őri Ítélőtábla Pf.I.20.226/2018/4/I. szám A Győri Ítélőtábla a ... által képviselt felperesnek a dr. Nemes-Nagy Boldizsár ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Győri Törvényszék
- június 7-én kelt P.21.037/2017/
- számú ítéletével szemben az alperes által
- szám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a felperesnek a
- október
- napjától hatályos alperesi Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítása iránt előterjesztett keresetének részben helyt adott. Kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül a K napilap egymást követő csütörtöki, pénteki és szombati lapszámának „Település és környéke" rovatában, saját költségére gondoskodjon az érvénytelen rendelkezésekre vonatkozó közlemény közzétételéről. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az állam javára 32.400,- Ft feljegyzett eljárási illetéket, megállapítva, hogy 3.600,- Ft feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad. Kimondta, hogy a felek maguk viselik a perrel felmerülő költségeiket. A közlemény közzétételére irányuló rendelkezésének indokolása körében a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdésére és a 3/2011 (XII.12.) PK. vélemény
- pontjára hivatkozással kifejtette, hogy a közzététel módjának igazodnia kell az alperesi ügyfélkörhöz, illetőleg azon földrajzi területhez, ahonnan az ügyfelek származnak. A közzététel módjának meghatározásakor nem garantálható, hogy minden érintett ügyfél tudomást szerez a közleményről, annak potenciális lehetőségét kell biztosítani, hogy az alperessel szerződött fogyasztók minél szélesebb köre értesülhessen a szerződést érintő változásokról. A törvényszék egyetértett az alperessel annyiban, hogy indokolatlan lenne országosan elérhető hírportálon közzétenni a szerződési kikötések érvénytelenségére vonatkozó közleményt. Az alperes bírói felhívásra okirattal igazolta, hogy az általános szerződési feltételek hatályba lépését követően mosonmagyaróvári, illetőleg környékbeli ügyfelekkel kötött szerződést. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a megyében megjelenő, esetenként a megyehatáron túlmenően is eljutó K napilapban történő közzététel megfelelően szolgálja a nyilvánosságot, az ügyfelek információ szerzését. Az egymást követő három lapszámban történő közzététel elegendő ahhoz, hogy az érintett ügyfelek minél szélesebb körben értesülhessenek az egyes szerződési kikötések érvénytelenségéről. Mindezekre figyelemmel a korlátozott terjesztésű, az alperesi ügyfélkör lakóhelyein, mint behatárolható földrajzi területen megjelenő napilapban való közzétételi kötelezettséget ítélt indokoltnak, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni, a közzététel módjára vonatkozó rendelkezésének megváltoztatását kérte akként, hogy ne napilapban való közzététel útján, hanem harminc napon belül a perrel érintett időszakban meglévő ügyfeleinek küldött, ajánlott levélben, saját költségére legyen köteles gondoskodni a közlemény ügyfelekkel történő közléséről. Az egyéb rendelkezésekkel szembeni fellebbezési jogáról kifejezetten lemondott. Kifejtette, hogy a közzététel módjának egyéniesítettnek, a jogsértés elhárítására leginkább alkalmasnak kell lennie. Ennek a perbeli esetben inkább az felel meg, ha az érintett személyek közvetlenül és biztosan értesülnek a bíróság által megállapított tényekről. A napilapban közzétett közleményről ezzel szemben nem feltétlenül szereznek tudomást, mindemellett a közzététel jelentős költséget jelent az alperesnek, melyek további súlyos hátrányokat okoznak neki, holott működése az érintett időszakban beszűkült. Megítélése szerint az alperes és az ügyfelei között kialakult személyes kapcsolat is a közvetlen kapcsolatfelvételen alapuló közzétételt indokolná, emellett a végrehajtás megtörténtének igazolása is egyszerűbb lenne. A felperes fellebbezési ellenkérelmében a fellebbezéssel támadott rendelkezés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a fellebbezésben írtak nem foghatnak helyt, ugyanis a törvényszék részletesen megindokolta, hogy a közzététel módjának meghatározásakor miként értékelte az alperesi ügyfélkör kiterjedését, és az azzal kapcsolatosan az alperes által szolgáltatott adatokat. A közlemény közzétételére kötelező rendelkezés azt szolgálja, hogy a fogyasztók részvétele nélkül zajló közérdekű perben született döntés tartalmáról és indokairól a fogyasztók legszélesebb köre szerezhessen tudomást. A közlemény szövegének és a közzététel elrendelésének mérlegelésénél annak a körülménynek van ügydöntő jelentősége, hogy az általános szerződési feltételek alkalmazására a fogyasztók milyen széles rétegével szemben került sor (BDT
- ). A Ptk. 6:
- §
(2)bekezdése kifejezetten közlemény megszövegezését és annak közzétételét teszi a bíróság kötelezettségévé, ebből következően a zárt borítékban, a magánszemély részére megküldött levél a közzététel fogalmával nem egyezik meg. A 3/2011 PK vélemény
- pontja részletes eligazítást ad a közlemény szövegéről és a közzététel módjáról, olyan fórumokra utalással, melyek nem egyenként, magánszemélyekhez, hanem a fogyasztók széles köréhez juthatnak el. A 93/13 EGK irányelv
- cikkének
(1)bekezdése szerint a tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazásásával szemben. Az alperes által kért tájékoztatási mód azonban nem a fogyasztók, hanem az alperes érdekének felel meg, emellett a tisztességtelen feltételek alkalmazásának megszüntetéséhez sem kellően hatékony. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján, a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem alapos. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:105. §
(2)bekezdés alkalmazása során a releváns körülményeket helyesen, okszerűen mérlegelte. Ítéletében értékelte az alperes által a közzététel módja, keretei között felhozott indokokat és szolgáltatott peradatokat. Határozata indokolásában részletesen számot adott a közlemény közzétételére irányuló ítéleti rendelkezés meghozatala körében figyelembe vett szempontokról. Az alperes fellebbezésében alaptalanul támadja a közlemény napilapban való közzétételére kötelező rendelkezést. Az ítélőtábla a felperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakat maradéktalanul osztotta, azok szükségtelen megismétlését mellőzi, csupán az alábbiakat emeli ki. A közérdekű perekben a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségének egyik - a Ptk. 6:105. §
(2)bekezdése által szabályozott - jogkövetkezményének, a tisztességtelenség megállapítására vonatkozó közlemény közzétételének elsődleges rendeltetése a fogyasztók széles - a szerződő felek személyen túlmutató - körének tájékoztatása. A Ptk. alkalmazott rendelkezésének mind tartalmi, mind nyelvtani értelmezése útján az állapítható meg, hogy a jogintézmény által szolgálni kívánt jogalkotói cél nem érhető el az alperes által kért, a szerződő felek egymás közti szerződéses jogviszonyának kereteit meg nem haladó levelezés formájában való egyedi értesítés megküldésével. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperesnek az elsőfokú eljárás során a perköltség tekintetében tett nyilatkozatára figyelemmel a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján mellőzte a perköltségviselésben való határozathozatalt. őr,
- november
- Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr. Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Mészáros Zsolt sk. bíró