A határozat elvi tartalma: A megismételt eljárásban hozott határozat felülvizsgálatának korlátai. Az Értékelő Bizottság javaslata szakértői véleményként vehető figyelembe, de attól az alperes indokolt döntésével eltérhet, mely döntés meghozatalához nem kell ismételten megkeresnie a Bizottságot. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.804/2017/
- szám A tanács tagjai: . Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: Felperes neve (címe) A felperes képviselője: . Szűr Balázs ügyvéd (címe) Az alperes: Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság (1011 Budapest, Fő utca 44-50.) Az alperes képviselője: Karl, Verrasztó, Bleyer Ügyvédi Iroda (dr. Karl Gábor Csaba ügyvéd, cím) és dr. Végh Erika ügyvéd (ugyanazon a címen) A per tárgya: felszámolói névjegyzékbe vétel tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:ővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.33.385/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.33.385/2016/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint elsőfokú perköltséget és 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. A felperes viseli a lerótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Kormány a Hivatalos Értesítő
- április
- napján megjelent számában a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A.§
(2)bekezdése, valamint a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V.12.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Fnj. Korm.r.) 3.§-a alapján az új felszámolói névjegyzék felállítása érdekében a névjegyzékbe történő felvételre nyilvános pályázatot tett közzé. A pályázati felhívás (a továbbiakban: felhívás) 3.
- a)pontja szerint a pályázatokra maximálisan adható formai-tartalmi pontszám 80 pont volt, a szakmai-gazdasági tevékenységre, valamint szakmai programra (a továbbiakban együtt: szakmai tartalom) pedig maximum 90 pont volt adható a felhívás 3.
- b)pontja szerint. [2] A felperes a felszámolói névjegyzékbe történő felvételére pályázatot nyújtott be, a pályázati kérelmet kilenc tagú értékelő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) értékelte, amely során személyes meghallgatást tartottak. A Bizottság 2013. november 15-én tartott ülésén elfogadott javaslata a formai-tartalmi részre 80 pont, a szakmai tartalomra 64 pont volt. A Bizottság a javaslatát tartalmazó jegyzőkönyvet megküldte az alperesnek. Az alperes jogelődje, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal a 2013. december 13. napján kelt FNJ/9-4/2013. számú határozatában (a továbbiakban: előzményi határozat) megállapította, hogy a felperes a 344 érvényes pályázatból a 151. rangsorhelyet érte el. A határozat indokolásában hivatkozva az előre megállapított keretszámra
(130), megállapította, hogy a pályázat nem nyert, ezért a pályázati kérelmet elutasította. [3] [4] A felperes keresetet nyújtott be az előzményi határozat felülvizsgálata iránti. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. július 1. napján kelt 19.K.34.252/2014/6. számú ítéletével az előzményi határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy az alperesi jogelőd határozata sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B.§-át, mert a pályázati felhívás 3.
- b)pontjához kapcsolódóan az előzményi határozat semmilyen indokolást nem tartalmaz. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 33/2014. (XI.7.) számú AB határozatának (a továbbiakban: AB határozat) [28] bekezdésében foglalt megállapításaira, mely szerint a jogalkotó a Bizottság, mint szakértő megkeresését tette [5] [6] [7] [8] kötelezővé, az alperesi jogelőd döntése pedig olyan mérlegelési jogkörben hozott határozat, amelyben a mérlegelési feladatokat a Bizottság látta/látja el. Az eljárásban résztvevő Bizottság a pályázatok értékelését szükségképpen magába foglaló nyilvántartásba vételi eljárásnak jogszabályon alapuló szakértője. Kifejtette, hogy az előzményi határozat a pályázati felhívás 3.
- b)pontja tekintetében nem felelt meg a Pp. 339/B.§-ának és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72.§
(1)bekezdés e/
- ea)és
- ec)pontjaiban foglaltaknak. A bíróság az új eljárásra adott útmutatásában előírta, hogy a felperes pályázatát a pályázati felhívás 3.
- b)pontja tekintetében a Ket. 72.§
(1)bekezdés e/
- ea)és
- ec)pontjának és a Pp. 339/B.§-ának megfelelve újra kell értékelni oly módon, hogy a határozat indokolásából ki kell tűnnie a pályázati felhívásban felsorolt szempontokhoz rendelt részpontszámoknak és azok indokának. Az alperes a megismételt eljárásban ismételten bekérte a pályázati dokumentációt, a pályázót nyilatkoztatta a benyújtott és a korábbi pályázata, illetve más pályázó pályázatával való azonosságáról, a vállalásai fenntartásáról és hiánypótlásra szólította fel a felperest. Az alperes a 2016. július 26. napján meghozott FNVH/6694-4/2016-NFM számú határozatában megállapította, hogy a felperes az új felszámolói névjegyzékbe való felvételre 2016. március 9. napján érkezett pályázata a maximálisan adható 170 pontból 117 pontot ért el, és mivel a felvételhez szükséges ponthatárt, a 144 pontot nem érte el, ezért a felperesnek az új felszámolói névjegyzékbe való felvétele iránti kérelmét elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes pályázata a korábbi bizottsági döntés alapul vételével a formaitartalmi szempontok tekintetében a maximálisan elérhető 80 pontot érte el. A felperes pályázata szakmai tartalmának (azaz a szakmai és gazdasági tevékenységének, valamint szakmai programjának) vonatkozásában a pályázati felhívás 3.
- b)pontja szerint a pályázati kiírás 4.2. pontjának 4.2.1-4.2.33. alpontjaiban meghatározott szempontrendszer alapján a pályázatot összesen 37 pontra értékelte, megadva az egyes szempontokra adott részszempontokat is és azok indokát. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [9] A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárás lefolytatásra kötelezését kérte. Előadta, hogy a Bizottság az előzményi eljárásban nem volt szabályszerűen megalakítva, nem felelt meg az eljárása a szakértői tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Sérelmezte, hogy az alperes a megismételt eljárásban törvénysértően mérlegelt, nem vett számba bizonyos szempontokat, míg irreleváns körülményként a más pályázó szakmai tervével való egyezőséget tévesen, a terhére értékelte. Sérelmezte továbbá, hogy az alperes a Bizottságtól eltérően a 4.2.3., 4.2.4., 4.2.22. szempontok tekintetében hiányosságokat tárt fel, emiatt 8 pontot veszített, de a korábbi 64 ponttal szemben az összesen 27 pont elvesztésére nem adott magyarázatot. Álláspontja szerint az alperes nem volt jogosult a szakértőként eljárt Bizottság döntésének felülbírálatára. [10] Az alperes fenntartva határozatának indokolásában foglaltakat, a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az új eljárásra adott útmutatás szerint járt el, a szakmai tartalom vonatkozásában mivel a pontszámokat sem a pályázati felhívás, sem a Bizottság jegyzőkönyve nem tartalmazott az egységes elbírálhatóság érdekében a pontszámokat maga határozta meg és maga értékelte a pályázatot. Az új eljárásra utasító ítélet szerint jogosult volt a Bizottság javaslatától eltérni. Az elsőfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolása szerint a Ket. 109.§
(4)bekezdése értelmében a bíróság törvényességi felülvizsgálati jogköre arra terjed ki, hogy az alperes a jogerős ítélet útmutatásának megfelelően járt-e el, melyből következően a korábbi, előzményi határozattal szemben újabb jogszerűségi kifogások (a Bizottság megalakításának jogszerűtlensége, a szakértői tevékenysége szakmai szabályai betartásának elmulasztása) nem hozhatók fel, csak a jogerős ítélet által megállapított hiányosságok tekintetében előírt új eljárásra adott útmutatásnak megfelelő eljárás kérhető számon az alperesen. [12] A bíróság az új eljárásra adott útmutatást és az alperes határozatát vizsgálva megállapította, hogy az alperesi határozat a Ket. 109.§
(4)bekezdésének megsértése miatt a Ket. 121.§
(1)bekezdés f) pontja alapján semmis. Álláspontja szerint az alperes figyelmen kívül hagyta az új eljárásra utasító ítélet tartalmát, azt tévesen értelmezte úgy, hogy a Bizottság eljárását mellőzve, a szabad belátása szerint értékelheti a bizonyítékokat. Hangsúlyozta, hogy a Ket. 50.§
(5)bekezdése, 58.§
(3)bekezdése és 59.§
(4)bekezdése értelmében a szakértőként eljáró Bizottság jegyzőkönyvének hiányossága esetén a Bizottság megkeresése útján kellett volna ezt a hiányosságot kiküszöbölni, mert a szakértő ebben az eljárásban kötelező bizonyítási eszköz, azt az alperes nem mellőzhette volna. Azzal, hogy az alperes a szakmai tartalomhoz a részpontszámokat saját maga határozott meg, szakértői kompetenciát vont magához. Mivel a Bizottság jegyzőkönyve hiányos volt, az alperesnek alkalmaznia kellett volna a Ket. 59.§
(4)bekezdését, mivel a jogerős ítéletet meghozó bíróság nem bízta az alperes szabad belátására a jegyzőkönyv mint szakvélemény értékelését. Az elsőfokú bíróság szerint az az alperesi kijelentés, hogy a pályázati szempontrendszer nem került megváltoztatásra irreleváns, mert a pályázati szempontrendszert maga a pályázati kiírás tartalmazta, nem a pályázati szempontrendszer megváltoztatása volt a cél, hanem az abban foglalt egyes szempontok súlyozására és szempontok konkrét értékelésére kellett volna figyelemmel lennie az alperesnek. [13] Az alperesnek tehát a megismételt eljárásban nem egy új szempontrendszer kialakítása volt a feladata, hanem egy mérlegelésében okszerű olyan döntés meghozatala, amely a Bizottság javaslatán, mint szakvéleményen alapul. Hiányos szakvéleményre pedig nem lehetett volna megalapozott döntést alapítani, illetőleg nem lehetett volna mellőzni a Ket. 59.§
(4)bekezdésében foglaltak alkalmazását. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az előzményi ítélet tartalmának téves értelmezése miatt sérült a Ket. 109.§
(4)bekezdésére figyelemmel a Ket. 121.§
(1)bekezdés f) pontja, ezért a Pp. 339.§
(1)bekezdése szerinti semmis döntés hatályon kívül helyezése nem volt mellőzhető. [14] Az elsőfokú bíróság az új eljárásra előírta, hogy a Ket. 59.§
(4)bekezdése szerint az alperes a Bizottságot a szakvéleménye hiányosságai - így a szakmai tartalom körében alkalmazott pontrendszer, közöttük az egymást átfedő szakmai tervek értékelése - tekintetében annak kiegészítésére hívja fel és ezt követően hozzon a kiegészített, aggálytalan bizottsági javaslat alapján ismételten döntést. [15] Az elsőfokú bíróság mindezen túlmenően egyetértett azzal a felperesi érveléssel, hogy az egyenlő bánásmód alapelvét az alperesnek az összes pályázat egységes elbírálásával kellett volna érvényre juttatnia. Az elsőfokú bíróság továbbá a szakmai tervre vonatkozóan - a semmiségi októl függetlenül - megállapította, hogy az a Pp. 339/B.§-ával azért volt ellentétes, mert a pályázati felhívás nem zárta ki az azonos vagy egymást átfedő személyi kör többes pályázatát. Álláspontja szerint az alperes vizsgálata nem eredményezhetett volna „értékelhetetlen" minősítést. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. [17] Előrebocsátotta, hogy a Fnj. Korm.r. 2015. november 14-i hatállyal módosított 4.§
(1)bekezdése szerint a Kormány az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységét jelölte ki a alperes neveként. E kijelölt hatósági jogkörében országos hatáskörrel jár el, a hatósági ügyek tekintetében nem utasítható, minden más szervtől független. [18] Állította, hogy a bíróság az alperesen a megismételt eljárásra vonatkozóan olyan hiányosságokat kért számon, amelyekre vonatkozóan az előzményi ítélet iránymutatást nem tartalmazott. Az alperes hivatkozott a KGD
- számú eseti döntésére, miszerint a megismételt eljárás határozata alapján nem lehet teljes körűen újra kezdeni a bírósági felülvizsgálatot, a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a megismételt eljárásban hozott döntés megfelele, vagy sem az azt elrendelő ítéletben foglalt iránymutatásnak. Az alperes hivatkozott arra a bírói gyakorlatra is, miszerint a jogerős ítélettel elrendelt megismételt eljárás nem haladhatja meg a Ket. 109.§
(4)bekezdése által szabályozott kereteket. Az a körülmény, hogy a felperes továbbra is jogszabálysértőnek tartja a határozatot, önmagában nem vezethet a határozat jogsértő voltának megállapításához. [19] Az előzményi ítélet a Pp. 339/B.§-ában, a Ket. 72.§
(1)bekezdés e/
- ea)és
- ec)pontjaiban foglaltaknak megfelelő újraértékelési és indokolási kötelezettség teljesítésére utasította, ezért indokolatlan volt az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a megismételt eljárás során az alperes a feltárt hiányosságok ellenére nem alkalmazta a Ket. 59.§
(4)bekezdését. Az előzményi ítélet ugyanis egyáltalában nem kötelezte az alperest a Ket. 59.§
(4)bekezdése alapján a Bizottság megkeresésére, holott az elsőfokú bíróság előtt ismert volt a szakmai, gazdasági szempontok vonatkozásában kidolgozott pontrendszerre vonatkozó hiányosság. Amennyiben az előzményi ítélet a pontrendszer hiányát súlyos, az eljárás érdemére kiható szabálysértésnek értékelte volna, úgy rendelkezett volna a Bizottság megkereséséről. Az előzményi ítélet azonban erre vonatkozóan iránymutatást vagy felhívást nem tartalmaz, tehát a Bizottság megkeresésének a megismételt eljárásban történt elmaradása az alperesen nem kérhető számon. Az előzményi ítélet kifejezetten a Ket. 72.§
(1)bekezdés e/
- ea)és
- ec)pontját, valamint a Pp. 339/B.§-át jelölte meg a jogszabálysértés vonatkozásában, így az alperes a megismételt eljárásban a megjelölt jogszabályhelyekhez kötve volt. Az elsőfokú bíróság olyan új jogsértéseket vezetett be az ítéletébe, mint a Ket. 109.§
(4)bekezdése és a Ket. 121.§
(1)bekezdés f) pontja, továbbá a Ket. 59.§
(4)bekezdése, amelyek megsértését az előzményi ítélet nem állapította meg, illetőleg alkalmazásukat nem írta elő. Az elsőfokú bíróság az előzményi ítélet téves nyelvi és logikai értelmezése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a megismételt eljárásban a Bizottságot meg kellett volna keresni. A szakértőként közreműködő Bizottság megkeresése azért sem volt kötelező, mert ennek szükségessége az alperes kompetenciájába tartozó kérdés. [20] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett az alperes mérlegelési jogköre terjedelmének vonatkozásában is. Az alperes hivatkozott a KGD
- számú és a KGD
- számú eseti döntésekre, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.129/2007/
- számú ítéletére. A hivatkozott eseti döntések alapján az alperes szerint a mérlegelési jogkör kizárólag az alpereshez, mint döntéshozó közigazgatási szervhez volt telepíthető, mivel a Bizottság, mint jogi személyiséggel nem rendelkező atipikus szerv feladatköre, a felperesi pontszámok tekintetében csupán a javaslattételre korlátozódott. Ennél fogna a Bizottságnak nem kellett újramérlegelnie a jegyzőkönyvben foglalt javaslatát, az alperes a Bizottság javaslatához nem volt kötve. Mindezt megerősíti az előzményi ítélet
- oldal hetedik bekezdésében foglalt megállapítás is. Ha a Bizottság feladata lenne a pontrendszer kidolgozása, továbbá a bizottsági pontszámok kötelező erejét állapítanák meg, úgy kiüresedne az alperes mérlegelési jogköre. Téves ezért az az ítéleti megállapítás, hogy az alperes a Bizottságot illető szakértői jogkört vont magához. [21] Sérelmezte, hogy a bíróság az egyenlő bánásmód megsértésére utalt, mert ezt az előzményi ítélet nem állapította meg, ezért a Ket. 109.§
(4)bekezdése megsértését jelenti ennek az újonnan hivatkozott jogsértésnek a megállapítása. A perben más pályázókra, más határozatokra vonatkozó megállapítások nem tehetők a Kúria Kfv.II.37.640/2015/2. számú eseti döntése folytán. [22] Az alperes összefoglalóan kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az előzményi ítélettel ellentétesen a Ket. 109.§
(4)bekezdése és a Ket. 59.§
(4)bekezdés téves értelmezésével, a jogszabályok valós tartalmának figyelmen kívül hagyásával jutott arra a következtetésre, hogy az alperesnek a bizottsági javaslat kiegészítése végett meg kellett volna keresnie a korábban eljáró Bizottságot. Mindez ellentétben áll az AB határozattal, amely az alperes döntési kompetenciáját és nem a Bizottság döntési kompetenciáját erősítette meg. Ennél fogva a Bizottság megkeresésének hiánya nem értékelhető semmisségi okként, de olyan, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésként sem, amely a perbeli határozat hatályon kívül helyezését eredményezhette volna. Utalt arra is, hogy a Ket. 59.§
(4)bekezdése megsértése nem semmisségi ok. [23] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a szakmai terv egyezősége kérdésében tévesen foglalt állást, nem vette figyelembe a határozatban foglalt érveket, a Ket. 6.§
(1)bekezdésében foglalt jóhiszemű eljárás elvét. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság hasonló ténybeli és jogi alapból eredő ügyekben a semmisségre való hivatkozásokat alaptalannak találta, illetve elfogadta, hogy az alperes eltérhetett a Bizottság értékelésétől. [24] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a Bizottság megkeresése nélkül nem lehetett eleget tenni az előzményi ítéletben foglalt útmutatásnak. A szakmai terv miatti szankcionálás indoka nem volt igazolt, bizonyítékokkal alátámasztott, de el is tért az előírt értékelési szemponttól. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem alapos. [26] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogsértések körében vizsgálta felül. [27] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a per iratanyagát áttekintve hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróság a Ket. 109.§
(4)bekezdése kapcsán helytállóan fejtette ki, hogy a megismételt eljárásban hozott határozat felülvizsgálatának mik a korlátai, azonban ezt az egyenlő bánásmód elvének megsértése kapcsán az egységes szempontrendszerre vonatkozó ítéleti előírás hiánya ellenére tévesen alkalmazta. Egységes szempontrendszer alkalmazására nem volt előírás az alperes számára az előzményi ítéletben, ezért ezt az egyenlő bánásmód elvének megsértése okán nem lehet számon kérni az alperesen. Az elsőfokú bíróság e megállapítása téves és megalapozatlan. [28] Az előzményi ítélet új eljárásra adott útmutatását az elsőfokú bíróság is tévesen értelmezte, mert az a szempontrendszernek megfelelő részpontszámok és az adott pontszám mértékének indokolását hiányolta a határozatból, utalva arra, hogy ugyanez hiányzik a Bizottság értékeléséből is. Az előzményi ítéletben a bíróság az új eljárásra azt írta elő, hogy az alperes a határozatát a Ket. 72.§
(1)bekezdés e/
- ea)és
- ec)pontjainak és a Pp. 339/B.§ának megfelelő indokolással lássa el (6. oldal hatodik bekezdés), nem írta elő az alperes számára a Bizottság ismételt megkeresését az értékelő véleménye, javaslata kiegészítésére. A felek közti jogvita abban állt, hogy az indokolt határozat meghozatala a Bizottsági javaslat kiegészítése nélkül meghozható volt-e. [29] A Fnj. Korm.r. 3.§
(5)bekezdése értelmében a Bizottság a pályázókat meghallgathatja, a pályázati feltételeknek való megfelelés vizsgálata érdekében a pályázókat okiratok beszerzésére, bemutatására, továbbá a pályázattal összefüggő tények tekintetében nyilatkozattételre is felhívhatja. A Bizottság által az értékelésnél alkalmazandó pontrendszert, valamint a pályázathoz csatolandó szakmai program elemeit és értékelési elveit a pályázati kiírásban kell közzétenni. Az értékelő Bizottság egyebekben a javaslatát szótöbbséggel hozza, és azt (annak indokolásával együtt) jegyzőkönyvbe foglalja, majd a jegyzőkönyvet eljuttatja a névjegyzékbe való felvételről vagy az új névjegyzék felállításával összefüggő határozatokat hozó közigazgatási szerv részére. [30] Az AB határozat [28] bekezdése szerint a Fnj. Korm.r. 3.§
(4)bekezdése alapján az alperes által lefolytatott nyilvántartásba vételi eljárás során a jogalkotó kötelezővé tette a Bizottság mint szakértő megkeresését. A Fnj. Korm.r. 3.§
(5)bekezdése alapján az értékelő Bizottság részletes jegyzőkönyvet készített értékeléséről és ezt juttatta el az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező alperesnek, amely ez alapján hozta meg az érdemi döntését, amelynek indokolásában tételesen megjelölte a pályázó által kapott pontokat. Jelen ügyben az alperes döntése mérlegelési jogkörben meghozott határozatnak minősül, a nyilvántartásba vételi eljárás során értékelési feladatokat látott/lát el a Bizottság. [31] Az AB határozat [47] bekezdése szerint a Fnj. Korm.r. 3.§
(6)bekezdés
- d)pont da)-
- di)alpontjai, valamint 3.§
(8)és
(8a)bekezdései határozzák meg a pályázati követelményeket, részletezik, hogy a pályázatok elbírálása során milyen feltételeket kell vizsgálni. A Fnj. Korm.r. e rendelkezéseiben meghatározott feltételek garanciát jelentenek a pályázók számára. A pályázatokat elbíráló Bizottság nem diszkrecionális jogkörben döntött, tehát nem rendelkezett teljes szabadsággal a bírálat során. Egyebekben pedig a pályázat elbírálása során a mérlegelési jogkörben hozott döntés, a Bizottság által megállapított pontok - amennyiben az alperes ezt alapul veszi -, a közigazgatási határozat részét képezik. [32] A fenti idézett jogszabályszöveg és az AB határozat vonatkozó bekezdései értelmében egyértelmű, hogy a Bizottság szakértőként a pályázatot elbírálja a pályázati felhívásban közzétett követelmények szerint, mérlegeléssel az adott szempontokra pontokat ad és a döntését javaslatként az alperes elé tárja, aki ahhoz nincs kötve, attól eltérő döntésre is juthat, de ez esetben a döntését indokolnia köteles. A Ket.-ben - amely a nyilvántartási eljárás mögöttes szabálya - nincs olyan szabály és ilyet a Fnj. Korm.r. sem tartalmaz, hogy a hatóság nem térhet el a szakértő véleményétől, javaslatától, mert a végleges döntést az alperes hozza meg, a döntésére vonatkoznak a Ket. 72.§
(1)bekezdés e/
- ea)és
- ec)pontjában foglalt követelmények is, a döntését megfelelően köteles indokolni. A jelen esetben a Bizottság 2013. november 15-én megadta a javaslatát, de az az indokolás tekintetében hiányos volt. Arra is figyelemmel, hogy a Bizottság tagjai a Fnj. Korm.r. 3.§
(4)bekezdése értelmében meghatározott szervezetek delegáltjai, a Bizottság nem állandó tagokból áll, az idő elteltére tekintettel ugyanaz az összetételű Bizottság nem állítható fel, végrehajthatatlan lenne az a követelmény, hogy a Bizottság a véleményét utóbb kiegészítse. Nem járt el ezért törvénysértően az alperes, amikor a bizottsági javaslatot alapul véve, attól bizonyos esetekben eltérve, maga értékelte újra pályázatot, és a döntését megfelelő indokolással ellátva hozta meg. [33] Mindebből következően a Ket. 59.§
(4)bekezdés megsértését a bíróság tévesen állapította meg, és emiatt téves következtetéssel állapította meg a Ket. 109.§
(4)bekezdésére tekintettel a Ket. 121.§
(1)bekezdés f) pontja szerinti semmisség fennállását. [34] A szakmai terv (a pályázat 4.2.
- pontja) értékelése kapcsán a jogvita lényege az volt, hogy más pályázó szakmai tervével való nagyfokú egyezőség figyelembe vehető-e, és a magas fokú egyezőségre tekintettel a szakmai tervre 0 pontszám adható volt-e. [35] A szakmai terv értékelése során a szakszerűséget, a felszámolói, vagyonfelügyelői tevékenység szakmai színvonalának, a tevékenység ellenőrizhetőségének szabályszerűségének, a hitelezői érdekek és a közérdek érvényesítésének szempontjaira kell figyelemmel lenni. A szakmai tervnek az adott vállalkozásnak e szempontok szerinti szakmai tevékenységét kell bemutatnia, tehát az adott vállalkozásra egyéniesítve kell kidolgozni a szakmai tervet. Az alperes kellő indokát adta annak, hogy a Bizottság által is észlelt egyezőségre tekintettel miért csak 0 pontot adott a szakmai terv 4.2.
- pontja szerinti értékelésére. Annak megállapítása ugyanis nem szakkérdés, hogy a felperes szakmai terve kellően egyéniesített-e, a felperesre szabottan mutatja-e be a pályázat szerinti szempontokat vagy más pályázó szakmai tervével magas fokú egyezőség miatt ténylegesen nem mutatja be a felperes saját gazdasági tevékenységére vonatkozó szakmai terveket, elképzeléseket. A pályázathoz csatolt szakmai terv és a felperes nyilatkozata, a másik pályázó szakmai terve alapján az alperes helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes szakmai terve nem volt egyéniesített, nem mutatta be a felperesi társaság működését, annak szakszerűségét, célkitűzéseit, nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak. Az alperes eljárása során nem sérült az egyenlő bánásmód követelménye, mert az alperes a rendelkezésre álló információk szerint az egyező szakmai terveket azonosan értékelte. [36] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339. §
(1)bekezdése alapján elutasította. Az döntés elvi tartalma [37] Az Értékelő Bizottság javaslata szakértői véleményként vehető figyelembe, de attól az alperes indokolt döntésével eltérhet, mely döntés meghozatalához nem kell ismételten megkeresnie a Bizottságot. Záró rész [38] A Kúria a Pp. 78.§
(1)bekezdése értelmében a pervesztes felperest kötelezte az alperes elsőfokú és felülvizsgálati eljárás során felmerült perköltsége megfizetésére. [39] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték viselésére. Budapest,
- október
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró