Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.307/2018/
- A Fővárosi Ítélőtábla az Oppenheim Ügyvédi Iroda (....) által képviselt .... felperesnek a NEHÉZPOSONY Ügyvédi Iroda (....) által képviselt ..... alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt, 5.G.42.729/2017/
- számú ítélete ellen az alperes által benyújtott
- sorszám alatti fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperes részére 15.000 (tizenötezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege értelmében az alperesi társaság szavazatainak 22,2%-ával rendelkező tagja a felperes, míg 77,8%-ával rendelkező tagja az .... Kft. (A továbbiakban: .... Kft.) Az ..... Kft. ügyvezetője, egyúttal többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, .... többségi befolyással rendelkező tulajdonosa a .... Kft.-nek és a.... .. Kft.-nek (A továbbiakban: .... Kft.) is. Az alperes az ... ... Kft. (A továbbiakban: ... Kft.) egyedüli tagja. A
- július
- napjára összehívott taggyűlés egyetlen napirendi pontja "A könyvvizsgáló megválasztása a Ptk. 3:
- §-a alapján" volt. A napirendi pont tárgyalása során a felperes által a napirendi ponthoz benyújtott határozati javaslatok szerint külön megbízott könyvvizsgáló vizsgálja az alábbi kérdéseket: A társaság jelenlegi és múltbeli hosszú lejáratú adott, illetve a kapott kölcsönei, ideértve azok esetleges visszafizetését, elengedését, azok jelenlegi egyenlegét, az utolsó két évet tekintve, beleértve (de nem kizárólagosan) a társaságnak .... által nyújtott kölcsönt, a társaságnak az ... Ltd. által nyújtott kölcsönt, a társaságnak .... Kft. által nyújtott kölcsönt és a társaságnak a .... által nyújtott kölcsönt. A könyvvizsgáló feladata továbbá a társaságot illetően az elmúlt két évben felmerült, az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos gazdasági, illetve üzleti események és kötelezettségvállalások vizsgálata, ideértve különösen a következőket: A társaságnak az .... Kft.-vel valamint a ... Kft.-vel való üzleti vagy egyéb kapcsolatai, szerződései, valamint a társaság és e társaságok közötti pénzmozgások, illetve kötelezettségvállalások, azok gazdasági racionalitása és megalapozottsága, értékarányossága, az ezeket alátámasztó teljesítés igazolások megalapozottsága. A taggyűlés a felperes igen és az .... Kft. tag nem szavazatával meghozta az 1/20170731/TGY. számú határozatát, amely a felperes határozati javaslatát elutasította. Ezt követően a taggyűlés a felperes nem és az .... Kft. igen szavazatával meghozta a 2/20170731/TGY. számú határozatát az alábbi tartalommal: "A taggyűlés a társaság a Ptk. 3:104 §-a szerinti könyvvizsgálat elvégzésére a .... Kft. könyvvizsgálót kéri fel, annak ajánlatában közölt díjazásért. A megbízás a társaság 2016-os éves beszámolójának felülvizsgálatára és a társaságnak az elmúlt két évben a ... Kft.-vel és az .... Kft.-vel fennálló szerződéses kapcsolatára vonatkozik. " A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes taggyűlése által
- július
- napján hozott határozatokat helyezze hatályon kívül, és kötelezze az alperest perköltség viselésére. Kereseti kérelme alapjaként hivatkozott arra, hogy az .... Kft. az alperesi társaságban a szavazatok 77,8 százalékával rendelkezik, így abban többségi befolyással bír. Ezen túlmenően pedig az ... Kft.vel a ... Kft.-vel és a .... Kft. társaságokkal többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll. Az alperesi társaság az ... Kft. egyedüli tagja, míg az .... Kft. az alperesi társaság többségi befolyással rendelkező tagja, ezért köztes jogi személyen keresztül az .... Kft. közvetett befolyással rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy az .... Kft., a ..... Kft. és a ...Kft. szintén többségi befolyáson alapuló kapcsolatban állnak egymással .... személyén keresztül, aki többségi befolyással rendelkező tulajdonos mindezen társaságokban. Az elutasított határozati javaslat szerinti, a Ptk. 3:
- § szerinti egyedi könyvvizsgálat kiterjedt volna a ... Kft., valamint a .... által a társaságnak nyújtott kölcsönei vizsgálatára, valamint a társaság ... Kft.-vel és a ... Kft.-vel fennálló üzleti szerződéses és egyéb kapcsolataira is. ... ügyvezető személyen keresztül látható, hogy a támadott határozattal érintett döntésben személyesen érdekelt az .... Kft. többségi befolyáson alapuló kapcsolatai folytán; személyesen érdekelt azon döntések meghozatalában, amelyek arról születnek, hogy megvizsgálja-e független könyvvizsgáló a többségi befolyáson alapuló kapcsolatban álló társaságok szerződéseit. Az ...Kft. többségi tulajdonosa ...; ráhatása van az ....Kft. szavazati jogainak gyakorlására, ilyen körülmények között pedig az alperes taggyűlésén hozott döntései meghozatalakor az .... Kft. személyes érdekeltsége miatt a szavazásban nem vehetett volna részt; torzítja a szavazás eredményét. Hivatkozott arra a felperes, hogy az iratbetekintési joga nem volt teljes körű. A felperes kereseti kérelmét a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §-ára valamint a 3:
- §-ára alapozta, és hivatkozott a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés e) pontjában, valamint a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdés f) pontjában foglaltakra. Előadta, hogy a keresettel érintett mindkét taggyűlési határozat olyan, a társaság gazdasági eseményeinek és kötelezettségvállalásainak a Ptk. 3:
- §-a alapján külön megbízandó könyvvizsgáló általi vizsgálatának az elrendelésére vonatkozott, amelyek kapcsolatosak az ... Kft. többségi befolyásával érintett társaságokkal, illetve olyan gazdasági események vizsgálatára terjed ki, amelyekről történő döntésben az .... Kft. személyes okból érdekelt. Ilyen körülmények között pedig az .... Kft. határozatok meghozatalakor nem szavazhatott volna, illetve a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kellett volna hagyni. Az alperes érdemi ellenkérelme a felperesi kereset elutasítására és felperes perköltségben történő marasztalására irányult. Előadta, hogy a szavazás tárgya a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése szerinti könyvvizsgálat elrendelése volt, és mivel a könyvvizsgálat az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményre, vagy kötelezettségvállalásra vonatkozik, ezért ezen tevékenységet az ügyvezető cselekményein keresztül vizsgálja, és az alperes a szavazásból nem zárható ki. Hivatkozott arra, hogy a döntésben az ügyvezető érdekelt, viszont neki szavazati joga nincs. Annak pedig, hogy az ügyvezető egyébként többségi tulajdonosi viszonyban áll valamely céggel, akkor van csak jelentősége, ha a kisebbségi tag - a törvény rendelkezésével összhangban - konkrétan megjelölte volna, hogy az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos mely gazdasági esemény vagy kötelezettségvállalás a vizsgálat tárgya; e feltételnek pedig a kisebbségi határozati javaslat a módosítás után sem tesz eleget. Amíg konkrét gazdasági eseményre, vagy kötelezettségvállalásra rá nem mutat a kisebbségi tag, úgy az érintettség kérdése nem merülhet fel. Utalt arra, hogy a taggyűlés alkalmával a felperes a szavazásból való kizártság okaként a keresetében később hivatkozott érveket nem hozta fel. A felperes határozati javaslatainak meg nem szavazása azért történt, mert az törvényellenes lett volna, mivel a felperes konkrét ügyleteket nem jelölt meg, és a könyvvizsgáló személyére vonatkozóan sem tett előadást, hanem azt az ügyvezetőre bízta volna. Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék az 5.G.42.729/2017/9. számú végzéssel javított 5.G.42.729/2017/6. szám alatti ítéletével az alperes által meghozott 1/20170731/TGY. és 2/20170731/TGY. számú taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére tizenöt napon belül 48.700,- forint perköltséget. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a perben nem volt vitatott az a tény, hogy az ...Kft. a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti kapcsolatban áll az ... Kft.-vel, a ... Kft.-vel és a ... Kft.-vel, továbbá az sem, hogy .... egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője az ... Kft.-nek, valamint ügyvezetője és többségi befolyással rendelkező tulajdonosa a ... Kft.-nek és ..... Kft.-nek. A Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti, a szavazásra vonatkozó tilalom tekintetében a nem vitásan meglévő többségi befolyáson alapuló kapcsolaton túl az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes határozati javaslata egyebek mellett az alperesi társaság és ..... Kft. közötti kölcsön jogviszonyok, továbbá az alperesi társaság és az .... Kft., valamint a ... Kft. közötti szerződések vizsgálatára irányult. Annak eldöntése, hogy a felperesi határozati javaslatban írtak megfelelnek-e a Ptk. 3:104. §
(1)bekezdés azon kritériumának, miszerint az egyedi könyvvizsgálat valamely gazdasági esemény vagy kötelezettségvállalás vizsgálatára kell, hogy irányuljon, a jelen pernek nem tárgya, és csak akkor lenne vizsgálható, amennyiben a felperes határozati javaslata elfogadásra került volna, és azt az ..... Kft. a konkrétság hiányára hivatkozással a bíróság előtt megtámadta volna. Erre tekintettel az ..... Kft. tag nem szavazhatott volna az 1/20170731/TY. számú taggyűlési határozat tárgyában. Mindemellett az elsőfokú bíróság megállapította a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés f) pontja alapján a határozathozatalból való kizártság esetét is. E vonatkozásban pedig .... személyes érdekeltségét vette figyelembe, hogy nem csak az alperesi társaságnak, hanem az ... Kft. tagnak is ügyvezetője, és az utóbbinak többségi befolyással rendelkező tulajdonosa is. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint nemcsak az alperesi társaság ügyvezetőjeként, hanem az .... Kft. ügyvezetőjeként is jelen volt, és az .... Kft. tag nevében szavazott. Ebből az következik, hogy ..... dönthet az általa ügyvezetőként megkötött szerződések vizsgálatáról az alperesi társaság vonatkozásában is, vagyis az általa az ..... Kft. tag képviseletében leadott szavazat nem alkalmas a jogi személy akaratának megjelenítésére, az torzítja a szavazás eredményét. A 2/20170731/TGY. számú taggyűlési határozat kapcsán arra volt figyelemmel, hogy annak elfogadására kizárólag az 1/20170731/TGY. számú taggyűlési határozat elutasítása okán került sor. Mivel a Ptk. 3:104. §-a a kisebbségi jogok védelmét célzó szabályozás, erre tekintettel az indítvány tartalmát csakis a felperes jogosult meghatározni. Ha pedig a felperes tiltakozik az indítvány egy részének határozatra bocsátásával szemben, azt úgy kell tekinteni, hogy nincs olyan tartalmú indítvány, amelyet határozathozatalra lehetne bocsátani. Ezért a taggyűlés 2. számú határozata a kisebbségi tag sérelmét eredményező, a Ptk. 3:104. §-ába ütközik. A Ptk. 3:104. §
(1)bekezdéséből, valamint a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- e)és
- f)pontjai együttes értelmezéséből az következik, hogy az alperes köteles a felperes egyedi könyvvizsgálatra irányuló határozati javaslatát határozathozatalra bocsátani, amely határozat meghozatalából az .... Kft. tagot kizártnak kell tekinteni. Amennyiben pedig az ily módon meghozott határozat az ..... Kft. tag álláspontja szerint jogszabályba vagy a létesítő okirat valamely rendelkezésébe ütközik, akkor annak hatályon kívül helyezését a Ptk. 3:35. §-a alapján kérheti a bíróságtól. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, és kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperesi kereset elutasítását, valamint a perköltségben történő marasztalását. Hivatkozásában - az ellenkérelmében foglaltakkal egyezően - előadta, hogy a szavazás tárgya a Ptk. 3:104. §
(1)bekezdése szerinti könyvvizsgálat elrendelése volt. A kisebbségi tag indítványára a könyvvizsgálat elrendelése az ügyvezető tevékenységén keresztül történő vizsgálatot jelent, ekként a szavazásból való kizárásra nincs ok. A Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- e)pontja szerinti kizárási ok megállapíthatóságához a tag és a döntésben érdekelt más szervezet között kell többségi befolyáson alapuló kapcsolatnak fennállnia. A döntésben az ügyvezető érdekelt, hiszen a könyvvizsgáló az ő tevékenységét vizsgálja, az ügyvezető pedig adott esetben természetes személy, tehát vele kapcsolatosan a többségi befolyás nem értelmezhető. A döntésben az
- f)pont szerint az ügyvezető érdekelt, ő viszont nem szavazott, mert nem is rendelkezik szavazati joggal. Az az elvont lehetőség, hogy a többségi tag elvileg meg tudná akadályozni az ügyvezető tevékenységének vizsgálatát, a többségi tag oldalán nem teremt érdekeltséget, hiszen a többségi tag jogait és kötelezettségeit a döntés semmilyen tekintetben nem befolyásolja. Az .... Kft. a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdésének sem az
- e)sem az
- f)pontja alapján nem volt megfosztva szavazati jogától. Az elsőfokú ítéletnek téves azon megállapítása is, hogy Ptk. 3:104. §-a alapján hozott határozat tartalmát tekintve meg kell egyeznie a kisebbségi tag javaslatával. A kezdeményezés joga mellett a döntéshozatalra az általános szabályok irányadók. A felperes fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben az ítélet helybenhagyását kérte, továbbá az alperes perköltségében történő marasztalását is. Előadta, hogy a perben nem volt vitás, miszerint a perrel érintett határozatok meghozatalakor a társaság ügyvezetője .... volt. Nem volt vitatott az sem, hogy az .... Kft. .... személyén keresztül a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti kapcsolatban áll az .... Kft.-vel, a .... Kft.-vel és a .... Kft.-vel. Nem vitás az, hogy .... egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője az .... Kft.-nek, ügyvezetője és többségi befolyással rendelkező tulajdonosa a .... Kft.-nek és a ..... Kft.-nek is. Miután a Ptk. 3:104 §-a szerinti vizsgálat elrendelése .... ügyvezetésének időszakára vonatkozott volna, illetőleg az akkor bekövetkezett gazdasági események vizsgálatára került volna sor, ezért ....., a társaság egykori ügyvezetője érdekelt volt a döntésben. A Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti döntésben érdekelt más szervezetek épp a 3:
- §-a alapján vizsgálni kívánt társaságok voltak. Mivel e jogintézmény az ügyvezetés tevékenységének vizsgálatát célozza, és nem a tagok, valamint a velük többségi befolyáson alapuló kapcsolatban álló szervezetek és a társaság kapcsolatát vizsgálja, a tagok maguk nem is lehetnek érdekeltek ilyen tárgyú döntés meghozatalában. A fentiek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a társaság ügyvezetőjének és az .... Kft.-nek az érdekei azonosak, tehát a Ptk. 3:
- §-a tárgyában hozott döntésekben a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése
- e)és
- f)pontjai alapján ebben a kérdésben az ... Kft. nem szavazhatott volna. Mindemellett az az eljárás, amely szerint a kisebbségben lévő tag indítványát a társaság többségi tagja szavazatával elutasítja, majd ezt követően más tartalommal, de névleg ugyanabban a tárgyban másik határozatot fogad el a saját javaslatára, a Ptk. 3: 104. §-ban foglalt kisebbségvédelmi jogintézmény egyértelmű kijátszása. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntést hozott, azonban a Fővárosi Ítélőtábla annak indokaival nem értett egyet. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által részben hiányosan megállapított tényállást az alábbiak szerint egészíti ki: A felperes által tett, az 1.számú taggyűlési határozat javaslata tartalmazta, hogy külön megbízott könyvvizsgáló által megvizsgálandó kérdéskör legyen a társaság utolsó éves beszámolója - annak egészében, továbbá különösen annak számviteli megalapozottsága, figyelemmel a társaság múltbeli számviteli politikájára, illetőleg gyakorlatára is, vizsgálódjon továbbá a beszámoló a valódiság és megbízhatóság tekintetében a társaság vagyoni és jövedelmi helyzetét illetően, valamint külön vizsgálat tárgya legyen a beszámoló részét képező mérleg és egyes mérlegtételek, az eredménykimutatás, valamint a cash-flow kimutatás megalapozottsága. A könyvvizsgáló által megvizsgálandó kérdéskörök között az 1. számú határozathoz szánt javaslatnál szerepelt a jelenlegi és múltbeli hosszú lejáratú adott, illetve kapott kölcsönök, ideértve azok esetleges visszafizetésének, elengedésének, jelenlegi egyenlegének vizsgálata az utolsó két évet tekintve, felsorolva itt ..... által nyújtott kölcsönt, a .... Ltd. által nyújtott kölcsönt, a ..... Kft. által nyújtott kölcsönt, valamint a társaságnak a .... által nyújtott kölcsönt. Az 1. számú taggyűlési határozathoz javaslatként szerepelt az elmúlt két évben felmerült, az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos gazdasági, illetve ügyleti események és kötelezettségvállalások, „ide értve különösen (de nem kizárólagosan) a következőket": a társaság elmúlt két évben kötött beszállítói szerződései, a társaság ilyen időszakban fennállt követelésállománya, a társaság üzletvitelének gazdasági racionalitása (e javaslati pont a felperes által utóbb visszavonásra került), illetőleg szerepelt javaslatként (3.d. pont) a társaságnak az .... Kft.-vel és a .... Kft.-vel fennálló üzleti vagy egyéb kapcsolatai, szerződései, valamint a társaság és a társaságok közötti pénzmozgások, illetve kötelezettségvállalások és azok gazdasági racionalitása és megalapozottsága, értékarányossága, az ezeket alátámasztó teljesíti igazolások megalapozottsága. További javaslati pontként szerepelt az előző pontban írt tárgykörök nyomatékos vizsgálata a társaság és annak ügyvezetője, tagjai, a kapcsolt vállalkozásai, valamint az ügyvezető vagy a tagok kapcsolt vállalkozásai tekintetében. A 2.számú határozathoz taggyűlési javaslatként szerepelt a társaságnak a ..... által, a ..... Kft. által, a .... által és a ..... Ltd. által nyújtott kölcsön vonatkozásában lefolytatott könyvvizsgálat. Az így kiegészített tényállásra is figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakat állapította meg: Iratellenes az elsőfokú bíróság azon megállapítása, miszerint az alperes nem vitatta a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti kapcsolat fennálltát a többségi tag vonatkozásában, mivel az ellenkérelmében egyértelmű hivatkozás található a szavazati joggal nem rendelkező ügyvezető és a szavazati joggal bíró többségi tag közötti megkülönböztetés szükségességére, illetőleg arra, hogy érdekelt csupán a szavazati joggal nem rendelkező ügyvezető lehet. A Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- e)pontja értelmében nem szavazhat az a határozat meghozatalakor, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, illetőleg az
- f)pontja szerint nem szavazhat az, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Mivel az ezen jogszabályhelyek egyaránt a szavazati joggal rendelkező természetes vagy jogi személy esetében határozzák meg a szavazásból való kizártság okaként a többségi befolyáson alapuló kapcsolatot, vagy a személyes érdekeltséget, a szavazati joggal nem bíró ügyvezető esetében fennálló ilyen körülmények nem jelentik a többségi tulajdonos határozathozatalból való kizártságát. Téves ezért az elsőfokú bíróság azon megállapítása, miszerint a döntésben az ..... Kft. tag érdekeltsége megállapítható a többségi tag ügyvezetője, valamint az ügyvezető mint az érdekelt társaságok többségi befolyással rendelkező tagja között fennálló azonosságra tekintettel. A Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- e)pontjában foglalt, a döntésben érdekelt más szervezettel való többségi befolyáson alapuló kapcsolat, illetőleg az
- f)pontja szerinti, ehhez képest kiegészítő jellegű egyéb személyes érdekeltség a kialakult bírói gyakorlat szerint egyaránt közvetlen érdekeltséget kíván meg a szavazásból való kizárási ok megállapításához (BDT2007.1559.). A felperes emellett nem tett olyan tényállítást, illetőleg nem ajánlott fel olyan bizonyítást, amely nem az ügyvezető, hanem kifejezetten az .... Kft. többségi tag személyes és közvetlen érdekeltségének megállapítását célozza. Mindemellett a 2/20170731/TGY. számú taggyűlési határozat nem ütközik jogszabályba azon okból, hogy a kisebbségi tag kezdeményezését részben átvéve a határozati javaslat egy részéről az alperes a többségi tag szavazatával döntött. A Ptk. 3:104. §
(1)bekezdése értelmében ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkező tagnak vagy tagoknak a legfőbb szerv ülésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a társaság költségére köteles elrendelni, és a könyvvizsgálót kijelölni. A fentiekből az következik, hogy az
- számú határozati javaslata elutasítása után a kisebbségi tag felperes abban a helyzetben volt, hogy a fenti jogszabályhely szerinti könyvvizsgálatot a bíróságnál kezdeményezhette abban a részben, amely részben az az alperes ezután megszavazott,
- számú taggyűlési határozata alapján elmaradna. Ezáltal a felperesi kisebbségi tag kisebbségi jogai nem csorbultak. Mindezek mellett a Fővárosi Ítélőtábla a cégnyilvántartás adatai alapján megállapította, hogy az alperes egyedüli tagja az ..... Kft.-nek. A Ptk. 8:
- §
(4)bekezdése értelmében közvetett befolyással rendelkezik jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. A felperes határozati javaslata értelmében (3.d. pont) a könyvvizsgálat tárgyát képezik - egyebek mellett - az ..... Kft. és az alperes között létrejött üzleti vagy egyéb kapcsolatok, szerződések, pénzmozgások, a kötelezettségvállalások gazdasági racionalitása, megalapozottsága és értékarányossága is. A 2. számú, elfogadott taggyűlési határozat értelmében a könyvvizsgálat kiterjed az .... Kft.-vel fennálló szerződéses kapcsolatokra. Mivel az alperes többségi befolyással bíró tagja az .... Kft., és az alperes többségi befolyással rendelkezik a vizsgálni kívánt .... Kft.-ben, így a Ptk. 8:2. §
(4)bekezdése szerinti, a többségi tag .... Kft. közvetett befolyása az .... Kft. esetében megállapítható. E közvetett többségi befolyásra figyelemmel a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti tilalom fennállta folytán a határozathozatalból az ..... Kft. kizárt volt. A Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése értelmében, ha a taggyűlési határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi. Mivel a többségi tag a határozatok meghozatalakor a szavazásból kizárt volt a fentiek szerint, ezért mindkét határozat jogszabályt sért. Így a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a határozatokat hatályon kívül helyező elsőfokú bírósági döntés érdemben helyes, ezért azt helybenhagyta az alkalmazandó 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §
(2)bekezdése alapján, eltérő indokolással. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes másodfokú perköltségét viselni köteles. A másodfokú perköltséget a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdései alkalmazásával 15.000 forint + áfa összegben határozta meg. Az e vonatkozásban pervesztesnek minősülő alperes a másodfokú eljárással felmerült költségeit maga köteles viselni. Budapest,
- október
- napján Dr. Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Kolozs Balázs s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana bírósági ügyintéző Dr. Molnár József s. k. bíró