Pfv.22490/2017/7 – Kúria

(1)b), 18/

1. Korm. rend.
2. §

(1),

1. j)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.22.490/2017/7. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Fritkó Tibor ügyvéd Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az alperesek képviselője: dr. Nagy Szilárd ügyvéd I. rendű A per tárgya: Szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.145/2017/3. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 6.P.21.261/2016/14. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 300.000 (háromszázezer) forint együttes első-, másodfokú perköltséget és felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes pénzintézet mint kölcsönadó, valamint a [2] [3] [4] [5] felperes és a II. rendű alperes, mint adósok között 2008. május 7én teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt lakásvásárlási célzatú CHF elszámolási alapú kölcsönszerződés jött létre. A szerződés I.4. pontjának utolsó három bekezdése az alábbi kikötést tartalmazta: „Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az adós banknál vezetett számlái, és a bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mit közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot. Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az adós banknál vezetett számláiról, illetve a bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak. Felek/adós felkéri(
2. k)a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyébként illetékességgel bíró közjegyzőt, hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozása mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a bank felkérésére az adósok banknál vezetett számlái, a bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásokba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják." A kölcsönszerződés megkötésével azonos napon a felperes és a II. rendű alperes közjegyzői okiratba foglalt „egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatot" tettek a kölcsönszerződésből eredő tartozásuk elismerésére, és annak kölcsönszerződés szerinti teljesítésére. Az I. rendű alperes a kölcsönszerződés alapján a kölcsön folyósítására vonatkozó kötelezettségének eleget tett, a felperes és II. rendű alperes pedig a perben pontosan nem rekonstruált ideig és mértékben a szerződés szerinti visszafizetési kötelezettségüket szintén teljesítették, majd a szerződés az I. rendű alperes részéről az adósok szerződésszegésére alapítottan felmondásra került. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [6] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a felek között létrejött szerződés I.4. pontjának utolsó három bekezdésébe foglalt kikötés érvénytelen azzal az érvénytelenségi [7] jogkövetkezménnyel, hogy az érintett szerződéses kikötés - a szerződés részleges érvénytelenségét megvalósítva - nem jelent kötelezettséget a peres felekre, mint szerződő felekre nézve. Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, a II. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a kölcsönszerződés I.4. pontjának utolsó három bekezdése érvénytelen, ezért e szerződéses kikötések 2008. május 7. napjától nem jelentenek kötelezettséget a peres felekre nézve, míg a felek közötti szerződés egyéb rendelkezései e kikötés mellőzésével kötik a feleket. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [9] A jogerős ítélet értelmében a perbeli szerződéses kikötésben az adós nem pusztán a tartozása tanúsításának a formáját ismerte el, mert a közjegyzői tanúsítványt a tartozás mindenkori összegének a közokirati tanúsításaként fogadta el. A kikötésnek pedig az a következménye, hogy a hitelező dönt az adós szerződésszerű teljesítéséről, a kikötés a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára megváltoztatja. A szerződéses kikötésen alapuló közjegyzői okirat közokiratnak minősül. Az 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §-ának

(1)bekezdése alapján pedig a közokirat teljesen bizonyítja az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, azaz az adós tartozásának a tényét és a tartozás mértékét. Azzal szemben a fogyasztó adós kényszerül a

(6)bekezdés szerinti ellenbizonyításra, annak a bizonyítására, hogy a közokiratban foglalt adat, tény - azaz a bankkal szembeni tartozásának a ténye vagy az összege - nem felel meg a valóságnak; a bizonyítási teher megfordulása pedig az igényérvényesítéssel szembeni védekezés elnehezítése folytán a felperesre egyértelműen hátrányos. Mindez a 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a

(1)bekezdésének

1. b)és
2. j)pontjai szerinti tilalomba ütközik. [10] A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) 111-113 §-aiból nem vezethető le olyan értelmezés, hogy az alaki kellékek vizsgálatán felül a közjegyzőnek a fennálló tartozás összegszerűségének a kiszámítását is ellenőriznie kellene, ebből következően a közjegyzői okirat és a ténytanúsítvány kiállításának garanciális rendelkezései nem változtatnak az adós szerződésszerű teljesítésének a hitelező általi meghatározásán és a közokirattal szembeni ellenbizonyítási kötelezettségen. Ezért a kölcsönszerződés kifogásolt pontjai érvénytelenek, amelynek a joghatása - az érvénytelen rész nélkül teljesíthető szerződés alapján -, hogy a feltétel a felekre a szerződéskötéstől kezdődően nem jelent kötelezettséget. [11] A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélettel szemben az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását, másodlagosan a bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a Korm. rendelet 1. §
3. b)és
4. j)pontjait, miután a kérdéses szerződési kikötés nem jogosítja fel egyoldalúan a teljesítés szerződésszerűségének megállapítására, és nem változtatja meg a fogyasztó hátrányára a bizonyítási terhet. Ezért sérti a jogerős ítélet az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §

(1),

(3)és

(5)bekezdését, illetve a 209/A. §

(2)bekezdését is. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem alapos. [15] A Kúria - a Pp. 275. §

(2)bekezdésének megfelelően - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet az alábbiak szerint jogszabálysértő. [16] A pénzügyi intézményeknek jogszabályból [a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló ügyletkötéskor hatályos

1. évi CXII. törvény (régi Hpt.), és a jelenleg hatályos
2. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.)] fakadó kötelezettségük, hogy kölcsönszerződésből eredő követeléseiket nyilvántartsák, azokról a hatóságokat, illetve a hitelfelvevőket tájékoztassák. [17] A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/
3. (XII. 22.) Korm. rendelet, majd a
4. január 1-jén az e rendelet helyébe lépett, azonos című 250/
5. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai értelmében az I. rendű alperesnek az ügyfeleivel, köztük a felperessel és a II. rendű alperessel szemben fennálló követeléseiről folyamatos nyilvántartást kellett vezetnie. A nyilvántartásában szereplő adatokról a pénzügyi vállalkozás által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 52/
6. (XII. 28.) PM rendelet szabályai szerint negyedévente jelentést kellett tennie a Felügyelet részére. A Hpt.
7. §

(1)bekezdése pedig előírta, hogy folyamatos szerződések esetén legalább évente egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást küldjön az ügyfeleinek. A kimutatást a Hpt. 206. §

(2)bekezdése értelmében - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kellett tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított 60 napon belül írásban nem emelt kifogást azzal, hogy mindezek a követelés érvényesíthetőségét nem érintik. [18] A perbeli jogvita eldöntése szempontjából ügydöntő jelentőségű volt, hogy a felek között létrejött kölcsönszerződés I/

1. pontjának azon kikötése, amely szerint a felperes mindenkori fizetési kötelezettségét illetően a banknál vezetett számlái és a bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadja el mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot, az Ptk.
2. §-a szerinti joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak minősül-e. Tartozáselismerés esetén ugyanis a bizonyítási teher megfordul, és az adósnak kell bizonyítania, hogy az elismert tartozása nem áll fenn (BH1991.439.). [19] A bírói gyakorlat értelmében a fél nyilatkozatához a tartozáselismerés jogkövetkezményei akkor fűződhetnek, ha a tartozás elismerése magyarázatot nem igénylő módon, kifejezetten és félreérthetetlenül történik (EBH 2000.309.). Ennek az elvárásnak csak az olyan tartozáselismerő nyilatkozat felel meg, amelyet már fennálló, összegszerűen meghatározott követelés tekintetében tettek meg (Kúria Pfv. V.21.629/2017/5.). A per tárgyát képező szerződéses rendelkezés viszont ilyennek nem tekinthető, e kikötés esetében ezért nem érvényesülnek a tartozáselismerés joghatásai (EBH 2018.G.1.). [20] A kereset tárgyát képező kölcsönszerződés I/
3. pontjának kikötése szerint a felperes a közjegyzői ténytanúsítvány elfogadásával egyúttal arról is nyilatkozott, hogy a megjelölt okiratot aggálytalan tartalmú közhiteles bizonyítékként fogadja el. A szerződéses feltétel e külön kitétele ellenére sem volt joglemondásként értékelhető a felperes nyilatkozata (Kúria Gfv.VII.30.742/2017/8.). Az egyoldalú joglemondás fogalmi körébe ugyanis az a nyilatkozat vonható, amellyel a jogalany az őt kétségkívül megillető jogosultságról kifejezetten lemond. A Ptk.
4. §

(4)bekezdése értelmében az igényérvényesítésről vagy a vitatásról való lemondásnak félreérthetetlennek és határozottnak kell lennie, nincs helye a nyilatkozat kiterjesztő tartalmú értelmezésének (BH1993.673.). [21] Nem állít fel a keresettel támadott szerződéses kikötés a felek szerződésében olyan vélelmet sem, amelynek értelmében az I. rendű alperes az igénye alapjául szolgáló, valamely egyébként bizonyítást igénylő tényt egy attól különböző, másik tény bekövetkezésével és igazolásával bizonyíthatná. A kölcsönszerződés I/

1. pontjának ilyen tartalom sem tulajdonítható. [22] Ezen túl a polgári peres eljárásban a felek eljárási jogaira és kötelezettségeire, különösen a bizonyítás szabályaival összefüggően, a Pp. szabályai az irányadóak, amelyet a felek szerződéses autonómiája nem törhet át. [23] Mindezekből következően, mivel a kölcsönszerződéses I/
2. pontjának hivatkozott rendelkezése sem tartozáselismerést, sem joglemondást nem tartalmaz és nem minősíthető a fent kifejtettek szerinti vélelem hatásával bíró kikötésnek sem, a bizonyítási kötelezettség alakulását, a bizonyítási eljárás lefolytatását nem befolyásolja, a bizonyítási terhet nem fordítja meg. [24] Ez azt jelenti, hogy amennyiben az I. rendű alperes a jelen szerződésből eredő követelését a felperessel szemben peres úton kívánja érvényesíteni, a perben a Pp.
3. §

(1)bekezdése értelmében őt terheli annak bizonyítása, hogy a szerződés milyen tartalommal jött létre, ennek alapján milyen összeget folyósított a felperes részére, a felperes mennyit teljesített, és ennek eredményeként mekkora a felperes fennálló tartozása. Az I. rendű alperes erre vonatkozó tényállításai - maga a ténytanúsítvány is nyilvánvalóan a saját nyilvántartásán alapulnak, vita esetén azonban perben az I. rendű alperesnek be kell mutatnia a nyilvántartás elszámolási elveit, módszereit és adatait, számításait le kell vezetnie. Ha a felperes mindezeket követően is azt állítja, hogy az I. rendű alperes elszámolása nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, illetőleg a közölt számítás hibás, vagy arra hivatkozik, hogy részéről nagyobb összegű teljesítés történt, ellenbizonyítással élhet (Kúria Gfv.VII.30.791/2016/3., Pfv.V.21.631/2017/5.). [25] A per tárgyává tett kikötés - az alábbiakra tekintettel - nem befolyásolja a kölcsönszerződésből eredő követelés kapcsán a végrehajtási záradék kiállításának feltételeit, tehát nem érinti a szerződő felek igényérvényesítési, illetve védekezési lehetőségeit, és nem hat ki a végrehajtási záradék alapján indult végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perekben a bizonyítási kötelezettség alakulására sem. [26] A Vht. felek közötti szerződéskötés idején hatályos 21. §

(1)bekezdése, illetve a jelenleg hatályos 23/C. §

(1)bekezdése értelmében végrehajtási záradékkal látható el a közjegyzői okirat, ha az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét. Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz a Vht. korábbi 21. §

(2)bekezdése, illetve jelenlegi 23/C. §

(2)bekezdése szerint az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. [27] E szabályok értelmében a közokiratba foglalt kölcsönszerződés, illetve egyoldalú kötelezettségvállalás alapján az adós tartozásának már lejárt részleteire minden további feltétel nélkül, a szerződés felmondása esetén a teljes tartozás összegére pedig akkor van helye végrehajtási záradék kibocsátásának, ha a végrehajtást kérő az adós szerződésszegése miatt szintén közokiratba foglalt jognyilatkozattal felmondta a szerződést. Az, hogy ez utóbbi esetben a szerződésszegés valóban bekövetkezett-e és így az emiatt közölt felmondás jogszerű-e, a végrehajtási záradék kiállítására irányuló kérelem elbírálása során érdemben nem vizsgálható, e vonatkozásban elengedő a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata (BH1997.348., BH2002.491., Kúria Pfv.I.21.783/2016/5.). [28] Az adós szerződésszegésének, illetőleg a felmondásnak a tényét, valamint a végrehajtást kérő nyilvántartásai szerint fennálló tartozás aktuális összegét a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozata alapján rögzítő, az

1. évi XLI. törvény (Közjegyzői tv.)
2. §-ában szabályozott közjegyzői okirat nem ügyleti okirat, hanem jogi jelentőségű tényeket rögzítő ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ilyen okirat kiállítását a végrehajtást kérő akkor is kérheti a közjegyzőtől, ha erről az adóssal kötött szerződésben előzetesen külön nem rendelkeztek, illetve az adós előzetesen nem nyilatkozott külön arról, hogy a végrehajtást kérő nyilvántartásában rögzített adatok a tanúsítvány kiállításának alapjául szolgálhatnak. [29] A közjegyzői tanúsítvány kiállítását és a végrehajtási záradék kibocsátását tehát a végrehajtást kérő e szerződéses kikötés hiányában is ugyanilyen módon és tartalommal kérhetné (BH 2018.146). [30] Ha a végrehajtási záradék kiállítására sor került, az adós a tartozását a Pp.
3. §-a szerinti végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben vitathatja. Ez a végrehajtási záradék és a közjegyzői tanúsítvány jogintézményére vonatkozó, a fentiekben ismertetett szabályokból következik. A peres felek között létrejött szerződés e vonatkozásban nem biztosít több jogosultságot az I. rendű alperes részére, illetve nem ró több kötelezettséget a felperes terhére, mint amelyek az irányadó jogszabályok alapján őket egyébként megilletnék, illetőleg terhelnék (Kúria Gfv.VII.30.791/2016/3.). A bizonyítási teher pedig a Pp.
4. §-a szerinti végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben is a Pp.
5. §

(1)bekezdésének megfelelően alakul. [31] Az igényérvényesítés lehetőségei, a bizonyítási teher alakulása körében tehát a kölcsönszerződés I/

1. pontjában foglaltak a felperes jogi helyzetét nem érintik, nem teszik azt hátrányosabbá. A szerződéses kikötés tisztességtelensége megállapításának a Ptk.
2. §

(1)bekezdésében írt feltétele erre figyelemmel nem valósult meg. [32] A végrehajtás közjegyzői okirat záradékolása útján, tehát a peres út igénybevétele nélküli elrendelését lehetővé tevő szabályozás az Alkotmánybíróság 1423/B/2010.AB és 1245/B/2011.AB számú határozatai szerint nem alkotmányellenes, nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és az Európai Unió Bírósága C-32/

1. számú ... kontra ... ügyben hozott határozata szerint nem összeegyeztethetetlen a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv) fogyasztóvédelmi követelményeivel sem (Kúria Gfv.VII.30.610/2017/6.). [33] Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet alaptalanul, a Ptk.
2. §ának, illetve a Kormányrendelet
3. §

(1)bekezdés j) pontjainak téves alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés I/

1. pontja a bizonyítási terhet a felperes terhére hátrányosan változtatta meg. [34] Megjegyzi a Kúria, hogy amennyiben a kölcsönszerződés I/
2. pontjának tartalma - a kifejtettektől eltérően - nem volna egyértelműen megállapítható, a Ptk.
3. §

(2)bekezdésében foglalt értelmezési szabály alkalmazása válna szükségessé. Eszerint a vitás tartalmú általános szerződési feltétel tartalmát a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés szerint kell megállapítani. A közjegyzői tanúsítvány pusztán azt a tényt hivatott bizonyítani, hogy az I. rendű alperes milyen adatokat tart nyilván a felperes teljesítésével összefüggésben, ezért a per tárgyává tett kikötésnek a Ptk. 207. §

(2)bekezdésére figyelemmel sem tulajdonítható olyan tartalom, amely kihatna a felek igényérvényesítési és bizonyítási lehetőségeire, kötelezettségeire. [35] A Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésének b) pontja a fogyasztói szerződés azon rendelkezését minősíti tisztességtelennek, amely kizárólagosan jogosítja fel a fogyasztóval szerződő felet annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e. A Korm. rendelet hivatkozott rendelkezésének mind a nyelvtani, mind a fogyasztói irányelv 3. cikk

(3)bekezdése és Mellékletének 1.

1. m)pontja figyelembevételével történő értelmezéséből következően, az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel arra, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz az I. rendű alperest a megjelölt körben megillető egyoldalú jogosítványt, nem érinti (nem vonja
2. el)az I. rendű alperessel szerződő fél kötelmi jogát arra, hogy az I. rendű alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse (Ptk. 283. §), ezért nem minősült tisztességtelennek a Kormányrendelet 1. §

(1)bekezdésének b) pontja szerint. Az ügy tárgyát képező kikötés az előzőekben, a bizonyítás körében kifejtettek szerint nem volt kizárólagos jellegűnek tekinthető a felperes tartozásának összegét, illetve a kölcsönügylet egyéb lényeges adatát illetően sem (Kúria Pfv.I.21.783/2016/5.). [36] Amennyiben azonban a Kormányrendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)pontjának, valamint a fogyasztói irányelv Melléklete 1.
2. m)pontjának hatálya az olyan tartalmú kikötésre is kiterjedne, amely kizárólagos jelleggel a fogyasztóval szerződő felet jogosítja a fogyasztó szerződésszerű teljesítésének megállapítására, a per tárgyává tett szerződéses kikötés tisztességtelenségének megállapítására ebben az esetben sem kerülhetne sor. A kölcsönszerződés I/4. pontjának ugyanis nem lehet olyan tartalmat tulajdonítani, amely az I. rendű alperest feljogosítaná a felperes teljesítése megfelelőségének megítélésére (Kúria Gfv.VII.30.610/2017/6., Pfv.V.21.628/2017/5., Pfv.V.22.003/2017/5., Pfv.V.22.012/2017/5.). [37] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Záró rész [38] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet megváltoztatása következtében megváltoztak a pernyertességi, pervesztességi arányok, ezért a Kúria a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint kötelezte az első, másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az I. rendű alperes képviseletével felmerült, a becsatolt díjmegállapodáshoz képest a Kúria által a kifejtett ügyvédi tevékenységre is tekintettel mérsékelt összegű ügyvédi munkadíj, valamint az általa lerótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. A II. rendű alperesnek az eljárás során igazolható költsége nem merült fel, ezért a Kúria e körben a határozathozatalt mellőzte. [39] A személyes költségmentességben részesült felperes pervesztességére tekintettel a Kúria a le nem rótt kereseti illeték viseléséről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. §

(3)bekezdésére figyelemmel a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján határozott. [40] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp.
2. §

(1)bekezdése értelmében - kérelemre - tárgyaláson bírálta el. [41] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,

1. november
2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró