkozásában arra hivatkoztak, hogy a vezérigazgatói utasítás olyan normát állapított meg, hogy a jászberényi autóbuszok 50 %-a túlfogyasztóvá vált. Hivatkoztak továbbá arra, hogy az alperes diszkriminatív módon vezette be a GPS alapú elszámolást a Jászberényi Állomásfőnökségen
- januárjától, míg erre a többi állomásfőnökségen csak
- szeptemberében került sor, így a kilométerpénzből származó díjazásuk a többi munkavállalóval összehasonlíthatóan már
- januárja és szeptembere között csökkent mértékű volt. Álláspontjuk szerint mindez sérti a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (Mt.)
- §
(1)bekezdését, mivel a munkáltató nem tartotta meg az egyenlő bánásmód követelményét. [4] Az alperes a kereset elutasítását és a felperesek költségekben való marasztalását kérte. Előadta, hogy az üzemanyag megtakarítás rendszere a premizálási rendszer része, melynek kifizetésére nem köteles, annak szabályait nem Kollektív Szerződés rendezi. A jászberényi autóbuszoknál
- januárjától 227 literről 319 literre nőtt a túlfogyasztás, az öt túlfogyasztó gépkocsi száma hatra emelkedett. Erre figyelemmel a GPS-es technikával történő bemérési távolság alkalmazását ezen az állomáson volt indokolt először bevezetni. Az első- és másodfokú ítélet [5] A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.241/2013/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek személyenként 10.440 forint költségtérítést és ezen összeg
- január 1-jétől járó késedelmi kamatát, egyebekben a felperesek keresetét elutasította és az alperest 3700 forint illeték, míg a felpereseket személyenként 63.500 forint perköltség fizetésére kötelezte. Az üzemanyag megtakarítás körében kifejtette, hogy az alperes indokoltan rendelkezett arról, hogy J.-ben a többi állomásfőnökséghez képest korábban vezesse be a GPS alapú távolságmérés alkalmazását. A munkáltató szúrópróbaszerűen ellenőrizte a kilométer elszámolás adatait és a legnagyobb eltérést ezen az állomásfőnökségen állapította meg, így ez indokolta az intézkedését. Megállapította, hogy annak bevezetése nem a felperesek által hivatkozott januári időponttól, hanem
- májusától történt meg. [6] A felperesek fellebbezése folytán eljárt Szolnoki Törvényszék 4.Mf.20.552/2014/
- számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette, nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részének az üzemanyag megtakarításra tekintettel fizetett juttatásra és a kilométerpénzre vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyta, a felperesek által az alperesnek fizetendő részperköltség, valamint az állam által viselt eljárási illeték összegét leszállította és a felpereseket kötelezte a perköltség megfizetésére. Ezt meghaladóan a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az üzemanyag megtakarítás vonatkozásában kifejtette, hogy a távolságadatok hiteles mérésen alapuló bevezetését jogszabály írja elő. Azt hosszabb felkészülési folyamatot követően állapították meg, majd a távolságadatok mérésének pontosítása, az adatok feldolgozása alapján azt lehetett megállapítani, hogy a legnagyobb eltérés a korábban alkalmazott mérési adatok és a GPS helyes távolság meghatározás adatai között a Jászberényi Állomásfőnökség járatain keletkezett. Az alperes gazdaságos működésének érvényesítéséhez fűződő alapvető érdeke alapján jogszerűen döntött arról, hogy az új rendszert először ezen az állomásfőnökségen vezessék be. Ezt követően
- évben az alperes valamennyi állásfőnökségén fokozatosan bevezette a távolságadatok új mérését. [7] Megállapította, hogy a felperesek által megjelölt időpont elfogadása esetén sem volt olyan hosszú az alperes teljes területén történő bevezetésig terjedő intervallum, hogy ez hátrányos megkülönböztetést valósított volna meg, figyelemmel arra, hogy indokolt volt a fokozatos bevezetés. Erre figyelemmel megállapítása szerint a munkáltató nem sértette meg az Mt. 5.§
(1)bekezdésében foglalt egyenlő bánásmód követelményét, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
- évi CXXV. törvény (Ebktv.)
- § f) pontját. [8] Felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték, hogy a Kúria a jogerős részítéletet „változtassa meg" a felülvizsgálati kérelemmel érintett részben és kötelezze az alperest a ki nem fizetett kilométerpénz és az üzemanyag-megtakarítás megfizetésére, valamint a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. [10] Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti az Mt.
- §
(1)bekezdését, az Mt. 142/A. §-át, továbbá az Ebktv.
- § f) pontját. Előadták, hogy a vezérigazgatói utasítás bevezetésére az ítéleti tényállással ellentétben nem
- szeptemberében került sor a J.-i Állomásfőnökségnél, hanem
- január 1-jétől. Megítélésük szerint ténylegesen semmiféle irat, adat vagy bizonyíték nem támasztotta alá azt a megállapítást, hogy a J.-i Állomásfőnökségen nagyobb eltérés mutatkozott a GPS alapú mérés bevezetését követően, mint a többi állásfőnökségen. Ezzel kapcsolatban a tanúk egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tettek. Nem megalapozott az a megállapítása sem a részítéletnek, hogy a többi állomásfőnökségen
- szeptemberétől fokozatosan került bevezetésre a hivatkozott vezérigazgatói utasítás, ezzel kapcsolatban ugyanis az alperes semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott. [11] Érvelésük szerint jogszabályba ütközik a részítéletben foglalt azon álláspont, hogy nem volt hosszú a diszkrimináció intervalluma. Az alperest nem mentesítheti, hogy a megkülönböztetés időtartama nem volt hosszú és az sem, hogy milyen gazdasági indokkal támasztotta alá. A tanúvallomások igazolták azt a hátrányt, hogy a J.-i Állomásfőnökségen dolgozó felpereseket, mint jogsérelmet szenvedett csoportot sújtotta ez az intézkedés, amely még
- évre is kihatott. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős részítéletet hatályában tartsa fenn, mivel az megfelel a jogszabályoknak, és marasztalja a felpereseket a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségekben. A Kúria döntése és annak jogi indokai [13] A felperesek felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [14] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp.
- §
(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi [a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016.(II.15.) PK vélemény]. [15] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben kifogásolták, hogy a törvényszék tévesen állapította meg a döntése alapjául szolgáló tényállást az üzemanyag megtakarítás vonatkozásában, és okszerűtlenül mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, azonban nem jelölte meg a megsértett jogszabályhelyet, így a Kúria a felülvizsgálati kérelem ezen kifogását érdemben nem vizsgálta. [16] A felperesek azt is kifogásolták, hogy a jogerős ítélet sérti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 142/A. §-át, illetve az Mt. 5. §
(1)bekezdését, valamint az Ebktv. 21. § f) pontját. Érvelésük szerint azzal, hogy az alperes a J.-i Állomásfőnökségen korábban vezette be a GPS alapú távolságmérését és az ez alapján történő üzemanyag megtakarítás elszámolást, mint a többi állomásfőnökségen, megsértette az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét, így az egyenlő bánásmód követelményét. [17] Mind a korábbi, mind a hatályos munka törvénykönyve alapelvi szinten írja elő az egyenlő bánásmód követelményének megtartását. A régi Mt. 142/A. §
(1)bekezdése előírta, hogy az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. [18] Az Ebktv. megosztja a felek között a bizonyítási terhet. A törvény 19. §
(1)bekezdése rendelkezése szerint a sérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, valamint a jogsértéskor ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett a törvény
- §-ában felsorolt valamely védett tulajdonsággal, s amennyiben a sérelmet szenvedett valószínűsítési kötelezettségének eleget tett, a munkáltató akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a sérelmet szenvedett által valószínűsített körülmények nem állnak (nem álltak) fenn, vagy ha nem vitatja a valószínűsített tényeket, bizonyítja, hogy hiányzik az okozati összefüggés a hátrány és a védett tulajdonság között, így megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, vagy az oksági összefüggés elismerése mellett bizonyíthatja, hogy nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. [19] Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét az Ebktv.
- §-a rendelkezése szerint az egyenlő bánásmód követelményrendszerén belül kell és lehet értelmezni, az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket az Ebktv. rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Ez irányadó az Mt.-ben rögzített diszkriminációs szabályok és az Ebktv. együtt alkalmazása körében is. [20] Ennek megfelelően védett tulajdonság, illetve hátrány megjelölése, valószínűsítése nélkül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének sérelme sem állapítható meg (EBH 2014.M.19.). [21] A felperesek a felülvizsgálati eljárás során arra hivatkoztak, hogy az alperes politikai véleményük, illetve egyéb helyzetük miatt különböztette meg őket hátrányosan a többi telep munkavállalóival szemben. [22] A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozat közlésétől számított hatvan napon belül lehet előterjeszteni, s abban csak olyan jogsértésre lehet hivatkozni, amely már az első-, illetve a másodfokú eljárásnak is tárgya volt. [23] Mivel a felperesek csak a felülvizsgálati eljárás során tartott tárgyaláson jelölték meg, hogy álláspontjuk szerint politikai véleményükre és egyéb helyzetükre figyelemmel érte őket diszkrimináció, e kérdés nem képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát, így azt a Kúria érdemben nem vizsgálta. [24] A peres eljárás során a felperesek nem jelölték meg, hogy mi volt az az Ebktv.
- §-ában megjelölt védett tulajdonságuk, amelyre figyelemmel őket joghátrány érte. Az a körülmény, hogy a munkáltató egy másik telephelyén, egy adott vezérigazgatói utasítás későbbi időpontban került bevezetésre, nem tekinthető ilyen védett tulajdonságnak (az Ebktv.
- § t) pontjában megjelölt egyéb helyzetnek) figyelemmel arra, hogy mindez a felperesek által állított jogsértés volt és nem egy olyan tulajdonság, amelynek megléte tárgyilagosan igazolható, homogén csoportképzésre, általánosításra alkalmas és társadalmi előítéletekből táplálkozik. [25] Mivel a felperesek nem valószínűsítették, hogy rendelkeznek az Ebktv.
- §-ában megjelölt valamely védett tulajdonsággal, így az alperesnek nem kellett bizonyítania azt, hogy nem követett el diszkriminációt, így a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértést sem vizsgálta a Kúria. [26] Ennek megfelelően jogszerűen jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes sérelmezett intézkedése nem sértette az egyenlő bánásmód követelményét. [27] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet - részben eltérő indokolással - a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [28] A pervesztes felperesek a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. [29] A felülvizsgálati eljárásban felmerült felülvizsgálati eljárási illetéket a felpereseket megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§a alapján az állam viseli. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a
- november 23-án megtartott tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző