Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.044/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Pados Edit ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Szilágyi István ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján meghozott, 6.P.24.970/2006/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező másodfokú végzés folytán megismételt elsőfokú bírósági eljárás során módosított keresetében a .... évi ..., ...-... évi ... és a ... évi ... „..." című rock opera jelmezterveinek a jogosulatlan felhasználása miatt a jogsértés megállapítását, az alperest jogdíj, valamint a jelmez javítási díjának és ezen összegek késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezését kérte. Az alperes előadta, hogy a felperes által megjelölt színházi előadások tekintetében nem minősül felhasználónak és engedélyt sem adott harmadik személynek a felhasználásra, továbbá arra is hivatkozott, hogy az alperes terhére nem róható az, hogy a felperes szerzői jogait nem gyakorolta. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 240.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolásában ismertette az
- évi LXXVI. törvény
- §
(1)és
(4)bekezdését. Kifejtette, hogy a felperes jogosult volt a közte és a szerző között létrejött engedményezésre tekintettel felperesként fellépni és az alperessel szemben igényt érvényesíteni. Az Szjt. 42. §
(1)bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy nem az alperes volt a felhasználó a szolnoki, a torontói az esztergomi előadások során, hanem az alperestől független ..., a ... ... tagszervezete, és a ..., amit igazol ..., ... vallomása, a becsatolt felhasználási szerződés valamint a felperes arra vonatkozó elismerése, hogy ténylegesen nem az alperes volt a felhasználó, részéről csak kölcsönadás történt a jelmezek tekintetében. A felhasználás igazolására csatolásra került a ... szerződése amely szerint a megrendelőnek a ... kellett megállapodnia a produkció költségeiben, a tiszteletdíjban és a jelmez kölcsöndíjában. A felperes az esztergomi előadásokkal kapcsolatban egyértelmű megállapodást kötött a felhasználásokkal összefüggésben, míg a torontói előadások vonatkozásában a költségeket a ... ... szervezete viselte. Mindezek rögzítését követően az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az előadások felhasználója nem az alperes volt, a felhasználók részére a jelmezeket kölcsönadta, azonban a kölcsönadásból elért bevétel után szerzői jogdíj a felperest nem illeti meg. Nem tartotta indokoltnak a kölcsönzésre vonatkozó színházi megkeresést és ... tanúvallomásából megállapította, hogy a felperes mindazon jelmezekért díjazásban részesült, amelyek felhasználásra kerültek az előadások során.. A perköltség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján határozott. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság döntésének a megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint téves az ítéleti megállapítás mivel az alperes a tulajdonát képező jelmezek felett nem rendelkezhet korlátlanul, hiszen azok szerzői jogvédelem alatt álló alkotások. Hivatkozott a 2000. március 17-i felhasználói szerződésre, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 43. §
(3)és a 46. §
(1)és
(3)bekezdéseire valamint a 45. §
(1)bekezdésére is és kifejtette, hogy az alperes azt a tájékoztatást adta a szerződéses partnereinek, hogy a szerzői jogok tekintetében a ...-vel kell a partnereknek tárgyalni és nem hívta fel a figyelmüket a többi szerzői jogdíjra jogosult alkotóval való megállapodási kötelezettségre. Megítélése szerint az alperes a jelmezkölcsönzéssel a felhasználás jogának jogellenes átadásával megsértette a szerző vagyoni jogait. A ...-vel szembeni jogérvényesítésről pedig jelen perben a felperes lemondott. A jelmezek kölcsönzésével és a felhasználás jogának harmadik személy részére történő átadásával az alperes megsértette a szerző vagyoni jogait. A jogosulatlan felhasználás körében utalt a Szjt. 46. §
(1)bekezdésére a fellebbezési ellenkérelmében található kimutatásra és kifejtette, hogy a felhasznált jelmezek javítási költségeinek megtérítésére igényt tart és arra is, hogy a Számv. tv 77. §
(1)bekezdése alapján a ... vendégszereplés bevételét is figyelembe kell venni. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Hivatkozott a Pp.
- §-ára, a keresetmódosítás tilalmára és arra, hogy a jelmezekre felhasználási engedélyt harmadik személyeknek nem adott. Előadta, hogy a torontói és szolnoki előadások tekintetében nem volt felhasználó, amit a tanúvallomások, az előadás szervezők is igazolnak, ezen túl a tervek alapján elkészült jelmezek kölcsönadására jogosult volt. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta felül és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, és abból okszerű jogi következtetésre jutott, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta annak indokolására is kiterjedően. A Fővárosi Ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság döntését és annak indokolását is abban, hogy a felperes által tervezett jelmezek vonatkozásában azok kikölcsönzése során az alperes nem tekinthető felhasználónak, ezért a felperesi jelmezek felhasználásával összefüggésben a felelőssége sem állapítható meg. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §
(1)bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A felhasználó arra szerez jogot, hogy a szerződésben meghatározott körben saját maga felhasználhassa a művet. A felhasználáshoz és nyilvánosságra hozatalhoz való jog a felperest mint szerzőt illette meg, azonban a jelmezek az alperes tulajdonát képezték. A felek, valamint az egyes produkciót létrehozó szervezetek közötti szerződések alapján a ... évi ..., ..., a ... évi és ... évi ... előadások tekintetében megállapítható volt, hogy azok nem az alperesi színház műsorai voltak, nem az alperes szervezésében kerültek bemutatásra, így a szerzői joggal érintett alkotásokra - köztük a felperesi jelmezekre - vonatkozóan nem az alperes minősül felhasználónak, ebből következően a felhasználásért szerzői jogdíjfizetési kötelezettsége sem áll fenn. Ezt támasztja alá az alperes által kötött szerződések tartalmai is, mely szerint a felhasználóknak a szerzőkkel kell megállapodniuk az adott mű vonatkozásában. A felhasználók tehát az adott produkciót létrehozó, alperes által megjelölt gazdasági társaságok voltak, náluk jelentkezett a műsor utáni jegybevétel is. A jelmezek felhasználására a különböző, felperes által is ismert cégek, szervezetek érdekkörében került sor, így felhasználás az alperes terhére szerzői jogi szempontból nem állapítható meg. A számlák sem alperes számára kerültek kiállításra. Az előadásokkal kapcsolatos felhasználási szerződések és a tanúk vallomásai is azt igazolják, hogy az alperes a kölcsönzési díjon felül egyéb bevételhez nem jutott, sőt a felhasználás és a szerzői jogdíjak tekintetében szerződésben utalt arra, hogy a felhasználónak a szerzőkkel kell megállapodnia. Az ... előadások vonatkozásában maga a felperes volt az, aki megállapodott a csatolt szerződésben foglaltak szerinti felhasználás után járó jogdíj megfizetésében, így e körben alappal az alperessel szemben igényt nem érvényesíthet. A ... előadás esetén sem az alperes, hanem a ... volt a felhasználó, ő jutott ebből bevételhez. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bírósággal egyező álláspont alapján megállapította, hogy a jelmezek javításával kapcsolatos követelés a rendelkezésre álló okirati és egyéb bizonyítékok alapján nem az alperessel szemben érvényesíthető, hanem az adott, konkrét előadás felhasználójával, a szerzői jogdíjfizetésre kötelezettel szemben, akit a felperes a peres eljárás során meg is jelölt. A fentiekben kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta visszautalva annak helyes indokaira. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban felmerült költségről a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a szerint határozott. Budapest,
- május
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s. k. a tanács elnöke . Győriné dr. Maurer Amália s. k. előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő