Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.045/2018/7/II. A Fővárosi Ítélőtábla ... ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ... ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- október
- napján kelt, 9.G.40.627/2016/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti; fellebbezett részét részben megváltoztatja és az alperes .... számú határozatát hatályon kívül helyezi; a felperes által alperes részére fizetendő perköltség összegét 50.000 (Ötvenezer) forintra leszállítja; ezt meghaladó részében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a pert megszünteti. Az ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes a természetben .... szám alatti lakásingatlan tulajdonosa. Az alperesi ... a felperest nem tag tulajdonostársként tartja nyilván. Az alperes
- július
- napján közgyűlést tartott. A közgyűlés a 12/2014.
- számú határozattal ... választotta ügyvezető elnöknek; .... számú határozattal 5 évre -
- július
- napjáig új elnököt választott; a .... számú határozatát pedig ..., ...et és ... a közgyűlés felügyelőbizottsági tagnak megválasztotta, míg a felügyelőbizottság elnökének ... szavazta meg a közgyűlés.
- évi közgyűlés jegyzőkönyve ugyanezen évben a felperes részére kézbesítésre került. Az alperes
- június
- napján ismételten közgyűlést tartott. A meghívó
- június
- napján kelt, ugyanezen a napon a felperes postaládájába a meghívót bedobták, továbbá az kifüggesztésre került a közgyűléssel érintett lépcsőházakban. A közgyűlés kezdő időpontja a meghívó szerint 17 óra 30 perc volt. Az összehívott közgyűlés napirendi pontjai - többek között - a következőek voltak. - „"Alapszabály"" módosítás, az "Alapszabály" 3.7.
- számú pontja alapján. Határozathozatal; - A
- május 26-ai közgyűlésen tett indítvány alapján a
- szeptember
- és
- július 14-e közötti határozatok felülvizsgálata. Határozathozatal; - A
- szeptember
- és
- július 14-e közötti határozatok felülvizsgálata. Határozathozatal; - A
- szeptember 24-e és
- július 14-e közötti időszakban végzett elnöki munka elfogadásáról döntés. Határozathozatal; A meghívó melléklete volt
- számon az "Alapszabály" módosítási javaslat, továbbá a
- számú melléklet tartalmazta a
- szeptember
- és
- július 14-e közötti időszak közgyűlési határozatainak felsorolását, míg a melléklet a
- július 14-ei .... számú határozatokat tartalmazta. A közgyűlésen 17 óra 30 perckor megállapításra került, hogy az nem határozatképes. Ugyanezen a napon 18 órakor ismételt közgyűlés került megtartásra. Ezen - megismételt közgyűlésen - többek között elfogadásra került az alperesi szövetkezet .... számú határozata, mely szerint a közgyűlés a
- július 14-én megtartott közgyűlés .... számú határozatát (ahol az előzményi közgyűlés ... ügyvezető elnöknek megválasztotta) megerősítette. A .... számú határozattal a .... számú határozatot (ahol a közgyűlés az új elnököt 5 évre,
- július 14-éig megválasztotta) megerősítette. A .... számú határozatával a .... számú határozatát (..., ...et és ... felügyelőbizottsági tagnak, illetőleg ... az FB elnökének megválasztotta) megerősítette. A közgyűlés ezt meghaladó további határozataival az alperes „Alapszabály"-át módosította. A felperes
- augusztus
- napján érkeztetett keresetlevelében a ....; ....; .... számú, az e határozatokat megalapozó ....; ....; .... számú, továbbá a .... számú határozatok bírósági felülvizsgálatát és ennek következményeként azok „megsemmisítését" indítványozta. A kereset jogi indokaként arra hivatkozott, hogy a meghívó hirdetmény útján történő kiküldése és a közgyűlés megtartása között nem telt el az „Alapszabály"-ban megkövetelt legalább 15 nap. Ezt meghaladóan a
- napirendi ponthoz kiküldött meghívó hiányosságára, továbbá az „Alapszabály"-t módosító határozatokkal kapcsolatos szavazás szabálytalanságára is hivatkozott. A felperes az elsőfokú bírósághoz
- sorszámon
- szeptember
- napján érkezett beadványában az alperes által a
- napirendi pontnál „meghozott több határozatának a hatályon kívül helyezését kérte". Álláspontja szerint a határozatok meghozatala az „Alapszabály" 3.7.
- pontjába és a
- évi CXV. törvény
- §
(5)bekezdésébe ütközik. A keresetét ezen beadványában akként pontosította, hogy a „
- június 23-ai, továbbá a
- július 14-ei határozatok hatályon kívül helyezését kéri". Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes ...., .... és a .... számú határozatait hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 57.205 forint perköltséget. Ítéletében az irányadó tényállást meghaladóan ismertette a felperes keresetét és az alperes ellenkérelmét. A felperes keresetét részben találta alaposnak. Határozatának jogszabályi indokaként - többek között - felhívta a Lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény
- §
(1),
(3),
(4)bekezdéseit, valamint a 16. §
(3),
(4)és
(5)bekezdésére, valamint a 4. §
(5)bekezdéseit. A ...., .... és a .... számú közgyűlési határozatokat jogszabálysértőnek találta és ekként hatályon kívül helyezte. Ekörben utalt az Lsztv. 9. §
(1)bekezdésére és rámutatott arra, hogy a közgyűlési meghívó nem tartalmazta a keresettel támadott ezen határozatokkal felülvizsgált ...., .... és .... számú határozatokat, következésképpen ezen határozatok felülvizsgálatáról a közgyűlés nem határozhatott volna, ugyanis a meghívó
- pontja és a
- számú melléklet egybevetéséből az következett, hogy a határozathozatal
- július 14-ei határozatok közül csak az 1-
- számú határozatok felülvizsgálatára vonatkozik. A .... számú határozattal összefüggésben a keresetet elutasította arra utalással, hogy a közgyűlés ekörben - szabályszerűen került összehívásra, míg a .... számú határozatokkal összefüggésben a keresetet azért utasította el, mert a szavazás szabályos volt, hiszen az Lsztv.
- §
(5)bekezdés, továbbá az „Alapszabály" 3.7.
- pontja alapján nincs akadálya annak, hogy szövetkezeti tagok helyett azok meghatalmazottai adjanak le szavazatot az „Alapszabály" módosítása körében. A meghatalmazások alakiságát és tartalmát sem találta sem jogszabályellenesnek, sem „Alapszabály"ba ütközőnek. A
- július 14-ei határozatok körében előterjesztett felperesi keresetet elkésettség okán utasította el. A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, végső formában fenntartott jogorvoslati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az alperesi lakásszövetkezet
- június
- napján megtartott közgyűlésén hozott ...., .... és a .... számú határozatait meghaladó összes határozatának hatályon kívül helyezését indítványozta. A fellebbezési érvelés szerint az alperesi lakásszövetkezet
- június
- napjára hívott össze közgyűlést, a meghívó
- június
- napján kelt és aznap került kifüggesztésre, következésképpen a közgyűlést érvényesen legkorábban
- augusztus
- napján lehetett volna megtartani. Az írásbeli meghívó nem került megküldésre 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt. A jogorvoslati kérelem jogszabályi indokaként az Lsztv.
- §
(1)bekezdését, 16. §
(3)bekezdését, a
- évi V. törvény (Ptk.) 8:
- §-át hívta fel, továbbá utalt a Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgf.47.126/2012/
- számú végzésében kifejtett jogi álláspontra. (A felperes az elsőfokú bíróság illeték körében hozott határozata elleni jogorvoslati kérelmét az elsőfokú bíróság 9.G.40.627/2016/
- számú végzésében foglaltakra figyelemmel nem tartotta fenn.) Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett részének helybenhagyását indítványozta. Kifejtett álláspontja szerint a felperes keresetében a 6/2., 6/3., 6/
- és 7/
- számú határozatok, továbbá a
- július 14-ei 12.,
- és
- számú határozatok hatályon kívül helyezését kérte, ezt meghaladó határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresete meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül. Kiemelte, hogy a közgyűlés összehívása nem volt jogsértő, a meghívók kézbesítését követő
- napra a közgyűlés jogszerűen került összehívásra, hiszen az alapszabály 4.1.
- pontja nem ütközik az Lsztv. előírásaival. A felperes alperes fellebbezési ellenkérelmének ismeretében jogorvoslati kérelmét változatlan tartalommal fenntartotta. Hangsúlyozta a közgyűlés szabálytalan összehívásának tényét. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a felperest nem oktatta ki arról, hogy amennyiben eljárási szabálysértésre hivatkozva nyújtja be keresetét, ez esetben a támadott közgyűlésen hozott összes határozat „érvénytelenné nyilvánítását" kell kérnie a bíróságtól. Utalt a BH
- évi
- számában közzétett
- jogesetre {Kúria Pfv.I.20.431/2013.}. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett (a ...., .... és a .... számú határozatokat hatályon kívül helyező, továbbá a
- évi határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasító) rendelkezéseit a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján nem érintette. A fellebbezés részben, az alábbiak szerint alapos. A felperesi fellebbezés és az alperesi fellebbezési ellenkérelem korlátai között az ítélőtáblának abban a körben kellett állást foglalnia, hogy - a
- június 23-ai közgyűlés szabályszerűen került-e összehívásra, azaz sérült-e a jogszabályi és „Alapszabály"-i keretek között felhívott 15 napos időköz; - amennyiben a közgyűlés összehívása a felhívott okból szabálytalan volt, úgy mely határozatok érvényessége vizsgálható felül, azaz mely határozatokat támadott keresetében határidőben a felperes, továbbá - az elsőfokú bíróság megsértette-e a felperes irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségét. I. A Pp.
- §
(3)bekezdése szerint a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. Az elsőfokú bíróság az adott jogszabályhelyet eljárása során nem sértette meg, tévesen hivatkozott a jogorvoslati kérelmében a felperes arra, hogy az elsőfokú bíróságnak tájékoztatnia kellett volna a felperest arról, hogy „amennyiben eljárási szabálysértésre hivatkozva nyújtja be keresetét, az esetben a támadott közgyűléssel hozott összes határozat hatályon kívül helyezését kérheti". A felperes keresetét szakszerűen, a vonatkozó jogszabályhelyek felhívásával, a bírói gyakorlat szem előtt tartása mellett nyújtotta be. Az egyértelműen nyilatkozó felperes felé fennálló tájékoztatási kötelezettség nem terjed és nem terjedhet arra, hogy a felperes még további közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését is kérheti. A felperesnek módjában állt a közgyűlésen hozott határozatok megismerése, lehetősége volt annak mérlegelésére, hogy számára mely határozatok sérelmesek oly mértékben, hogy azokkal szemben keresetet terjesszen elő. A felperes a törvényben előírt megtámadási határidőben négy közgyűlési határozat felülvizsgálatát kezdeményezte, továbbá a nevezett határozatokat „megalapozó" 2014. évi közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta. A határozatok megtámadásával összefüggésben a bíróságot további tájékoztatási kötelezettség nem terhelte és nem is terhelhette, hiszen a felperes eminens jogosultsága és egyben kötelezettsége, hogy az általa sérelmesnek tartott határozatokat megnevezze. A keresetlevélből megállapítható, hogy a felperes a megtámadás jellegével és a vonatkozó jogszabályi környezettel tisztában volt. II. Az ítélőtáblának állást kellett foglalnia a körben, hogy mely határozatok felülvizsgálata iránti igény került jogszabály által meghatározott időben megtámadásra, következésképpen - a fellebbezési keretek és korlátok között - mely határozatok felülvizsgálatának van helye. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.) 9. §
(3)bekezdése szerint a lakásszövetkezet vagy bármely szerve által hozott határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani. Az idézett jogszabályhely értelmében és utalással az előző pontban kifejtettekre, mind az első, mind a másodfokú eljárásban kizárólag a 60 napon belül megtámadott - egyértelműen nevesített - ....; ....; .... és a .... számú határozatok felülvizsgálatára kerülhetett sor. A 60 napon túl előterjesztett, illetve általánosságban megfogalmazott - kereseti kérelem érdemi vizsgálatának helye nem volt, tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a felhívott határozatokon túl - elsőfokú ítélet 8. oldal harmadik bekezdés első sor - további határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet is érdemben elbírált. A 60 napon túl előterjesztett kereseti kérelem körében az ítélőtábla alkalmazta a Pp. 157. § a) pontját, figyelemmel a Pp. 130. §
(1)bekezdés h) pontjára, és a keresetindítási határidő elmulasztásának következményét levonva e körben a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag ezen korlátok között hatályon kívül helyezte {Pp.251. §
(1)bekezdés}. Az idézettek szerint a felperes - jogi képviselője útján előterjesztett - jogorvoslati kérelme sem foghat helyt a 60 napon túli időben hivatkozott határozatok körében {Pp.247. §
(1)bekezdés}. III. A fellebbezés - érdemben - ugyanakkor alapos a .... számú határozat körében. Az ítélőtábla a határidő számítással kapcsolatos fellebbezési okfejtést osztja. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:3. §
(1)bekezdése szerint a jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására a napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani. A közgyűlés időpontja
- június
- napja, ehhez képest
- június
- napja a kifüggesztés, illetőleg az egyéb úton történő közlés időpontja. Június 8-ához képest június 23-a a
- nap, következésképpen a közgyűlés időpontja előtt 15 nappal megelőzően nem került megküldésre a meghívó. Az irányadó „Alapszabály" napot jelöl meg a közgyűlés szabályszerű összehívhatósága körében. Ehhez képest az órákban történő számításnak a szabályszerű összehívás körében nincs és nem lehet semminemű jelentősége. Az ítélőtábla az alperesi közgyűlés szabálytalan összehívásának következményét a 60 napon belül megtámadott további határozat körében levonta, az elsőfokú ítéletet e körben a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a határozatot az Lsztv. 9. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása folytán csekély mértékben változott a peres felek között a pernyertesség-pervesztesség aránya, ennek következményét - figyelemmel az elsőfokú bíróság által meghatározott perköltségviselési mértékre - az ítélőtábla a Pp. 81. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel levonta és a felperes által alperes részére fizetendő elsőfokú perköltség összegét 50.000 forintra leszállította. A fellebbezés kisebb részben (egy határozat körében) vezetett eredményre, következésképpen túlnyomó részt a másodfokú eljárásban az alperes lett pernyertes, ennek következményét az ítélőtábla akként vonta le, hogy a felperest az alperes javára ügyvédi munkadíj formájában felmerült részperköltség megfizetésére kötelezte. Ennek megállapítása során figyelembe vette a 32/2003. (VIII.22.) IM rendeletet, továbbá a per nehézségi fokát és a kifejtett képviseleti tevékenység módját és körét. Budapest, 2018. április 11. . Senyei György s.k. a tanács elnöke, előadó dr. Ócsai Beatrix s.k. bíró A kiadmány hiteléül: . Bicskei Ildikó s.k. bíró