A határozat elvi tartalma: Nem alapozza meg az eljárt bíró kizárását az, hogy a törvényes keretek között kiszabott büntetést a terhelt a súlyosító körülmények téves értékelésre hivatkozással a terhelt-társaival szemben kiszabott büntetésekhez képest eltúlzottan szigorúnak érzi. KÚRIA Bfv.I.544/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő október hó
- napján tartott v é g z é s t: Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.B.VIII.32.925/2016/
- számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 21.Bf.10.699/2017/
- számú ítéletét I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- június 14-én meghozott 12.B.VIII.32.925/2016/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés] és 2 rendbeli kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. §
(6)bekezdés]; ezért mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül három év - fegyházban végrehajtandó - szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a
- január 26-án meghozott 21.Bf.10.699/2017/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a szabadságvesztés büntetését négy évre súlyosította. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Ebben előadta, hogy a bíróság elfogult volt, amit azzal támasztott alá, hogy vele szemben - társaihoz képest - súlyosabb büntetést szabtak ki. Sérelmezte továbbá, hogy az eljárás során nem alkalmaztak szír-magyar tolmácsot, és így nem volt lehetősége a sajátos jogi kifejezések helyes megértésére. Kifogásolta azt is, hogy az eljárás során nem volt lehetősége kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben való részvételre. Végezetül előadta, hogy a másodfokú bíróság tévesen a kétszeres értékelés tilalmába ütközően - vette figyelembe további súlyosító körülményként a különös visszaesői minőségét, és így törvénysértő módon súlyosította a vele szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést. Ezért a jogerős határozat megváltoztatását kérte. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta (BF.691/2018/1.). A terhelt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében továbbra is azt sérelmezte, hogy a javára mutatkozó nagy számú enyhítő körülmény ellenére a másodfokú bíróság eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki, ezért a büntetés mértékének csökkentését, enyhébb végrehajtási fokozat megállapítását és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből történt kizárásra vonatkozó rendelkezés mellőzését kérte. .-.-. A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény hatálya alatt került sor.
- július
- napján a korábbi, azaz az
- évi XIX. törvényt felváltva hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (továbbiakban: Be.), amely a
- §
(1)bekezdésében akként rendelkezik, hogy a törvény rendelkezéseit - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek. Ezért a Kúria az indítvány elbírálása során e törvény, azaz a Be. rendelkezéseit alkalmazta. A már kitűzött tanácsülést a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján megtartotta, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésére tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is. Eljárási okból felülvizsgálatnak csak a Be. 649. §
(2)bekezdésében írt okok miatt van helye, és ezen okok köre önkényesen nem bővíthető. A Be. 608. §
(1)bekezdése tartalmazza azokat az ún. abszolút eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálatot megalapozhatnak. Ezen okokat az 1998. évi XIX. törvény 373. §
(1)bekezdés I.
- b)és
- c)pontjai, továbbá II-IV. pontjai tartalmazták. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában helytállóan fejtette ki, hogy nem tekinthető ilyen, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésnek az, ha a bíróság elmulasztotta kioktatni a terheltet valamely büntethetőséget megszüntető ok érvényesítésének lehetőségéről, illetve ennek érdekében nem függesztette fel az eljárást. A terhelt gyanúsítotti kihallgatásától az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig több év telt el, amely idő alatt lehetősége lett volna hat hónapig tartó kábítószer-függőséget gyógyító, illetve kábítószer-használatot kezelő ellátáson való részvételre, e lehetőséget nem zárja ki a szabadságvesztés büntetés végrehajtása sem. A terhelt a 2014. július 28. napján foganatosított gyanúsítotti kihallgatásán történt kioktatása óta ezen büntethetőséget megszüntető ok lehetőségének ismeretével rendelkezett. A felülvizsgálati indítvány ezzel kapcsolatos hivatkozása a törvényben kizárt. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező és a felülvizsgálatot megalapozó körülmény, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte kötelező. Ilyen lehet a tolmács személye is, amennyiben a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri. A cselekmény elbírálásakor hatályban volt 1998. évi XIX. törvény 9. §
(2)bekezdése alapján a büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét használhatja. A 114. §
(1)bekezdése alapján pedig, ha nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az abban meghatározott körben - regionális, vagy nemzetiségi nyelvét kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. A fentiekkel lényegében azonos rendelkezést tartalmaz a Be. 78. §
(1)bekezdése, amely szerint, ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét kívánja használni - lehetőleg a jogi szaknyelv megfelelő ismeretével rendelkező - tolmácsot kell igénybe venni. A terhelt ilyen kívánságot sem a nyomozás, sem a tárgyalás során nem fogalmazott meg, hanem ezzel ellenkezően, a 2017. január 18. napján megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a magyar nyelvet érti, olvasni tud magyarul, nyilatkozata szerint tolmácsra nem tartott igényt. Ezért az indítványnak a tolmács hiányára hivatkozó része alaptalan. A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést, és így felülvizsgálatot is megalapozó ok, ha az ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt. A Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontja szerint nem járhat el bíróként, akitől az ügy elfogulatlan megítélése (egyéb okból) nem várható. A terhelt a Be. 15. §
(4)bekezdése alapján erre hivatkozó kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti. A következetes bírói gyakorlat szerint a bíró kizárásának lehetséges okát az ügyhöz kötötten kell vizsgálni, és esetileg kell tisztázni, hogy az eljáró bíró esetében az elfogultság megállapítható-e. Az erre vonatkozó bejelentést ugyanakkor alapos és konkrét okokkal kell alátámasztani. Az elfogultság általános szinten történő megfogalmazása, amely közvetett összefüggésbe sem hozható a bíró személyével, nem alkalmas a kizárási ok megállapítására. Az Alkotmánybíróság a 25/2013. (X. 4.) AB határozatában mutatott rá arra, hogy a kizárási indítványok egyébként sem korlátlanul, hanem csak az eljárási törvény által előírt szigorúbb rendben gyakorolhatók; azaz a felülvizsgálati eljárás során is irányadó a Be. 23. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint a felülvizsgálati eljárásban is az elfogultság, mint kizárási ok akkor áll fenn, ha a kérelmező első ízben olyan konkrét körülményt kíván érvényesíteni, melyről bizonyítja, hogy arról a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást. Ezért az elfogultsági kifogás határidőn túli. Emellett nem alapozza meg az eljárt bíró kizárását az, hogy a törvényes keretek között kiszabott büntetést a terhelt a súlyosító körülmények téves értékelésre hivatkozással a terhelt-társaival szemben kiszabott büntetésekhez képes eltúlzottan szigorúnak érzi. A felülvizsgálati indítvány ezen része nem megalapozott. Nem vezetett eredményre az anyagi jogszabálysértésre történő hivatkozás sem. A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján ugyanakkor felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A 650. §
(2)bekezdése pedig kimondja, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések - így a bűnösség megállapításának, és a cselekmény jogi minősítésének - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el (BH 2004.102.). Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül. Ebbe a körbe tartozik a nyomozás elrendelése előtt folytatott titkos információgyűjtés során beszerzett adatok felhasználásának törvényessége is. Az irányadó tényállás lényege szerint az I. rendű terhelt a csekély mennyiség felső határát el nem érő mennyiségű új pszichoaktív anyagot értékesített másoknak, ezáltal kereskedői tevékenységet folytatott. Cselekményének a jogerős ügydöntő határozat szerinti minősítése ennek megfelelően a Btk. 184. §
(1)bekezdésébe ütköző, kereskedéssel elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában helytállóan fejtette ki, hogy a jogerős ügydöntő határozatok rendelkező része a bűncselekmény elkövetési magatartásának fordulatára vonatkozó jogszabályi hivatkozást ugyan nem pontosan tüntetik fel, azonban az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása (21. oldal 4. bekezdés) helyesen utal a kereskedéssel való elkövetésre. A minősítésre a tényállás szerinti kereskedői tevékenység miatt nincs kihatással az elkövetés tárgyának csekély mennyisége. A terhelt által hivatkozott, a Btk. 184. §
(4)bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezőbb minősítés akkor lenne megállapítható, ha a bűncselekményt a csekély mennyiségű új pszichoaktív anyag átadásával vagy kínálásával követte volna el. A tényállás alapján megállapítható elkövetési magatartásra figyelemmel az új pszichoaktív anyagra elkövetett bűncselekménynek a jogerős ügydöntő határozat szerinti minősítése törvényes. Ellentétben a felülvizsgálati indítványban előadottakkal a Fővárosi Törvényszék helyesen - és a bírói gyakorlattal összhangban értékelte a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket. Az
- számú Büntető Kollégiumi vélemény II/
- pontja szerint a büntetett előélet általában súlyosító körülmény. Súlyosító körülmény, ha az elkövető visszaeső. Súlyosító körülmény, ha a többszörös (erőszakos többszörös) visszaeső egyben különös visszaeső is, és az is, ha az elkövető a visszaesést megalapozó büntetésen kívül is büntetve volt. Fokozott a büntetett előélet nyomatéka, ha a sorozatos elítélésekből, az elkövető életviteléből és az újabb bűnelkövetésből a bűnözői életmódra lehet következtetni. Következésképpen a törvényszék - ellentétben a felülvizsgálati indítványban előadottakkal - nem sértette meg a kétszeres értékelés tilalmát sem. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során a Büntető Törvénykönyv előírásait, valamint a súlyosító és enyhítő körülményeket miként veszik figyelembe. A terhelttel szemben a Btk.
- §
(1),
(2)és
(3)bekezdéseiben írtakra figyelemmel kiszabható halmazati büntetési tételkeret alsó határa egy év, felső határa a hét évet nem érheti el. Következésképpen a törvényszék által a középmértékben megállapított szabadságvesztés mértéke törvényes, a büntetés mértékét támadó részében a felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. A Kúria nem észlelt a Be. 659. §
(6)bekezdésére figyelemmel hivatalból elvégzett vizsgálata során a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges más eljárási szabálysértést sem. Ezért a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. A végzés ellen fellebbezésre nincs lehetőség, a határozat felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- október
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő