A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésének hiányában a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.22.321/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Imre András ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Boros Tamás ügyvéd A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 3.Gf.40.045/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Székesfehérvári Járásbíróság 3.G.20.350/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 250.000 (kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felek közbeszerzési eljárás alapján
- november 18-án vállalkozási szerződést kötöttek, amelyben az alperes bruttó 473.370.040 forint vállalkozói díj ellenében megrendelte a felperestől a „... létesítmények geotermikus energia ellátása kapcsán a technológiai és épületgépészeti, elektromos, építészeti, közmű és gyengeáramú hálózatok építésének kivitelezési munkáit". A [2] [3] [4] [5] [6] [7] felperes az alperes esetleges szavatossági és kártérítési igényeinek biztosítékául a teljes nettó vállalkozói díj 5 %-ának megfelelő biztosíték nyújtására volt köteles. A felek kikötötték, hogy amennyiben a felperes a biztosítékot bankgarancia formájában nyújtja, úgy annak tartalmaznia kell, hogy az külön feltétel nélkül érvényesíthető, ha az alperes az erre vonatkozó felszólítását megküldi a pénzintézethez arra hivatkozással, hogy a felperes felhívás ellenére sem tett eleget a szavatossági (jótállási, kártérítési) vagy kötbérfizetési kötelezettségének. A felperes megbízásából a ... Zrt.
- január 26-án bankgarancia nyilatkozatot bocsátott ki az alperes felé, és abban közölte, hogy
- november 11-éig 19.723.752 forint erejéig garanciát vállal a fenti vállalkozási szerződés alapján a felperest terhelő szavatossági kötelezettségekkel kapcsolatban. A nevezett bank
- március 2-án a bankgarancia nyilatkozatát akként módosította, hogy az hatályát veszti a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély kiadását követő egy év elteltével, de legkésőbb
- november 1-jén, vagy ha a felperes felszámolás alá kerül, akkor a felszámolási eljárás kezdő időpontjától számított
- napon. A vállalkozási szerződés tárgyát képező geotermikus fűtési rendszer lényege az volt, hogy egy termálkútból búvárszivattyúval kitermelt termálvizet az egyes fogyasztók kazánházaiba vezetik, ahol hőcserélőkön keresztül a termálvíz átadja a hőenergiáját a kiépített fűtési rendszernek. Eredetileg a helyi fürdő és egyéb kommunális létesítmények mellett a ... is bekerült volna ebbe a fűtési rendszerbe, miután azonban ennek megépítése elmaradt, a felperes a ... szám alatti társasházak bekapcsolódását javasolta. Azt követően, hogy a társasházak döntöttek a geotermikus rendszerhez való csatlakozásról, a felek
- január 6-án vállalkozási szerződést kötöttek, amelyben a felperes 1.875.000 forint vállalkozói díj ellenében elvállalta a társasházak bekötése miatti nyomvonal módosítására vonatkozó tervdokumentáció elkészítését. A felperes által megvalósított geotermikus ellátó rendszer
- november 4-ei átadását követően a társasházakban a lakók jelezték, hogy a délutáni időszakban a melegvíz és a fűtés egyidejűleg nem volt biztosított, ezért intézkedni kellett, hogy a gázkazán bekapcsoljon. A termelőkutat pedig annak ellenére sorozatos villámcsapás érte, hogy a villámvédelem minősítő irat szerint az épületek villámvédelmi rendszere megfelelő volt. Az alperes
- február 14-én felhívta a felperest a termelőkút villámvédelmi szempontból rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, a lakópark fűtésrendszere anomáliáinak megszüntetésére és a hibás teljesítésből eredő károk megtérítésére. A felperes a hibás teljesítés tényét vitatta. A ... Zrt. az alperes felhívására
- április 16-án a bankgaranciából 10.500.000 forintot utalt át az alperesnek. Az alperes ezt követően a termelőkút külső és belső villámvédelmét mással terveztette meg, és e tervek alapján mással végeztette el a kivitelezési munkákat. Ugyancsak mással készíttette el a társasházak hőközpontjainak átalakítására vonatkozó terveket, és mással végeztette el az ennek megfelelő épületgépészeti átalakítást, valamint az ahhoz kapcsolódó műszaki ellenőrzést. Mindezekkel kapcsolatban a felhasznált bankgaranciát meghaladó összegű kiadása merült fel. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] [9] A felperes keresetében 10.500.000 forint kártérítés és késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Álláspontja szerint az alperes megszegte a felek közötti vállalkozási szerződés bankgaranciára vonatkozó rendelkezéseit, mivel hibás teljesítés hiányában hívta le a bankgaranciából a fenti összeget. A felperes állította, hogy mind a villámvédelem, mind pedig a társasházak geotermikus fűtési rendszerének kialakítása tekintetében szerződésszerűen teljesített. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Abból indult ki, hogy a felek vállalkozási szerződése nem rendelkezett arról, hogy a geotermikus energiának milyen mértékben kell kiváltania a gázt. Minthogy a beruházás egyik fő célja az volt, hogy a gázfelhasználás nagymértékű kiküszöbölésével olcsóbbá tegye az önkormányzati létesítmények és egyes magánlakások fűtését, szükség volt arra, hogy legalább megközelítőleg megállapítható legyen egy olyan mérték, amely alapján a teljesítés megítélhető. Az elsőfokú bíróság ezt a mértéket a feleknek a szerződéskötés során elhangzott nyilatkozatai alapján határozta meg. [11] E körben értékelte az egyik társasházi lakástulajdonos tanúvallomását és a felperes ügyvezetőjének perbeli nyilatkozatait. Ezek alapján állapította meg, hogy a felek között létrejött egy szóbeli megállapodás arra nézve, hogy a gázfogyasztást a geotermikus energia nagyrészt kiváltja, és a gázkazánnak a fűtési szezonban csak meghatározott, maximum 3 Celsius fok külső hőmérséklet alatt kell működnie, hiszen a geotermikus energia biztosítja a fűtést és a melegvíz előállítását. Mindez a társasházaknál nem valósult meg, a gázkazán működésére ugyanis a rendszer rendeltetésszerű használatához gyakorlatilag az egész fűtési szezonban szükség volt. [12] Az elsőfokú bíróság figyelembe vette, hogy bár a perben kirendelt szakértő álláspontja szerint a felperes a geotermikus rendszert a szakmai szabályoknak megfelelően építette ki, az mégsem volt alkalmas arra, hogy +2-3 Celsius fok külső hőmérséklet felett a fűtés és melegvíz egyidejű biztosítása mellett teljes egészében kiváltsa a földgáz használatát. A szakértő azt is megállapította, hogy a geotermikus energia 81,17 %-ban fedezte a fűtéshez szükséges hőigényt. [13] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a felperes szerződéses kötelezettsége nem pusztán egy önmagában működőképes, a szakmai szabályoknak megfelelő primér geotermikus rendszer kialakítása volt, hanem figyelemmel kellett lennie a szekunder rendszer sajátosságaira is, és erre az általa választott műszaki megoldás nem volt megfelelő. Ennélfogva az alperes jogosult volt a felperes hibás teljesítése miatt a bankgaranciát lehívni, és mivel a felperes a hibát nem ismerte el, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(3)bekezdése alapján jogosult volt azt mással kijavíttatni. [14] Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a kút villámvédelmének elkészítése ugyancsak a felperes szerződéses kötelezettsége volt. Az általa figyelembe vett tervben ugyanakkor csak az erősáramú rendszer védelme szerepelt, a gyengeáramú rendszer védelme már nem, és mivel belső villámvédelemre és túlfeszültségvédelemre nem készült terv, a perbeli szakértői vélemény szerint a terv hibás volt. Az elsőfokú bíróság ezért - a GK 54. számú állásfoglalásra és a Ptk. 392. §
(2)bekezdésére is figyelemmel - arra a következtetésre jutott, hogy a felperesnek a terv hibájáról az alperest tájékoztatnia kellett volna, a szakértői vélemény szerint ugyanis elvárható lett volna tőle, hogy a hibákat felismerje. Ebből következően meg kell térítenie a hibás tervezésből adódó károkat, amelyek a belső villámvédelmi rendszer kiépítésének költségét jelentik. Az alperes az ezzel összefüggő vállalkozói díj megfizetését igazolta, s így e tekintetben is alapos volt a bankgarancia lehívása. [15] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy a perben elsődlegesen eldöntendő kérdés az volt, hogy a felek milyen szerződési tartalom mellett állapodtak meg és mi volt a gázenergia kiváltására előírt mérték. Az elsőfokú bíróság ebben a körben a tényállást hiányosan állapította meg, ugyanis figyelmen kívül hagyta a ... Bt. által 2007 novemberében készített megvalósíthatósági tanulmánytervben foglaltakat. A másodfokú bíróság az itt megfogalmazott követelményeket a szerződés tartalmával kapcsolatban irányadónak tekintette, és a tényállást ennek megfelelően pontosította. [16] Annak vizsgálatakor, hogy a felperes e tartalom szerint teljesítette-e a szerződést, a beruházással érintett társasházak közös képviselőjének tanúvallomását, a szakértői véleményt és a felperes perbeli nyilatkozatait is figyelembe vette. Jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes a lakópark geotermikus fűtésrendszerére vonatkozó engedélyezési terveket a meglévő fűtésrendszer ismeretében készítette, és elegendőnek tartotta egy hőcserélő beépítését, annak ellenére, hogy a ... vonatkozó tervben külön hőcserélő szerepelt a fűtés és a melegvíz előállítására. [17] A jogerős ítélet indokolása szerint a szakértői vélemény egyértelműen alátámasztotta, hogy a felperes teljesítése nem volt szerződésszerű, nem teljesült a szerződésben megkövetelt 86,7 %-os arány, és a felperes által megvalósított rendszer nem volt alkalmas arra, hogy a geotermikus energia +2-3 Celsius fok külső hőmérséklet felett teljes egészében kiváltsa a földgázhasználatot. Mivel a terveket a felperes készítette, ezért a hibás teljesítésért való felelőssége fennáll. [18] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a szakértői vélemény alapján azt is helyesen állapította meg, hogy a felperes teljesítése a villámvédelem körében is hibás volt, az e körben kifejtett indokaival egyetértett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 177. §
(1)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését és 221. §
(1)bekezdését, valamint a Ptk. 305. §
(1)bekezdését és
- §-át jelölte meg. [20] Álláspontja szerint a bíróságok nem adták indokát annak, hogy miért nem tekintették szerződésszerűnek az általa kiépített rendszert, hiszen az a felek szerződéses akaratának megfelelő 80 %-os kiváltási arányt biztosítani tudta. A bíróságok ezzel kapcsolatban egyáltalán nem vizsgálták a közbeszerzési eljárás során benyújtott vállalkozói ajánlatban, az ajánlati felhívásban és annak kiegészítésében, a biztosított kiviteli tervdokumentációban és a helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvben foglaltakat. [21] Érvelése értelmében a beruházás valóban a földgáz energiahordozónak megújuló energiával történő kiváltására irányult, de az - az elsőfokú eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján maradéktalanul teljesült, mégpedig a fentiekben megjelölt 80 %-os mértékben. A felülvizsgálati kérelem szerint míg az elsőfokú bíróság külön szerződéses rendelkezés hiányában, a szerződéskötés során elhangzott nyilatkozatokra alapítottan határozta meg a kiváltási arányt, addig a másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a felek a szerződésben ennek mértékét kikötötték. A jogerős ítélet utóbbi megállapítása azonban iratellenes, a felek vállalkozási szerződése ugyanis a 86,7 %-os kiváltási arányra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. [22] A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta továbbá a perben kirendelt szakértőnek azokat a megállapításait, amelyek szerint a szerződésben foglalt kötelezettségét a geotermikus fűtőrendszer tervezése és kialakítása tárgyában teljesítette, a kút villámvédelme megfelelt a szerződéses kötelezettségének, a tervek szerinti kivitelezés történt, és mivel a szekunder oldali átalakítás nem volt feladata, ezért azt meg sem tervezte. [23] A felperes felülvizsgálati hivatkozása szerint a bíróságok az indokolási kötelezettségüket sem teljesítették. Azon túl, hogy az általuk megállapított tényállás hiányos, a beszerzett bizonyítékokkal ellentétes, az ítéletek indokolásai nem tartalmazzák a keresetlevélben és a felperes további beadványaiban felhívott tényeket, a pertörténet tekintetében csupán az alperes beadványaiban írtakat foglalják össze. [24] A felperes sérelmezte továbbá, hogy a bíróságok a szakértelmet igénylő kérdéskör tekintetében annak ellenére állapították meg a hibás teljesítést, hogy a szakértők egyike sem osztotta ezt az álláspontot. [25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [27] A Kúria a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [28] A felperes a Pp. 206. §
(1)bekezdésének sérelmére hivatkozással a bíróságoknak a felek közötti vállalkozási szerződés tartalmával és a hibás teljesítéssel kapcsolatos ténymegállapításait vitatta, az azok alapjául szolgáló bizonyítékmérlegelést támadta. A Kúria ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy a felülvizsgálati eljárás keretében általában nem vizsgálható a bíróság mérlegelési körébe tartozó tényállás és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Kúria csak azt vizsgálja, hogy az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása, és azok egybevetése során nem jutott-e nyilvánvalóan helytelen és okszerűtlen következtetésre (BH1996.506.). Csak az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (BH2013.119.II.) A bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésének hiányában a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség (BH2017.151., BH2012.179.). [29] A bíróságok a felek egyező előadása és az okiratok tartalma alapján helyesen rögzítették, hogy a vállalkozási szerződéssel megvalósítani kívánt beruházás a földgázfogyasztás geotermikus energiával való kiváltására irányult, és ezt a felperes a felülvizsgálati kérelmében is megerősítette. A felperes teljesítése szerződésszerűségének megítéléséhez azonban annak ismeretére is szükség volt, hogy a felek a földgáz kiváltásának mértékét miként határozták meg, a felperes a fenti szerződéses cél elérése érdekében konkrétan milyen kötelezettséget vállalt. Ettől függően lehetett ugyanis állást foglalni abban a kérdésben, hogy a felperes részéről történt-e hibás teljesítés, ami a szerződés értelmében az alperes számára lehetővé tette a bankgarancia lehívását. [30] A felperes a felülvizsgálati kérelmében helyesen utalt arra, hogy a bíróságok részben eltérő tényekből jutottak azonos, a kereset elutasítását eredményező jogi következtetésre. Az elsőfokú bíróság a felperes által vállalt eredmény meghatározásakor a vállalkozási szerződés erre vonatkozó rendelkezése hiányában a felek szerződéskötéskori nyilatkozatait vette figyelembe. Ezzel szemben a másodfokú bíróság a 2007 novemberi megvalósíthatósági tanulmánytervben megfogalmazott követelményeket tekintette a szerződés tartalmát illetően irányadónak. Mindezek ellenére a jogerős ítéletben foglalt, a geotermikus energia meghatározott külső hőmérséklet feletti kizárólagos használatára és a teljes éves felhasznált energia százalékos mértékére vonatkozó ténymegállapítások is a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapultak. [31] A felperes a másodfokú bíróság által értékelt megvalósíthatósági tanulmánytervre mint a szerződés tartalmát meghatározó okiratra hivatkozott (3.Gf.40.045/2017/7. számú tárgyalási jegyzőkönyv 2. oldala). Ez az okirat rögzítette, hogy „3,0 Celsius fok külső hőmérséklet alatt csúcskazánokat kell alkalmazni, fölötte a geotermikus energia önmagában elég a fűtés és hmv [használati melegvíz] készítés hőigényének biztosításához". Azt is tartalmazta, hogy „a fűtési hőigényt részben, a használati melegvíz készítés hőigényét maradéktalanul a geotermikus energia biztosítja, ami a teljes éves felhasznált energia 86,7 %-a" (3.G.20.350/2014/37/A/2. számú okirat 31. oldala). [32] Azt, hogy a felek abban állapodtak meg, hogy a geotermikus energia meghatározott külső hőmérséklet felett teljes egészében kiváltja a földgázt, a bíróságok a felek egyező előadása alapján is valónak fogadhatták el [Pp. 163. §
(2)bek.]. A felperes ügyvezetője az elsőfokú eljárásban bírói kérdésre előadta, hogy „[a]z részünkről vállalás volt, és így a szerződés részét képezte, hogy akkor induljon be a gázfűtés, hogy ha a külső hőmérséklet 3 Celsius fok alá csökken. Ez vonatkozott a foci sulira és a foci suli helyébe lépő társasházakra is". Az alperes polgármestere ezzel egyezően nyilatkozott arról, hogy „[a]z volt a szerződéses célunk az átalakításra vonatkozó szerződésekkel, hogy 3 Celsius fok alatt működjön csak a gáz, tehát 3 Celsius fok felett kiváltsuk a gázfogyasztást, ami a felperessel kötött szerződésnek a célja volt" (3.G.20.350/2014/
- számú tárgyalási jegyzőkönyv 2.,
- oldala). A jogerős ítéletnek a földgáz kiváltásának arányával kapcsolatos ténymegállapítása pedig a hivatkozott okirat tartalmán alapult, s így - a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben - nem tekinthető iratellenesnek. [33] A bíróságok a szakértői vélemény bizonyító erejét is megfelelően értékelték. Ezzel összefüggésben a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Pp.
- §
(1)bekezdésének megsértése fel sem merülhetett. E törvényhely a szakértő alkalmazásának feltételeit határozza meg, és az elsőfokú bíróság azok fennállására tekintettel rendelte el a szakértői bizonyítást. A felperes felülvizsgálati álláspontjával ellentétben a szakértői vélemény a hibás teljesítés tényét nemhogy nem cáfolta, de azt egyértelműen alátámasztotta. Ebből a szempontból - ahogyan az elsőfokú bíróság is helytállóan mutatott rá - nem annak a szakértői megállapításnak volt jelentősége, amely szerint a felperes a geotermikus rendszert a szakmai szabályoknak megfelelően építette ki, hanem annak, amely a szerződés fentiekben meghatározott céljának teljesülésére vonatkozott. A szakértő az utóbbiak kapcsán megállapította, hogy „[…] kb. +2-3 Celsius fok külső hőmérséklet felett a perbeli geotermikus rendszer nem alkalmas arra, hogy teljes egészében kiváltsa a földgáz használatot a fűtés és meleg víz egyidejű biztosítása mellett". A szakértői vélemény emellett tartalmazta, hogy - a .... szám alatti társasház esetében - a geotermikus energia 81,17 %-ban fedezte a fűtéshez szükséges hőigényt (3.G.20.350/2014/
- számú szakvélemény 21.,
- oldala). [34] A jogerős ítélet okszerűtlen bizonyítékmérlegelést a teljesítés alperes által állított másik hibája, a termelőkút villámvédelmének nem megfelelő kialakítása tekintetében sem tartalmazott. Ebben a körben a bíróságok helyesen tulajdonítottak jelentőséget annak a szakértői megállapításnak, miszerint bár a felperesnek a szerződés alapján nem volt feladata a villámvédelmi terv felülvizsgálata és szükség szerinti áttervezése, valamint a módosított tervek alapján történő kivitelezés, de a terv általa is ismert hibájáról (a belső villámvédelemre és a túlfeszültségvédelemre vonatkozó terv hiányáról) az alperest mint megrendelőt tájékoztatnia kellett volna (3.G.20.350/2014/
- számú kiegészítő szakvélemény
- oldala). [35] Mindezek miatt a jogerős ítélet a Pp.
- §
(1)bekezdését nem sérti. [36] A bíróságok a Pp. 221. §
(1)bekezdése által előírt indokolási kötelezettségüket is teljesítették. A felperes felülvizsgálati hivatkozásával szemben a tényállás nem hiányos, hiszen az - a fentebb írtak szerint tartalmazza mindazon, a kereset megalapozottsága szempontjából lényeges tényeket, amelyek alapján a felperes teljesítésének szerződésszerűsége, és ahhoz képest a bankgarancia alperes általi lehívásának jogszerűsége megállapítható. Az előzőekben kifejtettek szerint a bíróságok számot adtak arról is, hogy a bizonyítás eredményét milyen szempontok figyelembevételével értékelték, és részletesen ismertették az ily módon megállapított tényekből levont jogi következtetéseiket. Mivel az ítélet indokolásában elegendő a kereseti kérelem és az ellenkérelem rövid összefoglalása, ezért a felperes alaptalanul kifogásolta a beadványaiban foglaltak további ismertetését. [37] Mindezekből következően a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett anyagi jogi jogszabályhelyek téves alkalmazását sem lehetett megállapítani. A bíróságok a bizonyítékok okszerű mérlegelésével megállapított tényállás alapján helyesen tárták fel a felek közötti vállalkozási szerződés (Ptk. 389. §) tartalmát, és helytálló volt az a jogi következtetésük, hogy a felperes a szerződést hibásan teljesítette [Ptk. 305. §
(1)bek.]. Mivel a felperes a jogerős ítélet alapjául szolgáló további anyagi jogi jogszabályhelyek [Ptk. 306. §
(2)bek.] megsértésére nem hivatkozott, ezért - a Pp. 275. §
(2)bekezdésére tekintettel érdemi felülvizsgálatnak ebben a körben nem lehetett helye. [38] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [39] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján, a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(5)bekezdésére tekintettel kötelezte a felperest az alperes részéről felmerült - az ügyvédi munkadíjból álló - felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint - a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. [41] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró