Obsah (4)

Art. 24Art. 214Art. 2015Art. 2016

A határozat elvi tartalma: Adóregisztrációs eljárásban

AB döntése szerint nem esik a tiltott visszaható hatály alá

Art. 24/C.§ 2016. január 1-től módosított

ügy száma: Kfv.V.35.459/2017/8. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Moldován András ügyvéd

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

alperes képviselője: dr. Rafai Andrea jogtanácsos A per tárgya: adóügyben általi felülvizsgálata hozott közigazgatási határozat bíróság A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. március
2. napján kelt
3. K.34.349/2016/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
5. K.34.349/2016/
6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

alperesnek 15 napon belül 15.000 (

az tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak külön felhívásra 70.000 (

az hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2016. március 10-én minősített többségi befolyást szerzett a L. Kft.-ben, a változásról a cégbíróság értesítette [2] [3] [4] [5] [6]

adóhatóságot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) adóregisztrációs eljárás keretében vizsgálta, majd megállapította, hogy a változás bejegyzésével felmerült

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/C.§

adóhatóságnál nyilvántartott 5.000.000 Ft-ot meghaladó adótartozással jogutód nélkül megszűnt, továbbá vezető tisztségviselői jogviszonya a felszámolás 2014. április 11-i kezdő napját megelőző 360. napon, és

t követően is fennállt.

elsőfokú adóhatóság felszólította a Kft.-t

akadály elhárítására, a levelet megküldte a felperes részére is. A felperes 2016. május 25-én

adóhatósághoz kimentési kérelmet nyújtott be, amelyben előadta, hogy a Kft.-nél a vezető tisztségviselői jogviszonya 2013. október 23. napján megszűnt. Álláspontja szerint

adóhatóság visszamenőleges hatályú jogalkalmazást végzett, 2 és fél évvel később hatályba lépett rendelkezést alkalmazott arra

időre, amikor még ügyvezető volt, tevékenysége csak

annak végzése idején hatályos jogszabályok alapján ítélhető meg. A jogszabályi változás lényege

1. január 1-től, hogy a jogalkotó 5.000.000 Ft-ot meghaladó adótartozást szankcionál, míg
2. január
3. napja előtti szabályozás csak a 15.000.000 Ft feletti adótartozást szankcionálta. A
4. január
5. napjával hatályba lépett szabályozás terhesebb és hátrányosabb a helyzetére, amely felveti a visszamenő hatály tilalmát.

elsőfokú hatóság a

1. június
2. napján kelt határozatával a kimentési kérelmet elutasította. Döntését

Art. 24/C.§

Art. módosításáról szóló

1. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) értelmében
2. január 1-jével szigorodtak

adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezések:

adótartozásra vonatkozó összeghatárok 15.000.000 illetve 30.000.000 Ft-ról 5.000.000 illetve 10.000.000 Ft-ra csökkentek, valamint a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző

1. nap helyett
2. napig terjedő a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony vizsgálata.

Art. 214.§

adóhatóságnak

Art. 24/C.§-D.§-okban bekövetkezett módosításokat a hatálybalépést, vagyis 2016.

január 1-jét követően indult adóregisztrációs eljárásokban kell alkalmazni. Figyelemmel arra, hogy a változásról

adóhatóság

1. április
2. napján szerzett tudomást, ezért

Art. 24/C.§-D.§-ianak 2016.

január 1. napjától hatályos szövege alapján kell

eljárást lefolytatnia. [7] A Jat. 2.§

Art. 24/C.§-D.§-ai figyelembe veszik a Jat.

e rendelkezését. A

1. január
2. napjától hatályos Art. 124/C.§-D.§-ai csak a
3. január
4. napját követően létrehozott, illetőleg a személyi változással érintett társaságokra tartalmaznak szabályozást, és jogkövetkezmény csak előre mutatóan állapítható meg, így e §-ok nem esnek a visszamenőleges hatály tilalma alá. [8]

adózó változásbejegyzése miatt bekövetkezett

Art. 24/C.§

adózó olyan másik cégnek: a Kft.-nek volt vezető tisztségviselője, amely a változásbejegyzés iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül 5.000.000 Ft-ot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, és a másik adózóban fennálló vezető tisztségviselői jogviszonya a felszámolás kezdő napját megelőző 360. napon és

t követően is 2013. október 23-ig fennállt. [9] A felperes a kimentési kérelmében egyáltalán nem hivatkozott olyan indokra, tényre, körülményre, amelyből megállapítható lenne, hogy a Kft. termékértékesítéseiből vagy szolgáltatásnyújtásaiból származó ki nem egyenlített követelései elérték vagy meghaladták a felszámolási eljárás kezdő időpontjában a fennálló adótartozás összegét, illetőleg, hogy a cég a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy

adott helyzetben tőle elvárható. A kérelmét

adózó nem bizonyította,

alátámasztására okiratot nem csatolt. [10] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2016. október 14. napján kelt határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem [11] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapításával, hogy

akadály nem áll fenn,

alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [12] Rögzítette, hogy vezetői tisztségviselői magatartását

akkor hatályos Art. 24/C.§

adóregisztrációs eljárás célja szerinti konjunktív kizárási feltételek nem álltak fenn a vonatkozásában. A

1. január
2. napjától hatályos, utólag módosított feltételek alkalmazása nyilvánvalóan jogszabályellenes, mert a korábban fennálló kötelezettségét terhesebbé tette, korábbi jogszerű magatartást minősített jogellenessé, és vont le olyan hátrányos következményeket, amelyekkel visszanyúlt egy jogszerűen lezárt jogviszonyra. Utalt a Jat. 2.§

57/1994.(XI.17.) AB határozatban foglaltakra, a 2016. január 1-jét követően hatályos Art. 24/C.§

adózók ösztönzése, a költségvetéssel szemben fennálló tartozásaik minimális szintre csökkentése volt. A jogerős határozat [13]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [14] Indokolása szerint a felperes bizonyítási kötelezettsége ellenére nem tudta alátámasztani, hogy a hatóág eljárási jogszabálysértést követett el, illetve anyagi jogi szempontból jogsértő határozatot hozott. [15] Hangsúlyozta, hogy a

1. január 1-jén hatályba lépett szabályozás nem állapít meg kötelezettséget a hatálybalépést megelőző időre, nem tesz terhesebbé kötelezettséget ezen időszakra, nem von el, nem korlátoz jogot, nem nyilvánít valamely magatartást jogellenessé visszamenőleg. A
2. január 1-jét megelőző tényeket kell vizsgálni,

onban kizárólag a jövőre nézve határozzák meg

Art. hivatkozott rendelkezései a felperes személyét, illetve a Kft.-t érintő jogkövetkezményket. A Kft.-ben betöltött vezető tisztségviselői pozíciója idején a felperes előtt ugyan valóban csak a 2016. január 1-ig hatályos Art. 24/C.§

t, hogy csak ehhez kellett igazítania a magatartását, mivel önmagában ezen értékhatár (vagy

5.000.000 Ft-os értékhatár) alatti adótartozás léte, tartós fennállása sem jelenti a társaság egyértelmű, jogszerű működését, csak annyit, hogy ahhoz nem fűződik a tárgyi akadály megállapíthatósága.

alperes jogszerűen utalt a vezető tisztségviselők Ptk. szerinti, a tisztség betöltését követően is fennálló felelősségére, amelyhez

elsőfokú bíróság hozzátette, hogy egy magasabb elvárhatósági mérce, fokozott felelősség is kapcsolódott e tisztség ellátásához a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 30.§

t nem láthatta előre a felperes, hogy 2016. január 1-jei szabályokra tekintettel mihez kellene igazodnia

esetleges akadály megállapíthatóságának elkerülése érdekében, hanem

t sem, hogy minősített többségi befolyást szerzett egy társaságban

1. január
2. után, így a visszamenőleges hatályú jogalkalmazásra vonatkozó hivatkozása nem alapos. A felülvizsgálati kérelem [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen

ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését, másodlagosan

elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [17] Felülvizsgálati kérelme I/1.-I/4. pontjaiban ismertette

adóregisztrációs eljárást,

elsőés a másodfokú határozatokat, a keresetet, illetve a jogerős ítéletet. [18] Felülvizsgálati kérelme II. pontjában kifejtette, hogy

elsőfokú bíróság jogsértően alkalmazta Magyarország Alaptörvényének 25. cikkét, a Jat. 2.§

volt, hogy

Art. 24/C.§

adózó adótartozása összeghatára tekintetében 5.000.000 Ft-ra csökkentett mértékre módosított rendelkezése a felperes

1. október
2. napja előtt keletkezett, illetve ezen határnappal lezárult vezetői tisztségviselői jogviszonyára kiható hatályú-e. [19] Hangsúlyozta, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet a visszaható hatály tilalmába ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkalmazó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatályba léptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit a jogszabály hatályba lépése előtt létrejött, illetve lezárult jogviszonyokra is alkalmazni kell.

Art. rendelkezései

1. január
2. napjáig nem önmagában

adótartozást szankcionálták, hanem egymással konjuktív kapcsolatban álló feltételekhez, így a tartósan fennálló és jelentős,

az 15.000.000 Ft-ot meghaladó adótartozáshoz fűztek tárgyi akadály megállapíthatóságot. A Mód tv. 7.§

Art. 24/C.§

zal, hogy

adótartozás összeghatárát csökkentette 5.000.000 Ft-ra,

az

1. január
2. napjával kezdődő hatállyal szigorította

adózási szempontból kockázatosnak minősülő személyek kizárását eredményező konjuktív feltételeket.

új szabályozást pedig a Kft.-ben betöltött, és

1. október
2. napján lezárult ügyvezetői jogviszonya alatt, illetve a társaság
3. július 19-i jogutód nélküli megszűnése időpontjáig, pontosabban
4. január
5. napjáig nem ismerhette. Így

adóregisztrációs eljárás viszonylatában, és a jogintézmény várható szankciói tekintetében kizárólag a

1. január
2. napjáig érvényes és hatályos feltételekhez igazíthatta ügyvezetői tevékenységét. E szabályozás ismerete hiányában,

adóregisztrációs eljárás jogintézménye tekintetében a Kft. 15.000.000 Ft-ot meg nem haladó tartozása

1. január
2. napjáig nem minősült jelentős hiánynak, minek folytán a cég működése, illetve a felperesi magatartás sem volt jogellenesnek tekinthető. [20]

alperes ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [22] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül (Pp. 272.§

elsőfokú bíróság a keresetet jogszerűen bírálta-e el. [23] Rögzíti a Kúria, hogy felperes és

adóhatóság adóregisztrációs eljárás részesei (Art. 24/C.§, 24/D.§) voltak, amelyben

állami adóhatóság

adózók adószámának megállapítását megelőzően megvizsgálja, hogy fennáll-e

adószám megállapításának valamely akadálya, de a törvényben meghatározott kizáró okok vizsgálatára nemcsak újonnan alapított cégek esetében kerül sor, hanem a vezető tisztségviselő, illetve meghatározott tagok személyét érintő változásbejegyzés esetén is. [24]

adóregisztrációs eljárás szabályait

egyes adótörvények és

zal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 293.§-a iktatta be

Art.-be 2012. január 1-jei hatállyal. E törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: „A feketegazdaság elleni küzdelem új eszközei

adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet.

adóregisztrációs eljárás célja, hogy

on, meghatározott kritériumoknak megfelelő személyek, amelyek magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy olyan adózók, amelyek

adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségüknek a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem és mellékletei benyújtásával tesznek eleget (továbbiakban: adózó), jelentős adótartozást halmozzanak fel, jelentős jogsértést kövessenek el, vagy elérhetetlenné váljanak

adóhatóság számára, új adózó alapításában, vagy működésében meghatározott körülmények fennállásáig, vagy meghatározott ideig ne vehessenek részt. A kívánt cél elérése érdekében

adóhatóság

adózó adószámának megállapítását megelőzően megvizsgálja, hogy áll-e fenn olyan, a törvényhelyben felsorolt kizáró ok

adózó vezető tisztségviselőjével, képviseletre jogosult tagjával, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében

50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tagjával, vagy részvényesével szemben, amely

adószám megállapításának akadályát képezi. A törvény - annak érdekében, hogy

önhibájukon kívül tartozást felhalmozó adózók vezető tisztségviselői, illetve tagjai, részvényesei ne essenek el

új adózó alapításának, illetve más adózó működésében történő részvételnek a lehetőségétől lehetőséget biztosít a törvényben felsorolt esetekben és módon a fenti jogkövetkezmények alóli kimentésre." [25]

Art. 24/D.§

állami adó- és vámhatóság a 17.§

50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 24/C. §

Art. 24/D.§

Art. 2015. december 31-ig hatályos 24/C.§

állami adóhatóság

adószám megállapítását megtagadja, ha

adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében

50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag) olyan, a 17.§

adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül

állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve

t követően bármelyik nap fennállt. [27] A Mód.tv. 7.§

Art.-nek 2016. január 1-napjától hatályos 24/C.§

állami adóés vámhatóság

adószám megállapítását megtagadja, ha

adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében

50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes olyan, a 17.§

adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül

állami adóés vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve

t követően bármelyik nap fennállt. [28] A felperes sérelmezte

adóhatóság részéről

Art. 2016. január 1-napjától hatályos 24/C.§

Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a 3045/2017.(III.20.) AB számú határozatával

előterjesztett alkotmányjogi panaszt elutasította,

Art. 24/C.§

Alaptörvény XXVIII. cikk

AB határozatának indokolása szerint: „[7] A panasz szerint

Art. új rendelkezései a jogszabály hatályba lépését megelőző időben keletkezett események jogi megítélését a jogalanyokra nézve hátrányosan megváltoztatják. [26] A Mód.tv. számos részletszabályt illetően szigorította

adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket, ezek egyike, hogy

adóregisztrációs eljárással összefüggő adótartozásra vonatkozó - összeghatárok a korábbi 15-, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkentek.

adóregisztrációs eljárásban egyebek között vizsgálják

adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül

adózóhoz köthető korábbi adótartozását. [27] A Mód.tv. 146.§

adószám megállapítására irányuló kérelemnek akadálya

, ha

adózó vezető tisztségviselője a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül olyan adózó tagja volt, amelynek a csökkentett összeghatárok szerinti adótartozása állt fenn. A panaszt benyújtó magánszemély 2016. január 19-től vált társaság ügyvetőjévé. A másik cég adószámát 2012. december 2-án jogerőre emelkedett határozattal

adóhatóság törölte, ekkor a panaszos a15 millió forintnál kisebb adótartozást felhalmozó cégnek a tagja volt, a cég

1. április 10-én jogutód nélkül megszűnt, a céget a cégjegyzékből
2. május 21-i hatállyal törölték. [28] A Mód.tv. 146.§

t, hogy a módosítás hatálybalépését megelőző 5 éven belüli jogviszonyokra is

Art. módosított és

adózóra a korábbinál hátrányosabb szabályát alkalmazni kell.

Art. módosított szabálya a panaszost tartósan, a korábbi cég megszűnésétől számított öt évig kizárja

ügyvezetővé válásból. A panaszban kifogásolt módosítás hatálybalépésig a panaszossal szemben

adóregisztrációs eljárásban akadály nem merült volna fel a panaszban ismertetett tényállás alapján. Vagyis vezető tisztségviselővé válását

Art-nek a Mód.tv. 7.§-ával módosított 24/C.§

Alkotmánybíróság többször kifejtett álláspontja szerint valamely új szabályozás kiterjedhet a múltban keletkezett jogviszonyokra is,

onban e jogviszonyokból származó jogokat-kötelezettségeket hátrányosan csak a hatálybalépés utáni időtől érintheti {30/2014.(IX.30.) AB határozat, [106], 3208/2013.(XI.18.) AB határozat, [58]-[60]}. A 3001/2014.(I.24.) AB végzés (Indokolás [26]) szerint a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvének maradéktalan érvényesülése érdekében elengedhetetlen, hogy a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre ne állapíthassanak meg kötelezettséget és ne nyilváníthassanak valamely magatartást jogellenessé. [29]

adóregisztrációs eljárás 2012. január 1-jétől létezik. A panaszban kifogásolt új szabályok

adótartozásnak a mértékére vonatkoznak. A módosítás ugyan alkalmazható a múltban keletkezett tényeket illetően is, de jogalakító hatása a jövőre nézve van, a Mód.tv. a hatálybalépése utáni időtől állapít meg kötelezettséget.

Alkotmánybíróság a 7/2016.(IV. 6.) AB határozatában (Indokolás [21]) rögzítette, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalom egyfelől nem abszolút, másfelől mivel

Alkotmánybíróság által vizsgált jogviszonyok szükségképpen különböznek egymástól (közjogi vagy magánjogi jellegűek, folyamatban levők vagy már teljesedésbe mentek, rövid távúak, esetleg tartósak, érvényesek vagy már keletkezésükkor érvénytelenek, stb.),

Alkotmánybíróság esetről esetre vizsgálja meg, hogy megvalósul-e a jogbiztonság sérelme, a visszaható hatály tiltott alkalmazása.

indítványban kifogásolt rendelkezés által nem sérült alaptörvény-ellenesen a visszaható hatály tilalma, a törvényhely a hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra nem vonatkozik, és a hatálybalépése előtti időre kötelezettséget sem állapít meg, kötelezettséget terhesebbé nem tesz, jogot visszaható hatállyal nem von el, illetve nem korlátoz, továbbá jogellenessé nem nyilvánít a hatálybalépése előtti időre valamely magatartást. A jogszabály csupán előre jelzi, hogy ha meghatározott adózói előélettel - viszonylag jelentős adótartozás felhalmozásában közreműködéssel rendelkező magánszemélyt kísérelnek meg bejelenteni vezető tisztségviselőként vagy a törvény szerinti szavazati joggal rendelkező tagként, akkor

akadályozni fogja

adószám megállapítását. Valamely tisztség elnyerésének vagy betöltésének feltételeit meg lehet változtatni; ez nem a tiltott visszaható hatály kérdését veti fel, hanem a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idővel hozható kapcsolatba {3209/2015.(XI.10.) AB határozat, Indokolás [48]-[53]}.

Alkotmánybíróság már a korábbi gyakorlatában is hangsúlyozta, hogy a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idő megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye.

alkotmányellenesség csak a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya esetén állapítható meg. Annak elbírálása, hogy valamely konkrét jogszabály esetében mennyi idő szükséges a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez, gazdaságpolitikai, szervezési, műszaki stb. szempontok figyelembevételét szükségessé tevő mérlegelési kérdés, vagyis nem alkotmányjogi probléma {3209/2015.(XI.10.) AB határozat, Indokolás [51]}. A jelen esetben nincs kellő következtetési alap annak megállapítására, hogy a felkészülési idő - a jogszabályi rendelkezésekhez való alkalmazkodás lehetetlenné tételével - a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztette volna. [30]

indítvány benyújtását követően, 2017. január 1-jétől

egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény 173.§

Art. 24

/C.§-át.

akadállyal érintett tag, részvényes milyen mértékű részesedéssel rendelkezett

adózó gazdasági társaságban, milyen reális ráhatása lehetett

on gazdasági folyamatokra, melyek a tartozás felhalmozásához illetve

adóregisztrációs akadály kialakulásához vezettek. [31] Mindezekre figyelemmel

Alkotmánybíróság

alkotmányjogi panaszt elutasította." [31]

Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39.§

Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező.".

AB részletesen ismertetett 3045/2017.(III.20.) AB számú határozata tartalmazza tehát, hogy a felperes által kifogásolt új szabályok

adótartozásnak a mértékére vonatkoznak. A módosítás ugyan alkalmazható a múltban keletkezett tényeket illetően is, de jogalakító hatása a jövőre nézve van, a Mód.tv. a hatálybalépése utáni időtől állapít meg kötelezettséget. Valamely tisztség elnyerésének vagy betöltésének feltételeit meg lehet változtatni; ez nem a tiltott visszaható hatály kérdését veti fel, hanem a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idővel hozható kapcsolatba. [32] A jogalkotó részéről meghatározott

on rendelkezés folytán, hogy

AB döntése mindenkire kötelező, a Kúria csak és kizáróan

t állapíthatta meg, hogy

elsőfokú bíróság helyes jogértelmezéssel és jogalkalmazással állapította meg

alperes határozatának jogszerűségét a kereseti kérelem keretei között. A felperes tévesen hivatkozott a visszaható hatályra, kimentési kérelmét továbbá nem bizonyította, így

t a hatóság jogszerűen utasította el. [33] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának

alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [35] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria

illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§