A határozat elvi tartalma: Sikkasztást követ el a kft. sértett főkönyvelője, aki a sértett bankszámlájáról felvett összeget eltulajdonítja. Kúria Bfv.I.502/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Jászberényi Járásbíróság 7.B.803/2013/
- számú és a Szolnoki Törvényszék 1.Bf.1131/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Jászberényi Járásbíróság a
- október 6-án kihirdetett 7.B.803/2013/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- bc)pont és 5) bekezdés
- b)pont], folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §) és hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §); ezért halmazati büntetésül három év hat hónap szabadságvesztés büntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. A másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék a 2017. január 18-án kelt 1.Bf.1131/2015/11. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt terhére megállapított folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette vonatkozásában a Btk. 372. §
(1)bekezdés
- és
- fordulatát is felhívta, a kiszabott szabadságvesztés tartamát két évre leszállította és annak végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezést mellőzte, megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből a végrehajtás elrendelése esetén legkorábban a kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt védője - tartalmát tekintve - az
- évi XIX. törvény
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjaira alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Ebben kifejtette, hogy a tényállás részben iratellenes, nincs kellően felderítve, szükséges lett volna további bizonyítékok, így különösen igazságügyi szakértői vélemény beszerzése, és sérelmezte T.1. tanú vallomásának elfogadását is. Az indítványnak az elsőfokú ítéleti tényállás II/d. pontjához kapcsolódó része szerint a terhelt bűnösségének megállapítása jogszabálysértő, mert valójában nem jogtalan eltulajdonítás és az elkövetési érték utólagos megtérítése történt, hanem a terhelt késedelmesen teljesített egy kifizetést, amely a sikkasztás tényállásszerűségét nem alapozza meg. Álláspontja szerint büntető anyagi jog szabályainak megsértését jelenti, hogy az ítéleti tényállásban nem szerepel az eltulajdonítás „jogtalan" jelzője, illetve a tényállás nem jelöl meg olyan aktív magatartást, amely a - sikkasztás bűntettéhez szükséges - jogtalan eltulajdonítást kimerítené. A hamis magánokirat felhasználása vétségének megállapítását pedig azért tekinti törvénysértőnek, mert a hamis diploma másolata nem minősül magánokiratnak, emellett az okirat felhasználása nem is nyert bizonyítást. Álláspontja szerint törvénysértő. a terhelttel szemben kiszabott büntetés is Eljárási szabálysértésként sérelmezte azt, hogy a nyomozás és a bűnjelkezelés nem volt szabályos, és az ennek kapcsán elkövetett szabálysértések miatt megítélése szerint kétségbe vonható a lefoglalt bizonyítási eszközök törvényessége. Hivatkozott arra, hogy az eljárás alapját képező vád nem volt törvényes, mert a vádirat nem jelölte meg pontosan az elkövetés időpontját, továbbá nem tartalmazott az I. tényállási pont esetében az eltulajdonítás jogtalanságát megalapozó magatartást. Állította, hogy a Jászberényi Járásbíróság az ügy elbírálására nem rendelkezett illetékességgel, mivel a Szolnoki Törvényszék kijelölő végzése megalapozatlan volt. Emellett az indítványozó szerint az eljárt bíróságok a bűnösségre és a minősítésre vonatkozó döntésük kapcsán indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért az ügydöntő határozatok felülbírálatra alkalmatlanok. Mindezek miatt elsődlegesen a terhelt felmentését kérte, másodlagosan azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéleteket helyezze hatályon kívül és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot utasítsa új eljárásra. A Legfőbb Ügyészség szerint a felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben alaptalan. Arra hivatkozott, hogy az 1998. évi XIX. törvény 423.
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéleti tényállás megalapozottsága nem vizsgálható, ennek ellenére az indítványozó azzal, hogy a tényállás iratellenességét, valamint az igazságügyi szakértő kirendelésének és a tényállás felderítésének elmulasztását sérelmezte, továbbá T.
- tanú vallomásának hitelességét és a hamis magánokirat felhasználásának bizonyítottságát vitatta, a tényállás megalapozottságát vonta kétségbe. Utalt arra is, hogy a nyomozás és a bűnjelkezelés során elkövetett szabálysértések nem tartoznak a felülvizsgálatot megalapozó, az
- évi XIX. törvény
- §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértések közé, emellett a védő az erre való hivatkozással részben egyes bizonyítási eszközök beszerzésének törvényességét, ezzel közvetve a bizonyítási eszközök értékelését, és ily módon szintén a tényállást támadta. Álláspontja szerint a büntetés törvénysértő voltának okát a védő nem jelölte meg, és az indítvány tartalma alapján ebben a részében is a terhelt bűnösségének megállapítását és nem a cselekmény minősítését sérelmezte, ezért az indítvány e része a törvényben ugyancsak kizárt. Az indítványt a további részeiben alaptalannak tartotta, az eltulajdonítás jogtalanságára vonatkozó ténymegállapítás hiányára alapított anyagi jogszabálysértés nem állapítható meg, a tényállás szerint ugyanis a terhelt a sértett számlájáról hat millió forintot vett fel, amelyet a pénztárba nem fizetett be, azt fiktív szolgáltatások ellenértékeként könyveltette el, a pénzösszeget pedig eltulajdonította; a csalárd módon, a jogcím hiányában történt eltulajdonítással a terhelt cselekménye a sikkasztást illetően tényállásszerű, a jogtalanság részben jogkövetkeztetés, szerepeltetésének hiánya a tényállásban önmagában nem alapozza meg a bűnösség téves megállapítását. Az indítványnak az irányadó tényállás II/d. pontját támadó része álláspontja szerint az anyagi jogi tényeket tartalmazza, és azokat az alapügyben eljárt bíróságok a bűnösség megállapítása során helyesen értékelték. A hamis magánokirat felhasználása vétségének elkövetési tárgyára vonatkozó védői álláspontot alaptalannak tartotta, mivel a következetes bírói gyakorlat szerint a bűncselekmény nemcsak az ún. teljes bizonyító erejű, hanem az ún. egyszerű magánokiratra is elkövethető, és maga a diploma közokirat lenne, az arról készített fénymásolat önmagában, hitelesítés hiányában egyszerű magánokirat, amelynek rendeltetése annak igazolása volt, hogy a terhelt a munkaköre betöltésére alkalmas (EBH 2009.1948., BH 2010.206.). Kifejtette, hogy a Szolnoki Törvényszéknek az eljáró bíróságot kijelölő végzése nem ügydöntő határozat, ekként a felülvizsgálat tárgya nem lehet, és a Jászberényi Járásbíróság hatáskörének és illetékességének hiányára, valamint a Szolnoki Törvényszék kijelölő végzésének megalapozatlanságára vonatkozó észrevétel mellett az indítvány egyébként nem jelölte meg ezen jogszabálysértések pontos okát; emellett a terhelt terhére rótt bűncselekmények az 1998. évi XIX. törvény 15-16. § alapján emellett járásbírósági hatáskörbe tartoznak, és a Jászberényi Járásbíróság kijelölés alapján illetékességgel, és a 15-16. § alapján hatáskörrel rendelkezett az ügy elbírálására. Az indítvány megítélése szerint nem jelölte meg az ügydöntő határozatok indokolásának azon elemeit, hiányosságait, amelyek miatt a határozatok felülbírálatra alkalmatlanok lennének, holott az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor eredményez felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása valamely tény vagy jogkérdés kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését, azonban a terhelt bűnösségének megállapítását, a bűncselekmény minősítését, a büntetés kiszabását tekintve sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság ítéletének indokolása nem szenved ilyen hiányosságtól. A vád törvényességét vitató részét illetően utalt arra, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint a vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a meghatározott személy ellen emelt vádban ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a vád szerinti minősítésben megjelölt bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, és amennyiben a vád tárgyává tett cselekményt egyértelműen körülíró, leglényegesebb tények rögzítése megtörtént, kisebb tényállási hiányosságok miatt a törvényes vád hiánya nem állapítható meg. Miután a vádiratnak az elkövetés idejét körülíró része az elkövetés jellegére figyelemmel - megfelelő, az I. tényállási pont kapcsán az eltulajdonítás jogtalansága pedig a tényállás egészének kontextusában egyértelmű, álláspontja szerint a vádirati tényadatok kielégítik a törvényes vád fogalmi elvárásait. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn (BF.515/2018/1.). .-.-. A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatálya alatt került sor. A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására tanácsülést tűzött ki 2018. szeptember 4. napjára. 2018. július 1. napján a korábbi, azaz az 1998. évi XIX. törvényt felváltva hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.), amely a 868. §
(1)bekezdésében akként rendelkezik, hogy a törvény rendelkezéseit - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek. Ezért a Kúria az indítvány elbírálása során e törvény, azaz a Be. rendelkezéseit alkalmazta. A már kitűzött tanácsülést a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján megtartotta, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is. Felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be.
- és
- §-aiban meghatározott okok alapján van helye. Ebből következően kizárt a felülvizsgálat a nyomozás során állítólagosan megvalósult, a felülvizsgálati indítványban sérelmezett szabálysértések miatt. A Be.
- §
(2)bekezdés b) pontjára tekintettel a felülvizsgálat során a vád törvényessége nem vizsgálható, felülvizsgálatnak a váddal összefüggésben csak akkor van helye, ha a bíróság a határozatát nem az arra jogosult által emelt vád alapján hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés c) pontja alapján hatályon kívül helyezést, és így a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatot megalapozó ok, ha a bíróság más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el. A kizárólagos illetékesség körébe tartozó bűncselekményeket a Be. 21. §
(5)bekezdés 1-
- pontjai taxatív módon felsorolják, ezek közé sem a sikkasztás bűntette, sem a hamis magánokirat felhasználásának vétsége nem tartozik, így a Jászberényi Járásbíróság az eljárása során kizárólagos illetékességi szabályt nem sértett, egyebekben a bíróság illetékességének hiánya a felülvizsgálat keretében nem vizsgálható. A Be.
- §
(2)bekezdés d) pontja szerint - figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjára - az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor felülvizsgálati ok, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, így a Kúria az indítvány azon részével, melyben hiányosnak találta az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását, érdemben nem foglalkozhatott. Az indítványban sérelmezett iratellenesség és megalapozatlanság sem szerepel a felülvizsgálatot megalapozó okok között. A Be. 659. §
(1)bekezdés szerint ugyanis a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Így kizárt a felülvizsgálat az indítvány azon részében, mely a bizonyítékok mérlegelését és a megállapított tényállást, illetve ezen keresztül a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását és a jogi minősítést támadta. A Be. 649. §
(1)bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. A felülvizsgálati eljárás során irányadó tényállás (I. pont) szerint a terhelt, aki az Kft.
- sértett főkönyvelője volt,
- szeptember
- napján a sértett kft.-nek az ... Bank által vezetett ... számlájáról felvett hat millió forintot, melyet nem fizetett be a sértetti kft. pénztárába. A terhelt utasítása alapján a közvetlen beosztottja, T.
- főkönyvelő a sértetti kft. által látszólag igénybe vett szolgáltatások kifizetett ellenértékeként könyvelte le a hat millió forintot, azonban a lekönyvelt szolgáltatások fiktívek voltak, mivel azok mögött valós teljesítés, illetve bizonylat nem volt. A terhelt
- szeptember
- napja és
- szeptember
- napja közötti időszakban a hat millió forintot a Kft.
- sértett irodájában eltulajdonította. A Btk.
- §
(1)bekezdése szerint az, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. A terhelt a tényállásban rögzített cselekményével megvalósította a törvényi tényállás elkövetési magatartásának elemeit. Az irányadó tényállás III. pontja szerint a terhelt
- év végén a Kft.1.-hez benyújtotta a nevére kiállított valótlan tartalmú, hamis diplomáról készült másolatot, mely szerint a ... Műszaki Karán gazdálkodási szak számvitel szakirányán levelező képzési formában közgazdász diplomát szerzett
- augusztus
- napján. A terhelt a hamis diplomáról készült másolatot annak igazolása érdekében nyújtotta be a sértetti kft.-hez, hogy rendelkezik a gazdasági igazgatói tisztség betöltéséhez szükséges felsőfokú képesítéssel. A terhelt azonban a valóságban felsőfokú végzettséggel nem rendelkezett, a ... Műszaki Karán nem szerzett diplomát. Ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is utalt, a diploma valódisága esetén közokirat lenne, az arról készített fénymásolat önmagában, hitelesítés hiányában egyszerű magánokirat. A Btk.
- §-ba ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétségét követi el, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál. Miután a hamis diploma rendeltetése annak igazolása volt, hogy a terhelt a munkaköre betöltésére alkalmas, a terhelt cselekménye kimerítette a hamis magánokirat felhasználásának tényállását. Így a felülvizsgálati indítványnak a terhelt bűnösségét vitató és bűncselekmények jogi minősítését támadó része nem megalapozott. Felülvizsgálatot megalapozó ok a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont szerint, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki. Az ítéletben megállapított sikkasztás bűntettét - mint a terhelt által halmazatban elkövetett legsúlyosabb bűncselekményt - a törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti, így a bűnhalmazatra tekintettel a halmazati büntetés két évtől kilenc évig terjedő szabadságvesztés. Azaz a terhelttel szemben kiszabott két év szabadságvesztés azonos a büntetési tételkeret alsó határával. A törvényes minősítés és büntető anyagi jogszabálysértés hiányában a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke felülvizsgálati eljárásban nem támadható. Azaz az indítvány büntetést sérelmező része megalapozatlan. A Kúria nem észlelt a Be. 659. §
(6)bekezdésére figyelemmel hivatalból elvégzett vizsgálata során a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges más eljárási szabálysértést sem. Ezért a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. Budapest,
- szeptember
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő