A határozat elvi tartalma: A terhelt testi épséget sértő cselekményének minősítése törvényes, a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig nem törvénysértő, a kiszabott büntetés megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, ezért nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.699/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: emberölés bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Másodfok: Veszprémi Törvényszék, 10.B.1004/2015/44., ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Győri Ítélőtábla, Bf.85/2016/3., végzés, nyilvános ülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt és védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Törvényszék 10.B.1004/2015/
- számú ítéletét, illetőleg a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.85/2016/
- számú végzését az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Veszprémi Törvényszék a
- szeptember
- napján kihirdetett 10.B.1004/2015/
- számú ítéletével I. rendű terheltet testi sértés bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés II. fordulat] [2] és 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette [Btk. 208. §
(1)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 8 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- január
- napján meghozott Bf.85/2016/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - a halált okozó testi sértés bűntette kapcsán - az I. rendű terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Az I. rendű terhelt kifejtette, hogy sajnálja a történteket, az figyelmetlenségének volt köszönhető, csak játszott a gyermekével, iskolázatlansága miatt nem tudta, hogy ilyen korú gyermeket nem lehet rázni, levegőbe dobálni, lengetni. Gondatlanságára hivatkozva kifogásolta a kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékét. Az I. rendű terhelt védője a terhelt felülvizsgálati indítványát fenntartotta, azt kiegészítve a cselekmény törvénysértő minősítése miatt kiszabott büntetés lényeges enyhítését kérte, megjelölve a korábbi Be.
- §
(1)bekezdés a)-c) pontjait. A védő kifejtette, hogy a jogerős ítéleti tényállás szerint a halálos eredmény tekintetében az I. rendű terheltet csak gondatlanság terheli, ezért jogsértően állapították meg az I. rendű terhelt bűnösségét „szándékosan elkövetett halált okozó testi sértés bűntettében". A cselekmény helyesen gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége, Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(9)bekezdés c) pont, melynek büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztés. Továbbá hivatkozott a védő is arra, hogy az I. rendű terhelt iskolázatlansága miatt nem tudott arról, hogy a néhány hónapos gyermekkel való játszadozás során a feldobálásának ilyen következménye lehet. Mindezek alapján a bíróság anyagi jogszabályt sértett, a terhelt nem a bűncselekmény szándékos, hanem gondatlan alakzatát valósította meg, ezért a minősítés megváltoztatását és a büntetés lényeges enyhítését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.724/2018/1-I. számú, illetve BF.724/2018/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványokat részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az I. rendű terhelt és a védő is a jogerős ítéleti tényállással ellentétben állította, hogy az I. rendű terhelt a kiskorú sértettnek játék közben okozta a halálos eredményhez vezető sérüléseket, ami a tényálláshoz kötöttség miatt felülvizsgálati eljárásban kizárt. A védőnek a bűncselekmény törvénysértő minősítését és emiatt törvénysértő büntetés kiszabását kifogásoló indítványából pedig nem állapítható meg egyértelműen, hogy valójában mi a védő álláspontja. Abból ugyanis, hogy a bántalmazás eredménye, a sértett halála tekintetében az I. rendű terheltet gondatlanság terheli, nem következik, hogy terhére gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége lenne megállapítható. A bántalmazó alapcselekmény gondatlan elkövetését az ítéleti tények kizárják. Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy az I. rendű terheltet a sértettnek okozott testi sértés kapcsán legalább eshetőleges szándék, míg a halálos eredmény tekintetében gondatlanság terhelte. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványoknak ne adjon helyt, és a támadott határozatokat az I. rendű terhelt vonatkozásában hatályában tartsa fenn. III. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [10] A felülvizsgálati indítványok nem alaposak. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be.
- §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be.
- §
(2)bekezdés]. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [13] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [14] A felülvizsgálati indítványok sérelmezték a bűncselekmény minősítését és ezzel összefüggésben a büntetéskiszabást. [15] A terhelt és a védő azonban az álláspontját részben az ítéleti tényállástól eltérve, a terhelti védekezésben foglaltakra alapította arra hivatkozva, hogy az I. rendű terhelt a kiskorú sértettel való játék közben okozta a halálos eredményhez vezető sérüléseket. E körben az indítványok indokaik szerint a bíróságok bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét támadták, eltérő tényállás megállapítását célozva. Felülvizsgálatban ez kizárt. [16] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [17] A védő indítványa szerint a bíróság törvényt sértett, amikor az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki halált okozó testi sértés bűntettében, mivel a jogerős tényállás alapján a terheltet a halálos eredmény tekintetében gondatlanság terheli, így e bűncselekmény nem szándékos, hanem gondatlan alakzatát valósította meg. Ekként a terhelt cselekménye helyesen a Btk. 164. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(9)bekezdés
- c)pontja szerint minősülő gondatlanságból elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés vétsége. [18] A bíróság által a testi sértés bűntette vonatkozásában megállapított tényállás lényege a következő: [19] I. rendű terhelt nehézzé váló anyagi helyzetük miatt a kiskorú sértettel (
- is)agresszíven kezdett viselkedni, többször olyan durván fogta meg a kiskorú sértettet, hogy rajta kék foltok keletkeztek, az orvosi ellátását azonban elmulasztotta, elhanyagolta a szülői feladatait. Ilyen körülmények közepette 2014. július hó közepén az I. rendű terhelt a 6 hónapos kiskorú sértett jobb felső karját egy ízben olyan durván fogta meg, hogy a sértett jobb felkarcsontjának könyökhöz közeli része eltörött, a lágyrészek bevéreztek, a sérülés 8 napon túl gyógyuló volt. [20] Szintén 2014. július hónap közepén az I. rendű terhelt a kiskorú sértett jobb alsó karját ragadta meg úgy, hogy a jobb alkar singcsontja eltörött, a mellkasát pedig úgy fogta meg, hogy annak jobb oldali IX. és a bal oldali VIII., IX. bordája is eltörött, amelyek ugyancsak 8 napon túl gyógyuló sérülések voltak. Ezt követően az I. rendű terhelt a kiskorú sértett arcának jobb oldalát úgy fogta meg, hogy a jobb arcfélen 8 napon belül gyógyuló véraláfutás keletkezett. [21] Az I. rendű terhelt a kiskorú sértettet több alkalommal is megrázta, amikor sírt, így 2014. július hónapban egy alkalommal a babakocsiba tette be úgy, hogy eközben megrázta, amitől a feje erőteljesen oldalra billent. A megrázás következtében az agy bal oldali keményburok alatti vérzése alakult ki, amely koponyaűri sérülés 8 napon túl gyógyuló. [22] 2014. augusztus első hetében az I. rendű terhelt a kiskorú sértett kamillás gőzölését határozta el, és a forró kamilla gőzébe tartotta, amely égési sérüléseket okozott, a fején a bőr felhólyagosodott. Az égési sérülés okát mások előtt leplezte. Az I. rendű terhelt figyelmetlensége miatt a kiskorú sértett jobb lábát a forró fazékhoz érintette, amely szintén égési sérülést okozott. A leforrázás következtében a fejtető-homlok bal oldalán másodfokú égési seb alakult ki, amely 8 napon túl gyógyult. A kiskorú sértett szakszerű orvosi segítséghez nem juthatott. [23] Amikor az I. rendű terhelt a kiskorú sértett égési sérülését bekente és borogatta, a gyermek felsőtestét a combjára helyezte, miközben a gyermek lába az ágyon volt és az ellenállást tanúsító kiskorú sértettet testsúlyával leszorította vagy kézzel ránehezedett, és a mellkasát lefelé nyomta. Az I. rendű terhelt a kiskorú sértett szemgyulladásának kamillás borogatását is hasonlóan durva módon, a sértettet lefogva, erőszakosan leszorítva kezelte. A sértett ellenkezésétől, sírásától az I. rendű terhelt ideges lett, így még jobban leszorította azért, hogy az ellenállását leküzdje. [24] 2014. augusztus 9. napján 18 óra körüli időben az I. rendű terhelt a kiskorú sértettet annyira megrázta, hogy a rázás következtében a sértettnél az agy keményburok jobb oldal alatti részén bevérzés keletkezett, a sértett eszméletét vesztette és a klinikai halál állapotába került, ezért az I. rendű terhelt a mentőszolgálatot 19 óra 47 perckor kihívta, akik 20 órakor érkeztek a helyszínre. A kiskorú sértettet újraélesztették, majd életveszélyes és elhanyagolt állapotban kórházba szállították, ahol a kómában lévő sértett gyógykezelését megkezdték. A kiskorú sértett kartörését, haematómáit, égési sérüléseit, agysérülését az orvosok észlelték és a hatóságnak jelentették. [25] A kiskorú sértett a szakszerű kórházi ellátás ellenére 2014. október 8. napján keringés- és légzésleállás következtében elhalálozott. A kiskorú sértett halála azért következett be, mert az I. rendű terhelt a sértettet folyamatosan bántalmazta, közepes erővel több alkalommal annyira megrázta, hogy emiatt a sértettnél koponyaűri sérülések alakultak ki, melyek közül a 2014. augusztus 9. napján elszenvedett sérülés a klinikai halál állapotát eredményezte, melynek időtartama alatt bekövetkezett oxigénhiányos agykárosodás a halálához vezetett. A kiskorú sértett halála és az I. rendű terhelt bántalmazó magatartása, a kiskorú sértett közepes erővel történő megrázása között közvetlen okozati kapcsolat áll fenn. [26] A jogerős tényállás alapján nyilvánvalóan minden alapot nélkülöz a védő minősítésre vonatkozó indítványa a tekintetben, hogy az I. rendű terhelt cselekménye csupán életveszélyes sérülést okozott, miután a terhelti magatartás következménye kétséget kizáróan a kiskorú sértett halála volt, a halálos eredmény és a terhelti magatartás között az okozati összefüggés megállapításra került. [27] Emellett az I. rendű terhelt a jogerős tényállás szerint folyamatosan durva, agresszív, bántalmazó magatartást tanúsított a kiskorú sértettel szemben, több esetben 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket okozva, amelyből következően a testi sértésre irányuló eshetőleges szándék egyértelműen megállapítható, az I. rendű terhelt a cselekményeinek ezen következményeit ha nem is kívánta, azonban azokba belenyugodott, az iránt közömbös volt. (Megjegyzi a Kúria, hogy ezen 8 napon túl gyógyuló sérüléseket okozó cselekmények önállóan értékelés nélkül maradtak, azokat az eljárt bíróságok - az egyéb veszélyeztető magatartásokkal együtt - egységesen kiskorú veszélyeztetése bűntettének minősítették.) [28] E terhelti magatartás volt megállapítható a kiskorú sértett sérelmére utoljára elkövetett alapcselekmény vonatkozásában is, míg a halálos eredményre a gondatlansága terjedt ki, így helytállóan minősítette a bíróság az I. rendű terhelt ezen cselekményét halált okozó testi sértés bűntettének. Ekként a terhelti alapcselekmény, a testi sértésre irányuló eshetőleges szándék illeszkedik az I. rendű terhelt által korábban elkövetett testi épséget sértő cselekmények sorába, míg a halálos eredményt illetően gondatlanság terheli, miután a cselekmény lehetséges következményeit azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet, illetve körültekintést elmulasztotta. Az I. rendű terhelt ezen cselekménye vegyes bűnösséggel megvalósított bűncselekmény. Következésképpen a felülvizsgálati indítvány gondatlan elkövetést célzó részében is nyilvánvalóan alaptalan. [29] Ekként az I. rendű terhelt testi épséget sértő cselekményének minősítése törvényes, a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig nem törvénysértő, a kiszabott büntetés megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, ezért nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. [30] Ezen túlmenően pedig a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a konkrét ügyben, az adott terhelt esetében mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. Anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát a büntetéskiszabási tényezők értékelése sem képezheti, így felülvizsgálatban az sem támadható, illetve az sem vizsgálható, hogy a bíróság miként vette figyelembe a büntetéskiszabás során irányadó szempontokat. [31] Következésképpen törvénysértő minősítés hiányában, avagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül önmagában a kiszabott büntetés mértéke, a büntetéskiszabás, illetve az azt befolyásoló tényezők értékelése felülvizsgálat alapja nem lehet. [32] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványoknak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [33] A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő felkészülési díjaként [a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet
(2)és
(3)bekezdései alapján] felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése szerint az állam viseli. IV. [34] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [35] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- november
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző