A határozat elvi tartalma: A hamis adatközlés tényét és jogkövetkezményét nem befolyásolja az a tény, hogy a munkáltató utólag, önellenőrzéssel megváltoztatja a kérelmező munkaviszonyból származó jövedelmének összegét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.205/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (fél címe 1) Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- január 18-án kelt 20.K.33.118/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.33.118/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A mongol állampolgár felperes
- február 25-én utazott be Magyarországra, ezt követően kérelme alapján került kiállításra számára munkavállalás célú tartózkodási engedély, melyet a hatóság többször meghosszabbított, legutóbb
- július 1-jéig volt érvényes. A felperes
- május 15-én nyújtotta be kérelmét tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránt munkavállalási célból. Az elsőfokú hatóság határozatában a kérelmet elutasította. Az indokolása szerint a hatóság a felperes magyarországi tartózkodását munkavállalás céljából igazoltnak fogadta el, csakúgy mint a szálláshelyét, valamint az egészségügyi szolgáltatásra jogosító biztosítási jogviszonyát. Megélhetése körében rögzítette, hogy a ... Bt. (a továbbiakban: Bt.) által kiállított kereseti igazolás szerint a felperes
- novemberében és decemberében havi 130.000.- forint, míg
- januárjától májusig havi 161.000.forint keresettel rendelkezett. Ugyanakkor a Bt. az adóhatóság felé
- évre összesen 910.000.- forint felperesi jövedelmet jelentett be, ez havi bontásban 75.833.- forint összegnek felel meg, mely nagy mértékben eltér a kereseti igazolásban szereplő havi bruttó 130.000.- forinttól. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes hamis adatközlést tett a munkabérét illetően, ezért megélhetését nem értékelte biztosítottnak. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- szeptember 18-án kelt 106-T-31716/5/
- számú határozatában az elsőfokú határozatot az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás visszavonásával egyidejűleg - az indokolási rész kiegészítésével helybenhagyta, ezzel egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Mongólia területére kiutasította. Az indokolás szerint a Bt. az állami adóhatóság felé a felperes bejelentett munkabérét önrevízió keretében módosította a
- november -
- május közötti időszakra vonatkozóan. A módosított adatok nagyrészt megfelelnek a kiadott kereseti igazolásban foglaltaknak azzal az eltéréssel, hogy
- január hónapra 130.000.forint került bevallásra az igazolásban szereplő 161.000.- forint helyett. Az alperes felhívta a Kúria 2/2015.KJE számú jogegységi határozatában (a továbbiakban: Jogegységi határozat) foglaltakat. Megállapította, hogy a felperes a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelme során a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében valótlan tényt közölt, ezért kellett a kérelmét elutasítani a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdése alapján. A hatóság ezért nem vizsgálta a kérelem egyéb, a Harmtv. és végrehajtási rendelete további feltételeinek való megfelelést. A kereseti kérelem [5] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [6] [7] [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés b) pontját és a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-át. Megállapította, hogy az alperes helyesen alkalmazta a Jogegységi határozatban foglaltakat, mivel a felperes kérelmében jövedelmeként magasabb összeget jelölt meg, mint amekkorát munkáltatója az adóhatóságnál bejelentett. Ez teljesen egyértelműen hamis adat-, valótlan tényközlésnek számít. A Jogegységi határozatban foglaltakra figyelemmel a magasabb megjelölt jövedelemmel, mint hamis adattal, valótlan ténnyel összefüggésben a felperes tudatállapotának vizsgálatára nincs mód, e mellett annak következményei alól a felperest nem mentesíti munkáltatójának önrevíziója. Az önrevíziót követően is megállapítható a valótlan tény közlése, mert
- január hónapra a felperes kérelmében megjelölt és a munkáltató önrevíziójában szereplő jövedelem összege eltér. Helyes az az alperesi érvelés, hogy mivel a Harmtv.
- §
(1)bekezdés b) pontjának rendelkezése kógens, így a többi feltétel vizsgálata nem szükséges. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak az első- és másodfokú közigazgatási határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezése iránt. Nézete szerint az ítélet, a közigazgatási határozatok, illetve az eljárás sérti a Pp. 339. §át; 339/B. §-át; a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés f), 18. §
(1)bekezdés a), b), 20. §
(1)bekezdés a) pontjait; a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/
- (V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(2),
(5),
(6)bekezdéseit; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. §
(1), 2. §
(3), 50. §
(1),
(6), 102. §
(2), 105. §
(1),
(2)bekezdéseit, valamint az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §
(2), 170. §
(6)és 172. §
(4)bekezdéseit. [10] Hangsúlyozta, hogy a Jogegységi határozatban szereplő objektív kérelmezői felelősség meghatározása téves. Ezzel szemben a munkaadó tisztességtelen magatartása, eljárása nem róható a jóhiszeműen eljáró felperes terhére a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása terén. A hatóságok és a bíróság alaptalanul fogadta el az adóhatóság által visszaigazolt jövedelmet jogszerű jövedelemként. A bíróság tévesen állapította meg a felperesi hamis adatközlés tényét. Érvelése szerint a kérelmező felelőssége az idegenrendészeti eljárásban szubjektív, vagyis a felperesi tudattartalmat mind a hatóságnak, mind a bíróságnak vizsgálni kellett volna. Jogszerű jövedelemnek nem csupán az tekinthető, ami után a járulékokat megfizették, mert azokat a munkáltató munkaszerződésben megállapított munkabér alapján is köteles kifizetni és a járulékokat bevallani. Az ítéletben foglaltakkal szemben a munkáltató és a munkavállaló érdeke ellentétes, a munkavállalónak nem lehet célja a hatóságok megtévesztése, számára kizárólag a jogszerű, bejelentett jövedelem az elfogadható. [11] A 2017. januárjában tapasztalt bruttó 31.000.- forint eltérés nem jelentős. A felperes nem szolgáltatott hamis adatot egyik hatóságnak sem, munkaszerződése érvényes, kereseti igazolása hiteles. [12] A felperes négytagú családja egyetlen jövedelem szerzője, akinek kiutasítása két gyermeke megélhetését nagyban veszélyeztetné. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [15] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [16] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. A jogerős ítéletben foglaltakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért a felülvizsgálati kérelemben írtakat elbírálva az alábbiakat fejti ki. [17] A Harmtv. 13. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében száznyolcban napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig időt az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel. A 20. §
(1)bekezdés a) pontja szerint keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen. [18] A Vhr. 29. §
(5)bekezdése alapján a harmadik országbeli állampolgár a kilencven napot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ő maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jogszerűen megszerzett jövedelemből, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükséges esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja. A 29. §
(6)bekezdés
- g)pontja kimondja, hogy a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés különösen az alábbiakkal igazolható:
- g)a kérelmező által Magyarország területén folytatni kívánt vagy folytatott jogszerű keresőtevékenységből származó jövedelem igazolásával. [19] A fenti jogszabályhelyek együttes értelmezése körében a Jogegységi határozat indokolásában a Kúria kifejtette, hogy ez egyfelől azt jelenti, hogy a harmadik országbeli állampolgár a magyar jogi előírások betartásával létesít munkaviszonyt, érvényes munkavállalási engedéllyel és munkaszerződéssel rendelkezik, mely alapján ténylegesen munkát végez. Másfelől azt is jelenti, hogy a jogszerű munkavégzés számára a jövedelem szerzését eredményezi, amelynek jogszerűsége ugyancsak feltétel. A jogalkotó - miközben megköveteli a jogszerű keresőtevékenységet - nem mond le a jövedelem jogszerűségéről. A jogszerű jövedelem az a jövedelem, mely után a közterheket megfizették, amelynek mértékéről nem más, mint az adóhatóság rendelkezik megbízható információval. [20] A Harmtv. 18. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. [21] A hamis adat és valótlan tény közlése vonatkozásában a Jogegységi határozat rendelkező része kimondja, hogy a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés b) pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselni kell. Az idegenrendészeti hatóságnak a közölt adat hamis tartalmáról vagy a tény valótlanságáról meg kell győződnie. A Harmtv. 18. §
(1)bekezdése az abban foglalt jogkövetkezményt illetően (megtagadás, visszavonás) kógens előírást tartalmaz, a hatóságnak mérlegelési lehetősége nincs. [22] A Kúria a Jogegységi határozatban foglaltakkal egyezően rámutat, hogy az adatközlő tudatállapota nem vizsgálható. A tartózkodási engedélyezési eljárás kérelemre induló eljárás, a tudatállapot vizsgálata olyan eljárási cselekmények elvégzését kívánná meg, amelyek a jogszabály szövegéből nem vezethetők le, sőt ellentétesek a kérelemre indult eljárás jellegével (III/2.). Az a körülmény, hogy a munkáltató utólag, a kérelmező hamis adatközlését követően korrigálja önellenőrzéssel az adóhatóság felé a kérelmező munkaviszonyból származó jövedelmének összegét, nem változtat azon a tényen, hogy a kérelmező a tartózkodási engedély megszerzése érdekében hamis adatot, valótlan tényt közölt, tekintettel arra, hogy a tényközlés időpontja az adatszolgáltatással egyszer és mindenkorra rögzült (indokolás III/3.). [23] A Kúria megítélése szerint a hamis adat közlése a felperesi kérelem mellékleteként benyújtott munkáltatói jövedelemigazolásban megvalósult. Az alperes a jövedelemigazolásban közölt adat hamis tartamáról meggyőződött, annak a Harmtv. 18. §
(1)bekezdésében meghatározott következményét - a kérelem elutasítását - jogszerűen vonta le. [24] A bíróságokra kötelező Jogegységi határozatra figyelemmel a hamis adatszolgáltatás körében a felperes felelőssége objektív, kimentésre csak szűk körben van lehetőség, ha a hamis adatról megállapítható, hogy nyilvánvaló tévedés vagy elírás eredménye, ez a helyzet azonban jelen esetben nem áll fenn. [25] A Ket. és az Art. rendelkezései a perbeli jogviszony eldöntése során nem irányadók. A jogerős ítélet nem sérti a Harmtv. és a Vhr. releváns jogszabályhelyeit. [26] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta. Záró rész [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [28] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [29] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint. a felülvizsgálati eljárás illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [30] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Heinemann Csilla bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő