SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.509/2018/5.szám A Szegedi Ítélőtábla az Ütő-Siklódi Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Ütő-Siklódi Zoltán) által képviseltfelperesnek - a Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (ügyintéző: ügyvéd: dr. Stanka Gergely) által képviselt I. r. és a személyesen eljárt II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Gyulai Törvényszék
- május
- napján kelt 5.P.20.076/2018/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő í t é l e t e t: A per tárgyalásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasítja. Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 19 050 (tizenkilencezerötven) Ft másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak az állami adóhatóság felhívására 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes és a II. r. alperes mint adósok, továbbá az I. r. alperes mint hitelező
- október
- napján az írásban rögzített tartalommal (kölcsönszerződések száma) számmal jelölt svájci frank alapú kölcsönszerződéseket kötöttek egymással, amelyeket
- június 12-én és
- március 27én módosítottak.
- március
- napján, a második szerződésmódosítással egyidejűleg a felperes és a II. r. alperes (közjegyző neve) közjegyző előtt az (közjegyzői okirat száma). ügyszámú közjegyzői okiratba foglaltan kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek, amely egyebek között az alábbi rendelkezést tartalmazza: „II.rendű alperes neve és felperes neve ezennel feltétlen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a módosított kölcsönszerződések szerint fennálló tartozást járulékokkal együtt szerződésszerűen teljesítik. Tudomásul veszik azt, hogy ha nem teljesítik a módosított fizetési kötelezettségeket, akkor közvetlen bírósági végrehajtást kezdeményezhet ellenük a Bank ezen okiratnak (és korábban készült közjegyzői okiratoknak) bírósági végrehajtási záradékkal történő ellátása útján. A szerződés bármely szerződésszegés miatt felmondással megszüntethető, a még fennálló tartozás egy összegben lejárttá és esedékessé tehető." A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozat idézett rendelkezése semmis a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. tv. (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 209/A. §
(2)bekezdése, továbbá a 18/
- Korm. rendelet (a továbbiakban: Krm.)
- § a), b), és j) pontjai alapján. A II. r. alperest a fentiek tűrésére kérte kötelezni. Értelmezése szerint a támadott kikötésben ő és a II. r alperes mint adósok alávetették magukat az I. r. alperes által vezetett könyvekben és nyilvántartásokban foglalt adatoknak. Erre tekintettel az I. r. alperes jogosult meghatározni követelése összegét az általa vezetett nyilvántartások alapján, és jogosult kérni annak végrehajtási záradékkal való ellátását, ezzel szemben azonban a végrehajtás megszüntetése iránti perben neki (a felperesnek) kell bizonyítania, hogy a követelés részben vagy egészben megszűnt, következésképp a kifogásolt szerződési feltétel a bizonyítási terhet megfordítja. Előadta, a kikötés szerint el kell fogadnia, hogy a banki nyilvántartás az I. r. alperes általi teljesítés összegét is tartalmazza, ebből pedig az következik, hogy a feltétel egyoldalúan feljogosítja az I. r. alperest annak megítélésére, hogy a saját teljesítése szerződésszerű volt-e. Az I. r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a kifogásolt feltétel az adós kölcsönszerződésből eredő kötelezettségének megfelelő rendelkezés. A II. r. alperes érdemi nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 12 700 Ft perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 36 000 Ft elsőfokú eljárási illetéket. Határozatának indokolása szerint a per tárgyává tett kikötésnek nem tulajdonítható a felperes által előadott tartalom. E rendelkezés alapján ugyanis nem vetette alá magát a felperes az I. r. alperes által vezetett könyvekben, nyilvántartásokban foglalt adatoknak, a szerződés ilyen tartalmú rendelkezést nem tartalmaz. A támadott kikötés azon kitétele, amely szerint a felperes és az adóstársa kötelezettséget vállaltak a tartozás szerződésszerű visszafizetésére az 1959-es Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltakkal, míg a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásának a lehetősége a Vht. 23/C. §-ával megegyező rendelkezés, következésképp annak tisztességtelensége a Ptk. 209. §
(5)bekezdése alapján nem vizsgálható. Utalt arra, az Európai Unió Bírósága a C-32/
- számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatában kifejtette, az ilyen tartalmú rendelkezés nem minősül tisztességtelennek. Rámutatott, a támadott kikötés nem tartalmaz kizárólagos jogosultságot az alperes részére a teljesítés szerződésszerűségének megállapítására illetve bármely szerződési feltétel értelmezésére, nem fordítja meg továbbá a bizonyítási terhet a fogyasztó terhére, ezért tisztességtelensége a Krm. megjelölt pontjai alapján sem állapítható meg. A kölcsönszerződés miatt keletkező jogvitában ugyanis a pénzintézet köteles bizonyítani a kölcsönszerződés megkötését, és a kölcsön nyújtását, az ellenérdekű fél pedig azt köteles bizonyítani, hogy a kölcsönt visszafizette, ha pedig végrehajtás indul, úgy a fogyasztó végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti pert indíthat, amelyben a bizonyítási teher az erre vonatkozó szabályok szerint őt terheli. A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Indítványozta továbbá a tárgyalás felfüggesztését a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.337/2017/
- szám alatt kezdeményezett, az EUB előtt C-34/
- számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás jogerős befejezéséig. Jogorvoslati kérelme indokaként fenntartotta a keresetében előadott érveit. Változatlan álláspontja szerint a támadott szerződési feltétel az I. r. alperest egyoldalúan jogosítja fel a végrehajtás szempontjából lényeges körülmény, a követelés mértékének a megállapítására, amelyet a kikötés hiányában az I. r. alperes által kezdeményezett peres eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatása útján kellene tisztázni, lehetőséget biztosítva neki mint adósnak arra, hogy jogszerű eljárásban előterjessze a védekezését. Mindemellett a kikötés következménye véleménye szerint az, hogy az I. r. alperes dönt az adós szerződésszerű teljesítéséről. Mindez pedig a bizonyítási teher megváltoztatását jelenti. Kiemelte, a kikötés lehetőséget biztosít az I. r. alperesnek arra, hogy pusztán bemondásra közjegyzői ténytanúsítványt állíttasson ki a saját számítása szerint fennálló tartozás összegéről, és kérje annak végrehajtási záradékolását, ő és a II. r. alperes pedig csak a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben vitathatják a záradékban fennálló tartozás fennállását vagy annak összegét. Megítélése szerint a perbeli szerződés olyan kikötés, amely alapján a mindenkori fennálló tartozását a vele szerződő I. r. alperes egyoldalú közlése alapján a közjegyző által kiállított közokirat tanúsítja, az ilyen tartalmú kikötés pedig tisztességtelen. Ennek alátámasztására bíróságok eseti döntéseire hivatkozott. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével és annak kifejtett indokaival is egyetért, ezért ítéletét annak helyes indokai szerint hagyta helyben a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. tv. (Pp.)
- §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján. A fellebbezésben foglaltak kapcsán az alábbiakat emeli ki: A tárgyalás felfüggesztésének egyes kérdéseiről szóló 3/
- (XI. 14.) PK-KK vélemény
- pontjában foglaltak értelmében, ha a perben a bizonyított tények alapján olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben - azonos tényre alapítottan - az EUB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezték, a bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése megfelelő alkalmazásával az előtte folyamatban lévő per tárgyalását felfüggesztheti az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig, ha az EUB határozata az érdemi döntésre kihat. A felperes fellebbezésében hivatkozott - a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.337/2017/
- számú végzésével kezdeményezett, az EUB előtt C-34/
- szám alatt folyamatban lévő - előzetes döntéshozatali eljárás tárgya az alábbi tartalmú általános szerződési feltétel tisztességtelenségének a megítélése: „Felek kijelentik és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita illetve banki igény kielégítése esetére vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb, a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles aggálytalan tartalmú bizonyítékot. Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett az Adós Banknál vezetett számláiról illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak. Felek/Adós felkéri(k) a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyébként illetékességgel bíró közjegyzőt, hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozása mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén a Bank felkérésére az Adósok Banknál vezetett számlái, a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és a nyilvántartásokba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa. E tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják." Az idézett szerződési feltétel tartalma nem egyezik meg a perben támadott szerződési kikötéssel, a jelen ügy tényállása különbözik az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének alapjául szolgáló ügy tényállásától, következésképp a per tárgyalása felfüggesztésének fentiekben írt feltételei nem állnak fenn, ezért az ítélőtábla a felperes felfüggesztés iráni kérelmét elutasította. A felperes keresetének és jogorvoslati kérelmének indokai a fentiekben idézett tartalmú szerződési feltétellel kapcsolatosak, az elsőfokú bíróság azonban helyesen állapította meg, hogy a jelen perben támadott szerződési kikötésnek a felperes által megjelölt tartalom nem tulajdonítható, következésképp a jelen jogvitában a felperes által kifejtett érvek nem értelmezhetők. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli szerződési feltétel az adós 1959-es Ptk.
- §
(1)bekezdésében megfogalmazott jogszabályi kötelezettségét, valamint a hitelező Vht. 23/C. §-án alapuló, a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátására vonatkozó jogosultságát juttatja kifejezésre. Miután pedig a támadott feltétel tartalma a hivatkozott jogszabályok előírásainak megfelel, az - ahogyan azt az elsőfokú bíróság szintén helytállóan megállapította - nem minősülhet tisztességtelennek (1959-es Ptk. szerződéskötés időpontjában hatályos 209. §
(5)bekezdés). Az ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült - a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alapján 6 munkaóra figyelembevételével meghatározott ügyvédi munkadíjból álló - másodfokú perköltségének, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. S z e g e d ,
- november
- Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró