A határozat elvi tartalma: Az irányadó tényállást támadó, illetve felülvizsgálat alapjául nem szolgáló eljárási kifogásokra alapított felülvizsgálati indítvány kapcsán a határozat hatályban tartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.496/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: csalás bűntette Terheltek: I. rendű és II. rendű (pótmagánvád) Első fok: Békési Járásbíróság, 1.B.9/2017/18., ítélet, tárgyalás,
- május
- Másodfok: Gyulai Törvényszék, 9.Bf.198/2017/6., ítélet, nyilvános ülés,
- december
- Az indítvány előterjesztője: I. rendű és II. rendű terheltek védői Az indítvány iránya: a terheltek javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a terheltek védői által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békési Járásbíróság 1.B.9/2017/
- számú, illetve a Gyulai Törvényszék 9.Bf.198/2017/
- számú ítéletét az I. rendű és a II. rendű terheltek tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Békési Járásbíróság a pótmagánvádas eljárásban meghozott és
- [2] május 23-án kihirdetett 1.B.9/2017/
- számú ítéletével az I. rendű és a II. rendű terhelteket társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(5)bekezdés b) pont] miatt 2-2 évi börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását mindkét terhelt esetében 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az I. rendű terhelttel szemben 10.042.300 forint, a II. rendű terhelttel szemben pedig 8.695.300 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, és bűnügyi költség viselésére kötelezte a terhelteket. Kétirányú fellebbezések alapján a másodfokon eljárt Gyulai Törvényszék
- december 4-én meghozott 9.Bf.198/2017/
- számú ítéletével - a kiegészítéssel irányadónak elfogadott történeti tényállás alapulvétele mellett az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezés mellőzésével az I. rendű terhelt büntetését 3 év 6 hónapra, a II. rendű terhelt büntetését 2 év 8 hónapra súlyosította, egyben mindkettőjüket - az I. rendű terheltet 4 évi, a II. rendű terheltet 3 évi tartamú - közügyektől eltiltásra is ítélte. Ezt meghaladóan az egyetemlegesen megfizetendő bűnügyi költség összegének korrigálásával érdemben mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. II. [3] [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terheltek védői közösen terjesztettek elő felülvizsgálati indítványt az
- évi XIX. törvény - a továbbiakban korábbi Be. -
- §
(1)bekezdés a), b),
- c)és
- d)pontjait megjelölve. Indokaik szerint az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el, mivel a pótmagánvád nem felel meg a korábbi Be. 230. §
(2)bekezdésében előírtaknak, ekként azt el kellett volna utasítani. Sérelmezték, hogy az első fokon egyesbíró helyett tanácsban eljárt járásbíróság nem volt törvényesen megalakítva, ezért az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kellett volna helyezni. Kifogásolták továbbá, hogy az eljárt bíróságok a nyomozást megszüntető határozat indokaitól eltérő tényállást állapítottak meg, továbbá vitatták a társtettesi elkövetést figyelemmel arra, hogy más-más elkövetési értékben találta bűnösnek a bíróság a terhelteket. Arra is hivatkoztak még, hogy törvénysértő büntetés kiszabására került sor, továbbá, hogy a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalmat megsértette. A pótmagánvádló jogi képviselője útján 2018. április 25-én és 2018. június 5-én benyújtott beadványában a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. III. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] Előrebocsátja a Kúria, hogy a korábbi Be. 423. §
(2)bekezdése és a Be. 659. §
(2)bekezdése alapján egyaránt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell a felülvizsgálati indítványt elbírálni. Ugyanakkor rögzíthető, hogy amint az alább, a hivatkozott jogszabályhelyekből következik - úgy a korábbi Be., mit a hatályos Be. szerint egyaránt alaptalan az indítvány. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.
- §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be.
- §
(1)bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont], illetve ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, vagy a Btk. más szabályainak megsértésével [Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont] szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően sorolja fel [Be. 649. §
(2)bekezdés a)-d) pont]. [14] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért a kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések közömbösek. [15] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [16] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [17] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján valóban - a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból is vizsgálandó - felülvizsgálati ok a Be. 608.§
(1)bekezdés e) pontjára figyelemmel a Be. 567. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés, és az eljárás megszüntetését eredményezi, ha a vádirat nem, vagy hiányosan tartalmazza a Be. 422. §
(1)bekezdésében írt elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan. [18] A korábbi Be. 2. §
(1)bekezdése szerint a bíróság ítélkezése során törvényes vád alapján jár el, a 2. §
(2)bekezdése szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. [19] A benyújtott vád alaki és tartalmi törvényessége (alanyi és tárgyi meghatározottsága és személyre konkretizáltsága) kapcsán kifogás, illetve kétség nem merülhetett fel. Eszerint a vádemelésre jogosult pótmagánvádló jogi képviselője útján törvényes határidőben mindkét terhelttel szemben kezdeményezte a járásbíróságon az eljárás lefolytatását. A vádindítvány tényállásában kellő részletességgel szerepel a terheltek cselekvősége, miszerint a sértett megtévesztésével, 2014 augusztusa és
- április 7-e között vállalkozásuk jövedelmező működésére kértek kölcsön pénzt rövid lejáratra, miközben az általuk hivatkozott munka nem folyt, illetve 2015 elejétől a hivatkozott cég sem működött. Állításaik alátámasztására valótlan tartalmú okiratokkal tartották a sértettet tévedésben. Ily módon a 2014 augusztusától 2014 októberéig terjedő időszakban az I. rendű terhelt 1.347.000 forintot, majd 2014 október-novemberétől
- április 7-ig a két terhelt közösen 17.390.600 forintot szerzett. A kölcsön visszafizetése nem állt szándékukban, de arra anyagi lehetőségük sem volt. [20] A jelen ügyben a törvényes vád hiányáról nincs szó. A pótmagánvádló által jogi képviselője útján benyújtott pótmagánvád azonosításra alkalmas módon megjelöli a terhelteket, pontosan leírja a vád tárgyává tett cselekményt, tartalmazza annak Btk. szerinti minősítését, továbbá a terheltek büntetőjogi felelősségre vonására vonatkozó indítványt, valamint a bizonyítási eszközöket. Ekként érdemi elbírálásra alkalmas és egyaránt megfelel a cselekmény elbírálása idején irányadó korábbi Be.
- §-ában,
- §
(2)bekezdésében és
- §-ban a törvényes váddal szemben, valamint a Be.
- §
(1)bekezdésére és a Be. 793. §
(2)bekezdésére figyelemmel a Be. 422. §
(1)bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint
(2)bekezdés a) pontjában a pótmagánvádló által benyújtott vádindítvánnyal szemben támasztott legszükségesebb követelményeknek. [21] A bíróságnak ki kell merítenie a vádat, és annak keretein túl nem terjeszkedhet, azonban nem a vád szerinti minősítés köti, hanem a vád tárgyává tett tények köre. Emiatt a bíróság már a tárgyalás előkészítése során, de a bizonyítási eljárás befejezését követően is megállapíthatja a vádtól eltérés lehetőségét [korábbi Be. 270. §
(1)bekezdése és 321. §
(4)bekezdése; illetve a Be. 495. §
(1)bekezdés b) pont és Be.
- §-a]. [22] A jelen ügyben a vádindítvány minősítése szerint legfeljebb 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult eljárásban már a tárgyalás kitűzésére úgy került sor, hogy a bíróság nem egyesbíróként, hanem ülnökök közreműködésével, tanácsban kívánt eljárni. Erre egyéb ok, mint hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény a vádbeli minősítésnél súlyosabb megítélésű lehet, nem szolgált. Kétségtelen, hogy formálisan nem hozott végzést a járásbíróság, amelyben kimondta volna a vádtól eltérés lehetőségét, ez azonban nem eredményez abszolút eljárási szabálysértést és az alapeljárás során kifogás alá sem esett. A vádindítványból kitűnik a súlyosabb minősítést megalapozó rendszeres haszonszerzésre törekvés, mint üzletszerű elkövetési mód. Következésképpen nem kétséges, hogy a vád tárgyát képező és helyes minősítés mellett 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatti eljárásban a bíróság törvényesen járt el tanácsban, így az az abszolút hatályon kívül helyezésre okot adó körülmény, miszerint ne lett volna törvényesen megalakítva, nem valósult meg. [23] Az irányadó tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy az I. rendű terheltnek felrótt magasabb elkövetési érték abból fakad, hogy a folytatólagos bűncselekmény részcselekményeit 2014 augusztusa és októbere között 1.347.000 forintra önálló tettesként valósította meg. Ezt követően a terheltek a cselekményüket egymás tevékenységéről tudva, közösen követték el 17.390.600 forint kárt okozva. A szándékegységben történt elkövetés miatt a cselekmény társtettesi elkövetéskénti minősítése törvényes. [24] Alaptalanul kifogásolja az indítvány, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetését követően az ügydöntő határozat ellen nem arra jogosult személy [korábbi Be.
- §
(1)bekezdés c) pont] jelentett be fellebbezést, mivel a pótmagánvádló helyett jogi képviselője tett nyilatkozatot. A tárgyaláson együttesen jelenlévő pótmagánvádló és jogi képviselője közös nyilatkozataként került jegyzőkönyvezésre, hogy mindketten fellebbezni kívánnak az elsőfokú ítélet ellen, így a perorvoslatot helytállóan fogadta el a másodfokú bíróság a pótmagánvádlótól származónak. Egyébiránt a jelenleg hatályos Be. 809. §
(1)bekezdés értelmében az elsőfokú bíróság ítélete ellen a pótmagánvádlón kívül a pótmagánvádló hozzájárulásával jogi képviselője is fellebbezésre jogosult. [25] Sérelmezte az indítvány abszolút hatályon kívül helyezési okként a súlyosítási tilalom megsértését is. Ezzel kapcsolatban rámutat a Kúria, hogy a pótmagánvádlónak a törvény fellebbezési jogot kizárólag a terhelt terhére biztosít [korábbi Be. 324. §
(2)bekezdés II. fordulata - Be. 809. §
(3)bekezdése]. Ekként fogalmilag kizárt, hogy a pótmagánvádló által bejelentett joghatályos fellebbezés esetén a másodfokú bíróságot kötné a súlyosítási tilalom (korábbi Be.
- § - Be.
- §). A jelen esetben a pótmagánvádlói fellebbezés kifejezetten meg is jelölte a fellebbezés irányát, miszerint a perorvoslat súlyosbítás iránt került bejelentésre. Így a kiszabott büntetés súlyosításának másodfokon nem volt törvényi akadálya. [26] A terheltek cselekményének üzletszerűen elkövetett csalás bűntettekénti minősítése törvényes, s a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés sem törvénysértő. A kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés mértéke mindkét terheltnél megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, s a velük szemben kötelezően alkalmazott vagyonelkobzás mértéke ugyancsak törvényes. Így ezen felülvizsgálati okból sincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. [27] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat mindkét terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [28] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében, figyelemmel a Be. 617. §-ára a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [29] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- október
- Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ