Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.106/2018/
- szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött,
- november
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő v é g z é s t: A hivatali visszaélés bűntette miatt vádlott neve ellen indult büntetőügyben a Székesfehérvári Törvényszék
- július
- napján kihirdetett 16.B.12/2018/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Székesfehérvári Törvényszék a
- május 18., május
- és július
- napjain megtartott nyilvános folytatólagos tárgyalások alapján meghozott, és az utóbbi napon kihirdetett, 16.B.12/2018/
- számú ítéletével vádlott neve vádlott bűnösségét hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 305.§ c/ pont) állapította meg, és ezért őt megrovásban részesítette. A törvényszék fenti ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.254/2018/1-I. számú átiratában az ügyész által a vádlott terhére előterjesztett jogorvoslati kérelmet helyes indokainál fogva fenntartotta, álláspontja szerint a törvényszék eljárása során a perrendi szabályokat megtartotta, abszolút eljárási hibát nem vétett. A büntetés kiszabása körében az enyhítő körülmények közül mellőzni indítványozta a büntetlen előéletet, illetőleg a cselekmény társadalomra veszélyességét jelentős mértékben fokozó körülményként kérte értékelni, hogy a terhelt puszta kíváncsiságból szerzett meg olyan adatokat, amelyekhez jogszerűen nem juthatott hozzá. Utóbbiakra tekintettel úgy ítélte meg, hogy a terhelttel szemben a legenyhébb intézkedés alkalmazása súlytalan, minderre figyelemmel a törvényszék ítéletének a Be. 606.§
(1)bekezdése alapján történő megváltoztatását és terhelt próbára bocsátását, egyébiránt az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A másodfokú nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a fellebbviteli főügyészség képviselője az írásbeli átirata tartalmának megfelelően helyes indokainál fogva fenntartotta az ügyész által a vádlott terhére bejelentett fellebbezését. A terhelt védője a fellebbviteli nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a súlyosításra irányuló ügyészi indítvány elutasítását kérte, a vád álláspontjával szemben kifejezetten hivatkozott a védence büntetlen előéletére, ugyanakkor megítélése szerint a cselekmény fokozott társadalomra veszélyességét fokozó tényezőként a puszta kíváncsiságból történő elkövetés nem értékelhető, a büntetőeljárás során eredményesen tárták fel az elkövetéshez vezető terhelti motivációt. A fentiek alapján az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Utolsó szó jogán tett felszólalásában a terhelt csatlakozott a védője által előadottakhoz. Az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett ügyészi fellebbezés tartalmára, a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltakra, valamint a másodfokú nyilvános ülésen elhangzottakra figyelemmel az ítélőtábla a másodfokú felülvizsgálat során az elsőfokú ítéletnek kizárólag a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetőleg részét bírálta felül arra figyelemmel, hogy az ügyészi jogorvoslati kérelem a Be. 583.§
(3)bekezdés a/ pontjában foglaltak szerint kizárólag az elsőfokú bíróság által alkalmazott intézkedés neme, illetőleg tartama ellen irányult. A fentiek szerint a másodfokon eljáró bíróság a Be. 590.§
(3)bekezdésében foglaltak alapján a másodfokú eljárásban korlátozott felülbírálatot folytatott le, ebben a körben megállapította, hogy a Be. 608.§
(1)bekezdésében felsorolt abszolút hatályon kívül helyezési okok, eljárási szabálysértések nem állnak fenn, ezen túlmenően a Be. 567.§
(1)és
(2)bekezdésében részletezett feltételek, megszüntetés alapjául szolgáló körülmények sem állapíthatóak meg, ebből következően nincs helye az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének és új eljárásra történő utasításnak, valamint a büntetőeljárás megszüntetésének sem. Arra figyelemmel, hogy az ügyészi fellebbezést kizárólag az 583.§
(3)bekezdése alapján jelentették be, a másodfokon eljáró bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, egyúttal a másodfokú felülbírálat eredményeként meghozott határozatát a Be. 591.§
(2)bekezdés a/ pontja alkalmazásával az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. Az első fokon eljárt bíróság a fentiek szerint megalapozottnak tekintendő tényállásból helytállóan vont következtetést a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapíthatóságára nézve, ezen túlmenően a másodfokú bíróság helyénvalónak találta az adott bűncselekmény jogi minősítését és az ahhoz fűzött indokolást is. Megállapítható, hogy az eljáró törvényszék helytálló szempontok alapján vizsgálta a terhelt büntetőjogi felelősségének feltételeit, és az ítélőtábla a cselekmény konkrét jogi minősítését illetően is a törvényszékkel azonos következtetésre jutott. Az enyhítő tényezők sorából azonban mellőzni kellett a büntetlen előéletre történő hivatkozást, ugyanis - osztva a fellebbviteli főügyészség ezzel összefüggő álláspontját - megállapítható, hogy az ügy terheltje az elkövetés időpontjában állami, közszolgálati tisztviselő volt, akinek az általa ellátott munkakörében a büntetlen előélet kifejezetten alkalmazási követelmény, amelyre történő megfelelésre a vádlott esetében tehát nem tulajdonítható enyhítő nyomaték. Ugyanakkor a puszta kíváncsiságból történő elkövetés mint a cselekmény társadalomra veszélyességét fokozó tényező ekként való értékelése tekintetében az ítélőtábla nem osztotta a másodfokú ügyészi álláspontot, az ítéleti tényállásban rögzített elkövetés motivációjával összefüggésben több adat is annak ellenében hatott, hogy a terhelt puszta kíváncsiságból szerzett meg visszaélésszerűen információkat, minderre tekintettel a főügyészség által e körben indítványozottak tényszerűen nem állapíthatóak meg. A fentiek szerint az elsőfokú bíróság által alkalmazott szankcióval elérhetőnek mutatkoznak a büntetési célok, a törvényszék által alkalmazott joghátrány megfelelően szolgálja a speciál prevenció mellett az általános megelőzéssel összefüggő célokat is, arányos a terhelt és az általa megvalósított cselekmény társadalomra veszélyességi fokával és a bűnösségének mértékével, egyúttal alkalmas más személyek hasonló bűncselekmény megvalósításától történő visszatartására is. Fentiekre figyelemmel a másodfokon eljáró bíróság a Be. 605.§
(1)bekezdése alapján a törvényszék ügydöntő határozatát helybenhagyta. Az eljárás során bűnügyi költség nem merült fel. Győr,
- november
- Dr.Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke .Németh Balázs sk. előadó bíró .Csák Csilla sk. bíró Záradék: Ezzel a határozattal a Székesfehérvári Törvényszék
- július
- napján kelt, 16.B.12/2018/
- számú ítélete a mai napon jogerőssé vált. Győr,
- november
- .Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke