A ...-i Törvényszék dr. ... (...) ügyvéd által képviselt felperes neve (..., ....szám) felperesnek - dr. ... (.... szám) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (..., .... szám) I. rendű, II.rendű alperes neve (..., .... szám) II. rendű, III.rendű alperes neve (..., .... szám) III. rendű, IV.rendű alperes neve (..., ...szám) IV. rendű, dr. ... (..., ... szám) ügyvéd által képviselt V.rendű alperes neve (..., ... szám) V. rendű alperesek ellen - szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek ....- (...) forint, az V. rendű alperesnek ... (...) forint perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a ...-i Törvényszéken kell benyújtani a ...-i Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás A felperes mint adóstárs és zálogkötelezett, az V.rendű alperes neve mint hitelező és zálogjogosult, a II. rendű alperes mint adós és haszonélvező, továbbá a III. rendű és IV. rendű alperes mint adóstárs és zálogkötelezett között ... napján .... ügyszám alatt közjegyzői okiratba foglalt, ingatlan jelzálogjoggal biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog-típusú kölcsönszerződés jött létre. A kölcsönszerződés III. pont második és harmadik bekezdése értelmében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az adósok terhére mindenkor fennálló kölcsön - és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként, az adósoknak a hitelezőnél vezetett számlái és a hitelező vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el. Az adósok és a zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen közjegyzői okirat alapján az adósok terhére fennálló kölcsön-és egyéb járuléktartozás összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is, a hitelező felkeresésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa. A felperes keresetében a perbeli kölcsönszerződés fent idézett rendelkezése, továbbá a zálogszerződés IV.1. pont érvénytelenségének megállapítását kérte a régi Ptk. 209/A. §
(2)bekezdése és a 18/1999. Kormányrendelet 1. § a),
- b)és
- j)pontja alapján, valamint az I.rendű alperes neve Zrt. I. rendű alperes - mint az V.rendű alperes neve jogutódja - perköltségben való marasztalását. A II., III. és IV. rendű alperesek vonatkozásában a kereseti kérelem tűrésére kérte őket kötelezni azzal, hogy velük szemben perköltség iránti igénye nincs. Hivatkozott rá, hogy a felperes a támadott kikötésben alávetette magát az alperes által vezetett könyvekben és nyilvántartásokban foglalt adatoknak. Ezzel az alávetéssel lemondott arról a lehetőségéről, hogy vita esetén kétségbe vonja az alperes által meghatározott tartozás összegét. Ez azt jelenti, hogy az alperes jogosult a perbeli kikötés, valamint a saját nyilvántartásai révén meghatározni követelése összegét és azt közjegyző előtt közokiratba foglaltatni. Ezt a közokiratot a szerződés megkötésekor hatályos Vht. 21. §
(1)bekezdése alapján végrehajtási záradékkal lehet ellátni az alperes kérelmére. Mindez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a felperes az ilyen módon ellene indított végrehajtási eljárást megszüntetni, illetve korlátozni csak akkor tudja, ha az I. rendű alperessel szemben indított perben a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján bizonyítja a Pp.
- § b) pontjában foglaltakat, azaz azt, hogy az alperes követelése részben vagy egészben megszűnt. Főszabályként az alperest terheli a követelése pontos összegének bizonyítása a felperes ellen a tartozás megfizetése iránt indított perben. A perbeli kikötés azonban lehetőséget biztosít az alperesnek arra, hogy ezt a bizonyítási terhet a felperes terhére megfordítsa, ezért az a kormányrendelet
- §
(1)bekezdés j.) pontjába ütközik. Az I. rendű alperes a perbeli kikötéssel kizárta a felperest abból az egyeztetési folyamatból, amelynek célja - a felek között vita esetén - annak megállapítása, hogy a felperes szerződésszerűen teljesíti -e a kötelezettségit, így a rendelkezés a kormányrendelet 1. §.
(1)bekezdés b.) pontjába ütközik. A fenti kikötés továbbá kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű e. A rendelkezés a kormányrendelet 1. §
(1)bekezdés j.) pontja alapján is tisztességtelen, mert a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. A felperes a szerződés IV./
- pontja vonatkozásában a keresettől elállt, erre tekintettel a bíróság a
- számú jegyzőkönyvbe foglalt végzésével a fenti körben a pert megszüntette. A végzés ...-én jogerőre emelkedett. A felperes a bíróság felhívására az OTP Jelzálogbank Zrt-t, mint szerződő felet V. rendű alperesként perbe vonta. Kérte a kölcsönszerződés III. pont
- és
- bekezdése érvénytelenségének megállapítását a fenti indokok alapján, valamint az I. rendű és V. rendű alperes egyetemleges kötelezését perköltség megfizetésére. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Utalt rá, hogy az I. rendű alperes a perrel érintett kölcsön - és zálogszerződésben nem szerződő fél, a szerződést az V.rendű alperes neve kötötte. Kérte a per megszüntetését a DH törvények alapján, tekintettel arra, hogy a felperes keresetében jogkövetkezményt nem jelölt meg. A támadott szerződéses kikötés körében hivatkozott rá, hogy a közokirat tartalmaz minden, a Vht. 23/C. §
(1)bekezdésében írt feltételt, a felmondás vonatkozásában pedig sem a
- évi CXII. törvény (továbbiakban: Rhtp.), sem a Vht. nem támaszt olyan követelményt, ami alapján a hitelező felmondásra vonatkozó nyilatkozatán túl bármilyen többlet tartalommal kellene bírnia. Ezek alapján a kölcsönszerződésből származó követelés közvetlen végrehajthatósága nem teljesítés esetén a fizetésre kötelezettségvállalás közokiratba foglalással kvázi „eldőlt." A felmondó okirat csak annyiban befolyásolja a végrehajthatóságot, hogy azt közokiratba kell foglalni és közokiratnak kell tanúsítani a kézbesítését. A követelés végrehajthatóságának második feltétele a közjegyzői törvény
- §
(1)bekezdés g.) pont és 142 .§
(2)bekezdés alapján a nyilatkozat jegyzőkönyvbe foglalása és annak közjegyző általi tértivevényes postázása, a tértivevény alapján kiállított ténytanúsítvány a kézbesítésről. A végrehajtás elrendelése során a közjegyzőnek nem kell vizsgálnia és a hitelezőnek nem kell bizonyítania a követelés összegszerűségét, az adós korábbi teljesítéseit. Utalt rá, hogy a vitatott kikötés a szerződésszerű teljesítés megállapításáról nem rendelkezik, így a kormányrendelet 1. §
(1)bekezdés b.) pontja szerinti kizárólagosságot sem állapít meg. Az Rhpt. és a 2013. évi CCXXXVII. törvény ( továbbiakban Hpt.) kiköti a kimutatás vitatásának lehetőségét és az alperes hitelintézet nyilvántartási kötelezettségét, amelytől érvényesen eltérni nem lehet. A kölcsönszerződés a teljesítés megállapítására semmilyen kizárólagosságot nem állít fel, a fogyasztó törvényi joga a követelés vitatására változatlan. A bizonyítási eljárás nélkül elrendelhető végrehajtás nem a felhívott szerződési kikötésen, hanem a szerződésnek a Vht 23/C. §
(1)bekezdésnek megfelelő közokiratba foglalásán alapszik. A hivatkozott Vht. rendelkezés szerint az alperesnek a kikötés hiánya esetén sem kell a követelés érvényesítése iránt peres eljárást kezdeményeznie. A II. rendű, III. rendű és IV. rendű alperesek nyilatkozatot nem tettek. Az V. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Nyilatkozata szerint az I. rendű alperes részletes ellenkérelme megfelel az V. rendű alperes álláspontjának, így az abban foglaltakra hivatkozott. A törvényszék a rendelkezésre álló adatok, felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a felperes keresete nem megalapozott. A támadott szerződéses rendelkezés a fizetési kötelezettséget, annak összegszerűségét nem érintette, így összegszerűen megjelölt jogkövetkezményt a felperesnek nem kellett megjelölnie. Erre tekintettel a törvényszék az I. rendű alperes per megszüntetésére irányuló kérelmét nem találta megalapozottnak és a megállapításra irányuló keresetet érdemben vizsgálta. Az ügyben a szerződéskötés időpontjára tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) rendelkezései alkalmazandóak. A régi Ptk. 209/A. §
(2)bekezdése alapján fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.05.) Kormányrendelet 1. §
(1)bekezdés szerint a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely a.) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja,
- b)kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű -e,
- j)a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. A közjegyzői okirat záradékolásának feltételeit a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (közjegyzői törvény) 112. §-a., továbbá a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 23/C. §
(1)bekezdése tartalmazza. A közokiratba foglalt szerződés alapján akkor helye végrehajtási záradék kibocsátásának, amennyiben a végrehajtást kérő közokiratba foglalt jognyilatkozattal az adós szerződésszegése miatt felmondta a szerződést. E körben a felmondás jogszerűségét a közjegyző nem vizsgálhatja. A felmondó nyilatkozat közokiratba foglalása nem ügyleti okirat, hanem jogi jelentőségű tényeket rögzítő ténytanúsító okirat. Jogi jelentőségű tényt ( a szerződés felmondását) rögzítő okirat kiállítását pedig a végrehajtást kérő akkor is kérheti a közjegyzőtől, amennyiben az adóssal nem állapodtak meg arról, hogy a hitelező nyilvántartásában rögzített adatok a ténytanúsítvány kiállításának alapjául szolgálhatnak. Ezek alapján az I. rendű alperes a kifogásolt szerződési pont hiányában is ugyanolyan módon és tartalommal kérhetné a közjegyzői ténytanúsítvány kiállítását és a végrehajtási záradék kibocsátását. A végrehajtási záradék kiállítása nem zárja ki, hogy a felperes a követelés fennállását vagy összegét a végrehajtás elrendelését követően vitassa. A végrehajtás korlátozása és megszüntetése iránti perben az adós teljes körűen vitathatja a követelés fennállását és annak összegszerűségét is. Ez a vitatás pontosan ugyanolyan bizonyítási terhet ró a felperesre egy ilyen perben, mint amennyiben a pénzintézet indított volna pert a szerződő adóssal szemben. A hitelintézet az általa indított perben a saját nyilvántartását tudja alapul venni, mely nyilvántartás adatait a fogyasztóval legalább évente közöl. Amennyiben a hitelintézet nyilvántartásának helyességét az adós vitatja, úgy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: régi Pp.) 164. § alapján a bizonyítás őt terheli a tekintetben, hogy a követelés a hitelintézet által megjelöltnél kevesebb, vagy a követelés megszűnt. A kifogásolt szerződési pont így semmilyen módon nem változtatja meg és nem teszi terhesebbé a felperes bizonyítási terhét a kölcsönszerződésből eredő követelés jogalapja, illetve összegszerűsége körében. Ezek alapján a szerződés hivatkozott pontja nem tisztességtelen a kormányrendelet 1. §
(1)bekezdés a.) és j.) pontja alapján. A kormányrendelet 1. §
(1)bekezdés b.) pontja azt a szerződéses rendelkezést tekinti tisztességtelennek, amennyiben a hitelintézet a saját teljesítése körében jogosult annak megállapítására, hogy az szerződésszerű -e. A támadott rendelkezés azonban nem a hitelintézet teljesítésére (a kölcsönösszeg folyósítására) vonatkozik, hanem a fennálló kölcsön- és járuléktartozásra, így az nem ütközik a kormányrendelet 1. §
(1)bekezdés b.) pontjába. Mindezek alapján a törvényszék a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Indokolatlannak találta a törvényszék a II., III., és IV. rendű alperesek tűrésre kötelezése iránti kérelmet, mert a megállapítás tűrésére kötelezés értelmezhetetlen. A II., III. és IV. rendű alperesek perben állása ugyanakkor szükséges volt figyelemmel arra, hogy a szerződési feltételek érvényessége jogaikra, illetve kötelezettségeikre kihatással van. A törvényszék a régi Pp.
- § alapján a pervesztes felperest kötelezte az I. rendű és V. rendű alperes perindítással felmerült perköltsége megfizetésére, melyet a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet
- § alapján állapított meg. A le nem rótt illetéket a felperes költségmentessége folytán a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 13-
- § alapján az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a régi Pp.
- §
(1)bekezdésén alapul. ...., ... .... Dr. ... bíró