A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.79/2008/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi június hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.545/2007/
- számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg: - a szabadságvesztés végrehajtását 4 (négy) évi próbaidőre felfüggeszti; - egyidejűleg mellőzi a közügyektől eltiltás alkalmazására és a büntetés fele részének letöltése után engedélyezett feltételes szabadságra bocsátást érintő rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Somogy Megyei Bíróság a
- évi március hó
- napján kelt B.545/2007/
- számú ítéletével a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és rongálás vétsége miatt - halmazati büntetésül - 2 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, annak megállapításával, hogy a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ezen ítélet ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést enyhítésért. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az elsőfokú bíróság határozatának a helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontjára - az alábbiak szerint egészítette ki: - A vádlott pszichiátriai gyógykezelése - a
- oldal utolsó bekezdésében említetteken túl - a jelen ügy alatt is folytatódott: a
- évi március hó
- napjától a
- évi március hó
- napjáig alvászavarral jellemzett feszültségérzés, ingerlékenység, alkoholabúsusok és öngyilkossági késztetés miatt ismételten kórházi ellátásában részesült (
- sorszám alatti kiegészítő szakértői vélemény). - Előállítását követően, 20 óra 15 perckor a vádlottól vért vettek, amelyből 1,63 g/l alkoholkoncentráció volt kimutatható. Ez közepes fokú befolyásoltságot eredményezett (nyomozati iratok 139-
- oldal). E kiegészítések folytán a tényállás mentessé vált a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól: az kellő mértékben felderített, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást rendkívül körültekintően folytatta le, az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges adatokat hiánytalanul beszerezte. Mindenre kiterjedő alapossággal tárta fel az előzményeket, illetve a k.........i vasúti pályaudvar épülete előtt lezajlott eseményeket, különösen azt, hogy a hasüreg megnyitásával járó szúrást a sértett milyen körülmények között szenvedte el. A bizonyítékok összegyűjtése és értékelése a perrendi szabályoknak megfelelően történt meg, azok logikus, egyenkénti és egymással egybevetett elemzésével az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének is messzemenően eleget tett. Számot adott a vádlotti védekezés elvetésének okairól, az e körben kifejtett érvelése minden szempontból helytálló. A fentiek szerint kiegészített - fellebbezéssel egyébként sem támadott - tényállás tehát megalapozott, az a Be.352.§
(2)bekezdésében írtak szerint irányadó volt a másodfokú eljárásban is. -----------------------E tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére. Az irányadó tényállás rövid lényege szerint a vádlott a késő délutáni órákra leittasodott: nyugtató és hangulatjavító hatású gyógyszereire több üveg sört és unicumot fogyasztott el. Ilyen állapotban keveredett szóváltásba a személygépkocsijával fuvarozást végző sértettel, döntően arra visszavezethetően, hogy a t.........i útelágazóhoz történő szállítás díjával adós maradt, azt nem tudta kifizetni. Később, édesanyjának meglátogatásakor ezért egy 6,5 cm pengehosszúságú kést vett magához, már azzal az elhatározással, hogy a fentebb említett nézeteltérés miatt elégtételt vegyen. A vádlott ilyen előzmények után jelent meg a pályaudvar előtti taxiállomáson, ahol a sértett gépjárművének csomagtartóját mintegy 100 cm hosszan megkarcolta. Ezt követően futni kezdett, ám kis idő múlva szembefordult a karjaival hevesen gesztikuláló sértettel, akit legalább közepes erővel hasba szúrt. Jogtalan támadás tehát nem érte, a gépjármű megrongálásával pusztán a sértett magától értetődő felháborodását, indulatosságát váltotta ki. Végső soron olyan magatartást, amely a testi épsége elleni fellépés közvetlen veszélyével még bizonyosan nem fenyegetett. Ezért a jogos védelem vizsgálatának szükségessége fel sem merülhetett. A bűncselekmények minősítése is megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. Az alkalmazható büntetési tételkeretet azonban az elsőfokú bíróság tévesen jelölte meg. Az - figyelemmel a Btk.12.§
(1)bekezdésére, valamint a Btk.85.§
(1)-
(3)bekezdéseire - két évtől tizenkettő évet el nem érő tartamú szabadságvesztés. Helyesen a kettőt meghaladó bűnhalmazat értékelendő a vádlott terhére, míg az enyhítő körülmények köréből mellőzni kellett az eshetőleges szándékra történő utalást. Az életveszélyt okozó testi sértés egyenes szándékkal való megvalósítása ugyanis fogalmilag kizárt: amennyiben az elkövető kívánja a halál bekövetkezésének a reális lehetőségével járó életveszélyes állapot kialakulását, úgy cselekményét súlyosabban, emberölés bűntettének kísérleteként kell értékelni. E pontosítások ellenére helytállóan járt el az elsőfokú bíróság, amikor a szabadságvesztés tartamát a büntetési tétel alsó határával egyezően állapította meg. A Btk.37.§-ban megfogalmazott célok azonban - a másodfokú bíróság megítélése szerint - a büntetlen előéletű, egy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodó vádlott esetében a főbüntetés végrehajtása nélkül is elérhetőek, különösen arra tekintettel, hogy a kórházi kezelést igénylő suicid cselekménye őszinte és mély megbánásra utalt. Ezért a másodfokú bíróság a börtönbüntetés végrehajtását a Btk.89.§
(2)bekezdése alapján - a Btk.89.§
(3)bekezdésében meghatározott keretek között négy év próbaidőre felfüggesztette. Ezzel egyidejűleg a közügyektől eltiltás alkalmazására (Btk.53.§) és a büntetés fele részének letöltése után engedélyezett feltételes szabadságra bocsátást (Btk.47.§
(3)bekezdés) érintő rendelkezéseket mivel azok törvényi feltételei már nem állottak fenn - mellőzte. Következésképpen az enyhítést célzó fellebbezések megalapozottnak bizonyultak. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság - a Be.372.§
(1)bekezdésében írtak szerint - az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetőjogi jogkövetkezményekre vonatkozó részében megváltoztatta. Az egyéb rendelkezések törvényesek voltak, ezért azokat a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. P é c s,
- június
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.545/2007/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.79/2008/
- számú ítélete folytán - az abban írt változtatásokkal - a
- évi június hó
- napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke