A Fővárosi Ítélőtábla felperes neve[akinek képviseletében a másodfokú eljárásban a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség (1055 Budapest, Markó u. 27.; ügyintéző: dr. Aleku Mónika osztályvezető ügyész) jár el] felperesnek a Zelena Ügyvédi Iroda (3530 Miskolc, Arany János u. 2., ügyintéző: dr. Zelena Gergely ügyvéd) által képviselt alperes ellen általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított közérdekű perében a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy tisztességtelenek, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek a fogyasztói szerződésekben alkalmazott alábbi általános szerződési feltételek:
- „A kivitelezési munka teljesítésének határideje bármelyik fél részéről a szerződés aláírásától számított egy éven belül egyoldalúan módosítható.”
- A megrendelő kijelenti, hogy a vállalkozó részére a szerződéskötést megelőzően részletes tájékoztatást nyújtott a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól, a szerződés részletes feltételeiről, a kivitelezés teljes költségéről, s annak fizetési ütemezéséről és a munka fázisai pontos menetéről, illetve a 45/
- (II.26.) Korm. rendeletben foglaltakról, továbbá átadta az elállási, felmondási jogának gyakorlásához szükséges tájékoztatást, továbbá a kellékszavatosságról, termékszavatosságról szóló tájékoztatót.” Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig,
- július 5-ig már teljesítettek. Kötelezi az alperest, hogy a honlapján 15 napon belül tegye közzé 30 napon keresztül saját költségén az alábbi közleményt. Közlemény A Fővárosi Ítélőtábla
- szeptember
- napján kelt jogerős ítéletével a ... Építő és Korszerűsítő Korlátolt Felelősségű Társaság alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy tisztességtelenek, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek a fogyasztói szerződésekben alkalmazott alábbi általános szerződési feltételek:
- „A kivitelezési munka teljesítésének határideje bármelyik fél részéről a szerződés aláírásától számított egy éven belül egyoldalúan módosítható.”
- A megrendelő kijelenti, hogy a vállalkozó részére a szerződéskötést megelőzően részletes tájékoztatást nyújtott a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól, a szerződés részletes feltételeiről, a kivitelezés teljes költségéről, s annak fizetési ütemezéséről és a munka fázisai pontos menetéről, illetve a 45/
- (II.26.) Korm. rendeletben foglaltakról, továbbá átadta az elállási, felmondási jogának gyakorlásához szükséges tájékoztatást, továbbá a kellékszavatosságról, termékszavatosságról szóló tájékoztatót.” Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig,
- július 5-ig már teljesítettek. Az
- pont alatti feltétel azért tisztességtelen, mert azáltal a vállalkozó alperes teljesítésének határideje nem megfelelően meghatározott, a
- pont alatti feltétel pedig azért, mert a megjelöltekről szóló tájékoztatás megismerésére vonatkozik úgy, hogy a nyilatkozatból, vagy további részéből annak tartalma nem ismerhető meg, így a fogyasztó tényleges, megfelelő tájékoztatásának igazolására nem alkalmas. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltségre vonatkozó rendelkezését akként változtatja meg, hogy az alperes által az államnak külön felhívásra fizetendő eljárási illeték összegét 36.000 (harminchatezer) forintra felemeli, a felperes perköltségben való marasztalását és az állam általi illetékviselésre vonatkozó megállapítást mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg külön felhívásra az államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás
- A felperes közérdekű keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése és 6:105. §
(2)bekezdése alapján, hogy az alperes által fogyasztói szerződésben alkalmazott alábbi általános szerződési feltételek tisztességtelenek, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek: - „A vállalkozó – a felek kölcsönös megállapodása alapján – a szerződés aláírásától számított egy éven belül teljesíti a szerelés kivitelezését.” - „A kivitelezési munka teljesítésének határideje bármelyik fél részéről a szerződés aláírásától számított egy éven belül egyoldalúan módosítható.” - „A megrendelő kijelenti, hogy a vállalkozó részére a szerződéskötést megelőzően részletes tájékoztatást nyújtott a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól, a szerződés részletes feltételeiről, a kivitelezés teljes költségeiről, s annak fizetési ütemezéséről és a munka fázisai pontos menetéről, illetve a 45/2014. (II.26.) Korm. rendeletben foglaltakról, továbbá átadta az elállási, felmondási jogának gyakorlásához szükséges tájékoztatást, továbbá a kellékszavatosságról, termékszavatosságról szóló tájékoztatót.” Kérte továbbá, hogy a bíróság rendelje el a jogsértő saját költségére a bíróság által megállapított szövegű, az érvénytelenség megállapítására vonatkozó közlemény közzétételét, melyet a jogsértő internetes honlapján 30 napig hozzon nyilvánosságra. A teljesítésre meghatározott szerződéskötéstől számított egy éven belüli határidő álláspontja szerint a Ptk. 6:104. §
(2)bekezdés g) pontja értelmében az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek minősül, továbbá az egy éven belüli módosítás lehetősége azt eredményezi, hogy a fogyasztó számára a szerződéskötéskor nem állapítható meg egyértelműen az alperes teljesítésének időpontja. A tájékoztatás nyújtására vonatkozó ÁSZF a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg, illetőleg olyan bizonyítási terhet ró a fogyasztóra, amelyet a 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet alapján az alperesnek kell viselnie, ezért az a Ptk. 6:104. §
(1)bekezdés
- i)és
- j)pontja alapján azért tisztességtelen. A támadott rendelkezés a fogyasztó nyilatkozatát tartalmazza, és nem a vállalkozó által adott tájékoztatást. Az, hogy az alperes a jogszabályi kötelezettségének a fogyasztóval való szerződéskötéskor eleget tett, nem bizonyítható egy korábban egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltételként kialakított szöveggel. Megjegyezte azt is, hogy az alkalmazott blankettaszerződés betűmérete alkalmatlan arra, hogy azt a fogyasztó elolvassa. 2. Az alperes kérte a kereset elutasítását. Hivatkozása szerint a blanketta szerződésben a konkrét teljesítési határidő a szerződés aláírásakor egyedileg pontosan meghatározásra kerül a bal alsó sarokban található rubrikában, míg a módosítás lehetősége nem teszi a határidőt nem megfelelően meghatározottá, hiszen a módosított határidő is csak a szerződéskötéstől számított egy éven belül lehet. A szerződési feltételt a fogyasztók érdekeivel összhangban alkalmazza, valamint a fogyasztónak a Ptk. 6:249. §-a alapján lehetősége van a szerződéstől elállni, amennyiben az alperes által módosított határidő számára nem elfogadható. A tájékoztatással kapcsolatos ÁSZF vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a jogszabályi előírást nem sérti meg azzal, ha a szerződésbe foglaltan kér nyilatkozatot a fogyasztótól. A betűméret álláspontja szerint olvasható. 3. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy "az alperes által a vállalkozási szerződésben alkalmazott általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló azon kikötés, miszerint "...a vállalkozó részére a szerződéskötést megelőzően részletes tájékoztatást nyújtott a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól, a szerződés részletes feltételeiről, a kivitelezés teljes költségeiről, s annak fizetési ütemezéséről és a munka fázisai pontos menetéről” rendelkezése az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig, 2017. július 5-ig már teljesítettek". Az alperest kötelezte, hogy saját honlapján 15 napon belül tegyen közzé 30 napon keresztül közleményt, és meghatározta annak szövegét, valamint rögzítette, hogy a kikötés azért tisztességtelen, mert a szerződési feltétel nem egyértelmű, nem állapítható meg belőle a tájékoztatás mibenléte, és ezzel a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. A keresetet ezt meghaladóan elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 forint + áfa összegű perköltséget. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 9.000 forint eljárási illetéket és megállapította, hogy a felperes személyes költségmentessége (helyesen illetékmentessége) folytán le nem rótt 27.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. 3.1. Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy az alperes fogyasztókkal nyílászáró felújításra vonatkozó vállalkozási szerződést köt, melyben a blanketta szerződés részét általános szerződési feltételek is képezik. Rögzítette a keresettel támadott perbeli szerződéses kikötéseket. Az alperes által használt vállalkozási szerződés a megrendelő nevének, címének, az áru megnevezésének, a megrendelő telefonszámának, e-mail címének megjelölésén túl tartalmazza egyedi szerződési feltételként a teljes árat, a felmérési díjat, a szállításkor fizetendő összeget, csekkmegjelölést, a szállítási határidőt, a szerződés keltét, külön megjegyzéseket, továbbá a képviselő és a megrendelő aláírását. Az alperes ezen túlmenően a fogyasztók részére a szerződéskötéskor átadja mellékletként azt az okiratot is, amely 1. számú mellékletként a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testület elérhetőségeit tartalmazza, továbbá 2. számú mellékletként tájékoztatót tartalmaz akként, hogy „A megrendelő tudomásul veszi, hogy az alább meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. A megrendelő az e pont szerinti elállási vagy felmondási jogát termék adásvételére irányuló szerződés esetén a terméknek, több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek, több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak, a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától; szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított 14 napon belül gyakorolhatja. A termék adásvételére irányuló szerződés esetén nem érintik a megrendelő azon jogát, hogy a fent meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.” Az alperes a szerződés megkötésekor a fogyasztónak átadja a 45/2014. (II.26.) Kormányrendelethez írt 1. számú mellékletet az elállási/felmondási mintatájékoztatót, továbbá a 2. számú mellékletet az elállási/felmondási nyilatkozat mintát, valamint a 3. számú mellékletet a kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról, mely részletesen tartalmazza a kellékszavatosság, termékszavatosság és jótállás kormányrendelet szerinti feltételeit és szabályait. 3.2. Az elsőfokú bíróság az ítélet jogi indokolásában megállapította, hogy az alperes, mint vállalkozó a megrendelő fogyasztókkal a csatolt blanketta szerződésben foglalt, a felperes által hivatkozott általános szerződési feltételeket tartalmazó vállalkozási szerződést köt, melyhez a fogyasztók részére a felperes és az alperes által is csatolt elállási jogra, szavatosságra és jótállásra vonatkozó írásbeli tájékoztatót ad át a megrendelők részére. A Ptk. 6:77. §
(1)bekezdésének, a 6:102. §
(1)-
(2)bekezdéseinek, a 6:103. §
(1)-
(3)bekezdéseinek, a 6:104. §
(1)bekezdés
- i)és
- j)pontjainak és a 6:104. §
(2)bekezdés g) pontjának felhívását követően rögzítette, hogy a támadott kikötés tisztességtelenségének vizsgálatakor az általános szerződési feltétel és a szerződés további feltételeinek együttes vizsgálatával kell kialakítania álláspontját. Az alperes által alkalmazott vállalkozási szerződés pontosan meghatározott egyedi szerződési feltételként tartalmazza a szállítási határidőt, melyet az egyes szerződések megkötésekor az alperes a fogyasztóval konszenzusban határoz meg. A határidő tűzésével – egy éves teljesítési határidő – meghatározott teljesítési idő a Ptk. 6:35. §
(1)bekezdése szerint megfelelően meghatározottnak tekintendő, a jogszabály szerint meghatározott határidő nem lehet nem megfelelően meghatározott. A támadott kikötés és az egyedileg meghatározott szállítási határidő együttes vizsgálata alapján megállapítható az is, hogy az ÁSZF keresettel támadott második mondata sem minősül tisztességtelennek, mivel nem csak a vállalkozót, hanem a fogyasztót is feljogosítja az egyoldalú teljesítési határidő módosítására, így a szerződési feltétel a jogok és kötelezettségek egyensúlyát a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára egyoldalúan és indokolatlanul nem állapítja meg. Utalt e körben arra is, hogy amennyiben a vállalkozó által módosított teljesítési határidő a fogyasztó számára nem megfelelő, úgy a fogyasztónak joga van a Ptk. 6:
- §-a alapján is érdekmúlás bizonyítása nélkül és a 45/
- (II.26.) Korm. rendelet szerint is – az alperes által nyújtott tájékoztatóval összhangban – a szerződésmódosítást követő 14 napon belül indokolás nélkül egyoldalúan elállni. Az általános szerződési feltétel első és második mondata együttes értelmezése alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperesnek a módosított teljesítési határidő szerint is egy éven belül kell teljesítenie. Amennyiben a módosított teljesítési határidő mégis egy éven túlnyúlna, és ezt a fogyasztó elfogadja, úgy nincs ok az ilyen módon módosított teljesítési határidő módosítási lehetőséget tisztességtelennek minősíteni figyelemmel arra, hogy a fogyasztó általi elfogadás arra utal, hogy az nem sérti a fogyasztó jogait és nem hátrányos a számára. Az ÁSZF tájékoztatásra vonatkozó kikötése körében előterjesztett keresetet a kikötés első fordulata vonatkozásában alaposnak találta és annak tisztességtelenségét állapította meg, mivel a megrendelő oly módon teszi meg a kijelentést a szerződéskötésről, a szolgáltatás tartalmáról, költségéről, fizetési ütemezésről, munkafázisról szóló tájékoztatás megtörténtéről, hogy abból nem derül ki, hogy részére a vállalkozó milyen tájékoztatást adott, ezért utóbb a megrendelőnek kell a tájékoztatás tartalmát bizonyítania, amennyiben arra hivatkozik, hogy a kijelentésével szemben bizonyos feltételek tekintetében tájékoztatás nem történt vagy nem megfelelően történt. Mindez a bizonyítási terhet a fogyasztóra hátrányosan változtatja meg, ezért az általános szerződési feltétel ezen része a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdés
- i)és
- j)pontjába ütközik. A kikötés második fordulata – a 45/2014. (II.26.) Korm. rendeletben foglaltakra vonatkozó tájékoztatás megtörténte, valamint annak átvételére vonatkozó megrendelői kijelentés – tekintetében a felperes és az alperes egyező nyilatkozatára is figyelemmel kifejtette, hogy az alperes a megrendelők részére írásos tájékoztatót a periratok között elfekvő tájékoztatóban foglalt tartalommal adja meg, így egyértelműen megállapítható, hogy a kijelentés szerinti elállási, felmondási jog gyakorlásához szükséges tájékoztatást, továbbá a kellékszavatosságról, termékszavatosságról szóló tájékoztatót milyen formában és tartalommal adta meg a megrendelő részére. Ebből fakadóan a 6:104. §
(1)bekezdés
- i)és
- j)pontja szerinti bizonyítási teher megváltozására, vagy a bizonyítási lehetőség leszűkítésére és a másik fél terhére eső bizonyítási teherre vonatkozó tisztességtelenségi szabályok nem állapíthatók meg. Rámutatott arra is e körben, hogy az átadott írásbeli tájékoztató, melynek első része az alperes elállási jogára vonatkozó konkrét tájékoztatás, illetőleg az azt követő kormányrendeletbeli tájékoztatás – a kormányrendelet 3. számú mellékletének beemelése – érthető módon és részletesen tartalmazza kellékszavatossággal és a jótállással kapcsolatos részletszabályokat, melyből az átlagos fogyasztó megismerheti a jogait, jogainak gyakorlása idejét és módját. A felperes betűmérettel kapcsolatos hivatkozása is alaptalan, mivel a többszörös fénymásolatban becsatolt és szkennelt, vállalkozási szerződésbe foglalt általános szerződési feltételek olvashatók. Amennyiben pedig nem kellően olvasható a szerződés, az átlagos fogyasztótól elvárható, hogy általa el nem olvasható szerződést ne írjon alá, kérje a vállalkozót olvasható formátumú szerződés átadására. 4. Az ítélet keresetet elutasító része ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte annak megváltoztatását és a kereseti kérelemben foglaltaknak teljes egészében helyt adó határozat meghozatalát. Fenntartotta az elsőfokú eljárás során kifejtett azon hivatkozását, miszerint az alperes teljesítési idejével kapcsolatos kikötések nem megfelelően meghatározott határidőt írnak elő, így azok a Ptk. 6:104. §
(2)bekezdés g) pontja alapján tisztességtelenek, továbbá arra is hivatkozott, hogy a tisztességtelenség megítélése szempontjából nincsen annak relevanciája, hogy a fogyasztónak a kikötés alkalmazása esetére van-e elállási joga. A fogyasztó tájékoztatásával kapcsolatos kikötés vonatkozásában szintén hangsúlyozta az elsőfokú eljárás során előadottakat, miszerint az a Ptk. 6:104. §
(1)bekezdés
- i)és
- j)pontja alapján tisztességtelen. Álláspontja alátámasztásaként a Fővárosi Ítélőtábla (21.Gf.40.506/2016/10.) és a Kúria (Gfv.IX.30.316/2008/8.) határozatára is hivatkozott. 5. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. 6. A felperes fellebbezése az elsőfokú ítélet keresetet részben elutasító rendelkezésének megváltoztatására irányult, ezért a másodfokú eljárás az elsőfokú ítélet további rendelkezéseit nem érintette a Pp. 228. §
(4)bekezdése alapján.
- A fellebbezés nagyobb részben alapos.
- Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, érdemi döntésével és jogi indokolásával azonban az ítélőtábla csak részben értett egyet az alább kifejtettek miatt. 8.
- A Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése értelmében a teljesítési határidő meghatározható határidő tűzésével. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:35. §
(1)bekezdésének helytálló értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a szerződés aláírásától számított egy éves teljesítési határidő megfelelően meghatározott határidőnek tekintendő, arra éppen a hivatkozott jogszabályi rendelkezés ad lehetőséget. Az ítélőtábla az ezen kikötés vonatkozásában hozott keresetet elutasító döntéssel és annak indokaival maradéktalanul egyetért, ezért annak megismétlése nélkül csak utal a határozat e körben kifejtette helyes indokaira. 8.
- Az ítélőtábla ugyanakkor nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az alperes teljesítési határidejének bármelyik fél részéről a szerződés aláírásától számított egy éven belüli egyoldalú módosíthatóságával kapcsolatos kikötés tekintetében, mivel a tisztességtelenség vizsgálata szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a hivatkozott kikötés a fogyasztó számára is lehetővé teszi a teljesítési határidő módosítását, hanem kizárólag annak, hogy a feltétel következtében a teljesítés határideje esetlegessé, a fogyasztó számára előre nem láthatóvá válik és a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdésének g) pontja értelmében ellenkező bizonyításig tisztességtelennek kell tekinteni azt a kikötést, amely nem megfelelően meghatározott határidőt ír elő a vállalkozásnak szolgáltatása teljesítésére. Az egyoldalú módosítás lehetősége folytán bizonytalanná váló teljesítési határidő azáltal sem lesz megfelelően meghatározott, hogy a fogyasztónak az egyoldalú szerződésmódosítást követően esetleg lehetősége van érdekmúlás bizonyítása nélkül is elállni a szerződéstől, melyből következően helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy a tisztességtelenség vizsgálata szempontjából a fogyasztó elállási jogának sincs jelentősége. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a teljesítési határidővel kapcsolatos keresettel támadott kikötések együttes értelmezéséből az elsőfokú bíróság által hivatkozottakkal szemben nem következik az, hogy az egyoldalúan módosított határidőnek is egy éven belülinek kell lennie. A két feltétel együttes értelmezéséből csupán az következik, hogy a módosításnak kell egy éven belül megtörténnie, ugyanakkor a módosított teljesítési határidő egy éven túli is lehet. Mindebből az következik, hogy a blanketta teljesítési határidő egyoldalú módosítását lehetővé tevő kikötése azt eredményezi, hogy a fogyasztó a szerződéskötéskor nincs abban a helyzetben, hogy egyértelműen megállapíthassa a vele szerződő fél szolgáltatásának teljesítési határidejét, ezért a kikötés a Ptk. 6:104. §
(2)bekezdésének g) pontja alapján tisztességtelen. 8.
- A felperes a tájékoztatással kapcsolatos kikötés tekintetében elsősorban azzal érvelt, hogy az, hogy az alperes a fogyasztó tájékoztatásával kapcsolatos jogszabályi kötelezettségének a szerződéskötéskor eleget tett, nem bizonyítható egy korábban egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltételként kialakított szöveggel. Az ÁSZF fogalmával ellentétes az olyan rendelkezés, amely magának az ÁSZF-nek a megismerésére vonatkozik, és hivatkozott e körben a Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.316/2008/
- számú ítéletében kifejtettekre. Az ítélőtábla osztotta a felperes álláspontját a tájékoztatással kapcsolatos kikötést illetően, amelyben a fogyasztó arról tesz nyilatkozatot, hogy a 45/
- (II.26.) Korm. rendeletben foglaltakról teljes körű tájékoztatást kapott, továbbá a vállalkozó a részére a szerződéskötést megelőzően átadta az elállási, illetőleg felmondási jogának gyakorlásához szükséges, valamint a kellékszavatosságról és a termékszavatosságról szóló tájékoztatást. Egyetért az ítélőtábla e körben azzal, hogy az ekként rögzített nyilatkozatból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a fogyasztó a 45/
- (II.26.) Korm. rendelet
- §-ának megfelelő tájékoztatást ténylegesen megkapta-e figyelemmel arra, hogy maga a nyilatkozat a tájékoztatás tartalmát nem ismerteti. A 45/
- (II.26.) Korm. rendelet
- §ának
(1)bekezdésének első fordulata értelmében az alperes a szerződés megkötését megelőzően köteles világosan és közérthetően tájékoztatni a fogyasztót az a)-w) pontokban meghatározottakról, míg a
(7)bekezdés szerint az e §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli. Az alperest tehát jogszabály kötelezi arra, hogy meghatározott kérdésekről a fogyasztót bizonyítható módon tájékoztassa, míg az alperes hivatkozása szerint ezen tájékoztatási kötelezettségének tett eleget, és a fogyasztó ennek ennek megtörténtét ismerte el e nyilatkozatában. E kötelezettségének azonban ilyen módon, önmagában a 45/
- (II.26.) Korm. rendeletre, illetőleg az elállási és felmondási jogra, a kellék -és termékszavatosságra való utalással nem tesz eleget, mert a fogyasztó akkor tud érdemben nyilatkozni, ha a tájékoztatás ténylegesen és igazolható módon megtörténik. Ez azonban az adott formában nincs igazolva, mert annak tényleges tartalma a nyilatkozatból vagy magából a további részéből nem derül ki. Az ilyen formában előre, a blanketta keretei között rögzített nyilatkozat ezért a fogyasztó hátrányára határozza meg a jogait és kötelezettségeit, ezért az a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése szerint tisztességtelen. Az ítélőtábla e körben csak részben osztotta a felperes álláspontját a Legfelsőbb Bíróság Gfv.30.316/2008/
- számú ítéletében foglaltak alkalmazhatóságát illetően. A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott döntése szerint ugyanis – ahogyan azt az EBH
- számú elvi jelentőségű döntésében maga is kifejtette – a fogyasztó nyilatkozata az ÁSZF-ben került rögzítésre, amely nem képezte elválaszthatatlan mellékletét az egyedi szerződésnek. A blanketta szerződéstől elkülönült ÁSZF tartalmazta az ÁSZF-ben felsorolt szabályzatok megismerésére vonatkozó nyilatkozatot, ugyanakkor azok nem kerültek beépítésre az ÁSZF-be és a fogyasztó azokat nem is kapta meg. Ezen tényállásra tekintettel állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy az ÁSZF megismerésére vonatkozó nyilatkozat összeegyeztethetetlen a nyilatkozat rendeltetésével. Az adott esetben azonban az ítélőtábla az eseti döntés elvi megközelítését a felperes érvelésének alátámasztására megfelelőnek találta az eltérő ténybeli alap ellenére, mert a fogyasztó tájékoztatásának biztosítására egy formális, előre megfogalmazott, elolvasása esetén sem teljes körű, tartalmilag nem egyértelmű nyilatkozat nem lehet alkalmas. Az ítélőtábla az itt kifejtetteket irányadónak tekinti a tájékoztatással kapcsolatos kikötés tekintetében is, amely az elállási, illetőleg felmondási jog gyakorlására, valamint a kellékszavatosságról és termékszavatosságról szóló tájékoztatásra utalnak, annak pontos tartalmi megjelölése nélkül.
- A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a teljesítés határidejének bármelyik fél részéről a szerződés aláírásától számított egy éven belüli egyoldalú módosíthatóságával kapcsolatos kikötés tekintetében, továbbá a fogyasztói tájékoztatással kapcsolatos kikötés tekintetében a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és azok tisztességtelenségét, ezáltal érvénytelenségét a Ptk. 6:105. §
(2)bekezdése alapján annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal kimondta, és az alperest a keresetben előterjesztett indítványra figyelemmel, a 3/
- PK vélemény
- pontjában foglaltakra is tekintettel kötelezte a tisztességtelenség okát megjelölő közlemény közzétételére azzal, hogy a közzététel költségét az alperes köteles viselni. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta.
- A fellebbezés folytán az elsőfokú eljárásban a felperes túlnyomó részben részben pernyertes lett, így a másodfokú bíróság az alperes javára perköltségben marasztaló rendelkezést, valamint az állam általi illetékviselésre vonatkozó megállapítást mellőzte és az alperes által az államnak külön felhívásra fizetendő eljárási illeték összegét 36.000 (harminchatezer) forintra felemelte.
- A fellebbezési eljárásban a felperes csaknem teljes egészében pernyertes, az alperes teljes körűen pervesztes lett, ezért a Pp.
- §-a folytán alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az ítélőtábla az alperest kötelezte a 48.000 forint le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére. A felperes javára a marasztalást mellőzte, mert a felperes perköltséget sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem igényelt. Budapest, 2018. szeptember 13. . Sándor Ottó s.k. a tanács elnöke dr. Balsai Csaba Zoltán s.k. előadó bíró . Buglyó Gabriella s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő