Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.514/2007/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt ..... felperesnek a Hacsavecz-Frang Ügyvédi Iroda (1094 Budapest, Tűzoltó u. 68.) által képviselt ..... alperes elleni jognyilatkozat ítélettel való pótlása iránti perében a Fővárosi Bíróság
- április 17-én kelt 35.G.41.561/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.000 (hatezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az
- március 30-án kelt létesítő okirattal alapított zárkörű részvénytársaságként működő alperesi társaságot
- október 10-én jegyezték be a cégjegyzékbe 58.290.000 forint összegű, 5.829 db 10.000 forint névértékű törzsrészvényben megtestesülő jegyzett tőkével. A cégnyilvántartás adatai szerint a perbeli időszakban alperes igazgatóságának tagjai ....., ..... és ..... voltak együttes képviseleti joggal, ..... a vezérigazgatói tisztséget is betöltötte. Az alperes perbeli időszakban hatályban volt létesítő okiratának 5.
- pontja az igazgatóság feladatává tette a részvényesekről részvénykönyv vezetését. Az 5.
- pont akként rendelkezett, a részvénykönyvbe történő valamennyi bejegyzést az igazgatóság két együttes cégjegyzésre jogosult tagja teljesíti. A 7.
- pont lehetővé tette a részvények szabadon, a rendeletre szóló váltó átruházásának szabályai szerint történő átruházását, a 7.
- pont pedig előírta, a részvényes részvényeladási szándékáról és minden részvényátruházásról írásban tájékoztatja az igazgatóságot. Felperes a
- február 20-án szóban megkötött, majd
- március 10-én írásba foglalt adásvételi szerződéssel 2.896 db, egyenként 10.000 forint névértékű, az alaptőke 49.68 %-át kitevő nyomdai úton előállított alperesi törzsrészvényt vásárolt a perben nem álló .....tól (az alperes vezérigazgatójától). Az eladó a forgatmánnyal ellátott részvényeket átadta felperesnek és ennek tényét
- március 10-én kelt levelében bejelentette az alperes igazgatóságának, egyúttal kérve a részvénykönyvből való törlését és részvényesként a felperes részvénykönyvi bejegyzését. Felperes az alperesben történt jelentős befolyásszerzés tényét
- március 17-én bejelentette a cégbíróságnak és
- április 6-án a Cégközlönyben is közzétette. .....
- április 18-i levelében az alperes vezérigazgatójaként arról tájékoztatta felperest, a közöttük létrejött részvényadásvételi szerződés alapján a tulajdonlás ténye felperes nevére bevezetésre került a részvénykönyvbe, ennek hitelesítését azonban a másik két igazgatósági tag megtagadta, nem ismerve el a felperes tulajdonszerzését. A felperes
- május 23-án előterjesztett, utóbb módosított keresetében a Ptk.
- §
(1)és
(3)bekezdésére alapítva azt kérte, a bíróság ítéletével pótolja alperes azon jognyilatkozatát, amely ahhoz szükséges, hogy alperes részvénykönyvébe részvényesként joghatályosan bejegyzésre kerüljön. Előadta, az alperes igazgatóságához címzett
- március 10-én kelt, személyesen .....nak, alperes vezérigazgatójának átadott levelében bejelentette a részvényvásárlás tényét, a részvények forgatmányozásának és átadásának megtörténtét, továbbá kérte bejegyzését a részvénykönyvbe. Kérésének az alperes vezérigazgatója eleget tett ugyan, azonban a részvénykönyvi bejegyzés hatályosságához az alperes alapító okirata szerint szükséges aláírást a két másik igazgatósági tag indokolatlanul, visszaélésszerűen megtagadta. Ennek következtében nem tudja gyakorolni az alperessel szembeni részvényesi jogait, az őt ért érdeksérelem pedig csakis a joghatályos részvénykönyvi bejegyzéshez szükséges jognyilatkozat ítélettel történő pótlásával hárítható el. Úgy nyilatkozott továbbá, részvényszerzése joghatályos részvénykönyvi bejegyzésének elmulasztása miatt nem kezdeményezett alperessel szemben törvényességi felügyeleti eljárást. Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Állította, felperes nem terjesztett elő az igazgatósághoz a részvénykönyvi bejegyzése iránti kérelmet, ..... pedig nem tájékoztatta az igazgatóságot a felperes által részére átadott esetleges kérelemről, illetve a kérelem szabályszerű iktatásáról sem gondoskodott, felperes részvénykönyvi bejegyzésére ezért szabályszerű kérelem hiányában nem kerülhetett sor. Alperes nem követett el joggal való visszaélést, a kereset megalapozatlan. Előadta azt is, a perbeli részvényekre a Fővárosi Bíróság előtt per van folyamatban, a perben a részvényeket ..... részére átruházó korábbi tulajdonos elállás címén érvényesít tulajdonosi igényt a részvényekre nézve. E per elbírálása a jelen per előkérdésének minősül, ezért jogerős befejezéséig a jelen eljárás felfüggesztése indokolt. A perbeli részvényadásvételi szerződés megkötése körülményeinek tisztázása érdekében indítványozta az okiratot ügyleti tanúként aláíró személyek tanúkénti meghallgatását. Az elsőfokú bíróság
- április 17-én kelt 35.G.41.561/2006/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint felperes
- március 10-én kelt levelében kérte alperestől részvénykönyvi bejegyzését, erre azonban joghatályosan nem került sor, tekintettel arra, hogy a bejegyzést az alperesi alapító okiratban foglaltakkal szemben csak egy igazgatósági tag írta alá. Az alperes igazgatósága azzal, hogy megtagadta a Gt.
- §
(1)-
(3)bekezdésében megkívánt nyilatkozat megadását, joggal való visszaélést valósított meg, és megsértette a részvénykönyv valóságnak megfelelő vezetéséhez fűződő nyomós közérdeket, továbbá a felperes részvénykönyvi bejegyzését fűződő különös méltánylást érdemlő magánérdeket. Ugyanakkor felperes sérelme orvoslását erre irányuló külön jogszabályi rendelkezések szerint törvényességi felügyeleti eljárásban kérheti a cégbíróságtól. Felperes azonban nem élt ezzel a lehetőséggel, ezért nem állapítható meg, hogy sérelme csakis az alperesi jognyilatkozat ítélettel történő pótlásával lenne elhárítható. Mindezeket, továbbá a BH. 2005.110. számú határozatban foglaltakat figyelembe véve az elsőfokú bíróság arra az álláspontja helyezkedett, az alperesi jognyilatkozat ítélettel történő pótlása Ptk. 5. §
(3)bekezdésében előírt együttes feltételei nem állnak fenn, ezért a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett. Az ítélet megváltoztatását, a keresete szerinti ítélet meghozatalát kérte. Előadta, a törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazható intézkedések egyike sem alkalmasa arra, hogy alperest a joghatályos részvénykönyvi bejegyzésre kényszerítse. Hangsúlyozta azt is, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában olyan legfelsőbb bírósági eseti döntésre utalt, amely egy korlátolt felelősségű társaság tagjegyzékével összefüggésben született, azonban a tagjegyzék és a részvénykönyv „jogi természete" közötti lényeges különbségekre figyelemmel a jelen perben nem tekinthető irányadónak. Sérelmezte azt is, az elsőfokú bíróság lényegében hatáskörének hiányára alapítva utasította el a keresetet, ugyanakkor ezen okból a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybehagyását kérte. Továbbra is állította, felperes nem nyújtott be alperes igazgatóságához a részvénykönyvi bejegyzésre irányuló kérelmet, a 2006. március 10-én kelt felperesi levél az alperes igazgatóságához nem érkezett meg, ez a körülmény pedig önmagában kizárja alperes terhére a joggal való visszaélés megállapítását. Egyebekben előadta azt is, a felperes részvénykönyvi bejegyzése a feltételek fennállta esetén a cégbíróság által folytatott törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazható intézkedésekkel kikényszeríthető, erre tekintettel is megalapozatlan a jognyilatkozat pótlására irányuló kereseti kérelem. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A Ptk. 5. §
(1)bekezdése a joggal való visszaélés tilalmát mondja ki. A
(3)bekezdés pedig úgy rendelkezik, ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jelen perben a továbbiakban irányadó,
- június 30-ig hatályban volt, a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (régi Gt.) a gazdasági társaságok szervezetéről, működéséről, a tagok jogairól, kötelezettségeiről is rendelkezett. Részvénytársaságok esetében a Gt.
- §-a részvénykönyv-vezetési kötelezettséget írt elő. Az
(1)bekezdés a részvénytársaság igazgatósága - illetve megbízottja - feladatává tette a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesekről részvénykönyv vezetését. A
(2)bekezdés szerint a névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor vált hatályossá, és a részvényes a részvénytársasággal szemben csak akkor gyakorolhatta részvényesi jogait, ha a részvénykönyvbe bejegyezték. Az
(5)bekezdés továbbá úgy rendelkezett, a törvényben meghatározott kizáró ok kivételével a részvénykönyvbe történő bejegyzés nem tagadható meg, ha a részvényátruházásra a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően (
- §) került sor. A Gt.
- §-a kimondta azt is, a gazdasági társaságok felett a törvényességi felügyeletet az illetékes cégbíróság gyakorolja. A cég székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárásról, a törvényességi felügyeleti eljárásról
- június 30-ig, így a kereset benyújtásakor is az
- évi CXLV. törvény (régi Ctv.) 49-
- §-ai rendelkeztek. Az eljárás célja a cégek - így a gazdasági társaságok - törvényes működésének biztosítása, illetve helyreállítása volt. A Ctv.
- §
(1)bekezdésének d) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak volt helye egyebek mellett akkor is, ha a cég a működése során nem tartotta be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. A Ctv. 51. §
(1)bekezdése értelmében az eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhatott. Az 52. §
(1)bekezdés
- d)pontja az eljárás kezdeményezésére azt is feljogosította, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsítette. A bírói gyakorlat a gazdasági társaság tagjának (részvényesének) jogi érdekeltségét fennállónak tekintette. Az eljárás eredményeképp a cégbíróság indokolt esetben a törvényes működés biztosítása, helyreállítása érdekében a Ctv. 54. § a)-
- f)pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazhatta a céggel szemben. A törvényességi felügyeleti eljárásra, így annak eseteire, s az alkalmazható intézkedésekre nézve is a fentiekkel lényegében azonos rendelkezéseket tartalmaz a 2006. július 1-jén hatályba lépett, tehát az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalakor már hatályos, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) is. (Ctv. 74. §
(1)bekezdés d) pont, 81.§
(1)és
(6)bekezdés.) A Gt., a Ptk. és a Ctv. fenti rendelkezéseiből leszűrhető, a részvénykönyv jogszabályoknak megfelelő vezetése a cég törvényes működése körébe tartozó feladatkör, hatáskör, az e tekintetben megvalósuló mulasztás, jogsértés, illetve az ezzel kapcsolatos igények érvényesítése pedig ennek megfelelően törvényességi felügyeleti eljárásra tartozik. A sérelmet szenvedett részvényes tehát a törvényes működés helyreállítása, a részvénykönyvi bejegyzése (annak kikényszerítése) érdekében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Mindebből következően ezen igény a Ptk. 5. §-ra alapított perben nem érvényesíthető. A perbeli esetben a felperes az érvényes, joghatályos részvénykönyvi bejegyzése érdekében nyújtott be keresetet a Ptk. 5. §
(3)bekezdésére alapítva. A kifejtettek szerint azonban ezen igénye a cég törvényes működése körébe eső, törvényességi felügyeleti eljárásra tartozó igény, helytálló tehát az elsőfokú bíróság keresetet elutasító határozata. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/2003.(VIIII.22.) IM rendelet 3. §
(4)és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított, az áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- június
- . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Felker László s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró