A határozat elvi tartalma: Ha a vádirat
- január
- napja előtt érkezett a bíróságra, a hatásköri változás miatt a rendőr szolgálattal összefüggésben elkövetett nem katonai bűncselekménye miatt indult ügyet nem lehet áttenni a katonai tanácshoz. Az áttétel hiányára alapított felülvizsgálati indítvány alaptalan. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1306/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Soós László, előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- február
- Az ügy tárgya: hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények Terhelt: volt rendőr főtörzsőrmester I. rendű Elsőfok: Fővárosi Törvényszék 6.B.1942/2012/
- ítélet, tárgyalás,
- november
- Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.74/2015/
- végzés, nyilvános ülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.B.1942/2012/
- számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.74/2015/
- számú végzését a volt rendőr főtörzsőrmester I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A rendőr főtörzsőrmester I. rendű terheltet a Fővárosi Törvényszék a
- november
- napján kihirdetett - és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.74/2015/
- számú végzése folytán
- január
- napján jogerős és végrehajtható - 6.B.1942/2012/
- számú ítéletében bűnösnek mondta ki 2 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont] és 5 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. §
- a)pont], ezért őt halmazati büntetésül két év hat hónap, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés [2] kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terheltet további 1 rendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. II. [3] [4] [5] A jogerős határozatok ellen az I. rendű terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 416. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjára hivatkozva, a Be. 373. §
(1)bekezdés részben I.
- c)pontjára, és a II.
- b)pontjára alapított, valamint a titkos információgyűjtés eredménye törvénysértő felhasználására hivatkozó felülvizsgálati indítványt, melyben több tényállási pont tekintetében anyagi jogszabálysértésre is hivatkozott. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a hatáskörüket túllépték, mivel a hivatásos rendőr I. rendű terhelt katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekményeit bírálták el. Véleménye szerint a titkos információgyűjtés eredménye a III. vádpont szerinti bűncselekmény bizonyítása során sem lett volna felhasználható a haladéktalan feljelentési kötelezettség megsértése miatt. Megítélése szerint az V. vádpont tekintetében a vád nem volt törvényes, míg a III., IV. és V. vádpont szerinti cselekményeknél a tényállásban nem szerepel a törvény által megkívánt célzat, ezért az e cselekmények miatti elítélés anyagi jogi szabályt sért. A Legfőbb Ügyészség a BF.1283/2016/1. számú átiratában akként foglalt állást, hogy a felülvizsgálati indítvány a törvényes vád hiányát és a bíróságok hatáskörérének hiányát, valamint az anyagi jogszabálysértést állító részében alaptalan, a további eljárási szabálysértésekre hivatkozó részében a törvényben kizárt. Ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. III. [6] [7] [8] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a felülvizsgálati indítványban nem hivatkozott, a Be. 423. §
(5)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben megalapozatlan. A jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálata - függetlenül a hivatkozás alaposságától vagy alaptalanságától - kizárt abból az okból, hogy a titkos információgyűjtés anyagát a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználták, jóllehet ennek az intézkedésnek az engedélyezését kérő szerv a kívánt információ megszerzését követően nem tett eleget haladéktalanul/nyomban a feljelentési (nyomozás elrendelési) kötelességének (BH 2012. 186.). [9] Ezzel ugyanis a bizonyítás törvényességét, a bizonyítási eszközök felhasználását, ezen keresztül pedig a jogerősen megállapított tényállás megalapozottságát támadja a védő, figyelmen kívül hagyva a Be. 423. §
(1)bekezdésében felállított tényállás-támadási tilalmat. [10] I. rendű terhelt a cselekmények elkövetésekor a ... Rendőrkapitánysága állományában teljesített hivatásos rendőri szolgálatot. A büntetőügyben a további eljárásra az egyébként illetékes Budapesti Nyomozó Ügyészség helyett a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya 2012. június 21. napján kelt KF.6614/2010/8-I. számú határozatával a Be. 30. §
(3)bekezdése alapján a Tatabányai Nyomozó Ügyészséget jelölte ki. A vádiratot tehát az arra jogosult ügyészség nyújtotta be a Fővárosi Törvényszéknek. [11] A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében a tényállás V. pontja az I. rendű terhelt által a
- március
- napján elkövetett hivatali visszaélés bűntettét, míg a tényállás VI. pontja a terhelt
- április
- napján elkövetett hivatali visszaélését írja le. A Tatabányai Nyomozó Ügyészség Ny.133/
- számú vádiratának V. és VI. pontjai ugyanezeket a cselekményeket tette vád tárgyává. A Tatabányai Nyomozó Ügyészség
- november
- napján kelt határozatával (nyomozati iratok II. kötet vége, naplószám nélkül) a terhelttel szemben a
- április
- napján elkövetett vesztegetési cselekmény és május
- napján elkövetett hivatali visszaélés cselekménye miatt szüntette meg a nyomozást. Ezek a cselekmények pedig a vádiratban már nem szerepeltek. A
- április
- napján elkövetett hivatali visszaélés miatt nem szüntették meg a nyomozást, hanem vádemelésre került sor. [12] Ezért alaptalan a védő hivatkozása arra, hogy a bíróságok törvényes vád hiányában jártak el. [13] A vádirat
- december
- napján érkezett a Fővárosi Törvényszékre. Ebben az időpontban az I. rendű terhelt vád tárgyává tett cselekményei a Be.
- §
(1)bekezdés - akkor hatályos e) pontja alapján - a törvényszék hatáskörébe tartoztak, lévén hivatali bűncselekmények és közélet tisztasága elleni bűncselekmények. [14] Tény, hogy az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény 66. §-a a Be. 470. §
(1)bekezdésének c) pontját akként módosította, hogy a rendőrség hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más - nem katonai - bűncselekményének elbírálását is a katonai büntetőeljárás hatálya alá vonta,
- január
- napjától. [15] Azonban - mint ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan hivatkozott - a Kúria e hatásköri változással összefüggésben a Bkk.I.386/
- számú ügyben már elvi éllel szögezte le, hogy a nem katonai bűncselekmény miatt rendőrrel szemben
- január
- napja előtt benyújtott vádirat alapján az ügy elbírálására ezen időpontot követően is a vádirat benyújtásakor irányadó hatásköri és illetékességi szabályok vonatkoznak. Eszerint az ügy elbírálására továbbra sem a katonai tanács rendelkezik illetékességgel (EBH 2014.B.19.). [16] Ezért a Fővárosi Törvényszék helyesen járt el, amikor a hatásköri változás hatályba lépését követően az ügyet nem tette át a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához. Ebből következően nem sértett törvényt a Fővárosi Ítélőtábla sem. [17] Végezetül alaptalan a védői felülvizsgálati indítvány azon kifogása is, hogy az elsőfokú ítélet a III., IV. és V. tényállási pontjában nem szerepel konkrét célzat. [18] A tényállás III. pontja szerint a terhelt
- február
- napján tájékoztatott két, az eljárás során ismeretlenül maradt személyt a tervezett hatósági akcióról és figyelmeztette őket, hogy készüljenek fel az ellenőrzésre. Az I. rendű terhelt célja az volt, hogy az általa értesített, az eljárás során ismeretlenül maradt szórakozóhelyeken az ellenőrzésre időben felkészülhessenek és így az esetleges szabálytalanságok feltárását elkerüljék. [19] Ugyanilyen jellegű cselekmények szerepelnek a tényállás IV. és V. pontjában
- március
- napjára megállapított tényállásban, azzal az eltéréssel, hogy míg a tényállás III. pontjában rögzített cselekményt a terhelt ügyeletesi szolgálata alatt követte el, addig
- március
- napján a terhelt nem volt szolgálatban, azonban a IV. pont szerinti cselekményt az ügy II. rendű terheltje saját elhatározásából közölte a terhelttel, az V. pont szerinti cselekmény esetében maga kezdeményezte az információ részére történő átadását. [20] Mindhárom tényállási pont tekintetében az eljárt bíróságok a jogtalan előny biztosításának szándékát a bizonyítékok mérlegelése alapján, tényből tényre következtetés útján állapították meg. Ennek vitatása szintén a tényállás-támadási tilalomba ütközik. [21] Megjegyzi a Kúria, hogy amennyiben a hivatali visszaélés bűntettéhez megkívánt célzat nem is lenne aggály nélkül megállapítható, a terhelt III. tényállási pontban leírt magatartása akkor is kimerítené a Btk.
- §
(2)bekezdésében írt szolgálatban kötelességszegés bűntettét, mivel az ügyeletesi szolgálat rendeltetése a terhelt kötelességszegésével meghiúsult. A IV. tényállási pont szerinti bűncselekmény ugyanezen katonai bűntett bűnsegédi alakzataként minősülne; és úgyszintén katonai bűncselekmény, szolgálati visszaélés bűntette is megvalósult látszólagos halmazatban a terhelt V. pontban leírt cselekményével. [22] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 426. § alapján hatályukban fenntartotta. IV. [23] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- február
- Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző