A határozat elvi tartalma: A ténytanúsítványra vonatkozó szerződéses rendelkezés nem tisztességtelen. 1959. IV. Tv. 209. §
(1)18/
- (II. 5.) Korm. rend.
- §
(1)- j)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.172/2018/5. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke, előadó bíró . Tibold Ágnes bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző. dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd) Az alperesek: I. rendű II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagy Szilárd ügyvéd A per tárgya: szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.208/2017/5. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 4.G.43.607/2015/18. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 12.700 (tizenkétezerhétszáz) forint másodfokú, valamint 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] 2008. július 11-én a felperes, valamint a II. rendű alperes mint adósok és az I. rendű alperes mint hitelező deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. A kölcsönszerződés I.4 pontja egyebek mellett az alábbi rendelkezést tartalmazta: „Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot. Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós Banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak. Felek/Adós felkéri(
- k)a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyébként illetékességgel bíró közjegyzőt, hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozása mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a Bank felkérésére az Adósok banknál vezetett számlái, a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják." A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében - többek között - a kölcsönszerződés I.4. pontja tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §
(2)bekezdése és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(1)bekezdés
- b)és
- j)pontjai alapján. A II. rendű alperest ennek tűrésére kérte kötelezni. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A II. rendű alperes nem terjesztett elő ellenkérelmet. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a I.4. pont rendelkezései nem fordítják meg a bizonyítási terhet, és azok nem jogosítják fel kizárólagosan az alperes annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e, ezért nem minősül tisztességtelennek. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította a kölcsönszerződés [2] pontban ismertetett rendelkezéseinek érvénytelenségét. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező vitatott szerződéses rendelkezés a bizonyítási teher szabályait megfordítja, a felperesre mint fogyasztóra hárul annak bizonyítása, hogy milyen összeggel tartozik a banknak, ezért a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés j) pontja alapján tisztességtelennek minősül. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] [9] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát kérte. Állította, a jogerős ítélet a szerződéskötéskor hatályos rPtk. 209/A. §
(2)bekezdése, 209.§
(1)és
(5)bekezdése, valamint a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés j) pontjába ütközően jogszabálysértő. Kifejtette, a szerződéses rendelkezés nem ütközik jogszabályba, nem tisztességtelen. E körben többek között hivatkozott a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: közjegyzői törvény) 112. §
(1)bekezdésében, továbbá a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §
(2)bekezdésében írtakra. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében - annak tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő. [11] A szerződési rendelkezés I.
- pontja tisztességtelenségének vizsgálata körében a Kúria utal az 1/
- gazdasági elvi határozatban kifejtettekre, azt maradéktalanul irányadónak tekinti ebben a perben is. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
- §-ában, a Vht.
- §ában, a közjegyzői törvény
- §
(1)bekezdésében, a Korm. rendelet 1. §
(1)bek.
- i)és
- j)pontjaiban írtakra. A Kúria tehát az elsőfokú bírósággal értett egyet abban, hogy a perbeli szerződéses rendelkezés a bizonyítási terhet nem fordította meg. A fenti határozatban kifejtett jogi érveit a Kúria megerősítette és további érvekkel egészítette ki a BH.2018.146. számon közzétett döntésében, amely érveket a fenti körben jelen ügyben ugyancsak irányadónak tekint. [12] A Kúria mindezek alapján a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében - az rPp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész [13] Az eredményes felülvizsgálati kérelem alapján a pervesztes felperes köteles az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű alperes javára - figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
- § alapján megállapított mérsékelt összegű ügyvédi munkadíjból és az általa lerótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetékből álló másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére. A megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj mérséklését a nagyszámú azonos tényállás alapján indult perben az I. rendű alperes túlnyomórészt azonos jogi alapokon álló védekezése indokolta. [14] A Kúria a döntését az rPp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- november
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró