Bfv.551/2018/6 – Kúria

(1)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat], kitartottság bűntettében (Btk.
2. §), garázdaság vétségében [Btk.
3. §

(1)bekezdés] és testi sértés vétségében [Btk. 166. §

(1)bekezdés,

(2)[2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül mint visszaesőt 5 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 200 napi tétel - napi tételenként 2.000 forint, összesen - 400.000 forint pénzbüntetésre és 3 év kitiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett továbbá egy korábbi ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtása kapcsán alkalmazott feltételes szabadság megszüntetéséről, a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról, a lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költségről. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék a

1. december
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 1.Bf.986/2017/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: mellőzte a testi sértésben a bűnösség megállapítását és a pénzbüntetést, a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú bíróság által megállapított (elsőfokú ítélet 3-
4. oldal) és a másodfokú bíróság kiegészített (másodfokú ítélet
5. oldal 1-
6. bekezdés) történeti tényállás lényege: A Kúria előrebocsátja, hogy a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg a Kúria felülvizsgálati ügyekben folytatott gyakorlata a tényálláshoz kötöttség ténybeli terjedelmét a támadott ügydöntő határozat szó szoros értelmében vett tényállást megállapító részében foglalt tényeknél tágabbnak tekinti. A tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó: ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.
7. indokolás, BH 2015.216.I., BH+ 2014.9.388.I., BH 2015.216.I., BH 2013.237., BH 2013.53., BH 2006.392.). Ennek megfelelően a tényálláshoz tartoznak az indokolásban írt, de tartalmilag tényeket rögzítő részek is (BH 2015.216.I.). Tényállás
8. pont. A
9. szeptember 4-én feltételes szabadságra bocsátott munkaviszonyban nem állt, hivatalosan állást sem kereső (elsőfokú ítélet
10. bekezdés) - terhelt napokon belül tudomást szerzett arról, hogy az élettársa 2005-től város 1-ben és külföldön prostitúciós tevékenységet folytatott. A terhelt élettársa ettől kezdve előbb város 1ben végzett ilyen tevékenységet, az ebből származó bevételének egy részét a terhelt átvette. A terhelt élettársa
11. december közepétől - bizonyos megszakításokkal -
12. szeptember közepéig külföldön (ország 1-ben és ország2-ben) bordélyházakban végzett ilyen tevékenységét. A terhelt időnként telefonon számoltatta el élettársát az ebből származó bevételével és annak átutalását igényelte tőle (másodfokú ítélet
13. oldal
14. bekezdés). Élettársa a bevételéből összesen két és fél millió összeget is meghaladó forintot utalt át a terheltnek, aki azt felvette. Az élettársa bevételét maga, illetőleg a terhelt és annak kiskorú gyermeke közösen felélte (másodfokú ítélet
15. oldal
16. bekezdés). A terhelt
17. október 4-én város 1-ben gépjárművel kivitte az élettársát egy út menti parkolóba, hogy ott végezzen prostitúciós tevékenységet, majd onnan - miután ott rendőrjárőr igazoltatta gépjárművel elhozta. Tényállás
18. pont. A terhelt város 1-ben
19. október 13-án 20 óra tájban egy boltban konfliktusa miatt szóváltást kezdeményezett ... sértettel, majd ököllel, két alkalommal a sértett feje irányába ütött. Az egyik ütés elől a sértett kitért, a másik ütés az arcát súrolta, és azon bőrpírt és duzzanatot okozott. A sértett aznap joghatályos magánindítványt terjesztett elő könnyű testi sértés miatt. A terhelt erőszakos, társadalmi normákkal összeegyeztethetetlen cselekménye alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást, riadalmat keltsen. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló
20. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
21. §

(1)bekezdés a) pontját megjelölve: a kerítés bűntettében és a garázdaság vétségében a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, felmentés, a fennmaradó kitartottság bűntette miatt enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [9] A védő felülvizsgálati indítványának indokai szerint azért törvénysértő a terhelt bűnösségének megállapítása kerítés bűntettében, mert nem bizonyított a terhelt haszonszerzési célzata, továbbá ennek hiányában az utólagos honorálás nem tényállásszerű, valamint a passzív alany parkolóhoz vitele nem „megszerez" elkövetési magatartás, mivel nem teremti meg a másokkal történő nemi kapcsolat közvetlen lehetőségét. [10] A védő a terhelt bűnösségének garázdaság vétségében megállapítását azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság iratellenesen hivatkozott a jelenlévő személyek személyes tapasztalatára (másodfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdés), és hiányzik a terhelt cselekményének kihívó közösségellenessége (BH 2007.110.) mint törvényi tényállási elem. [11] A Legfőbb Ügyészség a BF.568/2018/
3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt az irányadó tényállást támadó részében a törvényben kizártnak, érdemben pedig alaptalannak találta. [12] A kerítést illetően az irányadó tényállás alapján a terhelt azért vitte élettársát a parkolóba, hogy ott prostitúciós tevékenységet folytasson, melynek bevételéből részesedett, mivel pedig a terhelt rendszeresen elszámoltatta az élettársát a keresetével és azt felélte, okkal vont következtetés, hogy haszonszerzés céljából tevékenykedett. A kerítés bűntette alapesetének törvényi tényállási eleme, a haszonszerzési célzat tehát megvalósult. Ugyanakkor ezen cselekmény nem az üzletszerűségre tekintettel, hanem a hozzátartózói viszony miatt minősül súlyosabban Ha pedig a kerítő a prostituálttal való szexuális cselekmény közvetlen lehetőségét megteremtő tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül végzi és anyagi haszonhoz csak az általa közösülésre vagy fajtalanságra megszerzett prostituálttól annak az ebből származó jövedelméből jut, a kerítés alapesetének és a kitartottság bűntettének valóságos halmazata valósul meg (EBH 2016.B.7.). [13] A garázdaság vétségét érintően is megvalósult e bűncselekmény valamennyi törvényi tényállási eleme. Az irányadó tényállás alapján a terhelt kötött bele a sértettbe és úgy fejtett ki erőszakos magatartást, hogy a közösségi együttélés szabályaira tekintet nélkül támadt rá. [14] A felülvizsgálati indítvány az anyagi jogszabálysértés tekintetében alaptalan. [15] A Legfőbb Ügyészség ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést nem észlelve indítványozta a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását. [16] A terhelt nem tett észrevételt. A védő az észrevételében megismételte és maradéktalanul fenntartotta a felülvizsgálati indítványában foglaltakat. [17] III. A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [18]
4. A védő a felülvizsgálati indítványt a korábbi Be. hatálya alatt nyújtotta be. Időközben -
5. július
6. napjától - hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
7. évi XC. törvény (Be.), ezért a Kúria a Be.
8. §

(1)bekezdése értelmében főszabályként az új büntetőeljárási törvényt alkalmazta. [19]

1. A védő szerint törvénysértő a terhelt bűnösségének megállapítása a kerítés bűntettében és a garázdaság vétségében. [20] 2.
2. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor [korábbi Be.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont 3. fordulat]. [21] Ezen nem változtatott az új büntetőeljárási törvény. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen (Be. 648. §
2. a)pont) felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont]. [22] A felülvizsgálat azonban olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt okokból van helye, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja, azaz nem nyitja meg a ténybeli sérelmezés lehetőségét. [23] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége tehát továbbra is kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [24] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Ide értendő a bizonyítási indítványok elutasítása is, mert azok indokoltságát a bíróság vizsgálat tárgyává teszi, ám szükségtelennek találja a tényállás tisztázásához. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [25] A védő részben, de kifejezetten az irányadó tényállást, valamint a bíróságok bizonyítékértékelését kifogásolta, aminek felülvizsgálati eljárásban nincs helye. Ezért a Kúria figyelmen kívül hagyta a védő vonatkozó érveit a kerítés bűntette (nem bizonyított a haszonszerzési célzat) és a garázdaság vétsége (iratellenesség a jelenlévők tapasztalataira hivatkozás) esetében, azokat nem vizsgálta. [26] A Kúria megjegyzi, hogy a garázdaság vétsége kapcsán a jelenlévők tapasztalata ugyan legalábbis közvetlenül - nem jelenik meg az irányadó tényállásban, de az alapeljárásban fogalmilag nem lehet iratellenesnek tekinteni azt, amit a jelenlévők tapasztaltak (vallottak), hiszen az a bizonyítékok értékelésének szükségképpeni része, s a történeti tényállás éppen azon (is) alapul. A történeti tényállásban viszont áttételesen megjelent, mert rögzítésre került, hogy a terhelt magatartása alkalmas volt az azt észlelőkben megbotránkozás, riadalom keltésére. Ez pedig a törvényi tényállás szerves eleme, amit az irányadó tényállás lefedett. [27] E részében a védő felülvizsgálati indítványa a bűnösségnek a tényállás tilalmazott támadásán keresztüli vitatása, minek folytán az a törvényben kizárt. [28] 2.2. A védő szerint törvénysértő a terhelt bűnösségének megállapítása a kerítés bűntettében. [29] A kerítés bűntettét követi el, aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, s bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 200. §

(1)bekezdés]. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az

(1)bekezdésben meghatározott kerítést az elkövető hozzátartozója (nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére, vagy a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve) követik el [Btk. 200. §

(4)bekezdés

1. b)pont]. [30] A védő eleve figyelmen kívül hagyta, hogy az irányadó tényállás egészében vizsgálandó. Abból pedig világosan kitűnik, hogy a munkaviszonyban nem állt, feltételes szabadságra bocsátott terhelt hivatalosan állást sem keresett, továbbá az elkövetési idő egészében - az élettársával és a saját kiskorú gyermekével egyetemben - azt élte fel, ami az élettársa prostitúciós tevékenységének bevételéből származott, valamint a terhelt mindvégig elszámoltatta bevételéről a sértettet, s abból igényt támasztott a részesedésre. [31] Ezen körülmények nem csupán a nem támadott kitartottság bűntette keretében értékelendőek, hanem a támadott kerítés bűntettét illetően is. Következésképpen nyilvánvaló, hogy a terheltet akkor is a haszonszerzés motiválta (sarkallta) és egyben a haszonszerzés célja vezérelte, amikor élettársát maga vitte a parkolóba, hogy ott (
2. is)végezzen prostitúciós tevékenységet. [32] A törvényi tényállás elkövetési magatartása a megszerzés, miáltal a bűncselekmény megvalósul, és befejezést is nyer (BH 2003.8.), nem szükséges, hogy a későbbiekben szexuális cselekményre (közösülésre, fajtalanságra) sor is kerüljön. [33] Rámutat a Kúria arra, hogy a kerítés elkövetési magatartása nem konkrétan magát a jövőbeli közösülést (fajtalanságot), hanem ilyen célból a passzív alany és nemi partnere majdani egymásra találását a passzív alany szempontjából lehetővé tevő, azt objektíve elősegítő, előmozdító tevékenység. [34] Tehát a kerítés elkövetőjének nem szükségszerű az alanyi kapcsolata a passzív alany majdani nemi partnerével, akinek kiléte ismeretlen is lehet a kerítő és/vagy a passzív alany számára. Másként fogalmazva nem a majdani nemi partner kiléte ismeretének, hanem az adott tartalmú nemi partnerkapcsolat közvetlen, más személy közbejöttét nem igénylő objektív lehetősége megteremtésének van jelentősége. [35] Az ilyen értelembe vett közvetlenség a megszerzés kettős célzatából folyik: egyrészt abból, hogy a kerítő haszonszerzési célt követ, másrészt abból, hogy a passzív alanyt a nemi tevékenység felé irányítja. [36] Az 1908. évi XXXVI. törvénycikk 43-47. §-ai iktatták be a magyar jogrendbe a kerítés bűncselekményét. Már a törvényjavaslat miniszteri indokolása kifejezésre juttatta, hogy a kerítés kereskedés (akkor: a női) testtel, a „másnak" nem kell a megszerzés időpontjában meghatározott személynek lennie, a megszerzés tágabb jelentőségű a reábír (csábít) kifejezéseknél, a „megszerzés" kifejezés használatával a javaslat a büntetőjogi védelmet a lehető legtágabb körre terjeszti ki, teljesen elég, ha a megszerzés megtörtént már azzal, hogy a tettes a sértett nőnek nyújt segélyt vagy módot a mással való közösülésre vagy fajtalanságra, akár pedig a harmadik érdekelt „más" személyt juttatja hozzá az áldozatul kiszemelt nőhöz. [37] A kerítés szerepelt az 1961. évi V. törvényben (korábbi Btk.) is. A miniszteri indokolás szerint a kerítés fogalma azokat a cselekvéseket öleli fel, amelyeket valaki abból a célból fejt ki, hogy másnak harmadik személlyel való nemi érintkezését lehetővé tegye, elősegítse. Az elkövetési cselekmény, a ” megszerzés” tágabb fogalom a rábírásnál, mert mindennemű, a cél elérésének megfelelő magatartást átfog. Ilyen pl. az alkalom nyújtása a sértett és partnere találkozásához, a felek összehozása, a találkahely fenntartása, ahol a felek a nemi aktust elvégezhetik stb. De ez a gyűjtőfogalom felöleli azt a magatartást is, amikor a kerítő nemi aktusra magát már elhatározott félnek a másik féllel való összejövetelét mozdítja csupán elő. [38] Az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) miniszteri indokolása szerint a ” másnak megszerzés”tágabb fogalom, mint a közösülésre vagy fajtalanságra rábírás. Minden olyan magatartást átfog, amellyel a kerítő lehetőséget teremt mások nemi kapcsolatára, akár elhatározták már a partnerek ezt a kapcsolatot, akár nem. [39] A Btk. miniszteri indokolása is tartalmazza, hogy a megszerzés - a bírói gyakorlat szerint olyan magatartás, amely közvetlenül megteremti a lehetőséget más személyek nemi érintkezésére. Ez leggyakrabban a passzív személy rábírásával, befolyásolásával valósul meg. [40] A ” megszerzés”olyan elkövetői magatartás, amely megteremti a sértett másokkal történő nemi kapcsolatának közvetlen lehetőségét, és amely többnyire a passzív alany befolyásolása, rábírása folytán történik (BH 2003.142.). [41] A törvény nem kíván meg közvetlen kapcsolatot az elkövető és a sértettel közösülő (fajtalankodó) ” más” személy között. A kerítés bűncselekményének nem fogalmi ismérve, hogy az elkövető az elkövetési tevékenység kifejtése révén kapcsolatba kerüljön azzal a harmadik személlyel is, aki a passzív alany szexuális szolgáltatását igénybe veszi, tényállásszerűen megvalósul azzal, ha az elkövető haszonszerzés céljából megteremti a passzív alany mással vagy másokkal történő nemi kapcsolatának közösülésének vagy fajtalanságának - a közvetlen lehetőségét (BH 2012.145.). [42] Az irányadó tényállás alapján a terhelt haszonszerzés céljából, prostitúciós cselekmény [Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pont: prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése], szexuális cselekmény [Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. pont: szexuális cselekmény a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul] végzésére másnak maga szerezte meg az élettársát, vagyis a hozzátatozóját [Btk.
2. §

(1)bekezdés 14.d) pont

1. fordulat], midőn a parkolóba vitte. [43] A Legfőbb Ügyészség egyértelműen a védő azon állítására reagálva, hogy haszonszerzési cél hiányában az utólagos honorálás nem tényállásszerű helyesen utalt az EBH 2016.B.
2. elvi határozatra, melynek II. pontja szerint amennyiben az elkövető kizárólag prostituáltnak e tevékenységéből származó jövedelméből huzamosabban részesül, a kitartottsággal halmazatban a kerítés üzletszerűen elkövetett minősített esete a terhére akkor állapítható meg, ha - a prostituálton vagy prostituáltakon kívül mástól származó rendszeres haszonra tesz szert annak ellenszolgáltatásaként, hogy a passzív alanyt másnak szexuális cselekmény végzésére megszerezte. [44] A Kúria egyetértve a bíróságokkal már elvetette, hogy a terheltet nem vezette haszonszerzési célzat, s az utalt döntést nem sértette a támadott határozat. [45] A terhelt bűnösségének megállapítása tehát törvényes a kerítés bűntettének minősített esetében. [46] A védő felülvizsgálati indítványa e részében nem bizonyult alaposnak. [47] 2.
3. A védő szerint törvénysértő a terhelt bűnösségének megállapítása a garázdaság vétségében is. [48] A garázdaság vétségét követ el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, s emiatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk.
4. §

(1)bekezdés]. [49] A garázdaság törvényi tényállása három együttes (konjunktív) feltétele az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége, erőszakos jellege, valamint annak másokban megbotránkoztatás vagy riadalom keltésére való alkalmassága. [50] „A személy elleni erőszakos magatartás megvalósulhat már a sértett testének egyszerű érintésével is, ha ez a magatartás támadó jellegű. Így lökdösődéssel, rángatással, ütlegeléssel, arculütéssel stb. Ha az ilyen elkövetési módokkal magvalósított garázda magatartás egyéb bűncselekmény törvényi tényállását önállóan nem meríti ki, a garázdaságnak természetes egységben megvalósuló esetéről van szó, akkor is, ha a garázda magatartás több mozzanatból áll. A személy elleni erőszakkal megvalósított garázdasághoz a garázda magatartás fogalmához tehát nem tartozik hozzá szükségszerűen a megtámadott személynek bármilyen súlyú testi sértés okozása. Ha viszont az elkövetési mód olyan, hogy a garázda, erőszakos fellépés a sértettnek testi sértést okoz, bűnhalmazat megállapításának lehet helye." (34. BK kollégiumi vélemény indokolásának II. pontja). [51] A Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság már kimondta, hogy „Az »erőszak« és az »erőszakos magatartás« nem azonos fogalmak. Garázdaság megvalósításához az erőszakos magatartás tanúsítása is elégséges, ha a bűncselekmény megállapításának egyéb feltételei is megvalósultak (EBH 2007.1589.). [52] Mindezzel áll megfelelésben, hogy a hatályos Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. [53] Ennélfogva vitán felül áll, hogy a terhelt a sértett ellenében támadó jellegű, személy elleni erőszakos magatartást tanúsított, amikor ököllel kétszer ütött a sértett feje irányába, ezek egyike pedig súrolta a sértett arcát, azon bőrpírt és duzzanatot okozva. Mivel pedig testi sérülést nem okozott, a másodfokú bíróság helyesen mellőzte a terhelt bűnösségének megállapítását testi sértés vétségében [Btk.
2. §

(1)-

(2)bekezdés] is. [54] A védő a kihívó közösségellenesség hiányát állította. Ezzel a Kúria nem ért egyet. [55] A garázdasághoz megkívánt kihívó közösségellenesség akkor állapítható meg, ha a terhelt az együttélés szabályainak leplezetlen, gátlástalan semmibevevésével valósítja meg a cselekményét (BH 2007.283.). A jogeset indokolása helyesen összegzi az ítélkezési gyakorlatot. A garázdaság megállapítását nem zárja ki az, hogy a nyilvánosan, megbotránkoztató módon elkövetett tettlegességnek személyes indítéka is van (BH 1983.434.), az sem, ha az elkövető magatartása nem általában a közösség, hanem közvetlenül egy meghatározott személy ellen irányul (BJD 7365.). Következetes az ítélkezési gyakorlat abban is, hogy a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, akkor is megvalósítja a garázdaságot, ha ezt az elkövetéskor kevesen észlelik (BH 1980.122., BH 1982.501.), és ha az utcán történik, nem kizárt a lehetősége annak, hogy azt mások is észlelhetik (BH 1998.67.). [56] A Btk. törvényjavaslatának miniszteri indokolása értelmében a „kirívó" (ez nyilvánvaló elírás, ún. tollhiba) közösségellenesség alatt a társadalmi együttélés szabályaival való szembehelyezkedést értjük. [57] Az irányadó tényállásból kitűnik, hogy a terhelt a boltban, késő este, konfliktusa miatt szóváltást kezdeményezett a sértettel, azaz verbálisan „belekötött", vagyis maga kereste és kreálta, másként fogalmazva provokálta a konfliktushelyzetet. Ez már önmagában hordoz valamiféle közösségellenességet, hiszen a háborítatlan vásárlás elemi közérdek. A terhelt ezután ököllel, kétszer is a sértett feje irányába ütött, s az egyik eltalálta a sértett arcát. Ezzel a terhelt az együttélés szabályainak leplezetlen, gátlástalan semmibevételével valósította meg a cselekményét, következésképpen kihívó közösségellenességgel. [58] A védő felülvizsgálati indítványa a garázdaság vétségében a bűnösség megállapítását kifogásoló részében sem bizonyult alaposnak. [59] 3. Miután a védő felülvizsgálati indítványa nem alapos sem a kerítés bűntettében, sem a garázdaság vétségében, elesett az enyhébb büntetés kiszabásának a lehetősége. [60] 4. A Kúria a Be. 656. §

(3)bekezdése alapján hivatalból elvégzett vizsgálata során hatályon kívül helyezést megalapozó ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést nem észlelt. Az indítványok elvi tartalma [61] A bűnösség törvénysértő megállítása a kerítés bűntettében és a garázdaság vétségében, ezért a fennmaradó kitartottság bűntette miatt enyhébb büntetés kiszabása. A döntés elvi tartalma [62] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A bűnösség megállapítása törvényes mind a kerítés bűntettében, mind a garázdaság vétségében. I. A kerítés kapcsán a megszerzés nem magát a jövőbeli szexuális cselekményt, hanem a passzív alany és nemi partnere majdani egymásra találását a passzív alany szempontjából lehetővé tevő, azt objektíve elősegítő, előmozdító tevékenység. Tehát a kerítés elkövetőjének nincs szükségszerű alanyi kapcsolata a passzív alany majdani nemi partnerével, aki lehet akár kilétében ismeretlen a kerítő és/vagy a passzív alany részéről. Másként fogalmazva a kerítő nem a majdani nemi partnert, hanem az adott tartalmú nemi partnerkapcsolat közvetlen, más személy közbejöttét nem igénylő objektív lehetőségét teremti meg. II. A garázdaság kapcsán kihívó közösségellenesség, ha a terhelt a társadalmi (emberi) együttélés szabályaival való szembehelyezkedéssel, azok leplezetlen, gátlástalan semmibevételével követi el cselekményét. Záró rész [63] A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 660. §

(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva - a védő felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, s a megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel hatályában fenntartotta [Be. 662. §

(1)bekezdés]. [64] A Kúria szükségszerűen utalt a Be. 662. §

(1)bekezdésére. Az

(1)bekezdés egyedül szóba jöhető a) pontja szerint ha a felülvizsgálni indítványozott ügydöntő határozat a jogszabályoknak megfelel, akkor azt a Kúria hatályában fenntartja. Ez a szabályozás viszont figyelmen kívül hagyja, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványhoz kötött: a jogerős ügydöntő határozatot - a jelen ügyben közömbös

(6)bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §

(5)bekezdés]. A büntető anyagi jog megsértése nem történt, nem bizonyult alaposnak a felülvizsgálati indítvány, de ezt meghaladóan érdemben vizsgálható kifogás nem volt. Ezért a megtámadott határozatot egyebekben leszámítva az ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértések hivatalból kötelező [Be. 659. §

(6)bekezdés] felülbírálatát - nem is vizsgálhatta. Vagyis egyebekben a hatályában fenntartás valójában az ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértések és az egyebekben való vizsgálódás hiányán alapul. A korábbi Be.

1. § szabályozása helyesebb volt, mert a hatályában fenntartást ahhoz rendelte, amikor a felülvizsgálati indítványnak a Kúria nem adott helyt. [65] A Be.
2. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. A Be.
2. §

(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. november
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő