A határozat elvi tartalma: A testi épséget sértő cselekményének minősítése törvényes, a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig nem törvénysértő, a kiszabott büntetés - így a kiutasítás elrendelése is - megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, ezért nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására, a megtámadott határozatok hatályában fenntartásának van helye. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.870/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: emberölés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Szegedi Törvényszék, 1.B.420/2013/123., ítélet, tárgyalás,
- november
- Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.II.153/2015/19., ítélet, tárgyalás,
- július
- Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Törvényszék 1.B.420/2013/
- számú, illetve a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.153/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Szegedi Törvényszék a
- november
- napján kihirdetett 1.B.420/2013/
- számú ítéletével a II. rendű terheltet társtettesként elkövetett emberölés bűntette [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)és
- h)pont], valamint - a Szegedi Városi Bíróság 31.Bk.2079/2012/2. számú végzése próbára bocsátást kimondó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és a próbára bocsátás megszüntetése mellett - lopás vétsége miatt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházra, végleges hatályú kiutasításra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2015. július 9. napján meghozott Bf.II.153/2015/19. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a II. rendű terhelt cselekményét társtettesként elkövetett emberölés bűntettének [Btk. 160. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)és
- h)pont] minősítette, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezést mellőzte, egyben a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 40 évben, a kiutasítás tartamát pedig 10 évben állapította meg. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozva, hogy az elsőfokú bíróság törvénysértést követett el, amikor a kiutasításra vonatkozó jogszabályt alkalmazta, továbbá nem megfelelően értékelte a bíróság a bizonyítékokat, az ítélet ellentmondásos. Nem ő, hanem az I. rendű terhelt okozta a sértett halálát. Álláspontja szerint rablás bűntettét követte el és kérte, hogy vegye figyelembe a Kúria, hogy két kisgyermek tartásáról köteles gondoskodni, illetve a rablást kezdettől fogva elismerte. Ezért lényegesen enyhébb büntetés kiszabását kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.501/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának azon része, amely a bizonyítékok értékelését, a megállapított tényállást vitatta, törvényben kizárt. Ezen túlmenően a tényállás alapján az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően minősítették a II. rendű terhelt cselekményét, az ennek megfelelő büntetés nem törvénysértő, az I. rendű és a II. rendű terhelt közösen, szándékegységben bántalmazta a sértettet abból a célból, hogy az értékeit megszerezzék, a sértett halála pedig a II. rendű terhelt által okozott sérülések miatt következett be. A Szegedi Ítélőtábla a II. rendű terhelt tekintetében az elbíráláskor hatályos büntető anyagi jogszabályokat megfelelően alkalmazta és törvényesen rendelkezett a kiutasításról is. Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a II. rendű terhelt tekintetében a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. III. [6] [7] [8] [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be.
- §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be.
- §
(2)bekezdés]. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [10] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [11] Ezzel szemben a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában részben a jogerős ítéleti tényállást támadta vitatva a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét, eltérő tényállás megállapítását célozva, ez azonban felülvizsgálatban törvényben kizárt. [12] A II. rendű terhelt vitatta a cselekmény minősítését és a kiszabott büntetést. [13] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [14] A bíróság törvényesen minősítette a II. rendű terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett emberölés bűntettének. A jogerős tényállás lényege szerint: - A III. rendű terhelt felvetette az I. rendű, illetve a II. rendű terheltnek, hogy a tartózkodási helyének szomszédságában lakik egy férfi, akinek sok pénze van és bár otthon tartózkodik, ennek ellenére azt könnyen meg lehet szerezni. Az ajtaján be kell kopogtatni, majd amikor kijön, akkor kell leütni és elvenni a pénzét. Az I. rendű és II. rendű terhelt beleegyezett a ötletbe és megbeszélték, hogy közösen követik el a cselekményt. - A cselekmény végrehajtása érdekében a sértett tanyájához az I. rendű és a II. rendű terhelt együtt ment, ott mindketten magukhoz vettek egy-egy vascsövet, majd az I. rendű terhelt bekopogott az ablakon, mire a sértett kinyitotta a bejárati ajtót. - A II. rendű terhelt ekkor - legalább közepes erővel - azonnal megütötte a fején a sértettet, aki ettől a földre került, ahol a II. rendű terhelt egy alkalommal szintén legalább közepes erővel ismételten megütötte a fején, miközben az I. rendű terhelt a hátán és a lábán ütlegelte a sértettet. A II. rendű terhelt a hanyattfekvő sértett homlokára is rálépett. - A sértett a terheltek bántalmazása következtében az arc területén, illetve a kézháton elhelyezkedő vonalas jellegű repesztett sérüléseket, kiterjedt bőrzúzódásokat mindkét felkaron, továbbá a mellkas és a hát baloldali részén, valamint az alsó végtagok hátsó felszínén, ezen túlmenően a fejsisakban, a homloktájékon, a bal nyakszirttájékon, valamint a jobb halántéktájon kiterjedt vérbeszűrődéses sérüléseket, továbbá a II. rendű terhelt vascsővel történő bántalmazásának következtében a jobb oldali halántékcsont pikkelyének benyomatos törését, a törésvonal elülső koponyalapra történő terjedését, kiterjedt lágyburok alatti vérzést, a jobboldali halánték és homloklebeny alsó felszínének zúzódásos repedését, súlyos fokú agyvizenyőt, orrcsonttörést, valamint a terheltek bántalmazása következtében a bordaközi izomzat bevérzését a bal alsó bordák területén, kis kiterjedésű tüdőzúzódást, a bal oldali vese zsíros tokjának bevérzését a bal alsó bordák területén, kis kiterjedésű tüdőzúzódást, bal oldali veserepedést, szívbelhártya alatti bevérzéses sérüléseket szenvedett el. - A sértett halála a II. rendű terhelt által végrehajtott bántalmazás, a koponya jobb oldalát és a halántéktájékot ért tompa erőbehatás következtében kialakult benyomatos koponyacsonttörés, agyzúzódás, koponyaűri vérzés következményeként kialakult agyvizenyő miatt úgynevezett beékelődés következtében állt be. - Az I. rendű és a II. rendű terhelt a sértett lakását átkutatták és készpénzt, valamint egyéb ingóságokat vittek el. - Az I. rendű és II. rendű terhelt távozásuk során észlelték, hogy a sértett a földön fekszik mozdulatlanul, életjelt nem mutat, erősen vérzik, a sértettet ott hagyták, aki ezt követően rövid idő múlva a helyszínen életét vesztette. [15] A jogerős tényállás szerint a terheltek előzetesen valóban vagyon elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésében, rablásban állapodtak meg, azonban a sértett ingatlanára történő behatolást megelőzően olyan eszközöket vettek magukhoz, amelyek az élet kioltására is alkalmasak voltak, így mindkét terhelt egy-egy vascsövet vett magához. Ezt követően pedig a II. rendű terhelt vezetésével ezen vascsövekkel támadtak a sértettre elsöprő erővel, kezdettől együttesen, egymás közvetlen közelségében, együtt cselekedve, kétséget nem hagyva egymásnak megváltozott szándékuk felől. Ekként szándékegységben bántalmazták a sértettet úgy, hogy mindkettőjüknek tudnia kellett, hogy ilyen jellegű bántalmazás következtében a sértett életét vesztheti. A két terhelt ezen halálos eredménybe is belenyugodva folytatta kitartóan a sértett bántalmazását. [16] Mindezen túlmenően a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás szerint a sértett halálához vezető sérüléseket a II. rendű terhelt által végrehajtott bántalmazás okozta, így az élet elleni bűncselekmény elkövetésében vezető szerepet játszott, e tényállás mellett fel sem merül, hogy a cselekménye az eredeti tervnek megfelelő rablás bűntetteként minősülne. A szándékegységben történő bántalmazás mellett pedig helytálló a társtettesi elkövetés megállapítása is. Az elsőfokú bíróság általi - terheltek cselekvőségére vonatkozó - pontatlanságokat a másodfokú bíróság megfelelően helyesbítette, így a II. rendű terhelt elkövetési magatartásához és elkövetői minőségéhez kétség nem fért. [17] A II. rendű terhelt és társa az ölési cselekmény végrehajtását követően az eredeti szándékuknak megfelelően kutattak a lakásban az értékek után, illetve vitték el a megszerzett pénzt, egyéb értékeket, azaz a tényállás alapján egyértelmű az elkövetők szándékának korlátlanságára vont következtetés, amely végső soron a rablás helyett a minősített emberölés bűntettének elkövetéséhez vezetett. [18] Következésképpen a II. rendű terhelt cselekményének minősítése törvényes, a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, így a Be. 649. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti okból nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. A másodfokú bíróság törvényesen rendelkezett a kiutasításról is. [19] Önmagában pedig a II. rendű terhelt által sérelmezett büntetéskiszabás felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során mely súlyosító és enyhítő körülményeket miként veszik figyelembe. Az anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát sem a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége, sem a büntetéskiszabási tényezők értékelése nem képezi, az felülvizsgálatban nem támadható, illetve nem vizsgálható. [20] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta, a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata szerint rendelkezett. IV. [21] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [22] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- december
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ