A határozat elvi tartalma: 18/
- (II. 5.) Korm. rend.
- §
(1)b) 18/
- (II. 5.) Korm. rend.
- §
(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.467/2018/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke, előadó bíró . Tibold Ágnes bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű I. rendű alperes képviselője: Dr. Gergely József Csaba ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.III.20.179/2017/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 48.P.20.544/2016/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 12.700 (tizenkétezerhétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes, a II. és III. rendű alperesek, mint adósok, továbbá a felperes és a II. rendű alperes mint zálogkötelezettek, valamint az I. rendű alperes mint hitelező, illetve zálogjogosult között
- május
- napján CHF alapú kölcsönszerződés, valamint a kölcsönszerződés biztosítására jelzálogszerződés jött létre. A kölcsönszerződés
- pontja első bekezdésének harmadik mondata az alábbiak szerint szól: „Az Adós tudomásul veszi, hogy a terhére fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében a Banknál vezetett számlái és a Bank vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői okiratba foglalt, Bank részéről tett nyilatkozatot, vagy közjegyzői tanúsítványt elfogadja a terhére fennálló kölcsön és járuléktartozás közokirati tanúsításaként, továbbá az Adós aláveti magát annak, hogy a terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás mértékét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezésének esetére is, a Bank felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa". A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] [5] A felperes keresetében a kölcsönszerződés fent idézett rendelkezése, valamint a zálogszerződés
- pontja tisztességtelenségen alapuló semmisségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §
(2)bekezdésében, illetve a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(1)bekezdés a), b), j), valamint
(2)bekezdés d) pontjában foglaltakra hivatkozással. Az I. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A II. és III. rendű alperes érdemi nyilatkozatot nem tett. Az első- és másodfokú bíróság határozata [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felülvizsgálattal érintett körben az volt a jogi álláspontja, hogy az I. rendű alperes mint pénzintézet jogszabályi kötelezettsége a folyósított kölcsön nyilvántartása, amelyről készült kimutatásokat az adósok vitathatják, nincs akadálya olyan tartozáselismerő nyilatkozat tételének, amely még nem esedékes követelésre áll fenn. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta. Ítélete indokolásában kifejtette, a hivatkozott rendelkezés a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés j) pontjába nem ütközik, a bizonyítási terhet nem fordítja meg, épp az lenne tisztességtelen, ha az I. rendű alperes azt ok nélkül hárítaná át a fogyasztóra. Végrehajtási záradékolás esetén valóban az alperes közlése a záradékolás alapja, de az nem több mint az alperes nyilatkozata. A támadott rendelkezés nem biztosít több jogosultságot a pénzügyi intézménynek és nem ró többlet terhet a fogyasztóra, mint ami a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) rendelkezéseiből következik, így az rPtk. 209. §
(5)bekezdése alapján nem minősülhet tisztességtelennek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében annak tartalma szerint elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperesi keresetnek megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős ítélet sérti a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
- b)és
- j)pontját, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 51. §
(1)és
(2)bekezdését, az rPp. 221. §
(1)és
(3)bekezdését, a 206. §
(1)bekezdését. [10] Álláspontja szerint a perbeli szerződéses rendelkezés a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. Annak alapján a bank nem köteles az adóssal szemben elszámolni, az adóssal egyetértésben megállapítani a szerződés szerinti tartozás összegét. Amennyiben a fogyasztó a kimutatott tartozása összegszerűségével nem ért egyet, kifogását a bankkal szembeni perben többletköltség előlegezése mellett érvényesítheti. Tisztességtelen a feltétel azért is, mert abban olyan tartozás fennállását ismeri el előre a fogyasztó, amely még nem állt fenn. [11] A szerződéses rendelkezés alapján az alpres egyoldalúan dönthet a felperes szerződésszegő teljesítéséről, ez felveti annak lehetőségét, hogy a bank nem fogadja el az adós eltérő számítását, hivatkozva saját számításaira. [12] A felperes állította, hogy a perbeli szerződés jogszabálysértő, az az rHpt. 51. §
(1)és
(2)bekezdésébe, a banktitokra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. [13] A felperes eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet indokolása formális és nem kielégítő tartalmú, a bizonyítékokból levont döntés nyilvánvalóan helytelen, téves és okszerűtlen következtetés eredménye. [14] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A II., III. rendű alperesek nem tettek nyilatkozatot. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [16] A perbeli szerződéses rendelkezés a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés j), illetve b) pontjába ütközően nem jogszabálysértő. [17] A Kúria az EBH 2018.G.1 számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel a tartalmát és a lényegét tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk. 242. §-ában, az rHpt. 206. §-ában, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 21. §-ában, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 111. §
(1)bekezdésben, illetve a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
- i)és
- j)pontjaiban írtakra. A Kúria a fentiekkel kapcsolatos érvrendszerét a BH.2018.146 számon közzétett döntésében további érvekkel egészítette ki. [18] A perbeli kikötés a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés b) pontjába ütközően sem tisztességtelen. A Kúria az előző pontban már hivatkozott BH.2018.
- számon közzétett határozatában már ebben a kérdésben is állást foglalt, amelyet az ott kifejtett indokokra utalással jelen ügyben is fenntart. Annak lényege szerint az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel arra, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz az alperest a megjelölt körben megillető egyoldalú jogosítványt. nem érinti, nem vonja el a vele szerződő fél - a felperes - kötelmi jogát arra, hogy az alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse, így a kölcsönszerződés per tárgyát képező rendelkezésének tisztességtelensége ezen a címen sem állapítható meg. [19] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási szabályokat sem sérti. A másodfokú bíróság - az elsőfokú bírósággal egyezően - jogi álláspontját a szükséges terjedelemben megindokolta, a bizonyítékok mérlegelése nélkül a szerződéses rendelkezés értelmezésével a fent kifejtettek szerint megalapozottan foglalt állást akként, hogy a szerződéses rendelkezés nem tisztességtelen. [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként az rHpt.
- §-ában foglaltakra is hivatkozott. A felülvizsgálat eljárás tárgya a jogerős ítélet olyan kérdés a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem vizsgálható, amely a megelőző eljárás tárgya nem volt, így ebben a kérdésben a Kúria érdemben nem foglalhatott állást. [21] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Kúria az rPp.
- §-a alapján kötelezte a felperest az alperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Annak mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése, illetve a 4/A. §
(1)bekezdése alapján áfával növelten határozta meg, figyelembe vette a kifejtett ügyvédi tevékenységet. [23] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- november
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró