← Magyarország

Pf.20037/2018/7 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.037/2018/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Szántó Anett pártfogó ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Szabó Zoltán jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alperes ellen közhatalom gyakorlása során okozott személyiségi jogsértés miatti sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a ... Törvényszék
  2. november
  3. napján kelt 5.P.20.344/2016/
  4. számú ítélete ellen a felperes által
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 29.038 (huszonkilencezerharmincnyolc) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díja a felperes terhére esik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes és B M élettársi kapcsolatából
  6. január
  7. napján született Sz V utónevű gyermek a ... Városi Bíróság P.20.808/2007/
  8. számú végzésével jóváhagyott egyezség értelmében az anyánál került elhelyezésre, aki így a szülői felügyeleti jogokat is gyakorolja. A felperes 2009 januárja óta Nban él, azóta gyermekével a kapcsolatot jellemzően interneten (viber és skype útján) tartja. A felperes és a gyermek közötti kapcsolattartás évek óta konfliktusokkal terhelt. A felperes folyamatosan végrehajtási eljárásokat kezdeményez az elmaradt kapcsolattartások pótlására, a hatósági eljárásokkal szemben azonban a gyermeknek ellenérzései vannak. A I.rendű alperes kijelölés folytán 2015-
  9. években járt el a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartási ügyekben. A I.rendű Járási Hivatala .../2012-2/
  10. számú határozatával a folyamatban lévő hét végrehajtási ügyben a gyámhatósági eljárásokat felfüggesztette, és a felek közötti viták lezárása és a megfelelő együttműködés kialakítása érdekében közvetítői eljárást rendelt el. A felperes a ... Megyei Kormányhivatallal szemben a kapcsolattartási ügyekkel összefüggésben pert indított a tisztességes eljáráshoz, az ügy észszerű időn belüli befejezéséhez való joga és emberi méltósága megsértése miatt. A bíróság a keresetet jogerős ítéletével elutasította. A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes súlyosan megsértette az eljárás észszerű határidőn belüli befejezéséhez való jogát, továbbá a tisztességes és hatékony eljáráshoz, a jogérvényesítéshez, a kapcsolattartáshoz, az emberi méltósághoz és a családi élet tiszteletben tartásához való jogát azáltal, hogy az apai kapcsolattartás zavartalansága érdekében nem tette meg a szükséges intézkedéseket, késlekedett a végrehajtási kérelmek elbírálásával, a bántalmazó szülőt nem jelentette fel, az alperes elsőfokú hatósága elutasította a gyermekével skypeon történő kapcsolattartás engedélyezése iránti kérelmét, és azt csak a másodfokú hatósága engedélyezte, az eljárás során a gyermek személyes meghallgatását rendelte el, továbbá függő hatályú végzéséket hozott ahelyett, hogy a kapcsolattartást biztosította volna az anyával szemben, aki a gyermeket ellene nevelte. Sérült az értesítéshez fűződő szülői joga, továbbá az alperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét is, amikor hátrányára egyoldalú eljárást folytatott le. Kérte az alperesnek bocsánatkérésre kötelezését, a további jogsértéstől való eltiltását és 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését. Indítványozta, hogy a bíróság a kiskorú gyermeket II. rendű felperesként vonja perbe és rendeljen ki részére eseti gyámot. Keresetét az Alaptörvény VI., XVI., XXIV. cikkére, a Polgári törvénykönyvről szóló
  11. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:
  12. és
  13. §-ára, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  14. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2.§ és 4.§-ára, a Polgári perrendtartásról szóló
  15. évi III. törvény (a továbbiakban:
  16. évi Pp.) 2.§

(1)bekezdésére, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
  1. évi CXXV. törvényre (a továbbiakban: Ebktv.) alapította. Hangsúlyosan hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága ... kontra ... ügyben hozott döntésére, amely szerint a kapcsolattartás elmaradását látva a hatóságoknak minden hatékony intézkedést meg kell tenniük a találkozás elősegítése érdekében. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes elmulasztotta annak egyértelmű és pontos megjelölését, hogy mely alperesi határozat, magatartás vagy mulasztás folytán, mikor és milyen jogsérelmet szenvedett el. Állította, hogy eljárása során az irányadó jogszabályokat mindenkor betartotta, azt is hangsúlyozva, hogy egy esetleges eljárási szabálysértés sem jelenti feltétlenül a felperes személyiségi jogainak megsértését. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és a felperest 25.000 forint elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolása szerint egy nem működő kapcsolattartást rendezése során sokkal célravezetőbb a felek meggyőzése, mint a kényszerítés, ezért helyesen járt el az alperes, amikor - a felek beleegyezésével - közvetítői eljárást rendelt el, és erre tekintettel a végrehajtási eljárásokat felfüggesztette. A felperes nem bizonyította, hogy az alperes eljárása során apai státuszára figyelemmel hátrányos megkülönböztetés érte, a gyermek személyes meghallgatására nem az alperes eljárásában került sor, az anya részéről történt bántalmazására pedig adat nem merült fel. Nem jelölte meg a felperes, hogy az alperes melyik eljárásban, milyen határidőt mulasztott, az általánosságban megjelölt sérelmei pedig érdemben nem voltak vizsgálhatóak. Utalt rá, hogy személyiségi jogi vagy kártérítési perben egyébként sincs mód a közigazgatási eljárásban hozott döntések felülbírálata. Hangsúlyozta, hogy a felperes a gyermeknek nem törvényes képviselője, ezért a II. rendű felperesként történő perbeállítására vonatkozó nyilatkozatot nem tekintette joghatályosnak. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben, annak megváltoztatása és keresetének teljesítése érdekében a felperes fellebbezett. Másodlagosan kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását. Fellebbezésében - részletesen megismételve az elsőfokú eljárásban kifejtett érveit - hivatkozott a I.rendű alperes .../
  2. számú tájékoztatására, amely szerint a felügyeleti vizsgálat az alperes eljárása során hiányosságokat észlelt. Kiemelte, hogy nyilvánvalóan lényeges eljárási szabálysértés a harminc napos ügyintézési határidő elmulasztása, különös tekintettel arra, hogy a kiskorú veszélyeztetettsége miatt az alperesnek a Ket. 33.§
(2)bekezdése értelmében soron kívül kellett volna eljárni. Kérte figyelembe venni az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya .../2017/GYERGYÁM számú tájékoztatását, amely szerint a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárásban függő hatályú végzés meghozatalára nem kerülhet sor. Hangsúlyozta, hogy a gyermek szuicid veszélyeztetett, négy tantárgyból bukik, mely körülmények a hivatalok tétlenségére és az anya nevelési hibáira vezethetők vissza. Kifogásolta, hogy az anya nem reagált a közvetítő megkeresésére, emiatt a közvetítő eljárás elrendelése észszerűtlen és értelmetlen időhúzás volt, a
  1. év óta folyó polgári perek részleteibe pedig beavatta a gyermeket, ezzel is veszélyeztetve a fejlődését. Sérelmezte, hogy a kiskorú gyermek részére eseti gyám kirendeléséről nem gondoskodott a gyámhatóság, az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását pedig tévesnek találta, hogy a ... Megyei Kormányhivatal ellen a tisztességes eljáráshoz és az ügy észszerű határidőn belül történő befejezéséhez való joga, valamint emberi méltósága megsértése miatt indított eljárás jogerősen a kereset elutasításával zárult. Előadta, hogy felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, és az ügy jelenleg a Kúria előtt van folyamatban. Csatolta a I.rendű alperes .../
  2. számú felügyeleti eljárásban hozott megállapításait, a gyermek félévi érdemjegyeit, és a hetedik osztályos gyermekre vonatkozó naplóbejegyzéseket tartalmazó okiratokat, valamint a közvetítő megkeresését. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó fellebbezési kérelmét azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság az elébe tárt okirati bizonyítékok értékelését mellőzte, és ezzel az
  3. évi Pp. 221.§
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségét megsértette. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes általánosságban sérelmezte az alperes tevékenységét, nem jelölt meg konkrét jogsértő tevékenységet, magatartást vagy mulasztást. Útiköltségének és jogtanácsosi munkadíjának megállapítását 29.038 forintban kérte. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ügy érdemi elbírálásához szükséges okiratokat vizsgálat tárgyává tette, és azok értékelésével indokát adta annak, hogy a felperes keresetét miért nem találta megalapozottnak. Az 1952. évi Pp. 221.§
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettség olyan fokú elmulasztása nem volt megállapítható, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését szükségessé tette volna. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben bírálta felül, és ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészítette ki: A ... Városi Bíróság a
  1. június
  2. napján kelt és ugyanakkor jogerőre emelkedett P.20.808/2007/
  3. számú végzésével jóváhagyta a szülők egyezségét, amely szerint a felperes és B M élettársi kapcsolatából
  4. január
  5. napján született Sz V utónevű gyermek az anya nevelésébe és gondozásába került. Az apa és a gyermek közötti kapcsolattartást olyan módon szabályozták, hogy az apa jogosult a gyermekkel minden páratlan hétvégén szombat 9 órától vasárnap 19 óráig, valamint minden héten kedden és csütörtökön délután 15 órától 19.30 óráig kapcsolatot tartani. Rendkívüli kapcsolattartás illette meg az apát az ünnepek (húsvét, pünkösd, karácsony) másnapján 9-19 óráig, valamint nyáron egy hét időtartamban. A ... Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatala a
  6. július
  7. napján kelt .../
  8. számú határozatával a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartást újraszabályozta. A folyamatos kapcsolattartás tekintetében
  9. szeptember hónaptól kezdődően az apa jogosult a gyermekkel minden hónap első hétvégéjén péntek délután 17 órától vasárnap délután 17 óráig kapcsolatot tartani az elvitel jogával, melynek helyszíne az apa magyarországi tartózkodási helye. Időszakos kapcsolattartás tekintetében az apa jogosult a páros ünnepek második napján (húsvét hétfő, pünkösd hétfő) 9 órától 17 óráig, az őszi, téli és tavaszi iskolai tanítási szünetek második felében, valamint a nyári iskolai tanítási szünetben egy hét időtartamban a kezdő nap 9 órától az utolsó nap 17 óráig kapcsolattartásra. Az időszakos kapcsolattartáson belül a karácsonyi tanítási szünetben az apa minden év december
  10. napján 9 órától december
  11. napján 17 óráig jogosult kapcsolattartásra. A
  12. karácsonyi kapcsolattartásnál és azt követően a gyermek már külföldre is vihető. A nyári időszakos kapcsolattartást újraszabályozta a ... Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatala a
  13. április
  14. napján kelt .../
  15. számú határozatával olyan módon, hogy az apa jogosult a nyári iskolai tanítási szünetben két hét egybefüggő kapcsolattartásra tartózkodási helyén a kezdő nap 9 órától az utolsó nap 19 óráig. A felperes kérelme alapján az Emberi Erőforrások Minisztere a
  16. május
  17. napján kelt 104310/
  18. számú végzésével a felperes kapcsolattartás végrehajtási kérelmeiben a másodfokú eljárás lefolytatására a I.rendű alperest jelölte ki, amely a
  19. június
  20. napján kelt ZAC/100/749-3/
  21. számú végzésével az elsőfokú eljárás lefolytatására a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró I.rendű alperes ... Járási Hivatalát jelölte ki. A I.rendű alperes ... Járási Hivatalánál
  22. június
  23. napján indult eljárásban a felperes a nyári időszakos kapcsolattartás megváltoztatását, és egy hónap egybefüggő kapcsolattartás biztosítását kérte. Kérte továbbá az elmaradt
  24. áprilisi folyamatos kapcsolattartás végrehajtását, majd kérelmét
  25. április
  26. napján kiegészítette azzal, hogy a skype-on és viberen történő kapcsolattartásra is jogosítsa fel a gyámhatóság minden hét kedden, csütörtökön és vasárnap 19 órától 19 óra 30 percig. A I.rendű alperes ... Járási Hivatala
  27. augusztus
  28. napján .../
  29. szám alatt a nyári időszakos kapcsolattartás újraszabályozása tárgyában úgy határozott, hogy a felperes jogosult a gyermekkel heti egy alkalommal viberen kapcsolatot tartani előre egyeztetett, a gyermek iskolai elfoglaltságához és napirendjéhez igazodó időpontban és időtartamban. A nyári időszakos kapcsolattartás újraszabályozására és skype-on történő kapcsolattartás szabályozására irányuló további kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a kapcsolattartásra vonatkozóan egyekben a ... Járási Gyámhivatal .../
  30. számú és a ... Járási Gyámhivatal .../
  31. számú határozata az irányadó. Az eljárás során a I.rendű alperes ... Járási Hivatala
  32. június
  33. napján kelt végzésével belföldi jogsegély keretében megkereste a ... Kormányhivatal ... Járási Hivatalát az anya és a gyermek meghallgatása érdekében. A meghallgatásra
  34. július
  35. napján került sor, melynek során a gyermek úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne a felperesnél egy hétnél többet eltölteni, nem szeretne vele skype-on és viberen kapcsolatot tartani, szeretné, ha az ügy már véget érne és nyugalma lenne. Az anya a meghallgatás során elmondta, hogy a
  36. július 6-tól július 12-ig tartó egyhetes időszakos kapcsolattartáson probléma nem volt, a gyermek jól érezte magát. A felperes fellebbezése folytán eljárt I.rendű alperes mint másodfokú hatóság a
  37. november
  38. napján kelt .../
  39. számú határozatával az elsőfokú döntést a fellebbezéssel érintett körben megváltoztatta, és úgy rendelkezett, hogy az apa jogosult a gyermekkel heti két alkalommal, csütörtöki napon 19 órától 19.30 óráig terjedő időtartamban viber, míg vasárnapi napon 19 órától 19 óra 30-ig skype útján történő, személyes találkozás nélküli kapcsolattartásra. Kimondta, hogy a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a meghiúsult kapcsolattartást követő napon kell pótolni. Elrendelte, hogy a kapcsolattartásra kötelezett szülő, B M a fenti időpontokban köteles a kapcsolattartás lebonyolítására szolgáló technikai eszközt üzemkész állapotban tartani. Egyebekben az elsőfokú döntés rendelkezéseit irányadónak tekintette. A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  40. április
  41. napján kelt 4.K.27.448/2015/
  42. számú ítéletével a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetét elutasította. A felperes panasza folytán a I.rendű alperes felügyeleti eljárást folytatott le a I.rendű alperes ... Járási Hivatalának a felperes
  43. október havi folyamatos,
  44. évi őszi időszakos,
  45. november havi folyamatos,
  46. március havi folyamatos,
  47. május havi folyamatos, a
  48. június 5-
  49. napjain, a
  50. szeptember 4-
  51. és szeptember 11-
  52. napjain elmaradt folyamatos kapcsolattartás végrehajtása tárgyában folyamatban lévő eljárások elhúzódása miatt. A másodfokú hatóság
  53. december
  54. napján .../
  55. számon tájékoztatta a felperest a felügyeleti eljárás eredményéről. Az ügyintézési határidők túllépését nem állapított meg, de megfontolásra ajánlotta a felek együttes meghallgatását és a belföldi jogsegélykérelem teljesítésének elmaradása esetén a Ket. 26.§
(7)bekezdésében foglaltak alkalmazását. A I.rendű alperes ... Járási Hivatala a 2016. január 22. napján kelt .../2016. számú végzésével a szülők előzetes írásbeli beleegyezésével felkérte a ... Gyermekvédelmi Központi és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetőjét, hogy a ... Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat közvetítője megfelelően működjön közre a felek közötti vitát lezáró megállapodás biztosításában, a szülők közötti megfelelő együttműködés kialakításában és a különélő szülő jogainak biztosításában. A közvetítői eljárás lefolytatása érdekében a gyámhatóság az apai kapcsolattartás végrehajtása ügyében az előtte folyamatban lévő .../2015. ügyiratszámú (2014. októberi folyamatos, 2014. őszi időszakos, 2014. novemberi, 2015. márciusi folyamatos), a .../2015. ügyiratszámú (2015. május 1-3.), a .../2015. ügyiratszámú (2015. június 5-június 7.), a .../2015. ügyiratszámú (2015. szeptember 4-6. és szeptember 11-13.), a .../2015. ügyiratszámú (2015. november 6-8., 2015. november 29. és 30.), a .../2015. ügyiratszámú (2015. december 6. és december 13.), a .../2015. ügyiratszámon indult, de .../2016. ügyiratszámon folyamatban lévő (2015. december 20., 24., 27.) gyámhatósági eljárásokat felfüggesztette azzal, hogy azokat a közvetítői eljárás befejezésekor, de legkésőbb két hónap, vagy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet (továbbiakban: Gyer.) 30/C.§
  1. c)pont
  2. cb)alpontja szerinti esetben négy hónap múlva folytatja. A kijelölt közvetítő felvette a kapcsolatot a szülőkkel, azonban a személyes találkozóra nem került sor, így a közvetítői eljárás sikerre nem vezetett. Az elsőfokú gyámhivatal több ízben is függő hatályú végzést hozott a felperes végrehajtási kérelmeinek elintézése során. 2016. január 29. napján .../2016. szám alatt úgy rendelkezett, hogy amennyiben 2016. március 28. napjáig az ügy érdemében nem dönt, 10.000 forint megfizetése iránt intézkedik a kérelmező felperes részére a 2015. december 4-6., 2016. január 1-3-i folyamatos, valamint 2016. január 10. és 17. napokon skype-os kapcsolattartásra vonatkozó apai kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelme tárgyában. A 2016. február 16. napján .../2016. számon indult közigazgatási hatósági eljárásban úgy rendelkezett, hogy amennyiben 2016. április 16. napjáig az ügy érdemében nem dönt, a felperes részére 10.000 forint megfizetése iránt intézkedik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2016. február 18. napján kelt 84-4/2016. számú,végzésével kiskorú felperes V nevű gyermek számára eseti gyám kirendelése és az apai kapcsolattartásra vonatkozó összes ügyének intézésére a ... Megyei Kormányhivatalt jelölte ki, és a I.rendű alperes Járási Hivatalát, mint elsőfokú hatóságot a további eljárásból kizárta. A felperes feljelentése nyomán a ... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya .../2016.bü. szám alatt 2016 februárjában nyomozást folytatott az anyával szemben a kapcsolattartás akadályozása miatt. A perbeli időszakban a nehézségek ellenére volt kapcsolat a felperes és a gyermek között, így 2015 júliusában egy hét időtartamban a személyes kapcsolattartás megvalósult, ezt követően - bár kihagyásokkal, de - interneten, viberen és skype-on keresztül tartottak kapcsolatot. A tényállás fenti kiegészítése mellett is egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetet elutasító érdemi döntésével. A felperes keresetét arra alapította, hogy az alperes eljárási késedelme, illetve nem kellően hatékony eljárása miatt sérült az eljárás észszerű határidőn belüli befejezéséhez, továbbá a tisztességes és hatékony eljáráshoz, valamint a jogérvényesítéshez fűződő joga, e jogsértések folytán különélő gyermekével nem tudott kapcsolatot tartani, ezért az emberi méltósághoz, a kapcsolattartáshoz, és a családi élet tiszteletben tartásához való személyiségi jogának sérelme is megállapítható. A Ptk. perbeli időszakban hatályos 2:42.§
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A
(2)bekezdés szerint az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. Az emberi méltóság az egyéni tulajdonságoktól függetlenül minden embert megillető korlátozhatatlan, általános személyiségi jog, olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható [8/
  1. (IV. 23.) AB határozat, 23/
  2. (X. 31.) AB határozat, 34/
  3. (VI. 1.) AB határozat]. Az emberi méltóságot az a tevékenység vagy mulasztás sérti, amely megkérdőjelezi a jogosult emberi mivoltát, megtagadja azt a minimális tiszteletet, amely az embert pusztán emberi minősége alapján megilleti, amely a személyt megalázza (BH
  4. 266.), lealacsonyítja (BDT
  5. 1466.), illetőleg az emberi jogok által megtestesített alapvető emberi értékek megsemmisítésére irányul (EBH
  6. 2197.). A Ptk. 2:51.§
(1)bekezdése szerint, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását [
  1. a)pont], a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől [
  2. b)pont], azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot [
  3. c)pont]. A Ptk. 2:52.§
(1)bekezdése kimondja, hogy akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A
(2)bekezdés szerint a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A Ptk. 6:518.§-a értelmében a törvény tiltja a jogellenes károkozást. A 6:519 §-a szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A 6:548.§
(1)bekezdése szerint közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával, vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható. A Ket. 4.§
(2)-
(3)bekezdései értelmében a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti, és a nem jogszabályszerű eljárása következtében személyiségi jogában megsértett jogalany számára sérelemdíjat fizet. A perbeli esetben a felperes a személyiségi jogsértés objektív szankciói mellett sérelemdíj iránti igényt is előterjesztett, amely a közigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősségi rendszer alapján ítélendő meg. Ennek megfelelően a felperesnek azt kellett bizonyítania, hogy az alperes jogellenes tevékenységével vagy mulasztásával okozati összefüggésben személyiségi joga sérült, valamint fennállnak a Ptk. 6:548.§
(1)bekezdésében rögzített speciális feltételek is. A Ket. 4.§
(1)bekezdése szerint az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. Az ügyintézési határidőt a Ket 33.§-a határozza meg, míg elmulasztásának szankcióit rögzíti a Ket. 33/A.§-a. Előre bocsátja a másodfokú bíróság, hogy a közigazgatási eljárásra irányadó ügyintézési határidő elmulasztása sértheti a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot (Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése), amely azonban nem eredményezi feltétlenül a magánjog által védett személyiségi jog sérelmét. A tisztességes eljáráshoz való jog esetén az állam intézményvédelmi kötelezettségei hangsúlyosak, amelyben az fejeződik ki, hogy az állam nyújtson garanciákat általában véve az állami közreműködés mellett zajló eljárások megfelelő funkciójú megvalósulása érdekében. Ez a jog tehát elsődlegesen nem az emberi individuumból fakad, hanem egyéb - az állam, a szervezetek és az egyén viszonylatában meghatározható - értékek megóvását, illetve érvényesülését szolgálja (BDT
  1. 3337.) Az ügyintézési határidő túllépése kivételesen, és csak akkor eredményezheti a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben a személyiségi jog megsértését, ha az érintett eljárással összefüggésben a felperes személyiségének lényegi vonását éri sérelem, személyisége szabad kibontakoztatása, érvényesülése korlátozódik az eljárási késedelem miatt. A gyermekkel való kapcsolattartás a személyiségi lét alapvető megnyilvánulása, így az eljárási késedelem személyiségi jogsértő volta ezzel összefüggésben vizsgálható (Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.094/2016/5.). A perbeli időszakban az alperes előtt a kapcsolattartás újraszabályozása iránti eljárás mellett az elmaradt kapcsolattartások pótlása érdekében hét végrehajtási eljárás volt folyamatban. Az eljárásokat kezdeményező felperes többszöri bírói felhívás ellenére sem jelölte meg, hogy az ügyintézési késedelem vagy határidő-túllépés pontosan melyik eljárásban, mikor következett be, csupán általánosságban hivatkozott az alperes mulasztására. Jogi képviselője ugyancsak bírói felhívásra úgy nyilatkozott, hogy ügyintézési késedelmet a csatolt közigazgatási iratok alapján nem tud megjelölni. A felügyeleti vizsgálat nyomán adott tájékoztatás is azt rögzíti, hogy ügyintézési késedelem az alperes elsőfokú hatóságát nem terheli, a másodfokú hatóság kizárólag az eljárás további felgyorsítása érdekében tett ajánlásokat. A bíróságnak pedig nyilvánvalóan nem feladata az általánosságban megjelölt kérelem nyomán valamennyi eljárás minden mozzanatának vizsgálata a felperes által megjelölni elmulasztott késedelem feltárása érdekében. A felperes személyiségi jogai megsértésének megállapítását és jogkövetkezményeinek alkalmazását az észszerű és hatékony ügyintézés elmulasztására hivatkozással is kérte. Konkrét jogsértésként jelölte meg, hogy az alperes elsőfokú hatósága - bár maga is megállapította, hogy az apai kapcsolattartás zavartalan megvalósulása évek óta problémát jelent - .../
  2. számú végzésével a végrehajtási eljárások felfüggesztése mellett közvetítői eljárást rendelt el, elutasította a gyermekével skype-on történő kapcsolattartás engedélyezése iránti kérelmét és azt csak a másodfokú hatóság engedélyezte, az eljárás során a gyermek személyes meghallgatását rendelte el, a bántalmazó szülőt nem jelentette fel, nem rendelt ki eseti gyámot a gyermek részére, továbbá függő hatályú végzéseket hozott. Az alperes elsőfokú hatóságának .../
  3. számú végzése hét kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelem tárgyában folyamatban lévő ügyet érintett: a .../
  4. ügyiratszámú (2014 októberi folyamatos,
  5. őszi időszakos,
  6. novemberi,
  7. márciusi folyamatos), a .../
  8. ügyiratszámú (
  9. május 1-3.), a .../
  10. ügyiratszámú (
  11. június 5-június 7.), a .../
  12. ügyiratszámú (
  13. szeptember 4-
  14. és szeptember 11-13.), a .../
  15. ügyiratszámú (
  16. november 6-8.,
  17. november
  18. és 30.), a .../
  19. ügyiratszámú (
  20. december
  21. és december 13.), a .../
  22. ügyiratszámon indult, de .../
  23. ügyiratszámon folyamatban lévő (
  24. december 20., 24., 27.) eljárásokat. A Gyer. 30/A.§
(1)bekezdése értelmében a gyámhatóság közvetítői eljárást a kapcsolattartás rendezésével, a kapcsolattartás végrehajtásával és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggésben a felek együttes kérelmére vagy hivatalból rendelhet el. A közvetítői eljárásban a közvetítő a gyermek érdekének megfelelően segíti elő a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozását. Az alperes közvetítői eljárást elrendelő határozata a felperes hivatkozásával szemben nem csak azt rögzíti, hogy az apai kapcsolattartás zavartalan megvalósulása évek óta problémát jelent, hanem arra is kitér, hogy miután ezalatt az időtartam alatt a szülők a kialakult helyzeten javítani nem tudtak, így a hosszú távú megoldás érdekében indokolt a közvetítői segítség igénybevétele. A közvetítői eljárás lefolytatásával mindkét fél egyetértett, kifejezetten vállalta az eljárásban való részvételt, így az alperes által alkalmazott intézkedés - annak hangsúlyozása mellett, hogy a családi konfliktusok rendezése sokkal hathatósabban történhet meg a felek egyetértésével, mint a hatóság által alkalmazott szankciókkal - amellett, hogy a Gyer. 30/A.§
(1)bekezdésének, illetve
(2)bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelt, szükségtelennek és célszerűtlennek sem tekinthető. Az a körülmény pedig, hogy a közvetítői eljárás utóbb eredményre nem vezetett, az intézkedést jogszerűtlenné nem teszi. Alaptalanul tekintette a jogérvényesítéshez fűződő joga megsértésének a felperes, hogy az alperes elsőfokú hatósága a skype-on történő kapcsolattartás iránti kérelmének nem adott helyt, a másodfokú hatóság ugyanis ebben a vonatkozásban kérelmének megfelelően változtatta meg az elsőfokú határozatot. A jogorvoslat lényege éppen az, hogy az elsőfokú döntés esetleges hibái, hiányosságai másodfokon korrigálhatóak legyenek. Nem kifogásolható, hogy az alperes elsőfokú hatóságának megkeresésére a ... Járási Gyámhivatal Gyámügyi Osztálya 2015. július 16. napján meghallgatta a gyermeket. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 128.§
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeket is. A nyári időszakos kapcsolattartás kérdésében a tizenegy éves gyermek ítélőképesnek tekinthető, a kérdés lényegét, annak jelentőségét nyilvánvalóan képes megérteni. Nem teszi indokolatlanná a meghallgatást dr. I Z igazságügyi pszichológus szakértő
  1. május
  2. napján kelt véleményének az a megállapítása sem, hogy a hivatali eljárásokba való bevonás nem szolgálja a gyermek érdekét. A szakértői vélemény ugyanis hangsúlyozza, hogy leginkább a szülők közti feszült viszony, az egyetértés hiánya az, amely a gyermek számára megterhelő. Sérelmezte a felperes, hogy nem rendelt ki az alperes a gyermek részére eseti gyámot, de nem jelölte meg, hogy pontosan melyik eljárásban, a Gyer. 130/A.§
(1)bekezdésében meghatározott milyen ok tette volna szükségessé az eseti gyám kirendelését. A gyermek anya általi bántalmazásával kapcsolatban a felperes konkrétumot nem jelölt meg, amelynek jelentősége azért nem volt, mert a felperes által hiányolt büntető eljárás a felperes feljelentése alapján a ... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya előtt .../2016.bü. szám alatt megindult. Kifogásolta a felperes, hogy a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárásokban az alperes függő hatályú végzéseket hozott. A Ket. 71/A.§-a szerinti függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik többek között arról, hogy az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni [
  1. a)pont], a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól [
  2. b)pont], a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti [
  3. c)pont], ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság az ügy érdemében nem dönt és az eljárást nem szünteti meg. Kétségtelen, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának tájékoztatása szerint a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárásban függő hatályú végzés meghozatalára nem kerülhet sor, mert a kapcsolattartás kérdésében a gyámhatóság az érdemi döntést az alapeljárásban hozza meg, a végrehajtási eljárásban a az alapeljárásban megállapított joggyakorlást kell elősegíteni, illetve kikényszeríteni. A perbeli esetben azonban megállapítható, hogy a felperest hátrány nem érte a Ket. 71/A.§
(2)bekezdése
  1. a)és
  2. b)pontjai szerinti tartalommal meghozott függő hatályú végzések folytán, különös tekintettel arra, hogy a végzések meghozatalára 2016. január 29. napján, illetve 2016. február 16. napján került sor, és az alperes csak 2016. február 18. napjáig járt el a felperes által kezdeményezett eljárásokban. Az Ebktv. 8.§
  3. e)pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik, ha a fél az apasága okán részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesült, vagy részesülne. A perben nem merült fel olyan adat, amelyből az következne, hogy a felperes apai státusza miatt részesült kedvezőtlenebb bánásmódban, mint más ügyfél, és ilyet a felperes nem is valószínűsített. A fellebbezés azon hivatkozása pedig, hogy a felperesnek a ... Megyei Kormányhivatal alperes ellen kezdeményezett perében felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős elutasító ítélettel szemben, a jelen per elbírálása szempontjából jelentőséggel nem bírt. A felperes az elsőfokú eljárásban mindvégig hangsúlyosan hivatkozott a ... kontra ... elleni ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletre, amely szerint a kérelmező kapcsolattartási joga érvényesítésének elmaradása az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkében biztosított családi élet tiszteletben tartásához való jog megsértését eredményezheti. A hivatkozott ügy (29.436/05) tényállása azonban a jelen ügytől jelentősen eltérő, ott ugyanis a szülő a gyermekével hosszabb ideig (1999. és 2003. év között) nem tudott kapcsolatot tartani, hasonlóan a felperes által megjelölt, a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.101/2014/7. számú ítélete alapjául szolgáló ügyhöz, ahol a kapcsolattartás egy évig nem valósult meg. A perbeli esetben az alperes mintegy féléves időszakban - 2015. június 16. és 2016. február 18. között - járt el a kapcsolattartás végrehajtásával összefüggő kérelmek intézésében. Nem vitás, hogy a kapcsolattartás nehézkes, problémákkal terhes volt, azonban a felperes és a gyermek közötti kapcsolat nem szakadt meg, 2015 júliusában egy hetet együtt töltöttek, illetve a szülők közötti elektronikus levelezéséből megállapíthatóan interneten keresztül is kapcsolatban voltak. A felperes által hivatkozott személyiségi jogsérelem megállapítását tehát az alperes esetleges ügyintézési késedelme sem alapozhatná meg. Azt is hangsúlyozza a másodfokú bíróság, hogy a családjogi viták rendezésének nem megfelelő eszköze a személyiségi jogok érvényesítése (Kúria Pfv.IV.20.501/2017/3.), a felperesnek az anyával szembeni konfliktusa a közigazgatási hatóságra nem vetíthető ki, az anya esetleges felróható magatartása, a gyermek nem megfelelő tanulmányi előmenetele a hatóság tevékenységének nem tudható be. A perben az alperes jogsértő eljárása, mulasztása, illetve ezzel okozati összefüggésben a felperes személyiségi jogainak sérelme megállapítható nem volt, ezért a személyiségi jogsértés objektív szankcióinak alkalmazását, illetve az alperesnek sérelemdíjban való marasztalását alaptalanul igényelte. Ebből következően szükségtelen volt a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség speciális feltételének (a kár rendes jogorvoslattal vagy a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban való elháríthatatlanságának) vizsgálata is. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az 1952. évi Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes sikertelenül fellebbezett, ezért az 1952. évi Pp. 78.§
(1)bekezdése és a bíróság eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése,
(5)bekezdése és 2.§
(2)bekezdés b) pontja alapján köteles megfizetni az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét, amely 10.000 forint jogtanácsosi munkadíjból és 19.038 forint útiköltségből áll. A felperes pártfogó ügyvédjének díját a kirendelő hatóság határozza meg, annak viseléséről a másodfokú bíróság az 1952. évi Pp. 87.§
(2)bekezdése szerint rendelkezett. A felperes személyes költségmentességére tekintettel a feljegyzett illetéket az állam viseli az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74.§
(3)bekezdése folytán alkalmazandó, a személyes költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§
(1)bekezdése és 14.§-a alapján. Pécs,
  1. július
  2. . Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.