B.196/2017/10 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)és

(8)bekezdés

1. fordulat]. Ezért őt 2 (Kettő) év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 3 (Három) év próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén a
2. február
3. naptól február
4. napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. A szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén megállapítja, hogy a feltételes szabadság lehetséges legkorábbi időpontja a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő nap. … magánfél polgári jogi igényének elbírálását egyéb törvényes útra utasítja. A Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál a Bj.102/
5. számon nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszünteti. Az
6. szám alatt nyilvántartott zsebkést elkobozza, a
7. és
8. számon nyilvántartott nadrágot és zöld színű pulóvert kiadja … vádlott részére, míg a 2-
9. szám alatt nyilvántartott bűnjelek megsemmisítését rendeli el. … vádlott köteles a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására a Magyar Állam javára megfizetni 301.719.- (Háromszázegyezer-hétszáztizenkilenc) forint bűnügyi költséget. Az eljárás során felmerült további 59.369.- (Ötvenkilencezer-háromszázhatvankilenc) forint, mely az államot terheli. Indokolás: I. A Nógrád megyei Főügyészség B.89/2017/9-I. BTÖ számú vádiratával 2017.október
10. napon emelt vádat … vádlottal szemben a Btk. 164.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés I. fordulat szerint minősülő és büntetendő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a Btk. 10. §

(1)bekezdése szerinti kísérlete miatt. A vádirati tényállást és annak minősítését változatlanul fenntartotta. II. A törvényszék … vádlott nyomozati vallomása, …,. és …, …, …, …, …,…, …, … tanúk vallomása, orvosszakértői vélemény, … vádlott és … sértettől vett minta alapján készült toxikológiai szakvélemény és sérülésükről készült orvosi okirat, elmeorvos-szakértői lelet és vélemény, pszichológiai szakvélemény, rendőri jelentések, helyszíni szemle jegyzőkönyv és fényképmelléklet, őrizetbe vétel elrendeléséről szóló határozat alapján az ügyészi váddal lényegében egyezően az alábbi tényállást állapította meg: … vádlott egyedülálló, külön háztartásban élő egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Festő szakmai végzettséggel rendelkezik. Munkahelye … Kft., havi nettó jövedelme 107.000 forint. Vagyona és tartozása nincs. Büntetlen előéletű. … vádlott sem a cselekmény elkövetésekor, sem a vizsgálat idején nem szenvedett az elmeműködés kóros állapotában, így elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy az elmebetegség szintjét és súlyát elérő személyiségzavarban. … vádlott nem volt korlátozva abban, hogy cselekménye következményeit felismerje és e felismerésnek megfelelően cselekedjen. Kóros részegségre vagy annak csökevényes formájára utaló adat nem állapítható meg. A vádlottat normál, ép lélektani háttéren kissé szorongóbb, szenzitívebb személyiségkép jellemzi, realitáskontrollja stabil, a kontrollfunkciók, illetve szociabilitása megtartott, társas közegben jól alkalmazkodik. Jól kontrollált szociális alkalmazkodás jellemzi, viselkedési devianciára utaló hajlamot nem tartalmaz. A vádlottnál agresszív indulati labilitás nem észlelhető, viszonyulása a sértetthez semleges. … vádlott

1. február
2. napon 14 óra 30 és 15 óra között a … kezdett el italozni, majd 17 órától a … … sörözőben folytatta, ahol … és …, majd 19 óra körüli időben … csatlakozott hozzá. Ennek során 15 cl Unicumot és kb. 2 l sört fogyasztott el. A társaság tagjai közül … és … is tisztában volt azzal, hogy vádlott késeket gyűjt otthonában. Italozás során a pultnál … kérésére … elővette az éppen nála tartott … márkájú, 85 mm pengehosszúságú, fekete nyelű kését és megmutatta neki. …, … és … aznap este a …, …. szám alatt található, … tulajdonában lévő panzióban megrendezett születésnapi rendezvényre volt hivatalos, ahová … kezdeményezésére … vádlottat is meghívták. … vádlott a …-ba kerékpárját tolva este 20 óra körüli időpontban érkezett …-al együtt, a társaságtól időközben leváló … után. Vádlott a rendezvényre egy üveg Tequilát vitt magával, melyből a helyszínen 6 cl-t fogyasztott el. … sértett a panzióba este 21 óra körüli időpontban érkezett. Aznap 18 óra után 2-2,5 dl pálinkát és 2 sört fogyasztott el, majd érkezését követően 2,5 dl Hubertust és kb. 3-4 sört fogyasztott. … vádlott este 22 óra körüli időben 1,85-2,15 ezrelékes véralkohol szintnek megfelelő, közepes fokú alkoholos befolyásolt állapotban, míg … sértett 2,98-3,28 ezrelékes véralkohol szintnek megfelelő, súlyos fokú alkoholos befolyásolt állapotban volt. … vádlott és … sértett egymást korábban nem ismerték, közöttük konfliktushelyzet nem volt. 21 óra 30 perc és 21 óra 45 perc közötti időpontban … vádlott és … a … bejáratától balra nyíló konyha helyiség étkezőbe nyíló ajtajához közeli, mintegy 130x150 cm nagyságú konyhai bútorokkal beépített, elkülönült területen tartózkodott. Ennek során a 182 cm magas, 78 kg … vádlott a 86 cm magas kétajtós konyhaszekrénynek jobb csípő területével nekitámaszkodva beszélgetett a vele szemben álló, 170 cm magasságú és 63 kg … sértettel. Ebben az időben …, … és „…" becenevű személy az étkező helyiség konyhába nyíló ajtaja és az étkező, nappali helység irányába nyíló ajtaja közötti területen beszélgetett. A konyha helyiség bejárati ajtó felőli ajtó közelében további két, az eljárás során ismeretlenül maradt személy tartózkodott, akik közül az egyik a vádlottnak és a sértettnek háttal állt, míg a másik személy velük szemben. … a konyha étkező irányába nyíló ajtajában állt, amikor telefonhívás miatt korábbi tartózkodási helyét kissé megváltoztatva, az étkező irányába, befelé lépett annak érdekében, hogy a telefonhívásra koncentrálni tudjon. A telefonhívás rövid tartama alatt jobb oldalával változatlanul a konyhapultnak támaszkodó … vádlott a bal kezével … ruházatát megmarkolta és a jobb kezében lévő nyitott … márkájú, 85 mm pengehosszúságú késével fentről lefelé tartó irányban kisebb erővel a sértett bal oldali fejbiccentő izom mögött, annak középső harmad rész hátsó éle mentén végződő 6 cm hosszúságú 1 cm széles és minimum 5 mm mély metszett sebet ejtett. Eközben a vádlott a sértettnek azt mondta „mit képzelsz magadról, ki vagy te?". … vádlott a kést a sértett sérülésének helyén enyhe nyomással tartotta, amikor … a helyiségbe belépett és meglátva a vérző sérülést, bal kezével a vádlott nyitott kést tartó jobb kéz csuklóját felemelte és a vádlottat a mögötte lévő konyhaszekrényhez támasztotta, közben jobb kezével a vádlott bal kezét megfogta annak érdekében, hogy a nyitott kés felé ne tudjon nyúlni. A konyhába ezt követően érkezett …, aki a vádlottól két kézzel elvette a kést és összecsukta, majd a mosogatótálcába helyezte és letakarta annak érdekében, hogy a rendőrség részére átadja. … közben vádlottat kivezette az udvarra és ott földre lökte. Pontosan meg nem határozható időpontban vádlott a kerékpárjához indult, hogy a helyszínt elhagyja. … annak érdekében, hogy a vádlott távozását megakadályozza őt földre gáncsolta. A földön hason fekvő vádlott jobb kezét hátracsavarta és a hátán ülve tartotta vissza a rendőri intézkedés megkezdéséig. … vádlott 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Sérülése miatt magánindítvánnyal nem élt. … vádlott cselekménye következtében … sértett a bal oldali fejbiccentő izom mögött, annak középső harmad hátsó éle mentén végződő, tarkó irányába haladó 6 cm hosszúságú,1 cm széles, minimum 5 mm mély metszett sérülést szenvedett el, mely a bőr alatt 1,5-2,5 cm mélységben futó nagy nyaki értörzsektől 3-4 cm távolságra helyezkedett el. A sérülést az orvosi ellátás során összevarrták, annak gyógytartama 6 nap. A fejbiccentő izom felső harmadában (állkapocs irányában) előtte és az alsó harmadában mögötte felületesen, mintegy 1,5-2,5 cm mélységben nyaki verőér és visszértörzsek futnak, melyek ugyanezen erőkifejtéssel való átmetszése elvérzést eredményezhet. A fejbiccentő izom közepeset el nem érő erővel történő átvágása 8 napon túl gyógyuló izomsérülést, illetve idegsérülést okozhat. Közepesnél valamivel nagyobb erőbehatással az izom alatt futó kisujjnyi vastagságú nagy artéria és nagy véna átmetszése gyors elvérzést eredményezhet. A súlyosabb sérülés bekövetkezése a fejbiccentő izom által védett nyaki erek mélyebb fekvése, az izom külső éle mentén végződő, a nyaki értörzsektől 3-4 cm távolságban, fejbiccentő izom mögött bekövetkezett sérülés helye, a sérülés felületesebb jellege, a kisebb erő kifejtése, valamint a cselekményt észlelő … közbelépése miatt maradt el. III. Bizonyítékok értékelése A törvényszék a vádlott személyi és vagyoni körülményeit érintő megállapításokat a bűnügyi kérdőjegy adatai alapján, míg a vádlott késgyűjtő hobbijára vonatkozó adatokat vádlott vallomása (nyom. iratok
3. old. utolsó bekezdés) és … tanú vallomása (
4. számú tjkv.
5. oldal) alapján állapította meg. Az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény alapján vádlott beszámítási képességet érintő betegségben nem szenved, egyenletes életvezetésű, átlagosan jó adottságokkal jellemezhető, hangulatilag, indulatilag kiegyensúlyozott, jól alkalmazkodó személy, aki nehezített élethelyzetekben sodorhatóbbá válhat, de a szociabilitása ezt tudja kompenzálni. A pszichológiai vélemény alapján megállapítható, hogy személyisége ép lélektani működés mentén definiálható. Az eljárás során feltárt személyi jellegű bizonyítékok alapján nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy a vádlott és a sértett korábban ismerte egymást, vagy közöttük korábban konfliktus helyzet volt. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a
6. február
7. napon este 22 óra körüli időpontban a konyhában folytatott beszélgetésüket megelőzően bármilyen formában érintkezésbe kerültek. A pszichológus szakértői vélemény alapján vádlott sértetthez való viszonyulása semleges. Adatgyűjtés keretében rendőri jelentés készült … helyszíni meghallgatásáról, mely közokirat jellegénél fogva hitelesen csak azt tanúsítja, hogy a helyszínen a rendőr adatgyűjtést végzett, ennek során vádlott személyi adatait rögzítette. Ugyanakkor a jelentés tartalma alapján mégis vizsgálandó adat merül fel a sértett és a vádlott régi ismeretségére vonatkozóan (nyom.irat 49.old). Ennek tartalma azonban egyetlen bizonyíték alapján sem nyert megerősítést. Ezzel kapcsolatban az alábbi megállapítás tehető: Az adatgyűjtésre közvetlenül a cselekmény után került sor, ahol vádlott alkoholos befolyásoltsága közepes fokú volt és őt ért bántalmazás hatása alatt állt. Előbbire a jelentés is hivatkozott. Későbbi rögzítésre vonatkozó időpontra utalva italfogyasztásra vonatkozó adatokat is tartalmazott, egyben azon megállapítást, hogy alkoholos befolyása csökkent ezért került erre sor. A törvényszék álláspontja szerint a történés felderítését célzó adatgyűjtés során készült jelentésben rögzített fenti megállapítás a felmerült adat értékelhetőségére és hitelességére utal, mely nem hagyható figyelmen kívül. Így az alkoholfogyasztás tényadatait, valamint a Drager alkoholteszter eredményét az iü. orvosszakértő által elvégzett vizsgálat céljából értékelési körébe vonta. A vádlott kóros részegsége, vagy annak csökevényes formája az elmeorvos szakértői vélemény alapján nem állapítható meg, erre utaló adat a további bizonyítás során sem merült fel. A rendőri jelentés tartalma szerint értékelési körbe vont Drager 6810 típusú ... gyári számú elektromos alkohol teszter 0:37 perckor vádlottnál mért 0,74 mg/l érték alapján az igazságügyi orvosszakértő által 22 órára visszaszámolt értéke 1,85-2,15 ezrelékes véralkohol szintnek felelt meg, mely közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett nála. … sértettnél 23:30 perckor Drager 6810 típusú ... számú készülékkel mért 1,03 mg/l érték a cselekmény időpontjaként alább megállapított 22 óra körüli időpontban 2,98-3,28 ezrelékes véralkohol szintnek felelt meg, amely nála súlyos fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. … tanú és … vádlott vallomása alapján a törvényszék megállapította, hogy a vádlott 20 óra körüli időben érkezett a …-ba. Ezt az időpontot … tanú vallomásával megerősítette. (nyom.iratok
8. old.
9. bekezdés) … tárgyaláson tett vallomása szerint valamennyivel … vádlott előtt érkezett és az ő érkezésétől a sértett sérüléséig kb. 1 óra időtartam telt el. (
10. sz. tjkv.
11. old.
12. bekezdés) … nyomozati vallomása szerint 21 óra körül ért …-i panzióba (nyom. irat 271.), tárgyaláson tett vallomása szerint más helyiségben, mint a konyhában, nem is fordult elő, felismerte a helyszíni szemle jegyzőkönyv fényképmelléklete alapján a mikró mellett elhelyezett csíkos táskáját, melyben másnap megtalálta az ünnepeltnek szánt ajándékot. Nyilatkozata szerint érkezésétől számított fél órán belül már meg is történt a sérülése. … tárgyaláson tett nyilatkozata szerint érkezésüket követő 1,5-2 óra múlva történt a cselekmény (9.sztjkv.2.oldal ) A
13. február
14. napon történt cselekményről
15. február
16. napon készített rendőri jelentés szerint a szolgálatot ellátó járőr 21 óra 53 perckor lett értesítve a cselekmény elkövetéséről, a helyszínre pedig 22 órakor érkezett. (nyom.iratok
17. old.) … sértett ambuláns lapján rögíztett orvosi vizsgálatának időpontja 22 óra 15 perc. (nyom.iratok
18. old). A fenti bizonyítékok között fellelhető lényegi ellentmondás hiányában a cselekmény elkövetési időpontját a törvényszék 2017.február
19. nap 21 óra 30 perc és 21 óra 45 perc közötti időpontban állapította meg. … vádlott védekezése szerint a …-ban elfogyasztott második kör Tequila után egészen addig az időpontig, hogy a panzió előtti füves területen fekszik és a többiek rugdossák, teljes körű emlékezetkiesése volt. Amire emlékezett nyomozás során vallomásában előadta, majd a tárgyaláson élt a hallgatás jogával. Az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény az emlékezetkiesés lehetőségét az ittasság miatt nem zárta ki. Az igazságügyi toxikológiai vélemény főbb kábítószerekre, új pszichoaktív anyagokra vonatkozó megállapítása negatív eredménnyel zárult. A vádlott nyomozás során tett vallomása szerint az alkohol miatti „filmszakadásának" helyszíne a konyha. … sértett a nyomozás során több alkalommal tett vallomásában sem tértek vissza a cselekmény, és a neki sérülést okozó személyre vonatkozó emlékképei, rendőrségi kihallgatása során történt találkozás alapján tudott nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy … vádlottat nem ismeri, a helyszínen vele való találkozásra, konfliktusra nem emlékszik. Első tanúvallomásában (nyom.iratok
20. old.) olyan emlékképekre nyilatkozott, hogy az őt ért támadás hátulról érte, illetve az elkövetés helyszíne a nappali szobában volt, ahol a zene szólt. Emlékszik a vérző nyakára, melyre törölközőt szorítottak. Folytatólagos vallomásában az elkövetés helyszíne, az őt ért támadás iránya az eljárás alatt tudomására jutott információk hatására változott. Továbbra is határozottan állította, hogy nem emlékszik saját észleletére. Tárgyaláson tett vallomásában megmaradó emlékképét azzal egészítette ki, hogy az őt ért támadás váratlanul érte, gyorsan, a támadóval szemben nem érezte, hogy védekeznie kellene, illetve olyan érzete sem támadt, hogy el kell menekülnie valamilyen szituációból, esetleg segítségre szorul. Ezen kívül olyan érzése sem volt, hogy az őt ért támadás esetleg ismétlődni fog, és nem fejeződött be egyszeri behatással. Őt ért támadás során terepszínű nadrágot viselő személy jelenlétére emlékezett (6.sz tjkv.6.oldal 10.bekezdés). A törvényszék a személyi jellegű bizonyítékok értékelése alapján összefoglaló megállapításként rögzíti, hogy a történéseket észlelő kívülálló személyek születésnapi rendezvényen vettek részt, ahol alkoholt fogyasztottak, észlelésükre az általuk elfogyasztott alkohol kihatással volt. A büntetőeljárás során felderített bizonyítási eszközök alapján olyan adat nem volt megállapítható , hogy a konyha-étkező bejárati ajtaja előtti 130-150 cm beépített területen kívül vádlott és sértett egyidejűleg közös helységben tartózkodott volna. … tárgyaláson tett vallomásában arra nyilatkozott, hogy emlékezete szerint a konyha helyiséget el sem hagyta. A csíkos kék táskáját a mikró előtti pultra tette le, benne azzal az ajándékkal, melyet az ünnepeltnek szánt. … nyomozás során tett vallomásában nyilatkozott arra, hogy … a nappaliban táncolni próbált, tehát ott is tartózkodott. A vádlott nyomozás során tett vallomása alapján az alkohol miatti „filmszakadásának" helyszíne a konyha volt. … tanú vallomása alapján állapította meg a törvényszék, hogy az este folyamán … vádlott és … sértett a konyhában egymással beszélgettek. Tárgyaláson pontosított nyilatkozata szerint a konyha-étkező irányába nyíló ajtó közelében, azon pult előtt, ahol a táska elhelyezésre került (6.sz tjkv.25.oldal , nyom irat 127.old.3.sz kép) Ő maga az étkező és a konyha ajtajában helyezkedett el, amikor telefonhívást kapott. A tanú vallomása alapján állapította meg a törvényszék, hogy a konyhában további két személy tartózkodott, akiknek személyazonosságát az adatgyűjtés során sem sikerült felderíteni. (nyom. iratok
21. old.) …, aki …-t megelőzően érkezett a konyhába, nyomozás és tárgyaláson tett vallomása során is következetes volt atekintetben, hogy egyáltalán nem észlelt ismeretlen személyt a konyhába érkezésének időpontjában. … tanú vallomása alapján azonban megállapítható, hogy volt, és adatgyűjtés során is felmerült ezen személyek azonosításának szüksége. A két személy relevanciája annyiból merült fel, hogy a nyomozati iratok
22. oldalán … meghallgatása során gyűjtött adatok szerint ez a két személy a kést próbálta elkérni az elkövetőtől, aki nem volt hajlandó azt átadni. Ezen két személy személyazonossága felderítetlen és cselekvősége nem bizonyítható. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kizárólag … tanú vallomása alapján állapítható meg az a tény, hogy a vádlott és a sértett a konyha helység fent ismertetett területén egymással beszélgetett, a beszélgetésük tartalma nem volt megállapítható, mimikájuk, arckifejezésük alapján egyéb következtetést az egyébként is alkoholos befolyásoltság alatt álló tanú levonni nem tudott. Térbeli elhelyezkedése alapján rálátása volt a vádlottra és a sértettre. Ebből a rálátásból a telefonja csörgése zökkentette ki, melyet felvett. Annak érdekében, hogy zökkenőmentesen tudjon beszélgetni, az étkező helység vitrin irányába távolodott el, lényegében ugyanabban a vonalban, ahol a vádlott és a sértett állt. A telefon felvétele, a rövid, általa ittasan 10 mp - nek becsült idő alatt édesanyjával beszélt, a hívás végén a zsebébe tette, ez idő alatt nem figyelte a vádlott és a sértett magatartását. Kategorikus azonban a nyomozás és a tárgyaláson tett vallomása abban, hogy hangoskodásra figyelt fel. Ehhez köthető azon észlelete, hogy látja amint a vérző sértett a konyhát elhagyja a nappali irányába. … sértett megmaradt emlékképei alapján az őt ért támadást gyors és váratlannak írta le, mely egybevág … tanú vallomása alapján meghatározott rövid időtartammal. Tekintettel arra, hogy ittas állapotú személyről van szó, ez a 10 mp-es időtartam kizárólag becslés jelleggel kerülhet meghatározásra. A törvényszék álláspontja szerint ezen időtartam hosszabb kellett, hogy legyen, mivel a sértett a konyhából távozása előtt …-nek a konyha helységben még meg kellett jelennie, és a vallomása szerinti cselekvéssornak meg kellett történnie. Kétséget kizáróan azonban az idő rövidségét támasztja alá az a körülmény, hogy … tanú a vádlott által kifejtett támadás előtti elhelyezkedése és … által már a támadás után észlelt vádlotti elhelyezkedés azonos. Vallomásuk alapján a sértett elhelyezkedése sem változott lényegét tekintve. A feltárt bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy … vádlott és … sértett között azon időtartam alatt, míg … telefonján édesanyjának röviden beszámolót tartott, ehhez telefonját kezelte, illetve … a konyhába be nem lépett pontosan mi történt és a két személyben tények alapján megítélhető milyen tudati folyamat zajlott le. Nem állapítható meg, hogy a hangoskodás a vádlott és a sértett között történt cselekmény része, vagy a cselekmény következménye. A … sértett sérülését követő rövid időn belül azonban … vallomása alapján megállapítható volt, hogy a bejárati folyosóról mintegy 4 méter távolságból észlelte (
23. sz. tjkv.
24. old.), hogy … és … a konyhában tartózkodik, őket oldalról látta. … ekkor a háta mögött lévő szekrénynek volt dőlve, jobb oldali, felé eső kezében volt a nyitott kés, melynek pengéjét a sértett nyakának bal oldalához tartotta, másik kezével a sértett kabátját markolta meg. Eközben a sértett is megfogta a vádlottat, talán mindkét kezével a kabátját vagy pulóverét, úgy próbált védekezni. A sértett nyaka a kés helyénél erősen vérzett, de jelenlétében szúró-vágó mozdulat nem történt, csupán azt észlelte, hogy a vádlott a kést a sértett nyakához tartja (nyom. iratok
25. old.). Bár alapvető ellentmondások fellelhetők a tárgyaláson tett vallomásával, abban következetes, hogy a sértett nyaka az észleléskor már vérzett, tehát a sértettet ért behatás már megtörtént. … tárgyaláson tett vallomásában fenti nyomozati vallomásában leírt sértetti védekező pozíciót lényegében támadó jellegű magatartással cserélte fel ténybeli adatok változtatása nélkül. A nyomozás során tett vallomásában határozottan úgy nyilatkozott, hogy a sértett védekezett, próbált kiszabadulni, ugyanakkor a tárgyaláson tett vallomásában annak indokát, hogy a … nyakához kést tartó … vádlottat a sértett milyen észlelhető külső jelek alapján akarná támadni és a pultnak nyomni, ésszerű magyarázatot adni nem tudott. (
26. sz. tjkv.
27. old.
28. bekezdés), ezen kívül … vádlott pult fölé érő felső teste által behatárolt szög mértékét sem tudta egyértelműen meghatározni, valamint a vádlottra dőlt sértett elhelyezkedését verbálisan, vagy rajzon megjelölni nem tudta. (
29. sz. tjkv. 2-
30. old.,10-I.rajz) … tárgyaláson tett vallomásában részletes kérdések alapján sem tisztázta, mely körülményekben nyilvánult meg … vádlott védekezése az őt ért támadással szemben.( 10.sz. tjkv.
31. old.).A
32. sz jegyzőkönyv
33. oldalán egy bekezdésen belül állította, hogy a vádlott támaszkodott a pultnak és hogy neki volt lökve (
34. bek.) Mindezek alapján a tárgyaláson tett vallomását, melyben előadta, hogy nem akar rosszat a vádlottnak és a cselekményhez közelebbi időpontban tett vallomásakor még jobban emlékezett a történésekre a törvényszék a nyomozás során tett vallomása alapján állapította meg a tényállás ezen időpontjára vonatkozó részét. A tárgyaláson előadott vallomásai alapján … azonban releváns lényegi tényeket és körülményeket illetően nem változtatott, csupán a vádlott érdekének megfelelő enyhítő előadásmódot választotta, melyet a törvényszék megfelelően értékelve mellőzött. Kiemeli továbbá a törvényszék, hogy az … nem változtatott azon nyomozás során tett vallomásán sem, hogy milyen elhárító magatartást fejtett ki annak érdekében, hogy a … vádlott által … sértett nyakához tartott kést a sérülés helyétől eltávolítsa. … vádlottat a szekrénynek szorította, ezáltal testét stabil kitámasztással további mozgásában lekorlátozta, valamint a másik kéz lefogásával a szabad kezének lehetséges használatát elhárította. Ezen nyomozati vallomása alapján állapítható meg, hogy vádlott azáltal zökkent ki a támadó pozícióból, hogy a tanú rákiáltott és felé nézett .Ezen idő alatt tudta a fenti elhárítást kifejteni. Ezen részekben való következetesség támasztja alá, hogy az általa kifejtett magatartás kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a sértett ki tudjon szabadulni az őt ért támadó helyzetből. … sértett vádlott irányába kifejtett támadó jellegű magatartását sem … tanú, sem …-t követő rövid időn belül megérkező … tanú nem erősítette meg .A … vádlott és … sértett közötti mozdulatsort … „hadakozás"-ként, míg az … elhárításához csatlakozó … „dulakodás"-ként jellemezte vallomásában. A törvényszék álláspontja szerint azonban ezen kifejezésekkel utalt kölcsönös támadás kizárólag nyelvtani értelmezés szerint állítható. A külső észlelő által nyomozati vallomásában körülírt vádlotti és sértetti magatartás ezt nem támasztja alá. Az a tény, hogy a sértett mindkét kezével megfogta a vádlott ruházatát önmagában nem utal vádlott felé intézett támadásra, ugyanakkor az a tény, hogy a vádlott a bal kezével markolta sértett kabátját, míg jobb kezében lévő kést sértett baloldali nyakához tartotta kifejezetten a vádlotti támadás külső szemlélő által észlelhető jele, mellel szemben sértett igyekezett hárítani. A sértett támadása tehát kizárólag … tárgyaláson tett vallomása alapján merült fel, melyet a törvényszék fentiek szerint elvetett. A cselekménysor ezen időpontjában érkezett a helyszínre …, aki … tanú vallomásával annyiban egyező módon tett nyilatkozatot, hogy a vádlott kezéből a kést … elvette. … a és … vallomása következetes ellentmondást tartalmazott atekintetben, hogy … a kést csukott vagy nyitott állapotban vette-e el a vádlott kezéből, illetve a kés a vádlott jobb vagy bal kezében volt. A törvényszék ennek tisztázását megkísérelte. (6.sz tjkv 22-23.old,
35. sz. tjkv. 6-
36. old.), a szembesítés azonban eredményre nem vezetett. A törvényszék … tanú azon állítását, miszerint becsukva vette ki a vádlott kezéből a kést, az alább kifejtett indokok miatt vetette el: … tanú nyomozás és tárgyaláson tett vallomása szerint becsukott bicskát vett el a vádlottól , melyet könnyedén húzott ki a kezéből. A helyszínen … meghallgatásáról adatgyűjtés keretében készült rendőri jelentés tartalma szerint (nyom. iratok
37. old.) részletesen előadta miként vette át a vádlott kezéből az ekkor nyitott állapotban lévő bicskát és becsukta. Azt magánál tartotta és puszta kézzel fogta meg. E megállapítás a jelentés tartalmát annyiban teszi hitelessé, hogy a rendőr erre vonatkozó személyes megállapítását is tartalmazza, miszerint ezt a bicskát megtekintette és zárt állapotban volt. Kétségtelen, hogy a rendőri jelentés bár közokirat, hitelesen csak azt tanúsítja, hogy az azt készítő rendőr kitől végzett adatgyűjtést, azonban az abból származó tartalom a törvényszék számára is adatot szolgáltat, mely más bizonyíték alapján értékelhető. … a
38. sz. tjkv- ben úgy nyilatkozott, hogy az elé tárt kést nem akarja becsukni, bár volt már hasonló neki. Tehát a becsukás gondot nem okozott volna neki. Kétségtelen, hogy … a tárgyaláson rendkívül látványos mozdulattal kb. 2 másodperc alatt fél kézzel összecsukta a bűnjelként lefoglalt kést(10.sz tjkv. 12.old.). A törvényszék mérlegelése szerint azonban … csukta össze a vádlott kezéből nyitott állapotban elvett kést. A konyhába lépve ugyanis nyitott késsel szembesült. Saját állítása szerint, amikor … a vádlottat két kéz használattal lefogta kizárólag ők hárman tartózkodtak a konyhában. … vallomása alapján megállapítható, hogy a lefogás a vérző sebhez tartott kés eltávolítása érdekében került sor és -a … állításával egyezően - két kezének használatát vette igénybe annak érdekében, hogy vádlott mindkét kezét lefogja. A kés a nyaknál nyitott állapotban volt, a sebből folyt a a vér. … nem tagadta, hogy a kést ő vette el vádlott kezéből, ezen kívül az adatgyűjtésről készült rendőri jelentés szerint … adta át az akkor már zárt állapotban lévő kést. Tanúvallomása szerint mosogatóba tette és letakarta a későbbi átadás érdekében. Nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy a kést …-n kívül más is a kezébe vette. Tárgyaláson tett állítása szerint ő fogdosta össze (6.sz tjkv 20.old 2 bek.), tehát ügyelt arra, hogy más ne vegye kezébe. Fentiekből pedig nem vonható le más következtetés a felderített bizonyítékok alapján, mint az, hogy ő csukta be. … tanú tárgyaláson tett első vallomásában, amikor az eseménysort összefüggésében adta elő, azt állította, hogy a bicskát ő csukta össze. (
39. sz. tjkv.
40. old.
41. sor, 6.sz tjkv 20.old
42. bekezdés). Csupán az esetben fordult elő ellentétes tartalmú állítás, amikor kifejezetten erre vonatkozó kérdést intéztek hozzá. … tanú vallomása következetes atekintetben, hogy a kést nem ő csukta össze, a nyitott bicskát … vette el és a továbbiakban ő helyezte olyan helyre, ahol a rendőrség számára rendelkezésre tudta bocsátani. A nyomozati vallomásában rögzített emlékezete szerint … csukta össze ( nyom.irat 286.old 1 bek.), de tárgyaláson erre már nem emlékezett. Ugyanakkor … vallomásaiban több tényt és körülményt érintően merült fel a határozott állítás ellenére észlelési pontatlanság. A vádlott bal kézben tartott késre vonatkozó állítását lentebb kifejtett indokok mentén vetette el a törvényszék. Észlelését és megfigyelését tette aggályossá a sértett sérüléséről adott elrettentő leírás is (nyom.iratok
43. old.
44. bekezdés,6.sz.tjkv 19.old), melynek valóságát az igazságügyi orvosszakértő (
45. számú tjkv.
46. oldal) teljesen kizárt. … erre vonatkozó vallomását a fentebb kifejtett állításaihoz fűzhető aggály miatt vetette el a törvényszék. A kés becsukása azonban büntetőjogi főkérdést nem érintő ténymegállapítás. … és … tanúk elmondása alapján azonos volt a szekrény, amelynek vádlott támaszkodott, illetve később neki támasztotta … a konyhában. … az étkezőből jobbra kanyarodva, míg … a bejárati ajtótól bal oldalra fordulva észlelte ugyanazt az elhelyezkedést. … a felé eső vádlott jobb kezében észlelte a sértett bal oldali nyakrészhez tartott kést, melyet utóbb fej fölött szekrényhez szorított. … vádlott a saját nyilatkozata szerint jobbkezes (nyom. iratok
47. old.), a lefoglalt kés … vallomásában leírt jobb kéz használatra utaló penge felületen tartalmazott folyásos vérgyanús szennyeződést (nyom.irat 199.old). Nincs arra vonatkozó ténybeli adat, hogy a kés használata, illetve elvétele során kézváltásra került sor. … a vádlott felemelt jobb kezét látta, amikor kifelé tolták őt.(10.szjkv 13.old utolsó bekezdés) Mindezek alapján a törvényszék mellőzte … balkezes verzióját és etekintetben is következetes … vallomását fogadta el. A vádlott és a sértett konyhában folytatott beszélgetése során nem volt megállapítható, hogy a vádlott tulajdonában és az este folyamán más által is használt kés pontosan hol volt. Adat merült fel arra vonatkozólag, hogy a vádlott késével citromot szeletelt a konyhában, vagy az étkezőben. A helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv citrom szeletelésre utaló eszközöket nem rögzített a konyhában. A fényképmelléklet alapján sem állapítható meg olyan tény, vagy körülmény, amely bármilyen kés használatra utal. … vallomása szerint vádlott kését oldalára kívülről felhelyezve hordta. A vádlott és sértett beszélgetése során nem látta a kést. A kés elővételére tehát olyan időpillanatban került sor, melyet senki nem észlelt és azon idő alatt, amíg … a konyhahelységet néhány lépés távolságra elhagyta és rövid tartamú telefonbeszélgetést folytatott. A beszélgetés végéig sem kellett eltelnie időnek, figyelemmel arra, hogy … közbelépésre előbb került sor, mint ahogy … a vérző sértettet észlelte. Nem állapítható meg tehát a kés kézbe vétele előtti tartásának helye. Azonban … azt a szituációt észlelte, amikor a vádlott karnyújtásnyi távolságon belül az élet kioltására alkalmas eszközt már elővett valahonnan és a sértett nyakához tartotta, ahol ejtett sebből folyt a vér. Arra vonatkozó adat nincs, hogy a sértett kezében a vádlott tulajdonát képező eszköz az este folyamán bármikor is lett volna. A sértett és a vádlott között zajló beszélgetés tartalma, így feltételezhető konfliktus oka nem volt tisztázható. A kizárólag … telefonbeszélgetése alapján mérhető idő alatti elkövetés rövidsége és erre utaló ténybeli adat hiányában nem bizonyított, hogy a vádlott kése először a sértett kezében volt. … sértett állítása, miszerint az őt ért támadás váratlanul és gyorsan érte, azzal nem számolt, az őt támadó személy terepszínű nadrágot viselt (
48. sz. tjkv.
49. old.) és a vádlott vallomása szerint a helyszínen tőle lefoglalt terepszínű nadrágot viselte a cselekmény napján, … tanú vallomása, miszerint az általa 10 mp időtartamra becsült telefonbeszélgetés alatt alakulhatott ki a vádlott és a sértett közötti cselekménysor, … és … egyező vallomása, mely a vádlott és a sértett konfliktus mentes beszélgetése és a vádlott által sértett nyakához tartott kés pillanatában lényegi elhelyezkedését írta körül, valamint … azon állítása, miszerint a vádlott a sértett nyakához oly módon tartotta a kést, hogy abból folyt a vér, ennek során enyhe nyomást fejtett ki, ez utóbbi tanú őket bal oldalról látta, vagyis vádlott jobb kéz használatát zavar mentes észleletként tehette meg, a törvényszék nemcsak azt zárta ki, hogy a konyhahelységen kívül más helységben keletkezett … sérülése, hanem azt is kizárta, hogy a vádlottól eltérő személy idézte azt elő. Az elkövetés eszköze: A törvényszék adatgyűjtés során készült rendőri jelentés (nyom. iratok
50. old.), … tanú vallomása, a lefoglalt bűnjel, helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv és fényképmelléklet, … tanú vallomása és a vádlott vallomása alapján kizárta, hogy a Bj.102/2017/
51. szám alatt nyilvántartott, ... márkájú késtől eltérő eszközzel okozta vádlott a sértett sérülését. A vádlott nyomozás során tett vallomásában elismerte, hogy a lefoglalt ... márkájú kés
52. február
53. napon nála volt. … nyomozás során tett vallomásában a vádlott által a sértett nyakához tartott kést azonosította azzal a késsel, melyet a csesztvei kocsmában a vádlott neki megmutatott. (nyom. iratok
54. old.) … tanú vallomása szerint aggasztó volt, hogy az alkoholt fogyasztó társaságba vádlott kést hozott(
55. sz. tjkv.
56. old.
57. bek .). … tanú kizárólag … személyéhez köthető, kinyithatós bicskát észlelt a helyszínen, melyet egyik állításában a kezében látott, míg másik állítása szerint az oldalára volt felcsatolva. … vádlottól
58. február
59. napon kizárólag a ... típusú zsebkés lefoglalásárra került sor, melyet elismerten magánál tartott. … a tárgyaláson az elé tárt bűnjel alapján szintén azonosította a vádlott kezében látott késsel (
60. sz. tjkv.
61. old.) A vádlottól lefoglalt és Bj.102/2017/l. számon nyilvántartott kés vizsgálata és a szakértő vélemény alapján a törvényszék megállapította, hogy az 19,5 cm teljes hosszúságú zsebkés. A fekete műanyaggal borított nyele 11 cm hosszú, középtájon 30 mm széles. A penge 85 mm hosszú, legnagyobb szélessége a nyél közlében 31 mm. A penge foka csaknem egyenes, a vágóél enyhén domború ív alakban fokozatosan elkeskenyedik, helyben végződik. A penge igen hegyes és éles, egyélű. A pengén a nyél közelében, a foka felőli területen 13 mm átmérőjű szabályos kör alakú lyuk található. A penge egyik oldalán a metszett seb hosszával egyező 6 cm hosszúságban és 6-13 mm szélességben, helyenként kissé vaskosabb, barnás-vörhenyesen beszáradt vérnek tűnő szennyeződés látható. Az ilyen szennyeződés a másik oldalon csak a penge hegye közelében látható kisebb kiterjedésében. A bűnjelként vizsgált eszköz alkalmasnak tekinthető emberi élet kioltására, a ténylegesen sérült nyaki területen is. (nyom. iratok 219-
62. old.) Tanács elnöke a bűnjel szemléje alapján megállapította, hogy a penge kinyitását elősegítő gomb nem található rajta. A kés kinyitására tudatos mozdulattal kerülhet sor, kizárólag a nyélbe beforduló penge kihúzásával. A penge kihúzása során végig ellenállást tanúsít egészen a teljes kinyitást jelző kattanásig. A kés becsukása annak technikai ismerete nélkül időigényes, a technikai ismeret azonban az ilyen típusú késeknél általános és következtethető. A kés bezárásához szükséges ismerettel az összezárás művelete rendkívüli gyorsasággal elvégezhető. (
63. sz. tjkv.
64. old.) A sérülés: A sérülés cselekmény utáni állapotának pontos dokumentálására nem került sor, arról fényképfelvétel nem készült, a sértett felhívásra utóbb sem csatolt. Az orvosszakértő írásbeli szakvéleményét iratok alapján készítette, majd több mint egy év elteltével közvetlenül vizsgálta a fennmaradó heget. … sértett sérülését a törvényszék az igazságügyi orvosszakértő vélemény alapján állapította meg: … sértett a nyak bal oldalán a fejbiccentő izom mögött, annak középső harmad hátsó éle mentén végződő 6 cm hosszúságú,1 cm széles, minimum 5 mm mélységű metszett sérülést szenvedett el. A heg alsó vége a fejbiccentő izom középső harmadában található, annak hátsó éle menti. A szakértő erre vonatkozó anatómiai megállapítást nem tett, de fizikailag kitapintható, illetve hiteles anatómiai rajz alapján megállapítható, hogy a fejbiccentő izom külső éle a függőleges iránnyal enyhe szöget bezár. Így a 6 cm sebhosszúságot számítva a seb vonala a fejbiccentő izom hátsó élétől a tarkó irányába távolodott. A felbiccentő izom alatt futó nagyobb verőéren vagy visszéren sérülés nem következett be, a sérülést orvosi ellátással összevarrták, gyógytartama 8 napon belüli volt, tényleges gyógyulása a sértett által tárgyaláson bemutatott orvosi iratok alapján tett szakértői megállapítás szerint 6 nap alatt bekövetkezett. A szakértő a vizsgált sebheg és orvosi papírok alapján kisebb erővel való behatás indokai körében előadta, hogy a sebfal mélyebb részeit nem kellett összeölteni, kizárólag a bőr felszínének összeöltésére került sor. A seb hosszúságát a sebheg vizsgálata alapján a sértett sérülését közvetlenül vizsgáló mentőtiszttel közel egyezően 6 cm hosszúságban határozta meg. (nyom. iratok
65. old.), míg a seb mélységét minimum 5 mm-ben. Az eszközzel előidézett szakadást szövethiány nélküli folytonosság-megszakításnak minősítette. A szakértő szóban előadott véleménye alapján a törvényszék megállapította, hogy a vádirati tényállástól eltérően a sértett metszett sérülést szenvedett el, mely a késre nehezedő nyomás hatása alatt él irányában történő eszköz elmozdulással jött létre. A szakértő véleményében arra nyilatkozott, hogy a bűnjelként lefoglalt zsebkés élessége alapján a késre nehezedő közepes erejű nyomással idézhető elő elmozdulás nélkül a sértett sérülése. Ezen körülmény tisztázása azért vált szükségessé, mivel … nyilatkozata szerint a vádlott a sértett nyakához a kést nem csak tartotta, hanem enyhe nyomást fejtett ki, miközben a sebből folyt a vér. Észlelésének időpontjában azonban a sérülés már bekövetkezett a vérzés megindult, valamint enyhe nyomás nem alkalmas annak előidézésére, így a szakértő fent kifejtett indokai szerint - kisebb erő kifejtésével elmozdulást igénylő késhasználat volt szükséges. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a tanú enyhe nyomásra vonatkozó észlelete, valójában a vérfolyás miatt levont következtetés. A bekövetkezett sebvonalában, ugyanezen erővel kifejtett sérülés a fejbiccentő izom átvágását nem eredményezi, a fejbiccentő izom és az alatta futó erek átvágásához a közepeset meghaladó erővel kifejtett metszés szükséges. A fejbiccentő izom közepeset meg nem haladó erővel történő átvágásával 8 napon túl gyógyuló izom, illetve ideg sérülés okozható, mely nem indítja meg az elvérzéses állapot felé haladó ok folyamatot. A fejbiccentő izom által nem védett nyaki verőér és visszértörzsek a fejbiccentő izom előtt és mögött mintegy 1,5-2,5 cm mélységben futnak. A fejbiccentő izom felső szakaszában a vádlott által kifejtett erővel a sérülés vonalától kb. 3-4 cm távolságban már artéria átvágásra kerülhet sor. Ott a bőr alatt mintegy 1,5-2,5 cm mélységben futó artériák átvágása elvérzéssel járó állapotot eredményezhet. A fejbiccentő izom és a nagy artéria közepesnél nagyobb erővel történő átmetszése gyors elvérzést eredményez. A súlyosabb sérülés elmaradása a fejbiccentő izom által védett nyaki erek mélyebb fekvése, az izom külső éle mentén végződő, a nyaki értörzsektől 3-4 cm távolságban, fejbiccentő izom mögött bekövetkezett sérülés helye, a sérülés felületesebb jellege, a kisebb erő kifejtése, valamint a cselekményt észlelő … közbelépése miatt maradt el. A személyi bizonyítékok alapján megállapítható, hogy vádlott és sértett egymással szemben helyezkedett el, a cselekményt felölelő rövid idő alatt testhelyzetük nem változott, a vádlott jobb kézben tartott késsel ejtett metszett sérülést a sértett nyakának bal oldalán futó fejbiccentő izom mögött annak hátsó éle mentén végződve. Szemből bal kéz használattal bal oldali nyakon fenti seb metszéséhez rendkívül kifordított csuklóhasználat szükséges, mely az egyidejű kabát markolást lényegében kizárja. A lefoglalt késről készült fénykép és a közvetlen vizsgálata alapján megállapítható, hogy egyik penge oldala 6 cm hosszúságban beszáradt barnás vérgyanús szennyeződést tartalmaz, melynek szakértői vizsgálata az eljárás során nem volt szükséges. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a sértett vére a nyakán ejtett metszés következtében folyt. Megállapítható, hogy a kés pengéjének kizárólag csak egyik oldala tartalmazott vérszennyeződést, mely az ejtett seb hosszúságával azonos. A törvényszék álláspontja szerint a sebből lefelé függőleges irányba folyó vér azon penge oldalon hagyott szennyeződést, amely a metszés során felfelé volt és felfogta azt. A szennyezett penge alapján - figyelemmel a sebből függőlegesen lefelé folyó vér irányára - következtetés vonható a kés jobb kézzel történő használatára. Bal kezet használó személy a vele szemben álló személy bal oldali nyak részén rendkívül kifordított csuklóhasználat mellett képes ugyanezen penge oldalon eredményező vérfolyással sebet ejteni. A vádlott is jobb kéz használó és az … vallomása is ezt támasztotta alá. A törvényszék álláspontja szerint a kés pengéjén való nyomhagyás arra az esetre igaz, ha a kés metszéskor a függőleges irányához mérten valamilyen fokú szöget bezár. A függőleges irányban kifejtett metszés során a lefelé folyó vért a penge nem fogja fel, vagy mindkét oldalon szennyezi. A fentiek alapján - mivel a pengének kizárólag egyik oldala szennyezett sebhossznak megfelelő területen - a késsel kifejtett metszés iránya a gerinc függőleges vonalához mérten szöget zárt be. A szakértői vélemény szerint a fejbiccentő izom mögött elhelyezkedő seb alsó pontja az izom középső harmad hátsó éle mentén esett. Az alsó pont meghatározásához képest a seb másik pontja fentebb van, mely haladhat az izom külső éle mentén függőlegesen, vagy azzal tarkó irányában szöget zárhat be. A szakértő bár erre vonatkozó anatómiai megállapítást nem tett, de a fejbiccentő izom anatómiai kitapintása alapján is megállapítható, hogy az izom külső éle a gerinc függőleges vonalától távolodik, enyhe szöget zár be. Ugyanakkor a szakértői megállapítás izom mögötti területre helyezi a seb hosszát. A fenti adatok alapján a seb iránya az izom középső harmadának hátsó élétől felfelé, a tarkó vonala felé halad. (nyom irat 46.old). A metszés szemben állva jobb kézzel alulról felfelé kifejtett irány esetén az izom középső harmad hátsó élétől már lényegében szúró mozdulattal eredményezhet hasonló penge oldalon vérfolyást. Alulról felfelé fordított csukló használat esetén a vérzés függőleges folyása nem a kés hegyétől lefelé folyó nyomot hagyva szennyezi a penge oldalát, illetve nem ezen oldalát. A fentiek alapján a metszés iránya kizárólag fentről lefelé történhetett, ahogy azt a szakértő is megállapította. … vádlott elkövetés után tanúsított magatartása: … nyomozás során tett vallomása alapján megállapítható, hogy a vádlott sértett nyakához való „késtartás" azzal a momentummal ért véget, hogy a tanú rákiáltott a vádlottra, aki a tanúra nézett, majd ezt követően … azonnal cselekedett; késtartó kezét magasba emelte, pulthoz szorította, másik kezével a szabadon lévő kezet a késhasználat megakadályozása érdekében szintén lefogta. Ezáltal lehetővé vált, hogy a sértett a helyszínt elhagyja. Megállapítható, hogy … megjelenése előtt a sérülés már bekövetkezett. … tanú arra vonatkozó megállapítást nem tett, hogy a vádlott ellenállást tanúsított, miközben a bal és a jobb kezét megfogva a konyhaszekrénynek támasztotta. A sértett vallomásában (
66. sz. tjkv.
67. oldal
68. bekezdés) arra emlékezett, hogy nem volt olyan érzete, hogy a támadó az általa kifejtett magatartást ismételni akarja, vagy a megkezdett cselekményt befejezni. … tanúvallomása alapján megállapítható, hogy a cselekmény észlelésének pillanatában kés elmozdulásával járó mozdulatsort nem fejtett ki, tárgyalási vallomása alapján megállapítható, hogy enyhe nyomást gyakorolt, hiszen a vér folyt a sértett nyakából. … vádlott egyetlen, sértetthez címzett kijelentése nyert bizonyítást :„mit képzelsz, ki vagy te?". Ezen kijelentés alapján az élet, a testi épség tényleges sértését célzó magatartás kifejtése nem következtethető, kizárólag fennálló konfliktusra utal. Megállapítható azonban, hogy a kés vérző sebből való elvételéhez az … megjelenése és fentebb leírt beavatkozása szükséges volt. A vádlott által használt kés elvételéhez …-nak további segítségre volt szüksége. Utóbbi tanú arra vonatkozó nyilatkozatot nem tett, hogy …-nak a kés elvétele milyen nehézséget okozott. … a következetesen állította, hogy csak ki kellett húzni vádlott kezéből a kést. Kizárólag … volt az a tanú, aki a vádlott eszköz elvétele során ellenállására nyilatkozott. Nyomozati vallomása szerint a nyitott kést … próbálta elvenni a vádlott kezéből, miközben kezét magasba tartva tolta kifelé. … tárgyaláson tett vallomása szerint előbbi eseménysor időpontjában a vádlott neki háttal volt a konyha ajtóban, … és … vele szemben. Ez utóbbi vallomásában is fenntartotta, hogy vádlott részéről volt kifejtett ellenállás, … egyik kezével vádlott két kezét fogta, míg másik kezével próbálta kivenni a kést. … az elé tárt … vallomás alapján már annyiban pontosította állítását , hogy elképzelhető, hogy az elvételhez két kezet használt, de a zsebkés elvétele nehézséget nem okozott. A két kéz használata azonos lehet a nyomozás során rögzített „ráfogással". Tárgyaláson tett vallomásában azonban már a két … birkózásáról számolt be (6.sz tjkv 20.old 2.bek). Ezen észlelet alapján megállapítható, hogy vádlott konyhaszekrénytől a bejárati ajtó irányába való elmozdítása (elmozdulása) megtörtént. Ugyanakkor a kés ekkor még vádlott kezében volt, tehát nem a szekrényhez való kitámasztásakor került elvételre. A kést ezen észlelet időpontjában is … csavargatta. A térbeli elhelyezkedés változása alapján a törvényszék megállapította, hogy a kés elvételének időpontja elhúzódott. A … tanú állításának, - miszerint a vádlott kezéből a kést ellenállás nélkül könnyedén kihúzta - megfeleltethető eseménysor nem történt. … tanú vallomását a törvényszék számára nem tette aggályossá az a körülmény, hogy a tárgyaláson korábbi vallomásának felidézése volt szükséges ahhoz, hogy a tárgyaláson is meg tudja azt erősíteni, illetve az idő múlás következtében arra nem emlékezett, hogy a kés nyitva volt-e, vagy sem, valamint … előadásmódjával szemben nem volt olyan határozott. A törvényszék fentiek alapján kizárólag azt a következtetést tudta levonni, hogy a vádlott maximum olyan ellenállást tanúsított a kezében lévő zsebkés elvétele során, amely magához az elvétel megakadályozásához szükséges, ez azonban a sértettől való eltávolodás után történt. Nem állapítható meg olyan ténybeli adat, amely alapján következtetés vonható le arra, hogy az elvétel megakadályozását meghaladóan a megkezdett cselekményt be kívánta fejezni, vagy meg akarta ismételni, illetve az elvétel miatti ellenállást ennek érdekében fejtette ki. A helyszíni szemle jegyzőkönyve (nyom.iratok
69. old.), a vádlottól lefoglalt és a Bj.102/2017/
70. tételszámon nyilvántartott zöld terepszínű nadrág és zöld színű pulóver jobb térdén és jobb vállrészén vérgyanús szennyeződés volt. … vádlott
71. február
72. napon elvégzett orvosi vizsgálatáról készült ambuláns lap alapján megállapítható, hogy jobb szem körül subfuzió látható, arcán beszáradt vér, jobb könyöke duzzadt, nyomásérzékeny. … vádlott vallomása alapján megállapítható, hogy a nála alkoholfogyasztás következtében beállt „filmszakadás" azzal ért véget, hogy a földön fekszik és mások rugdossák. … nyomozás során tett vallomásából megállapítható, hogy a vádlottat a kés elvételét követően az udvarra kilökte, ahol a földre került. … vallomása szerint azért ment ki az ingatlanból, mert a többiek közölték vele, hogy az a személy, aki a sértettet megvágta, el akar menni. Amikor az ingatlanból kijött, akkor a vádlott a földön feküdt a hasán, mely helyeztet nem tudja, hogy mi idézett elő. Nyilatkozata szerint a vádlott azt állította, hogy „ Nem én voltam, nem tudom miről van szó, hol a biciklim?" Tárgyaláson megerősített vallomásában is azt állította, hogy a vádlott a földről fel akart állni és a helyszínt el akarta hagyni, ezért odalépett hozzá, a kezét hátrafogta és ráült lovaglóülésben. Ez utóbbira azért került sor, mert még hason fekve, hátrafogott kézzel is próbált elmenni. Az adatgyűjtésről készült rendőri jelentés (nyom.iratok
73. old.) elé tárása alapján azt nyilatkozta, hogy kizárt, hogy ezen túl menő erőszakot alkalmazott volna, ő nem mért a vádlott fejére ütést. Tárgyaláson tett vallomásában már azt állította, hogy nem kellett sokat futni utána, kb. 4-5 métert. (
74. sz. tjkv.
75. old.) A
76. oldal utolsó bekezdésében rögzített nyilatkozata szerint ő volt az, aki lelökte, elgáncsolta, ráült és ennyi szükséges volt annak érdekében, hogy a rendőrség részére átadhassa, mivel nem tudta, hogy van-e még nála kés. … tárgyaláson tett vallomása (
77. sz. tjkv.
78. oldal
79. bekezdés utolsó mondata), illetve … nyomozás során tett vallomása alapján megállapítható, hogy a vádlott a fűben is ült. Ennek sorrendje azonban nem határozható meg, ugyanis … tanú arra is nyilatkozott, hogy „Ahogy visszafordultam, az id. …, azt nem tudom, hogy fogta őt". … tanú vallomása (nyom.iratok
80. old.
81. bekezdés) szerint a többiek …-en ültek, mivel el akart volna menni a helyszínről, így próbálták visszatartani. Ugyanezen oldal utolsó mondata, hogy „Emiatt jöttek ki az udvarba, hogy megnézzék pontosan, hogy mi történt, és ezért segítettek … lefogásában is az udvaron, állítólag el akart menni." A
82. old.
83. bekezdése szerint ellökte magától a vádlottat, akinek mivel rossz a lába, el is esett a földre. … nyomozás során közölte, hogy tudomása van arról, hogy … vádlott lába rossz és amikor iszik, még nehezebben megy, még jobban sántikál. Nem is kellett sokat futni utána. Fentiek alapján megállapítható, hogy a vádlott sérülést szenvedett, mely 8 napon belül gyógyult, id. … a helyszíni szemle által rögzített pavilon előtti bográcsozó előtt tartotta vissza, ahol vérnyom rögzítésére került sor. … vádlott magánindítvánnyal nem élt az őt bántalmazó személlyel szemben. Ugyanakkor megállapítható, hogy … vádlott a helyszínt el kívánta hagyni. Az ittas vádlottat a helyszín gyors elhagyásában nehezítette az … által leírt fizikai állapota.Nem állapítható meg kétséget kizáróan ugyanakkor, hogy a helyszín elhagyásának megkísérlése a vádlottat ért bántalmazás és sérülésének elszenvedése előtt vagy azután került sor. Földre került ugyanis … vallomása alapján is, közvetlenül a házból való kivezetés után, majd ült is, illetve a biciklijéhez is igyekezett annak érdekében, hogy elmenjen. … vallomása alapján az is felmerült, hogy … a kivezetésében is részt vett. Fenti tanú vallomása alapján az is felmerül, hogy vádlottat nem kizárólag egy személy bántalmazta. Ily módon nem vonható le kétséget kizáróan az a következtetés, hogy a közepes fokú alkoholos befolyásolt állapotban lévő vádlott azért kívánt elmenekülni, mert egy, vagy több személy bántalmazta, vagy azért, mert a lehetséges felelősségre vonást el akarta kerülni. IV. A megállapított tényállás alapján a törvényszék az alábbi módon vont le következtetést a vádlott bűnösségére, cselekményét az alábbiak szerint minősítette: A Btk. 164.§

(1)bekezdés szerint aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. A

(2)bekezdés szerint ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség 8 napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

(8)bekezdés szerint a büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. A törvényszék a vádlott cselekményének minősítése során figyelemmel volt az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló 3/

1. Büntető jogegységi határozatban foglaltakra. A bűncselekmény alanyi és tárgyi oldalát egyaránt vizsgálta. A vádlott 1,85-2,15 ezrelékes véralkohol szintnek megfelelő, közepes fokú alkoholos befolyásolt állapotban, míg … sértett 2,98-3,28 ezrelékes véralkohol szintnek megfelelő, súlyos fokú alkoholos befolyásolt állapotban volt a cselekmény időpontjában, a közöttük lezajlott eseményre egyikük sem emlékezett. A cselekmény motívuma indítóoka nem állapítható meg, ugyanakkor vádlott semleges módon viszonyul a sértett személyéhez. A vádlott személyiségéből ép lélektani működés mentén kialakult személyiség rajzolódott ki, viselkedési deviancia nem állapítható meg, bűncselekmény miatt korábban nem ítélték el. A vádlott tudattartalmát befolyásoló külső körülmények nem azonosíthatóak, így a cselekmény véghezvitelét megelőző pszichikus folyamata nem volt feltárható. A cselekmény rövid időn belül és gyorsan zajlott le. A III. számú Büntetőelvi Határozat értelmében az ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekményekért való felelősség során a bűncselekmény elkövetési körülményeinek elemzésekor a bíróság azt vizsgálja, miként minősíthető a vádlott cselekménye az alanyi oldal teljessége esetén. Mivel a vádlottnál kóros részegség, vagy annak csökevényes formája nem volt bizonyítható a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a cselekmény tárgyi körülményei, - így a sértett ittassága, a vádlott saját ittassága, az általa használt eszköz és az elhelyezkedésük - alapján teljes alanyi oldalon milyen felismerésre kellett jutnia, és ezen felismerésnek megfelelően milyen magatartást kellett tanúsítania. … sértett sérülése 8 napon belül gyógyult. A sérülés helye a fejbiccentő izom mögött, annak középső harmad külső éle mentén végződő 6 cm hosszúságú,1 cm széles metszett seb, melynek mélysége 5 mm. A seb anyaghiány nélküli megszakítással ejtett metszett sérülés. A sérülés előidézésére kisebb erő kifejtésével került sor. A sérülés fertőzéssel vagy sokktalanítást igénylő ellátással nem járt együtt, ezért a közvetett életveszély lehetősége kizárt. A kisebb erővel történő kifejtés a seb vonalában nem alkalmas arra, hogy a fejbiccentő izmot átvágja, így izomsérülést vagy idegsérülést okozzon. Ez utóbbi eredmény előidézéséhez közepes erejű erőkifejtésére van szükség, mely közvetett életveszélyt el nem érő 8 napon túl gyógyuló sérülést eredményezhet. Amennyiben a vádlott kisebb erőkifejtéssel a sérülés helyétől 3-4 cm távolságban metszést ejt az állkapocs irányába, ott a bőrfelszín alatt 1,5-2,5 cm mélységben futó artériák átvágását eredményezheti, mely elvérzéses állapotot eredményezhet. A fejbiccentő izom alsó szakaszában a fejbiccentő izom előtt és mögött szintén a fenti felületes mélységben artéria húzódik. A seb alsó pontjától lefelé 5 cm-rel hosszabb, nagyobb erővel kifejtett metszés esetén az izom és a mögötte lévő nyaki képletek átvágásával a halál bekövetkezésének okfolyamatát szintén megindíthatja és a sértett közvetlen életveszélyes állapotba kerülhet. Ez a lehetőség a ténylegesen bekövetkezett 8 napon belül gyógyuló sérülés esetén is fennállhat. A közvetlen életveszély a halál bekövetkeztének reális lehetősége, mely során a vádlott által kifejtett testet sértő magatartás eredményeként megindul az az ok folyamat, mely a halálos eredmény irányába halad. Általában orvosi beavatkozással ez az eredmény elhárítható, megszüntethető és a halál reális ténye kiküszöbölhető. A vádlottól lefoglalt és az elkövetés eszközeként használt ... típusú zsebkés élet kioltására bármilyen használati kóddal alkalmas. A törvényszék megállapította, hogy a 182 cm magas, 78 kg … vádlott és a közel 170 cm magas, 65 kg súlyú … elkövetéskori elhelyezkedése a konyha helység étkező irányába eső konyhai bútorokkal beépített mintegy 130x150 cm területű részen volt, ahol a vádlott a 86 cm magasságú konyhapultnak dőlt, sértett vele szemben állt. A konyhapulttal szemben található hűtő távolsága mintegy 80 cm. (nyom. iratok
2. old.
3. és
4. számú kép) Mivel a vádlott a konyhapultot azon a részen támasztotta, ahol a táska a fényképfelvételek alapján található, a vele szemben álló … sértettnek lehetősége volt arra, hogy a hűtőszekrény 80 cm-es távolságán kívül, kb. 1 m távolságban tartózkodjon. Az egymás ruházatának fogásakor ez a távolság azonban a hajlított karnyújtásnyi távolságra csökkent. Fenti szituációban vádlottól az élet kioltására alkalmas eszköz elővétele és a vele szemben álló sértett nyakához tartása nemcsak a bántalmazás, de a sérülés lehetőségének felismerését is elvárhatóvá teszi. Ehhez képest vádlott közömbösséget mutatott és a sértettnek 8 napon belül gyógyuló metszett sérülést okozott. A kés nyakhoz tartása és metszése ugyanazon a helyen történt, a a középső harmadában végződő fejbiccentő izom mögötti területen . Nem állapítható meg, hogy a vádlott kívánt szándéka a bekövetkezett sérülésen túl súlyosabb sérülés előidézésére irányult volna. A kettejük korábbi ismeretlen viszonya és a helyszínen cselekmény időpontjában vádlott által kijelentett „mit képzelsz magadról, ki vagy te" semmiképpen nem utal erre. Ez utóbbi kijelentés az élet és a testi épség sértését, vagy veszélyeztetését célzó szándékra nem utal. Sokkal inkább ittas személyek között alkoholos düh állapotában váratlanul kialakult konfliktusra. A vádlott sértett nyakán egyetlen metszést ejtett. … fellépéséig meg volt a lehetősége, hogy súlyosabb sérülést idézzen elő, vagy ismételjen, ez azonban elmaradt. … megjelenésekor a fenti kijelentés hangzott el és a kés nyakon történő elmozdítására nem került sor. A vádlottnak - a teljes alanyi oldalt figyelembe véve - azonban fel kellett ismernie, hogy sértett alkoholos befolyásolt állapotban van, ahogy egyébként ezt mindenki más, szintén alkoholt fogyasztott személy is a születésnapi rendezvényen észlelte. Teljes alanyi oldalon számolnia kellett saját alkoholos befolyásoltságával, számolnia kellett az általa tételesen felsorolt elfogyasztott alkoholok szervezetére gyakorolt hatásával, azzal hogy ezen alkoholmennyiség nála várhatóan milyen befolyást okoz, a befolyásoltság nála előre kalkulálható milyen viselkedést vált ki. Fel kellett ismernie a használatában lévő eszköz élet kioltására, sérülés okozására való alkalmasságát. Fel kellett ismernie a saját és a sértett ittasságából adódó bizonytalan egyensúlyhelyzetet és a korlátozott reflextevékenységét. Nem zárható ki, hogy … vádlott erdőjáró és késgyűjtő emberként gyakorlott használója a fenti eszköznek, képes az általa használt eszköz célját, irányát és a használathoz szükséges erő kifejtését átlagos körülmények között meg tartani. Azonban a fenti körülmények ismeretében nem volt kellő alapja ahhoz, hogy bízzon a kezében lévő kés célzott szándékának megfelelő használatában. Saját ittasságán túlmenően, ugyanis számolnia kellett azzal, hogy a súlyos fokban ittas sértett zárt környezetben, élet kioltására alkalmas eszköz használata során támadást fejt ki vagy védekezni fog. A cselekménye akár inadekvát módon is kifejtésre kerülhet. … vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy a súlyosan ittas sértett akár adekvát, akár nem adekvát reakciója során szintén erőt fejthet ki, mely az általa kifejtett kisebb erővel összeadódik, és összességében olyan erő kifejtésére kerül sor, mely az élet kioltására alkalmas eszközzel súlyosabb eredmény bekövetkezését lehetővé teszi. Önmagában a sértett fejtartása, vagy a fejbiccentő izmának megfeszülése is eredeti szándéktól eltérő eredményt okozhat. Számolnia kellett azzal is, hogy a késtartás szándékolt irányának megfelelő célzott távolság betartására nem képes, a sértett magatartása pedig nem kiszámítható, sőt nem adekvát esetleges támadó reakciója a célzott és ténylegesen kifejtett irányt is megváltoztathatja. Az irány megváltozása vagy az erő nagyobb kifejtése a ténylegesen bekövetkezett sérüléstől számított 10 cm-en belül artéria átvágásával, a halál bekövetkezésének a reális lehetőségét megteremtette volna. A törvényszék álláspontja szerint teljes alanyi oldalon mérve … vádlottnak fent felsorolt körülményeket fel kellett volna ismernie. A metszett sebtől mintegy 3-4 cm távolságban 1,5-2,5 cm mélyen futó nyaki képletek átvágásával járó közvetlen életveszély bekövetkezésének lehetősége reális és térben közeli. A saját és sértett ittassága okán fennálló bizonytalan egyensúlyhelyzet, korlátozott reakcióképesség, illetve sértett előre nem kalkulálható magatartása miatt nem állapítható meg olyan körülmény, vagy tény, mely valós alapját képezhette volna azon bizakodásának, hogy ezt el tudja kerülni. Az életveszély lehetőségének felismerése mellett közömbös magatartást tanúsított. E magatartásnak kétségtelenül a közepes fokú alkoholos befolyásoltsága volt az oka, mely azonban javára nem értékelhető, önhibából ered. A törvényszék a vádlott elkövetéskori szándékának mérlegelése során részletesen kifejtette, hogy a cselekményt elsőként észlelő … megjelenésekor vádlott aktív magatartást nem fejtett ki, abban az idő pillanatban ismétléstől, vagy a súlyosabb eredmény befejezésétől tartani nem kellett. A sértett változatlan védekezési pozíciója, és a vádlott változatlan nyakhoz kést tartó testhelyzete azonban a szituáció megszüntetését igényelte. Ennek hiányában a közöttük fennálló helyzet további alakulása ittasságuk miatt nem számítható ki. … vádlott a helyszínen megjelenő … kiáltására zökkent ki elkövetéskori tudatállapotából és figyelt fel. … is a beavatkozás szükségességét ítélte meg, ezért a vádlott kést tartó jobb kéz csuklóját felemelve testét a szekrényhez szorította, illetőleg a másik kezét is megfogta, annak érdekében, hogy a vádlott a kést tartó kezére ne tudjon rányúlni. A harmadik személy beavatkozásának elmaradása esetén a cselekménysor nem volt kalkulálható és beavatkozás kellett ahhoz, hogy a nyakán vérző sértett ezen szituációt el tudja hagyni. Megállapítható, hogy a vádlott kezében lévő kés elvétele elhúzódott és más személy segítségét is igényelte. Mindebből a törvényszék levonta azon következtetést, hogy vádlotton kívül álló okok hatása szükséges volt az életveszélyes állapot elkerüléséhez. A sértett megelőző esetleges támadása és kezdeményező szerepe az értékelés során kifejtett indokok alapján nem bizonyított. Azonban a vádlott jogos védelmi helyzete kizárt. Az őt ért esetleges sértetti támadás során sem tekinthető arányosnak az élet kioltására alkalmas eszköz használata. A vádlott és a sértett eltérő testmagassága, súlya, illetőleg az eszköz használata a vádlott erőfölényét erősíti, mellyel szemben nehezen határozható meg olyan sértetti magatartás, mely mindezt jogossá teszi. A vádlott cselekmény utáni magatartása alapján nem állapítható meg, hogy a közepes fokban alkoholosan befolyásolt vádlott a helyszínt azért akarta elhagyni, mert többen bántalmazták, avagy azért, mert magatartásának következményeivel hirtelen szembesült. Mindebből elkövetéskori tudatállapotára vonatkozó következtetés nem vonható le. Mivel vádlott a 8 napon belül gyógyuló sérülés előidézésével ténylegesen nem indította meg a halál reális lehetőségének okfolyamatát, de annak lehetősége térben közeli volt, ezért a cselekménye a Btk.164.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés szerint minősülő testi sértés 10.§ szerint kísérlete. V. A büntetés kiszabása során a törvényszék az alábbi büntetéskiszabási körülményeket értékelte: Enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, egy kiskorú gyermek eltartását, a kísérletet és a sérülés tényleges 8 napon belüli gyógytartamát. Súlyosító körülményként értékelte az önhibából eredő ittas állapotú elkövetést, valamint az elkövetéshez használt eszköz élet kioltására alkalmas, különösen veszélyes voltát. A testi épség elleni bűncselekmények megyei és országos elszaporodottságát. A fenti körülményeket a Btk. 80.§

(1)bekezdésében rögzített büntetéskiszabási elvek szerint történő értékelése alapján a büntetési tétel keret alsó tételének megfelelő tartamú szabadságvesztés alkalmas vádlottal szemben a büntetés céljának realizálására. Figyelemmel a vádlott kedvező személyi körülményeire a Btk. 85.§

(1)bekezdés alapján a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette a

(2)bekezdés 1-5 év között meghatározható próbaidő középmértékének megfelelő tartamban. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát a Btk. 37.§

(2)bekezdés. a) pontja alapján határozta meg. A vádlott

1. február
2. naptól február
3. napig bűnügyi őrizetben töltött időt a Btk. 92.§

(1)és

(2)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztés tartamába, annak utólagos elrendelése esetére beszámította. A Btk. 38.§

(2)bekezdése alapján rendelkezett a feltételes szabadság lehetőségének legkorábbi időpontjáról a szabadságvesztés utólagos elrendelése esetére. A törvényszék a … magánfél polgári jogi igényének elbírálását a Be. 335.§

(1)bekezdése alapján egyéb törvényes útra utasította, mivel a tényállás megállapításához lefolytatott bizonyítás a bejelentett igény tisztázását nem tette szükségessé, ugyanakkor a magánfél erre vonatkozó adatokat felhívás ellenére nem szolgáltatott. A Be. 155.§

(1)bekezdése alapján a bűnjelek lefoglalását megszüntette és a

(2)bekezdés alapján a

1. és
2. szám alatt nyilvántartott zöld színű nadrágot és pulóvert vádlott részére kiadta , míg a

(8)bekezdés alapján a 2-11. számon nyilvántartott bűnjelek megsemmisítését rendelte el. Az eljárás során felmerült 361.088.Ft bűnügyi költség összegéből … vádlott a Be. 338.§

(1)bekezdése alapján köteles megfizeti 301.719.Ft-t, míg a költségjegyzék 3-4. tételszám alatt feljegyzett sértett toxikológiai szakértői vizsgálatával felmerült 59.369.- forintot a Be. 338.§

(2)bekezdése alapján az állam viseli. Balassagyarmat,

1. május
2. dr. Szepesi Ágnes sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Szlezákné Papp Judit és Mátyásné Fisli Imelda ülnökök helyett is. a kiadmány hiteléül