A határozat elvi tartalma: A
- évben hatályos jogszabályok szerint nem végezte üzletszerűen az ingó tárgyak átruházását az, aki áfa-jogalanyként nem jelentkezett be. Ekként az abból származó bevétele ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemként adózott, egészségügyi hozzájárulási kötelezettség pedig nem terhelte, így ha az azzal okozott adóbevétel csökkenés nem haladta meg a 100.000 forintot, bűncselekmény nem valósult meg. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.734/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette Terhelt: terhelt Első fok: Veszprémi Járásbíróság, 5.Bpk.835/2015/2., végzés, tárgyalás mellőzésével,
- június 19., jogerő:
- december
- Az indítvány előterjesztője: Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A költségvetési csalás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 5.Bpk.835/2015/
- számú végzését megváltoztatja, és a terheltet az ellene költségvetési csalás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmenti. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Veszprémi Járásbíróság a
- június
- napján - tárgyalás mellőzésével - meghozott 5.Bpk.835/2015/
- számú végzésével a terhelttel szemben költségvetési csalás bűntette [
- évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. -
- §
(1)bekezdés a) pont és
(2)bekezdés a) pont] miatt 9 hónapi börtönben végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette és akként rendelkezett, hogy a terhelt a szabadságvesztésből - végrehajtásnak elrendelése esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [2] [3] [4] A végzés - tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában - első fokon jogerőre emelkedett. A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint a terhelt
- évben magánszemélyként fémhulladékot gyűjtött és értékesített. Az értékesített fémhulladékból 2.534.605 forint, a máshol értékesített fémhulladékból pedig 1.320 forint bevétele keletkezett, mely után 463.770 forint személyi jövedelemadót elmulasztott bevallani és megfizetni. A terhelt a vizsgált időszakban a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségének sem tett eleget,
- évben nem vallott be és nem fizetett be 616.230 forint százalékos egészségügyi hozzájárulást. A terhelt ezzel a költségvetésbe történő kötelezettség vonatkozásában a valós tényt elhallgatta, és ezzel a költségvetésnek
- évben összesen 1.080.000 forint vagyoni hátrányt okozott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatósága az adóhiányt igazgatási eljárásban megállapította, és kötelezte a terheltet az adóhiány megtérítésére. II. [5] [6] [7] [8] [9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség BF.720/2018/1-I. szám alatt az
- évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.)
- §
(1)bekezdés a) pontjára alapítva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatását, és a terhelt felmentését indítványozta. Indokául utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.) szabályainak - a
- évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző - az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/
- Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről és a jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről szóló 2/
- (II. 8.) AB határozat
- pontjában megállapította, hogy a 3/
- Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére,
- január
- napjára visszaható hatállyal megsemmisítette, míg a határozat
- pontjában az Alkotmánybíróságról szóló
- évi CLI. törvény
- §
(6)bekezdése alapján elrendelte a 3/
- Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Az Alkotmánybíróság a hivatkozott határozatában csupán azon jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát rendelte el, amelyekben az ügyben eljárt bíróságok a megsemmisített jogegységi határozatot alkalmazták. Így azon büntetőügyekkel összefüggésben, amelyekben az eljárás egyetlen szakaszában sem található hivatkozás a jogegységi határozatra (sem a szakvéleményekben, sem a vádiratban, sem az ítéletben), a korábbi Be.
- §
(1)bekezdés
- e)vagy
- f)pontja alapján nincs helye felülvizsgálati eljárás lefolytatásának, és a korábbi Be. 417. §
(2)bekezdésére figyelemmel a legfőbb ügyész nem köteles hivatalból felülvizsgálati indítványt benyújtani. A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja alapján ugyanakkor a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. E rendelkezésre figyelemmel vizsgálni kell, hogy a később alaptörvény-ellenesnek minősített jogegységi határozat kifejezett alkalmazása nélkül, de az abban írt jogértelmezési módnak megfelelően lefolytatott büntetőeljárásokban a büntetőjogi felelősség tárgyában levont jogkövetkeztetés miként alakulna, ha a jogalkalmazók az Alaptörvénynek megfelelő jogértelmezési módot választanák. Amennyiben ennek eredményeképpen a terhelt felmentésének lenne helye, a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a terhelt javára felülvizsgálatnak van helye. Az irányadó tényállás rögzíti, hogy a terhelt a
- adóévben - ingók (fémhulladékok) értékesítése után - mekkora összegű bevételhez jutott. Ehhez képest annak megítélése, hogy az általa ilyen módon megszerzett pénzösszeg után milyen nemű és mértékű adót kellett volna fizetnie, nem ténykérdés, hanem az - Alkotmánybíróság döntésének megfelelően értelmezett - adójogi jogszabályokon alapuló jogkérdés, amelyet mindazonáltal a vád keretei között kell vizsgálni, azaz a bevallási és befizetési kötelezettség elmulasztása a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás adónemekben vizsgálható. [10] Az Szja.tv.
- január
- napját megelőzően hatályban volt
- §
(8)bekezdése értelmében az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó különleges szabályokat [58. §
(1)-
(7)bekezdés] abban az esetben nem lehet alkalmazni, ha a vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Az Szja.tv. 58. §
(8)bekezdése maga határozza meg, hogy az idézett rendelkezés alkalmazásában az átruházás akkor minősül üzletszerűnek, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási joga megnyílik. A terhelt nem jelentkezett be szabályszerűen az általános forgalmi adó alanyaként, erre vonatkozó ténymegállapítást az irányadó tényállás sem tartalmaz, így - figyelemmel a 2/2016. (II. 8.) AB határozatban írtakra is - az Szja.tv. 58. §-a szempontjából a vagyonátruházás üzletszerűsége nem állapítható meg, amelynek következtében esetében a személyi jövedelemadó megállapítása tekintetében az Szja.tv. 58. §
(1)-
(7)bekezdéseiben található rendelkezéseket kell alkalmazni. [11] Az Szja.tv. 58. §
(1)bekezdése értelmében az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni. A
(2)bekezdés szerint ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez; ilyennek minősül különösen az eladási ár. A
(3)bekezdés meghatározása alapján az átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt): a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat. A
(4)bekezdés tartalmazza azon tényezőknek a felsorolását, amelyeket megszerzésre fordított összegnek lehet tekinteni, az
(5)bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy ha a megszerzésre fordított összeg a
(4)bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. [12] Az irányadó tényállás, valamint a rendelkezésre álló iratok nem tartalmaznak adatokat arra vonatkozóan, hogy a 2011. évben keletkezett bevételekkel összefüggésben a terheltnek milyen költségei merültek fel, így az Szja.tv. 58. §
(5)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazandó, amely szerint jövedelemnek a bevétel 25 százalékát kell tekinteni. A terheltnek a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme így e számítás szerint a 2011. évben [(2.534.605+1.320)*0,25=) 633.981 forint volt. [13] Az Szja.tv. 2011-ben hatályos 8. §
(1)bekezdése értelmében az Szja.tv. hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - eltérő rendelkezés híján - az adóalap 16 százaléka. Figyelemmel arra, hogy 2011-ben az Szja.tv.
- §-a ettől eltérő szabályt nem tartalmazott, az adó mértéke ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem esetén is 16 százalék volt. Az Szja.tv.
- § 2011ben hatályos
(7)bekezdése értelmében nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét. [14] A fentiekből következően a terheltet a
- évben keletkezett 633.981 forint jövedelme után (633.981*0,16-32.000=) 79.997 forint személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhelte. A terhelt a kötelezettségének nem tett eleget, amellyel az állami adóbevételt 79.997 forinttal csökkentette. [15] Mind az elkövetéskor hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
- évi
- számú tvr. (a továbbiakban: Btké.)
- §
(1)bekezdés a) pontja, mind a jogerős ügydöntő határozat meghozatala időpontjában hatályos Btk. 462. §
(3)bekezdése alapján nem valósul meg bűncselekmény, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg, így a terhelt terhén személyi jövedelemadó adónem vonatkozásában bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg. [16] Az egészségügyi hozzájárulásról szóló
- évi LXVI. törvény
- §-a tételesen felsorolja, hogy a jövedelmet szerző magánszemély milyen esetekben köteles egészségügyi hozzájárulást fizetni. Figyelemmel arra, hogy az ingó vagyon átruházásából származó jövedelem nincs nevesítve, a terheltet mulasztás e tekintetben sem terheli, nevezett terhén a vád tárgyává tett cselekménnyel összefüggésben bűncselekmény elkövetése - az Alaptörvénynek megfelelő jogértelmezés estén - az egészségügyi hozzájárulás adónem vonatkozásában sem állapítható meg. [17] A terhelt
- szeptember 8-án elhunyt. III. [18] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [19] A felülvizsgálati indítvány alapos. [20] Az indítványt a Legfőbb Ügyészség a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjára alapítva nyújtotta be. Osztotta a Kúria a Legfőbb Ügyészség álláspontját annak kapcsán, hogy bár az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata nem nyitotta meg a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- f)pontja szerinti felülvizsgálat kötelezettségét, azonban az alkotmányos értelmezésnek megfelelő anyagi jogszabály megsértése miatt felülvizsgálatnak az indítványban megjelölt okból helye lehet, amennyiben a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását e jogsértés eredményezte. Az elbíráláskor hatályos Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján továbbra is felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg. Ezért az indítvány alapján a felülvizsgálatnak helye van. [21] A Legfőbb Ügyészség indítványa - az abban kifejtett indokoknál fogva - érdemben is alapos. A terhelt tevékenysége nem felelt meg maradéktalanul az Szja.tv. - az elkövetéskor hatályos - 58. §
(8)bekezdésében meghatározott, konjunktív feltételeknek, következésképp arra az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kellett alkalmazni. Ebből következően a hivatkozott §
(5)bekezdése szerint a bevétel 25%-a számított jövedelemnek, és a
(7)bekezdés szerint nem kellett megfizetni az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét. [22] Következésképp a terhelt
- évben az ingó vagyontárgy átruházásából származó 633.981 forint jövedelmét mulasztotta el bevallani, ami után - annak 16%-ából, azaz 101.437 forintból leszámítva a 32.000 forint adókedvezményt - helyesen 69.437 forint személyi jövedelemadót mulasztott el megfizetni. [23] Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség pedig nem terhelte a terheltet, mert az egészségügyi hozzájárulásról szóló
- évi LXVI. törvény - elkövetéskor hatályos -
- §-a az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után ilyen kötelezettséget nem határozott meg. [24] A terhelt cselekménye folytán a költségvetést ért vagyoni hátrány így nem éri el a 100.000 forintot, ezért azzal az elkövetéskor hatályos Btké.
- §
(1)bekezdés a) pontja értelmében nem valósult meg bűncselekmény. Ez pedig a terhelt bűnösségének megállapítását kizárja; csupán megjegyzi a Kúria, hogy ugyanígy rendelkezik az elbíráláskor hatályos Btk. 462. §
(3)bekezdése is. [25] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a terheltet az ellene költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól a Be. 566. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - mert a cselekmény nem bűncselekmény - felmentette. [26] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében a Be. 662. §
(2)bekezdés a) pont első fordulata szerint megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozott. IV. [27] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére tekintettel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ