Gf.30085/2018/4 – Szegedi Ítélőtábla

(2)bekezdésére, vagyis a tag napirend kiegészítésére vonatkozó lehetőségére. Csatolta a meghívóhoz a

1. évi mérleget és kiegészítő mellékletet. A felperes
2. május 19-én indítványozta a napirend kiegészítését: A társaság a tagjegyzéket a valóságnak megfelelően állítsa ki, vagyis azt a tényleges üzletrésztulajdoni állapotnak megfelelően javítsa ki, rögzítse az üzletrészeket a csatolt, a
3. március 25-i üzletrész-átruházási szerződéstől történt, szabályosan kézbesített elállás folytán visszaállt tulajdoni állapotnak megfelelően. Emellett indítványozta napirendként felvenni az (ügyvezető 1 neve) ügyvezetői tisztségből való visszahívásáról és az (ügyvezető 2 neve) ügyvezetőként, megbízási jogviszony keretében, határozatlan időre történő képviselővé választásáról való döntést.
4. május 22-én további kiegészítést kezdeményezett a társaság működésével kapcsolatosan. A meghirdetett napon az alperes taggyűlésén mindkét tag képviselője megjelent, a leadható szavazatok 100 %-a képviselve volt. A társaság 1/
5. (V. 26.) számú határozatával egyhangúlag megválasztotta a taggyűlés tisztségviselőit. Ezt követően a levezető elnök ismertette a felperes napirend kiegészítésére vonatkozó indítványait. A jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az ügyvezető tájékoztatása szerint a felperes által kezdeményezett, az elállás kapcsán indult per folyamatban van, ezért a tagjegyzék „kijavítását” célzó kiegészítő javaslatot nem veszik napirendre. A taggyűlésen a tagok egyetértettek azzal, a
6. május 22-én érkezett kiegészítés tárgyában nem szükséges határozati javaslat, arról a taggyűlés folyamán az ügyvezető ad tájékoztatást. Ezt követően a levezető elnök szavazásra tette fel a
7. május 19-én érkezett kiegészítés iránti kérelemben foglaltakról való határozati javaslatot. A taggyűlés 5410 (74 %) igen szavazattal, 1900 (26 %) nem szavazattal 2/
8. (V. 26.) számú határozatával megállapította a napirendet:
9. A társaság
10. évi éves beszámolójának elfogadása;
11. Döntés (ügyvezető 1 neve) ügyvezető visszahívásáról;
12. (Ügyvezető 2 neve) megválasztása ügyvezetőnek. A társaság a tagjegyzék „kijavításával” kapcsolatosan előterjesztett napirend kiegészítésének tárgyában nem döntött. A felperes módosított keresetében a
13. május 26-án megtartott taggyűlésen hozott 2/
14. számú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Kifogásolta, hogy a tagjegyzék tartalmának változásáról kezdeményezett napirend kiegészítése iránti indítványát a taggyűlés nem tárgyalta annak ellenére, hogy azt a törvényes határidőn belül előterjesztette. Álláspontja szerint annak napirendre vételét mellőzni vagy megtagadni nem lehetett volna. Az alperes ellenkérelme a módosított kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, a felperes tagjegyzék kijavítására irányuló indítványát nem lehetett napirendre venni, a kérdésben ugyanis a taggyűlés nem dönthetett a folyamatban lévő bírósági eljárás miatt. Mivel a Ptk. 3:
15. §

(2)bekezdése szerint a vezető tisztségviselő vezeti a tagjegyzéket, etekintetben a társaság tagja őt nem utasíthatja és hatáskörét a legfőbb szerv sem vonhatja el, ami azzal a következménnyel járt, hogy a levezető elnök nem bocsáthatta szavazásra a felperes által kezdeményezett napirendi pontot. Az elsőfokú bíróság ítéletével a módosított keresetet elutasította. Indokolásában részletesen ismertette az üzletrész-átruházási szerződés és a szerződéstől való elállás jogintézményét. Ezen túlmenően rámutatott, olyan kérdéskörben, amelyben nem született társasági taggyűlési határozat, a határozat bírósági felülvizsgálata iránti kereset nem vezethet eredményre. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és – a módosított kereseti kérelemnek megfelelően – a 2/2017. (V. 26.) számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem foglalt állást a Ptk. 3:190. §

(2)bekezdéséről, holott arra keresetében kifejezetten hivatkozott. Lényegtelennek tartotta az ítélet indokolásában az üzletrész-átruházási szerződésre, illetve az elállásra vonatkozó jogi okfejtést, hiszen a napirend kiegészítése tárgyában kellett volna döntenie. Tekintettel arra, hogy a törvényes határidőben közölte a napirend kiegészítése iránti indítványát, a Ptk. 3:190. §

(2)bekezdésének alkalmazásával a megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kellett volna tekinteni. Mivel e tárgyban a taggyűlési határozat hiányos, hatályon kívül helyezése indokolt. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Fenntartva és megismételve az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját hangsúlyozta, a taggyűlés a felperes által indítványozott napirend kiegészítési pontok közül a taggyűlés hatáskörébe tartozó, megtárgyalható kérdéseket vehette és vette napirendre, arról hozott határozatot. Konzekvens véleménye szerint a tagok közötti jogvita elbírálása, az átruházott üzletrészekkel kapcsolatos döntés nem a taggyűlés kompetenciájába tartozó kérdés. A fellebbezés alapos. A taggyűlés összehívása a Ptk. 3:

1. § alkalmazásával, az általános szabályok szerint történik azzal a kiegészítéssel, hogy a meghívót legkésőbb a tervezett ülés előtt 15 nappal el kell küldeni. Erre az időre azért van szükség, hogy a tagok a meghívóban közölt napirendi kérdések eldöntéséhez szükséges információkat beszerezhessék, feldolgozhassák, döntésüket szükség szerint előkészítsék, illetve hogy a taggyűlésen való részvételüket megszervezzék. A meghívónak ebből levezethetően is lényegi eleme az összehívott taggyűlésen megtárgyalandó napirend meghatározása. Ennek másrészről azért van kiemelkedő jelentősége, mert a taggyűlés főszabály szerint csak azokról a kérdésekről hozhat határozatot, amelyeket napirendre tűztek. A napirendet a taggyűlést összehívó személy, többnyire az ügyvezető határozza meg. Annak érdekében, hogy a tagok ne legyenek végzetesen kiszolgáltatva a napirend meghatározásában az ügyvezetésnek, a Ptk. 3:
2. §

(2)bekezdése ad lehetőséget bármelyik tag számára az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal. A tag által javasolt napirendi pontot nem kell sem a többi tagnak, sem az ügyvezetőnek, vagy a taggyűlést összehívó más személynek megerősítenie, elfogadnia, az értesítés alapján az a napirend részévé válik. Ebből pedig az következik, hogy nemcsak a meghívóban szereplő napirendi pontok tekinthetők szabályosan meghirdetettnek, hanem azok is, amiket a Ptk. 3:190. §

(2)bekezdésében előírtaknak megfelelően valamelyik tag javasol. A napirend kiegészítésére vonatkozó szabályok szerint tehát a javasolt napirendi pont megtárgyalásához nem szükséges, hogy a tagok döntsenek annak napirendre tűzéséről. Ez azt jelenti, hogy a taggyűlésnek a meghívóban napirenden nem szereplő, de utóbb – a törvényes határidőben előterjesztett indítvány alapján – megtárgyalni kért kérdések napirendre kerüléséről szabályszerű határozatot hozni nem kell. A Ptk. a tag üzletrészének nagyságára tekintet nélkül biztosítja számára azt a jogot, hogy az általa fontosnak tartott kérdések a már adott napirenddel kitűzött taggyűlésen megtárgyalásra kerüljenek. E jog korlátozását jelentené, ha a határidőben előterjesztett, valamennyi taggal közölt kérelemben megjelölt kérdések nem válnának a napirend részévé. A közlés alapján a többi tag – bár rövidebb idő alatt – felkészülhet a taggyűlésre, ugyanakkor a kérdések megtárgyalását fontosnak tartó tag sincs kiszolgáltatva a napirendi pontok meghatározásában a taggyűlés összehívására jogosult személynek (hasonlóan: BH 2014.85.). A felperes által határidőben előterjesztett, napirend kiegészítésére irányuló indítványai tehát a jogszabályi rendelkezésnél fogva a napirend részévé váltak. Azzal viszont az alperes, hogy döntött a napirendi kérdések köréről, melyben nem szerepelt a felperes által javasolt egyik kérdés és arról nem is határoztak, tartalmilag a megtárgyalására vonatkozó indítványt elutasította. Ezzel pedig a napirendet megállapító határozata jogszabályt sértett, így hatályon kívül helyezése indokolt. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ezzel az ítélőtábla nem a felperesi indítvány érdemében döntött, hanem csupán annak alaki elbírálásáról. Megjegyzi, a napirend kiegészítése kapcsán annak nincs érdemi jelentősége, hogy a tag javaslata érinti-e a taggyűlés hatáskörét. Abban az esetben, ha a taggyűlés úgy ítéli meg, hogy az adott kérdésben nem dönthet, a kiegészített napirend alapján kell erről határozat formájában állást foglalnia. Taggyűlési hatáskör hiányára hivatkozva tehát nem tagadhatja meg a tag által törvényes határidőn belül javasolt kérdés napirendre tűzését. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján megváltoztatta és az érintett határozatot hatályon kívül helyezte. A felperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségének viselésére az alperes köteles a Pp. 78. §

(1)bekezdése értelmében. Mértéke részben a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(3)bekezdése, valamint

(5)és

(6)bekezdései alapján, a jogi képviselő által kifejtett munkával arányos ügyvédi munkadíjat, részben a felperes által lerótt elsőfokú (36.000,- forint) és fellebbezési (48.000,- forint) eljárási illetéket tartalmazza. Szeged, 2018. október 19. Dr. Kiss Gabriella s.k. a tanács elnöke Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. előadó bíró Dr. Bálind Attila s.k. táblabíró