Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.199/2018/
- szám A Győri Ítélőtábla a ... jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. képviselő 1 ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértése iránt indított perében -a Győri Törvényszék
- április
- napján kelt P.20.075/2018/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő részítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. A felperes viseli a fellebbezéssel felmerült költségeit. Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes P Zs házastársa volt. P G
- július
- napján 11 óra 1 perckor az általa vezetett ... frsz-ú Suzuki típusú személygépkocsival Település belterületén, a B-Zs út felől a D kívánt kanyarodni, kanyarodása során nem biztosított elsőbbséget P Zsnak, aki a Cs irányából a H utcán egyenesen haladt kerékpárjával. P Zs intenzív fékezésbe kezdett, a kerékpár kerekeit állóra fékezte, így átesett a kerékpár felett, előbb fejjel az elébe kanyarodó személygépkocsi motorházának tetejére vágódott, majd a földre esett. A baleset során P Zs súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, majd
- július
- napján 8 óra 46 perckor a kórházban elhunyt. Alperes a balesetet okozó gépjármű felelősségbiztosítója. A felperes részítélettel elbírált kereseti kérelmében kérte annak megállapítását, hogy az alperes biztosítottja megsértette a felperes testi és lelki egészséghez fűződő jogát, a teljes, egészséges családban éléshez való jogát és a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő jogát. A felperes hivatkozása szerint a jogsértés megállapítását azért kérte, mivel az a kártérítés megítélésének előfeltétele. A felperes az alperest, mint a károkozó felelősségbiztosítóját perelte. Alperes ellenkérelmében nem vitatta, hogy a kárt az elhunyt közrehatása mellett az alperesi biztosított okozta. Hivatkozása szerint a jogsértés megállapítását csak a tényleges jogsértővel szemben lehet érvényesíteni, az alperesi felelősségbiztosítóval szemben nem. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott részítéletében a felperes személyiségi jogsértés megállapítására irányuló kereseti kérelmét elutasította. Az ítélet jogi indokolása szerint az alperes perbeli legitimációja hiányzik, mivel az alperessel szemben a keresetben megjelölt jog nem érvényesíthető. A bíróságnak kereshetőségi jog fennállását hivatalból is vizsgálnia kell. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy alperes biztosítottja megsértette a felperes testi és lelki egészséghez fűződő jogát, teljes, egységes családban éléshez fűződő jogát, és a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő jogát. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes fellebbezése alaptalan. Az ítélőtábla egyetért az elsőfokú bíróság részítéletének indokaival. A fellebbezésben írtakra tekintettel szükségesnek tartja kiemelni, hogy az
- évi IV. törvény (Ptk.) 84.§
(1)bekezdés a)-e) pontja nem értelmezhető úgy, hogy ahol a jogszabály nem említi a jogsértőt, ott a személyiségi jogsértésre alapított igény a jogsértőn kívüli, más személlyel szemben is érvényesíthető lenne. Az igényt érvényesítő és a kötelezett közötti anyagi jogi kapcsolatot a Ptk. szerint a jogsértés ténye alapozza meg, ennek hiányában az alperes nem rendelkezik az elsőfokú bíróság által is hivatkozott passzív perbeli legitimációval. A 2009. évi LXVII. törvény 12.§-a ezt annyiban módosítja, hogy az a biztosító helytállási kötelezettségét szabályozza, de kizárólag a kártérítési igény és az azt megalapozó felelősségi kérdések körében. Sem e jogszabályhely, sem a Ptk. 84.§
(1)bekezdése nem teremt anyagi jogi kapcsolatot a sérelmet szenvedett fél és a biztosító között a Ptk 84.§
(1)bekezdés a)-d) pontjai szerinti, ún. objektív szankciók vonatkozásában. Az objektív felelősség a Ptk. 84.§
(1)bekezdés a)d) pontja kapcsán nem azt jelenti, hogy a jogsértő és a jogsértésért felelős személye elválhat egymástól, hanem azt, hogy az e pontokban szabályozott szankciók akkor is alkalmazhatók, ha a jogsértő részéről a felelősség szubjektív eleme, a felróhatóság nem állapítható meg. A fellebbezésben hivatkozott kommentár sem tartalmaz e jogértelmezéssel ellentétes álláspontot: abból mindössze az következik, hogy a kártérítési igényt illetően a bíróság nincs elzárva attól, hogy a kártérítési felelősség fennállását illetően - a
- évi LXVII. törvény 12.§-ának megfelelően közbenső ítéletet hozzon. A kizárólag a kártérítési felelősség jogalapjának fennálltát megállapító közbenső ítélet azonban nem azonos a jogalap és az alkalmazott jogkövetkezmény tárgyában hozott részítélettel. A jelen esetben a bíróság nem az alperes helytállási kötelezettsége körébe tartozó kártérítési igény jogalapjáról döntött -ezt közbenső ítéletben tehetné meg- hanem a kereseti kérelemben önálló igényként előterjesztett megállapítási kereset egészéről határozott. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék részítéletét a rPp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült költséget az eredménytelenül fellebbező felperesnek kell viselni a Pp. 78.
(1)bekezdés alapján. Győr,
- október
- Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Szalay Róbert sk. előadó bíró . Ferenczy Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó