A határozat elvi tartalma: Az ügyben eljárt perbíró korábbi, nyomozási bírókénti eljárásának jelentősége lehet; ez azonban fogalmilag kizárt, ha az ügy érdemi elbírálását végző bíró csak a vádemelést követően döntött a terhelt előzetes letartóztatásáról. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.555/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: emberrablás bűntette Terhelt(ek): IV. rendű Első fok: tárgyalás, Kecskeméti Törvényszék, 2.B.281/2015/41., ítélet,
- november
- Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.III.67/2016/30., ítélet, nyilvános ülés,
- június
- Az indítvány előterjesztője: IV. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész Az emberrablás bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a IV. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Törvényszék 2.B.281/2015/
- számú, illetve a Szegedi Ítélőtábla Bf.III.67/2016/
- számú ítéleteit a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Kecskeméti Törvényszék a
- november 30-án kelt 2.B.281/2015/
- számú ítéletével a IV. rendű terheltet emberrablás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont] mondta ki bűnösnek, és ezért 4 évi szabadságvesztésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A IV. rendű terhelt tekintetében kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Szegedi Ítélőtábla a
- június 14-én kihirdetett Bf.III.67/2016/
- számú ítéletével a IV. rendű terhelt szabadságvesztésének tartamát 5 évre súlyosította; egyebekben az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] A jogerős ítélet ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés, és új eljárás lefolytatására utasítás érdekében. Indokai szerint ügyében
- február 23-án rendelték el az előzetes letartóztatását, nyomozási bíróként pedig annak teljes tartama alatt ugyanaz a bíró járt el, aki később az ügyben a tárgyalást vezette, és ügydöntő határozatot hozott. A terhelt álláspontja szerint elítélése erre vezethető vissza. Hangsúlyozta, hogy az ügyben nem érzi magát bűnösnek, a bíróság pedig az általa sérelmezett jogszabálysértés miatt ítélte el. A Legfőbb Ügyészség a BF.551/2018/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Indokai szerint az indítványnak a bűnösség megállapítását sérelmező része törvényben kizárt, mert a felülvizsgálati eljárásban nemcsak a tényállás, de mindaz támadhatatlan, ami a tényállás megállapításához vezetett, így a tényállás megalapozottsága és a bizonyítékok mérlegelésének mikéntje sem. Az eljárás tartama alatt hatályos
- évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.)
- §
(3)bekezdés a) pontja szerint a bíróság további eljárásából kizárt, aki az ügyben nyomozási [8] bíróként járt el. Az iratok tartalma szerint dr. Fodor Endre az ügyben nem járt el nyomozási bíróként, kizárólag a vádemelést követően döntött a terhelt előzetes letartóztatásának fenntartásáról, majd - az elsőfokú ítélet meghozatala után - annak megszüntetéséről. Ekként a tanács elnöke még a korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontjának
- április
- napjától hatályos szövege alapján sem minősült volna az eljárásból kizártnak, ami a nyomozási bíró mellett a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elintézésében részt vett bírót is kizárta az ügy érdemi elbírálásából. III. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. E jogorvoslati mód kizárólag a Be. 649. §
(1)-
(5)bekezdésében [az indítvány előterjesztésekor a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés a)-h) pontjaiban] megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az indítvány előterjesztésekor hatályos korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatát a korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés IIIV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés II. pont b) alpontja alapján feltétlen eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [13] A 2018. július 1. napja óta hatályos 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. §
(2)bekezdés d) pontja a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések miatt teszi lehetővé a felülvizsgálatot, azonban az utóbb említett törvényhely b) pontja szintén feltétlen eljárási szabálysértésként határozza meg az ítélet meghozatalában törvényben kizárt bíró részvételét. Az indítvány alapján tehát felülvizsgálatnak helye van. [14] A korábbi Be.-nek az eljárás teljes tartama alatt hatályos 21. §
(3)bekezdés a) pontja akként rendelkezett, hogy a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. [15] A korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontjának a
- április 19től - azaz már az alapügy jogerős befejezését követően - hatályos szövege szerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. Ugyanígy rendelkezik a hatályos Be.
- §
(3)bekezdés a) pontja is. [16] Mind a korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdése, mind a Be.
- §-a pontos szabályozást tartalmaz arra nézve, hogy a törvény módosított rendelkezése alapján - a nyomozási bírón kívül - a nyomozás során egyes kényszerintézkedések tárgyában eljárt törvényszéki egyesbíró a
- november
- napja, a nyomozási bíró és a törvényszéki egyesbíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában részt vett törvényszéki, illetve ítélőtáblai bíró pedig a
- november
- napja után indult eljárásokban minősül kizártnak. [17] Következésképp valóban lehet jelentősége annak, ha a perbíróként eljáró személy korábban nyomozási bíróként járt el, vagy a határozata ellen bejelentett fellebbezések elbírálásában vett részt. A fent hivatkozott rendelkezések alapján a jelen -
- november
- napja után, de
- november
- napja előtt indult eljárásban a nyomozási bíró, valamint a korábbi Be.-nek az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
- évi XXIX. törvény hatálybalépésének napját megelőző napon hatályban volt
- §
(6)bekezdésében meghatározott ügyekben, illetve a házi őrizet egy éven túli meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyesbírájaként eljáró bíró minősült kizártnak. A
- november 30-át követően indult eljárásokban pedig kizárt lenne a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a
- §
(3)bekezdése alapján eljáró, valamint a korábbi Be.-nek az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
- évi XXIX. törvény hatálybalépésének napját megelőző napon hatályban volt
- §
(3)bekezdése, 138. §
(3)bekezdése, 142. §
(4)bekezdése, illetve
- §-a alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró is. [18] Jelen ügyben azonban erről nincs szó, mert az ügydöntő határozatot hozó tanács elnöke, dr. Fodor Endre a vádemelést megelőzően az ügyben bíróként egyáltalán nem járt el. Az eljárásból való kizártságát csak a nyomozási bíróként, illetve az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbításáról döntő törvényszéki egyesbíróként való eljárása eredményezte volna; azonban jelen ügyben a IV. rendű terhelt előzetes letartóztatásának elrendeléséről a vádemelést megelőzően,
- február 24-én dr. Demeter Gábor (Kecskeméti Járásbíróság 8.Bny.163/2015/
- számú végzés), majd annak a
- június
- napjáig való meghosszabbításáról dr. Glück Zsuzsanna (Kecskeméti Járásbíróság 19.Bny.239/2015/
- számú végzés), a
- augusztus
- napjáig való meghosszabbításáról pedig dr. Kárpátiné dr. Garaczi Anita (Kecskeméti Járásbíróság 6.Bny.560/2015/
- számú végzés) határozott. Ekként egy éven túli meghosszabbításra, és így a törvényszéki egyesbíró eljárására pedig nem is került sor. [19] Az ügyben az ügyészség
- július 3-án vádat emelt. Ezt követően döntött a terhelt előzetes letartóztatásának fenntartásáról a dr. Fodor Endre által vezetett tanács a Kecskeméti Törvényszék
- július 9-én kelt 2.B.281/2015/
- számú végzésével. A nyomozási bíró a korábbi Be.
- §
(4)bekezdése, illetve a korábbi Be. 207. §
(1)bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtt a bíróság feladatait ellátó, a törvényszék elnöke által kijelölt bíró. Ekként tehát dr. Fodor Endre jelen ügyben nem járt el nyomozási bíróként, amikor pedig bíróként eljárt, azt nem nyomozási bíróként, hanem perbíróként tette, és ebbéli minőségében döntött a terhelt előzetes letartóztatásának fenntartásáról, majd később - a
- november 30-án kelt 2.B.281/2015/41-II. számú végzésben annak megszüntetéséről is. [20] Következésképp minderre tekintettel az eljárásból nem volt kizárt. [21] Mindemellett dr. Fodor Endre az eljárás jogerős befejezését követően hatályba lépett, és alkalmazandó szabályozás alapján sem minősült volna az eljárásból kizártnak, mert az ügyben hozott három nyomozási bírói határozat ellen bejelentett fellebbezések elbírálásában sem vett részt. Az ügyben - valamennyi terheltre kiterjedően - három nyomozási bírói határozat ellen jelentettek be fellebbezéseket; ezeket a dr. Sárközy Szabolcs, Farkasné dr. Kramolis Andrea és dr. Oroszi Mária (Kecskeméti Törvényszék 11.Bnyf.142/2015/
- számú végzés), a dr. Szörényi Mariann, Dr. Szuromi Mária és Dr. Horváthné Dr. Endrényi Mónika (Kecskeméti Törvényszék 3.Bnyf.245/2015/
- számú végzés), valamint a dr. Sárközy Szabolcs, dr. Oroszi Márta és dr. Husek Dániel (Kecskeméti Törvényszék 11.Bnyf.467/2015/
- számú végzés) összetételű tanácsok bírálták el. [22] Az indítvány azon része, melyben a terhelt bűnösségének megállapítását sérelmezi, törvényben kizárt. A Be.
- §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható, a Be. 659. §
(1)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Így e körben felülvizsgálatra nem kerülhet sor. [23] Ekként az indítvánnyal támadott ügydöntő határozat a felülvizsgált részében a jogszabályoknak megfelel, s ezért azt a Kúria - miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja szerint hatályában fenntartotta; a bűnügyi költség viseléséről a Be. 664. §
(1)bekezdés záró fordulata szerint rendelkezett. IV. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére tekintettel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- október
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ