Kfv.37243/2007/7 – Kúria

Kfv.III.37.243/2007/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr.Szepesi Zsuzsa ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Takács Margit jogtanácsos által képviselt Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség budapesti (I. Mészáros u. 58/A.) székhelyű alperes ellen környezetvédelmi határozat felülvizsgálata iránt a Fejér Megyei Bíróságon folyt perében a

1. március 21-én meghozott K.21.730/2006/
2. számú ítélet ellen a felperes részéről
3. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság K.21.730/2006/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget, továbbá a Magyar Államnak - felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A szekszárdi székhelyű felperesnek Pakson és Dombóváron is van telephelye. Nevezett e két telephelyére két pontforrást (festőkamra) egy időben vásárolt és a pontforrás működéséről szóló bejelentést megtette Szekszárdra, az alperes szervéhez, mely a szekszárdi telephelyre a pontforrás működtetésére az engedélyt megadta.
5. október 13-án a felperes dombóvári telephelyén az alperes hatósági ellenőrzést tartott, melyről felvett jegyzőkönyvben megállapította, hogy a telephelyen jelenlévő képviselő levegőtisztaság védelmi alapbejelentést és adatszolgáltatást, határérték határozatot, valamint a pontforrás üzemeltetésére vonatkozó engedélyt nem tudott bemutatni, továbbá a telephely környezetvédelmi működési engedéllyel nem rendelkezett. A szerviz művezetőjének nyilatkozata szerint az ellenőrzés évében a fényezőkamra 162 napot működött. A felperes a hatósági ellenőrzést követően dombóvári telephelyére is bejelentette a pontforrás működését. Az elsőfokú hatóság a felperest 4.050.000 forint bírsággal sújtotta, a kiszabható bírság összegét 75 %-kal csökkentve, tekintettel arra, hogy a megengedett határérték nem került túllépésre. Az alperes a 14/6259-4/
6. számú határozatban az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben a támadott határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a határozat jogalapjában és összegszerűségében is jogszabálysértő volt. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az engedély nélküli pontforrás üzemeltetésére tekintettel a bírságot jogszerűen szabta ki az alperes, mely bírság összegszerűségében is megfelelt azoknak az adatoknak, melyeket a felperes bocsátott az alperes rendelkezésére. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Vitatta a működés időtartamát megjelölő napok számát, mert azt meghatározni nem lehetett, így az bírság alapjául sem szolgálhatott. Jogszabálysértésként a Pp.
7. §-a /1/ bekezdését, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
8. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.)
9. §-ának /1/ bekezdését, továbbá a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.)
10. §-ának /1/ bekezdését, illetve
11. számú mellékletének 1.számú pontját jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helytállóan állapította meg a megyei bíróság, hogy a felperes nem sértette meg az Áe.
12. §-ának /1/ bekezdését, mert megfelelő mértékben tisztázta a tényállást akkor, amikor a felperes képviselője által aláírt jegyzőkönyvben rögzített adatokat fogadta el a bírság alapjának kiszámításához. Eleget tett ennélfogva az alperes a Pp.
13. §-a /1/ bekezdésébe foglalt bizonyítási kötelezettségének is, amikor a jegyzőkönyvben rögzített működési napokat ítélkezése alapjául elfogadta. A helyszíni ellenőrzésen felvett jegyzőkönyv a Pp.
14. §-a /1/ bekezdése szerinti közokiratnak minősül, melyben rögzített tényekkel szemben a felperes ellenkező bizonyítása nem vezetett eredményre. Az R. és melléklete szerint a rendelet által előírt engedély hiányában folytatott üzemeltetés esetén a kiszabható bírság összege légszennyező forrásonként 100.000 forint/nap. A felperes felülvizsgálati kérelmében már nem vitatta a kiszámított bírságösszeg helytálló voltát, csak a működési napok számát, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak ezzel a kérdéssel kapcsolatban érdemben foglalkozni nem kellett. Helytállóan állapította meg tehát a megyei bíróság, hogy az alperesi határozat nem volt jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp.
15. §-a /3/ bekezdése értelmében a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban a Pp.
16. §-a /1/ bekezdése szerint felszámítható költségeit a felperes a Pp.
17. §-a alapján köteles megfizetni. A felperes az illetékekről szóló
18. évi XCIII. törvény
19. §ának /1/ bekezdése alapján köteles az államnak az illetéket megfizetni. Budapest,
20. április
21. Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok