Gfv.30026/2018/5 – Kúria

(1)b) 18/

1. (II. 5.) Korm. rend.
2. §

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.026/2018/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke, előadó bíró . Tibold Ágnes bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperesek: I. rendű, II. rendű Az I. rendű alperes jogi képviselője: A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.III.20.176/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék G.20.686/2016/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes és a II. rendű alperes mint adós, az I. rendű alperes mint hitelező között
4. május 14-én CHF alapú kölcsönszerződés jött létre. A fogyasztói kölcsönszerződés általános rész 9.
5. pontja az alábbiakat tartalmazza: A „Felek megállapodnak abban, hogy az Adósnak a mindenkor fennálló esedékes tartozása, illetve annak összegszerűsége tekintetében a Bank nyilvántartása, kimutatása az irányadó. A Bank saját kimutatása alapján jogosult az Adós esedékes tartozását közjegyzői tanúsítványba foglaltatni. E ténytanúsítvány az Adós terhére fennálló kölcsön- és járuléktartozás közokirati tanúsítása, amelynek kezdeményezheti". alapján a Bank a tartozás behajtását A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében többek között a fent idézett szerződéses rendelkezés tisztességtelenségének megállapítását kérte, mivel az a bizonyítási terhet a felperes hátrányára fordítja meg. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság határozata [5] [6] Az elsőfokú bíróság a [2] pontban ismertetett szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét megállapította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és a keresetet elutasította. Kifejtette, a perbeli szerződéses rendelkezés a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
6. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
7. §

(1)bekezdés b), illetve j) pontja alapján nem tisztességtelen. Az a fogyasztóval szerződő I. rendű alperest nem jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szabályszerű-e, a bank nem a saját teljesítésének szerződésszerűségét vizsgálhatja, az a bizonyítási terhet sem fordítja meg. E körben hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 164. §

(1)bekezdésében,

1. §-ában, a végrehajtásról szóló
2. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
3. § -ában, jelenleg 23/C. §-ában és a közjegyzőkről szóló
4. évi LXI. törvény (a továbbiakban: közjegyzői törvény)
5. §-ában írtakra. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében tartalma szerint elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
6. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
7. §-ába, a Korm. rendelet
8. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjába, az rPp. 221. §

(1)bekezdésébe és a 206. §

(1)bekezdésébe ütközően törvénysértő. Többek között kifejtette, a perbeli szerződéses rendelkezés tisztességtelen, a bizonyítási terhet, a felperes terhére változtatja meg, ez alapján az I. rendű alperes egyoldalúan dönthet, hogy az adós szerződésszerűen teljesített-e, az az adós általi teljesítés szerződésszerűségének megállapítása érdekében a felek közötti egyeztetési tárgyalásokat kizárja, mivel a szerint a felperes fogyasztónak, az alperes nyilvántartásai és könyvei alapján kell elfogadnia tartozása összegét, ha azzal nem ért egyet, kifogását a bankkal szemben csak többletköltség előlegezése mellett érvényesítheti. Tisztességtelen azért is, mert a kölcsön folyósítása előtt megtett tartozáselismerésnek tekintendő. [9] A felperes az rPp. 221. §

(1)bekezdése, illetve a 206. §

(1)bekezdése szó szerinti idézése mellett kifejtette, a másodfokú bíróság döntése a bizonyítékokból levont nyilvánvalóan helytelen, téves és okszerűtlen következtetés eredménye. [10] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [12] A perbeli szerződéses rendelkezés a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b), illetve j) pontjába ütközően nem jogszabálysértő. [13] A Kúria az EBH 2018.G.

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel a tartalmát és lényegét tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
2. §-ában, az rHpt.
3. §ában, a Vht.
4. §-ában, a közjegyzői törvény
5. §

(1)bekezdésében, illetve a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. i)és
2. j)pontjában írtakra. A Kúria a fentiekkel kapcsolatos érvrendszerét a BH.2018.146. számon közzétett döntésében további érvekkel kiegészítette. [14] A perbeli szerződéses rendelkezés a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontjába sem ütközik. A Kúria az előző pontban már hivatkozott BH.2018.

1. számon közzétett határozatában ebben a kérdésben is állást foglalt, amelyet az ott kifejtett indokokra utalással jelen ügyben is fenntart. Annak lényege szerint azt a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel arra, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz az alperest megillető körben egyoldalú jogosítványt, nem érinti, nem vonja el a vele szerződő fél a felperes kötelmi jogát arra, hogy az I. rendű alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse, így a kölcsönszerződés pertárgyát képező rendelkezésének tisztességtelensége ezen a címen sem állapítható meg. [15] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási szabályokat sem sérti. A másodfokú bíróság jogi álláspontját a szükséges terjedelemben megindokolta, a bizonyítékok mérlegelése nélkül, a szerződéses rendelkezés értelmezésével a fent kifejtettek szerint megalapozottan foglalt állást akként, hogy a szerződéses rendelkezés nem tisztességtelen. [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként az rHpt.
2. §-ában foglaltakra is hivatkozott. A felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet olyan kérdés a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem vizsgálható, amely a megelőző eljárás tárgya nem volt, így ebben a kérdésben a Kúria érdemben nem foglalhatott állást. [17] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) 13. §

(2)bekezdése alapján kötelezte az illetékfeljegyzési jogára tekintettel le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték állam részére történő megfizetésére. [19] A Kúria a határozatát az rPp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,

1. november
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, elüőadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró