← Magyarország

Kbf.47/2008/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.47/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. június
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A parancs iránti engedetlenség vétsége miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
  4. október
  5. napján kihirdetett Kb.III.258/2006/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést megrovás intézkedésre enyhíti. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
  7. október
  8. napján kihirdetett KB.III.258/2006/
  9. számú ítéletével a vádlottat parancs iránti engedetlenség vétsége miatt 210 napi tétel, napi tételenként 300 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és a vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, míg a vádlott irány nélkül, védője pedig, elsődlegesen felmentés, másodlagosan pedig, enyhítés érdekében fellebbezést jelentett be. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.51/
  10. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt, mivel a katonai tanács megalapozott tényállás alapján helyesen minősítette a vádlott cselekményét és a büntetési célok elérésére alkalmas büntetést szabott ki vele szemben. Álláspontja szerint a tényállást a jogi minősítésen keresztül támadó, a vádlott tévedésére, mint büntethetőséget kizáró okra hivatkozó, ezért a vádlott bűnösségét vitató és felmentésre irányuló fellebbezés, a másodfokú eljárásban nem foghat helyt. A nyilvános ülésen a vádlott védője a felmentés érdekében előterjesztett fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint a történeti tényállás nem került kellően felderítésre, mivel az nem tartalmazza pontosan, hogy ki kinek és mikor adott parancsot. A tanúk vallomása alapján nem lehetett megfelelően rekonstruálni a történteket, hiszen a vádban írt időszakban három baleset is történt, kaotikus állapotok uralkodtak. Érvelése szerint védence megalapozottan hivatkozik arra, hogy tévedésben volt, hiszen a szolgálatirányító parancsnok sem tudott valamennyi balesetről. A kiadott parancsok pedig nem voltak egyértelműek, az elöljárók nem győződtek meg arról, hogy a parancsot a címzett megértette-e. Védence tévedésében közrejátszott az is, hogy mindez már a szolgálata végén történt, emiatt fáradt volt. Az előzőekre figyelemmel védence felmentését indítványozta, illetve másodlagosan vele szemben intézkedés alkalmazását. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője perbeszédében az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. Kiemelte, hogy a szolgálatirányító parancsnok az irányadó tényállás szerint egyértelművé tette, hogy a vádlottnak kell a helyszínelést lefolytatni, a kiadott parancsot pedig a vádlott nyugtázta. Nem alapos ezért a vádlott tévedésre való hivatkozással történő felmentésére tett indítvány. Megismételte az írásban előterjesztett indítványát, amely az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a vádirat benyújtását követően késve tűzte ki az ügyet, illetve az elsőfokú tárgyalást követően nem határidőben terjesztette fel az iratokat másodfokú elbírálás érdekében. Ettől eltekintve a perrendtartás szabályai szerint folytatta le az eljárását, a rendelkezésre álló bizonyítékokat megvizsgálta, mérlegelési jogkörébe vonta. Ítéletének
  1. oldal
  2. bekezdésétől a
  3. oldal
  4. bekezdéséig indokolta mérlegelési jogkörében megállapított tényállását. Foglalkozott a vádlott védekezésével, amelyet összevetett a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásával és ez alapján helyesen zárta ki, hogy a vádlott tévedésben lett volna akkor, amikor nem teljesítette azt a parancsot, hogy a cserbenhagyásos balesetnél neki kell a helyszíni szemlét lefolytatni. Indokolása a logika szabályainak megfelel, ítélete tehát mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, az irányadó a másodfokú bíróság számára is. A vádlott felmentése érdekében előterjesztett fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a másodfokú bíróság is egyetértett ítéletének
  1. oldal
  2. bekezdésétől a
  3. oldal
  4. bekezdéséig kifejtett jogi álláspontjával, hogy miért nem fogadta el, hogy a vádlott tévedésben volt a cselekmény elkövetésekor. Helyesen emelte ki, hogy a tévedésre hivatkozást kizárja az a körülmény, hogy tanú1 a vádlottnak egyértelmű utasítást adott, amelyet a vádlott nem hajtott végre. A vádlott tehát elkövette a Btk. 354.§
(1)bekezdésébe ütköző parancs iránti engedetlenség vétségét. A büntetés enyhítésére irányuló fellebbezést a másodfokú bíróság alaposnak találta. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket, amelyek közül mellőzni kell a büntetlen előéletre utalást, tekintve, hogy az a hivatásos állományú vádlottnál alkalmazási feltétel. További enyhítő körülményként kell azonban figyelembe venni a cselekmény elkövetése óta eltelt időt is. Az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal a vádlott kifogástalan szolgálati múltját, valamint a bűncselekmény elkövetésének a tényállásban is rögzített körülményeit. Mindezek alapján a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott cselekménye az elbíráláskor már oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy vele szemben a legenyhébb büntetés kiszabása is szükségtelen. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést a Btk.71.§-ában írt megrovás intézkedésre enyhítette. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezése törvényes, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felhívja a vádlott figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
  3. június
  4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.